2010. március 30., kedd

Egy kevés keleti fuvallat érkezik hozzánk a Delerium albumán

Már a múltkorában bemutattam egy különleges Delerium számokhoz készített remixekből álló dupla cd-t, ezúttal ismét egy nagysikerű Leeb-Fulber korongot hoztam el nektek, egy kis személyes bónusszal kiegészítve. Ekkoriban már a klubokat végigtarolta a 'Silence' remix pakkja közte a Tiesto, Airscape, Fade, Michael Woods átiratokkal, amelyek közül mind tökéletesre sikeredett. Nos valahogy ennek árnyékában kellett a formációnak alkotnia. Ami viszont tény, nem álltak le trance utánzatokat gyártani, megmaradtak akusztikus formációnak, sok-sok (vendég)énekkel, a feszesebb ütemek becsempészését pedig meghagyták a vállalkozó kedvű producereknek. A 'Poem'-et én valahol a keleti kultúrakörben helyezném el hangulata alapján. Eme tézisről már a nyitó 'Innocence' kezd el bennünket győzködni, szenzációs, hátborzongató hárfaszólójával. Leigh Nash hangja esdeklően próbálja belénk súlykolni, Ő mindenben ártatlan. 1:40-nél aztán a pesszimista életérzés, mint egy szél által elfújt viharfelhő tűnik tova. Egy kis bizakodás után megkapjuk a lírai refrént, ami szerintem még jobbá teszi a dalt, mint volt anno a 'Silence'. A 'Natures Kingdom' még egy kicsit játszadozik az előző szám fő gitár riffjével, majd miután megszólal Kirsty Hawkshaw hangja, nincs könyörület. A filmzenei millió, szívbe markoló komolyzenei elemekkel társul. Azért itt is van választásunk - legalábbis, ezt sugallja a zene - a pozitív szemlélet itt ólálkodik csendben. A 'Daylight' könnyed Rhodes-os dallammal nyit, majd valami értelmetlen törzsi blabla szűrődik át a háttérből. Szerencsére ez hamar aláhagy, s jön egy átvezető space-s hatású rész, majd az akusztikus gitárok veszik át az irányítást. A darab karakterét Matthew Sweet negédes hangja teszi tökéletessé, egy valódi haladós pop darabot hallunk hát kibontakozni. Az 'Underwater' igéző áriába hajló keleties hangjátéka (Rani Kamal prezentálásában) ragad egyből magával, majd később a hegedűkíséret és az alapok is ahhoz asszisztálnak, hogy egy tökéletes darabnak legyünk fültanúi. A 'Fallen Icons' szépen kezd, a gitár mintha a megtört szívek húrját pengetné, tény hogy a bukott ikonok nem túl lelkesítőek, a zenét hallván tény, hogy nem is igazán lesz kedvünk nevetni. Az 'Aria' igazi csata előtti erőgyűjtés, hosszú intróval, kongajátékkal, szélcsengővel és egy mord acid beep-pel kiegészítve. Két percnél aztán becsap a breakbeat, s egy igazi ragadozó szerzemény kap erőre. A vokál, amit a The Medieval Babes prezentál egy csöppet indiai beütésű, ettől igazán bizarr kultúraközi trip kerekedik ebből a track-ből, éles váltásokkal. A 'Myth' sejtelmesen nyit, gregorián foszlányokat is beemelve az eddig sem színtelen felhozatalba, majd mielőtt azt hinnénk, hogy a férfikórus viszi majd a prímet Joanna Stevens kisasszony jelentkezik be szépséges hangjával, hozzá egy flamenco gitár is társul. Az 'Inner Sanctum' felépítésében hasonlít a 'Myth'-re, a gerincet itt is a gregorián kórus kántálására választ adó női vokál szolgáltatja. A 'Poem For Byzantium' elhúzza a bizánciak siratóját, ismét Joanna Stevens önti formába a szívfacsaró mondanivalót zongorástól, hegedűstől. Az 'Amongst The Ruins' egy filmzene is lehetne. Aki eddig nem győződött meg a lejátszón keresztül érkező keleties fuvallatról ebben a majd tíz és fél perces gyönyörűségben meggyőződhet róla.
Az Egyesült Királyságban megjelent változat egy bónusz lemezt is tartalmaz, melyen 5 szám kapott helyet. Ez gyakorlatilag bevisz bennünket a klubokba, hiszen a korábban említett remixekből kapunk itt ízelítőt. A Johan Gielen féle Airscape edit sem lett egy fikarcnyival sem gyengébb, mint a Tiesto-féle utaztatás. Az Innocente sem kerülhette el a sorsát, itt Lost Witness-ék próbálkoznak új köntöst szabni az eredeti, karakteres darabra, szerintem sikertelenül. A vokált érdekesen széthúzzák, a fődallam se veri le a tetőt. Valahogy hasonló a helyzet a 'Heaven's Earth' Matt Darey remixével, ami eleve iszonyat nagy pumpa, másrészt a vokál itt is szét lett stretch-elve, így veszített eredeti bájából (na ebből a számból a Key South féle edit viszont viszi a prímet). A 'Silence' ismét beköszön, Michael Woods-nak hála chill out verzióban. A tökéletes simulást az Aude-val közös 'Terra Firma' követi, ami gyakolatilag az első korongon is helyet kaphatott volna, hiszen patetikus-egyházi sound-jával a remixfelhozatalba abszolút nem illik bele.
Összességében egy rendkívül profin összerakott lemezzel van dolgunk. A Leeb-Fulber duó remek érzékkel választotta meg a fő témát (keleti birodalmak), s a vendégénekeseket is. A zenék többrétegűek, változatosak, s bár kétségtelenül a pop-ba hajlanak, igényesek. Az egyházi vonulat nem új keletű dolog, hiszen a műfajnak az Enigma formáció a koronázatlan királya, de a Delerium-tól sem hangzik idegenül. A remixeket tartalmazó bónuszdiszk nálam egy kicsit lehúzza az eredeti lemez színvonalát, így csak 8/10-es, de mindenképpen ott a helye a nyitott emberek zenetárában.

Delerium - Poem

Label: Nettwerk
Katalógus szám: 5 03770 30166 2 0
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2001
Stílus: Pop, downtempo
Producer: Leeb, Fulber

Cd 1
1. Innocente ft Leigh Nash (6:31)
2. Natures kingdom ft Kirsty Hawkshaw (5:17)
3. Daylight ft Matthew Sweet (5:33)
4. Underwater ft Rani Kamal (5:23)
5. Fallen icons ft Jennifer McLaren (6:31)
6. Aria ft The Mediaeval Babes (6:52)
7. Myth ft Joanna stevens (6:10)
8. Inner sanctum ft Kirsty Hawkshaw
9. A Poem for Byzantium ft Joanna Stevens (5:53)
10. Amongst the ruins (10:20)

Cd 2
1. Silence ft Srsah Maclachlan (Airscape remix edit) (3:51)
2. Innocente ft Leigh Nash (Lost Witness remix edit) (3:30)
3. Heaven's Earth ft Kirsty Thirsk (Matt Darey remix) (8:21)
4. Silence ft Sarah McLachlan (Michael Woods remix) (8:08)
5. Terra Firma ft Aude (5:50)