2016. február 6., szombat

Friss rovatunk: itt a Sideline!

A 'Sideline' rovat azzal a céllal indul, hogy olyan tényekre világítson rá, melyek kevésbé ismertek, másrészt segítsen egyes tévhiteket a helyükre tenni. Az első ilyen jelegű pötyögésünk a New Order - Pump Panel tengelyt járja körbe.

A New Order legendás 'Confusion'-je 1983-ban jelent meg, a brit synth-pop banda hatodik single-jeként. A maga korában szépen  megmászta a slágerlistákat, az UK Indie Charts-ának első pozícióját is elhódította (az UK single charts-szán "csak" a 12. helyig vitte).




Ezt a klasszikust porolta le 1995-ben a Pump Panel duó - Dan Zamani, Tim Taylor - és jelentették meg a Pete Tong nevével fémjelzett FFRR kiadónál két verzióban (Floatation és Reconstruction) szimplán Pump Panel 'Confusion'-ként (egy másik 303 fanatikus remekmű a 'Re-Mover' társaságában). A darab mondhatni a robotszerűvé torzított vokálon kívül semmiben sem hasonlít az alaptémára, a kőkemény acid már az első taktustól büntet.



A Reconstruction verzió "befutására" egészen 3 évet kellett várni, amikor is 1998-ban a 'Penge (Blade)' című Wesley Snypes filmben ellőtték a legendás vérfürdős klubjelenetnél (megjegyzem a korszellem jegyében egyre bátrabban mertek elektronikus zenéket applikálni az official soundtrack cd-kre).



A track olyan népszerű lett, hogy 2001-ben is kiadták a Missle Record  gondozásában.
Csupán egy dolog, ami nem volt tiszta sokaknál, hogy a Pump Panel-é az érdem, hogy ezt a 10 percnyi hallhatatlanságot elénk varázsolta (abba már bele se merek gondolni, hogy milyen hosszú lenne a zene, ha 10 percnél nem alkalmaznának stúdió halkítást), viszont a kreditet valamiért mindig a New Order kapja...
Az sem elhanyagolható, hogy pl. a Public Domain az 'Operation Blade'-ben, a Warp Brothers a 'Phat Bass'-ben és Randy Katana 'Play It Louder'-ban már a Pump Panel loop-pal irányítják magukra a figyelmet (Bill Hamel 'Perspectives Pt 2'-ja is ezt az életérzést karcolgatja)

2016. január 25., hétfő

12Q interjú a Release Promo-n Underground Ticket-tel

Underground Ticket nevével egyre több kiadványon találkozni manapság. Dezső Dániel üstökösként robbant be pár éve a Stellar Fountain második remixversenyén (Nicolas Ruiz & Marko Zalazar 'L92'), ahol a közönségdíjat nyerte el és ezzel együtt hivatalos megjelenés lett a jutalma. Ezt követően más labelek is felfigyeltek munkásságára, legutóbb az amerikai 238W Records-nál bukkant fel 'Jumbled Love' című melankolikus house ópuszával, melyet Subconscious Tales (ismertebb alteregója: Tee-Ex), valamint Rikki Sawyer remixelt. Persze továbbra is több szállal kötődik a Stellar Fountain-hoz, ahol pont a napokban jelent meg a szándékosan hungarian allstars-nak szánt kiadványon, Robert R. Hardy & QNI 'Beauty War' EP-jén, ahol John Drummer és Levente társaságában szerepel a remix oldalon.
A Mitch Alexander által menedzselt Release Promo oldalán már jó ideje sikerrel fut a '12 Question' interjú széria, ahol a friss megjelenés és korábbi munkássága ürügyén Dani is sorra került.

RP: Hány éves vagy, hol élsz és mióta dj-zel illetve producerkedsz?
UT: Dezső Dánielnek hívnak, Magyarországon élek egy Dunaújváros melletti községben. Komolyabban 17 éves koromtól Dj-zek, és 2011-től írok elektronikus zenéket.

RP: Mesélj a zenei gyökereidről! Melyek voltak az első emlékeid az elektronikus zenével kapcsolatban, és mikor érezted, hogy ez az, amit csinálni szeretnél? Volt-e olyan produkció vagy előadó, amit/akit hallgatva eldöntötted, hogy "igen, ez komolyan érdekel"?
UT: Talán olyan 10 éves koromban halottam először Tori Amos 'Professional Widow' zenéjét, egy osztálybuliban, ami igazán megfogott. Akkoriban néhány gyermekkori barátommal házibulikat csináltunk, mindenki hozott amit tudott és szülői felügyelet mellett hallgattuk a minőségi house zenéket. Pár év múlva iskola rádiós voltam egy nagyon jó barátommal, emlékszem minden szünetben rohantunk a stúdióba. Akkor éreztem először, hogy én zenével akarok foglalkozni valamilyen formában. Elragadtak a világító kütyük és a remek zenék. 

