2013. február 19., kedd

Work On Work Vol. 23.: Dawn Of Papua

Két nagy múltú formáció feszül egymásnak a rovat friss bejegyzésében. A 80'-as évek végének, '90-es évek elejének üstököse, az ausztrál Dead Can Dance formáció vitathatatlanul megreformálta a stílust, amit ma etno vagy world music-nak hívunk. A banda két aktív korszakot élt meg, 1981-től 1998-ig, majd 2005-ben egy koncert erejéig újra összeálltak és 2011 után ismét munkába lendült a Lisa Gerrard, Brendan Perry páros (korábbi tagok: Paul Erikson, Simon Monroe, James Pinker, Scott Rodger, Peter Ulrich).
Harmadik studió albumuk az 1987-es 'Within The Realm Of A Dying Sun' tartalmazta azt az alig több, mint két perces sötét tónusú szösszenetet, amiből pár évvel később a '90-es évek nagy újítói, a Future Sound Of London - Brian Dougans és Garry Cobain - csemegéztek korszakalkotó "slágerükben" a 'Papua New Guinea'-ban. Szóval az ominózus alap track a 'Dawn Of The Iconocast', melyből a női vokál egy részét samplingelték, s nem harsány módon, elrejtve a breakbeat-ek mögé, mint teljesen súlytalan alkotóelem sütötték el a 'Papua New Guinea'-ban 1991-ben, mellyel bebetonozták nevüket az elektronikus tánczene történelem könyvébe. Az alábbi videóban összevethetjük az említett hasonlóságot! A tippért David Ormonde-nak jár a pacsi!

                                  Dead Can Dance - Dawn Of The Iconocast (1987) [4AD]
                                                                              vs.
                Future Sound Of London - Papua New Guinea (1991) [Jumpin' & Pumpin']

video


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...