Hosszas várakozás után végre megjelent a finn
Miika Kuisma harmadik
stúdióalbuma a '
progress of soul'.
Miika azon kevés producer közé tartozik, aki száműzte zenéiből a '
cheesy' dallamokat és inkább a
dalstrukturán belüli apró
hangulatváltozásokkal kergeti őrületbe a hallgatókat. A
fősodortól eltérő szemlélet
Miika felfedező, filozófus énjében keresendő. Az, hogy
vokál pop szerzeményekkel nem áll be a sorba egy kis népszerűségért abszolút szimpatikus, hiszen produkcióin keresztül amúgy sem széles rétegeket próbál megszólítani. Viszont azoknál, akik alapjában véve merengő,
kiváncsi, nyitott szellemiségűek totálisan betalál ez a
tipusú muzsika.
Az '
After the fade' egy
zajkollázs, egy apró zongora foszlánytól eltekintve a súlytalan térben suhanunk, eközben vihar kíséri utunkat. A '
Returning home' nem csap a lovak közé, szépen elkezdi előkészíteni a terepet a keményebb témáknak. Egy könnyed
downtempo darab egyébként, aminek a
deep hangok és a zongora adják a karakterét. A '
Sunset way' totál alvilági hangulatot áraszt
törtütemes segédlettel, ami szépen lassan kavarog végig az egész darabon, kicsit olyan, mintha egy
Aes Dana szerzeményt importált volna ide
Miika. Aztán majd hét percnél érkezik egy
szívmelengető téma, ami feledteti az előző percek sötét tónusait. A '
To the other side' is várakoztat bennünket, még itt sincs pörgés, csak csodaszépen
kinyiló deep-atmoszférikus hangzás, némi akusztikus felhanggal. Halkan jegyezném meg, hogy ebben a darabban
Dj Tab segédkezett
Kuisma-nak. Ha ilyet is tud, akkor miért nem csinálja többször? A '
Peaceful revolution' gépies, fémes hangjai 4/4-
es támogatással könyörtelenül kavarognak, míg nem 9 és fél percnél érkezik a feloldozás, egy csodaszép dallam személyében. Az '
Etheos' már úgy kezdődik, hogy érzem itt minden klappolni fog. A
loop-olt kórussal ritkán nyúlnak mellé a népek, nincs ez másképp most sem. Egy irtó bizsergető
prog-psy keverék sül ki a darabból, ami személyes kedvencem az albumról. Az '
Orbiter'
filterezett kezdő taktusait szigorú pumpálás váltja sejtelmes
string támogatással a háttérben. Zsibbad a tarkónk, hiszen szinte észrevétlenül csúszunk át a '
Global confusion'-be, ami
derékben kap el mindenkit. Emberek ilyen dallamokkal kell a
giccsparádét kisöpörni a
trance-ből!
Fénypont no.2. A '
Singularity'-t korábban pörgettem egy
tech-esebb hangvételű
mixemben. A baljós árnyak harcolnak a végtelen kozmosz egyik szegletében. A végén győz a jó, jön a győzelmi szonáta szusszanás gyanánt. A '
Collide' sem enged a szorításon, mintha
Oliver Lieb lenne a meghívott a
stúdióvendég. A '
Black album' lebeg a szemeim, füleim előtt, ez a szám olyan, mintha annak az
LP-nek az esszenciája lenne. Hihetetlen eresztés. A '
This is
where' inkább a
deep hangokat preferálja némi
vokálfoszlány bedobása mellett, a gyilkos
sub pedig bónuszba
kifilézi a hangfalunkat. A '
Green lane' finoman indul, ám itt sincs kegyelem, a
baseline csak úgy zúg, egy
space melody jelenti az ellenpontot. Az '
Abyss' nevéhez hűen a végtelen idő fogalmát próbálja
hangképekbe sűríteni. Csodaszép
zongorafutam lesz a társunk, ami jelen esetben a szép emlékeket akarja szimbolizálni. A végére az elmúlás hangjai úsznak be, s mintha a
tengerzúgással egybeolvadva tűnnének el a nagy kékségben. Az '
End of history' egy modern megszólalású szonáta hegedűvel és zongorával. Ezt akár
dokumentumfilmek aláfestő zenéjeként is el tudnám képzelni.
Összességében
Miika nagyon kitett magáért. Okosan adagolja a hozzávalókat. Az elején szépen útjára indítja a történetet, amikor kell hozza az erősebb textúrákat, s a végére mintegy keretbe foglaljuk a hallottakat és az időről, elmúlásról, végtelenről kezdünk el filozofálni. Nem egy könnyen emészthető anyag, s akik
örületes nagy dallamokra vágynak, azok ne itt keresgéljenek. Akik türelmesebben ülnek le egy-egy albumhoz semmiképp ne hagyják ki, hiszen őket is megnyeri majd magának ez az
LP tokostól-vonóstól. Mira megjegyzése alapján fülhallgatón is lecsekkoltam az anyagot és azt kell mondjam igaza van, a masztereléssel még bíbelődhettek volna egy csöppet. Ettől függetlenül nálam az év albuma, 9/10.
Miika Kuisma - Progress of Soul
Label: Subtraxx RecordingsOrszág: FinnországMegjelent: 2010. szeptember 28.Stílus: Progressive house, psyProducer: Miika KuismaTracklist:1.
After the Fade (2:33)
2.
Returning Home (6:02)
3.
Sunset Way (9:43)
4.
To the Other Side (
TimeGate Theme) (
ft.
Dj Tab) (4:57)
5.
Peaceful Revolution (
ft.
Luke Chen) (12:13)
6.
Entheos (5:42)
7.
Orbiter (4:52)
8.
Global Confusion(10:08)
9.
Singularity (L.H.C.
Theme) (5:07)
10.
Collide (
ft.
Luke Chen) (7:29)
11.
This is
Where (
ft. Mr.A) (8:06)
12.
Green Lane (
ft.
OlliS) (6:07)
13.
Abyss (6:16)
14.
End of History(3:39)
Belehallgatós
.jpg)