RP: Mennyire volt nehéz a zeneíráshoz kellő tudást elsajátítani a kezdetekben? Részt vettél-e bármilyen professzionális képzésen (hangmérnök, producer iskola), vagy magadtól tanultad a dolgokat? Volt-e bárki, aki jó tanácsaival segített neked?
UT: Nem volt egyszerű, nagyon nehéz volt elkészíteni egy olyan zenét amit játszani is lehet, és a saját igényeimnek  is megfelelnek .Voltak nagyon gyenge próbálkozások, de ezek által is fejlődtem és fejlődöm máig.  Mindig van mit tanulni! Egy barátomtól lestem el az alapokat, először együtt csináltunk zenéket, aztán egyedül folytattam. Sok cikket olvastam, különböző hangmérnököktől, Mindent elolvastam  amit lehetett és ezekből tanultam. Tavaly ősszel kezdtem el egy Hangmester/Hang technikus iskolát. 

RP: A zenekészítés folyamatának melyik része számodra a legkönnyebb illetve legnehezebb?
UT: A mastering, nagyon nehéz, meg kell felelni a elvárásoknak. Minden zene komponálása, hangszerelése és keverése kihívás számomra, tanulok mindig valami újat. Minden zene más, és másképpen kell operálni.

RP: Hogyan néz ki egy átlagos napod? Mivel foglalkozol az elektronikus zenén kívül? Mit szeretsz csinálni, amikor épp nem zeneírással foglalatoskodsz?
UT: Egy acélgyár szállítás  részlegén dolgozom. Ha a szabadnapomat töltöm, akkor reggel felkelek, elvégzem a ház körüli munkákat, beszélgetek az itthoniakkal, megiszom a barátaimmal egy kávét, elmegyek a közeli város edzőtermébe, sétálgatok, bevásárolok.

RP: Az elektronikus zenén kívül milyen más stílusokat hallgatsz és kik a kedvenc előadóid? Ezek a stílusok hatással vannak a saját produkcióidra?
UT: Nagyon szeretem a jazzt és funkyt pl: Miles Davis, Kraak & Smaak A dallamviláguk teljesen lenyűgöz, ezeket olykor tudattalanul használom a saját produkcióimhoz.

RP: Mi volt az első és utolsó zene, amit CD/bakelit/kazetta formátumban vásároltál meg? 
UT: Az első cd-m Robert Miles 'Dreamland' albuma volt. 

RP: Mesélj magadról olyat, ami meglepő lehet mások számára!
UT: Talán a hangulatváltozásaim.

RP: Véleményed szerint mely producereket mellőzik rendszeresen?
UT: Az lehet a baj, hogy nem mellőzik hanem inkább a jól bevált producereket kérik fel a nagyobb kiadók és így nagyobb figyelmet kapnak. Ami nem véletlen, előbb vagy – utóbb a kis producerekből is nagy nevek válhatnak de ez idő!

RP: Mely producerek munkái inspirálnak? Emellett honnan merítesz még ihletet?
UT: A mai napig Deep Dish. Amit alkottak, és hagytak maguk után az egyedülálló. Általában a környezetem ihlet meg ahol élek, egy utazás, valami történés az életemben, az impulzusok, az emlékeim , a nők.

RP: Rengeteg producer igyekszik megtalálni a módját, hogy valami egyedit és kiemelkedőt alkosson hangzásban. Milyen tanácsot adnál a számukra?
UT: Csak kövessék az elképzeléseiket és fejlesszék önmagukat.

RP: Ha a karriered utolsó dj szettjére készülnél, melyik lenne az utolsó zene, amit lejátszanál?
UT: Ez Quasar feat. Andresz 'World Beach'-e lenne.

Forrás: Release Promo

2016. január 24., vasárnap

Work On Work 25.: Wired Dreams

video

A Work On Work rovat is pihent egy ideje, ami nem azt jelenti, hogy nem volt betárazva pár leleplező ötlet, csak a megfelelő pillanatra vártunk. Vegyük hát a mostani menüt: az original darab 1995-ből érkezik a Danny Howells nevével (és arcával) fémjelzett Jackpot Records gondozásában. A Tenth Chapter duó (Nathan Cable & Terry Spencer-Hopkins) '93-tól '97-ig volt aktív, s a Paul Van Dyk és Carl Cox által remixelt 'Prologue' mellett a 'Wired' című számuk volt, ami némi hírnévre tett szert. Utóbbi szolgáltatta a nyersanyagot a 2 Digital párosnak (Dean McDowwell, Mike James) az 1999-es 'Because Of My Dreams' fazonszabásakor. Eme szösszenet egyébként ott figyel Slam Jr legendás 'Strictly Trance Symphony'-ján és Seb Fontaine 'Prototype 1'-én is.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...