Aeron Aether saját tervezésű midi vezérlő kesztyűjét is bemutatta

Mindig is nagy élvezettel hallgatom azokat az előadásokat, ahol egy szakértő ad hasznos tippeket, hogyan kerüljünk közelebb a technikához. Ezúttal Aeron Aether-t kérték fel, hogy tartson prezentációt az elektronikus zene hangjainak születése témakörében. Mivel sokan sajnos nem lehettünk ott a földrajzi távolság miatt Harkányban, ezért egy élménybeszámoló miniinterjúval kárpótoljuk az érdeklődőket.

DZ: A közelmúltban Harkányban tartottál előadást az elektronikus zene sokszínűségéről. Ennek részeként az általad használt zeneírási módszerek közül is villantottál párat az érdeklődnek. Milyen trükköket mutattál be, amik kimondottan Rád jellemzőek?
AE: A bemutató a harkányi művelődési házban került megrendezésre a helyi ifjúsági klubnak, de teljesen nyílt volt, ezért sok más érdeklődő is megjelent. A közönség vegyessége miatt az előadást is olyanra terveztem, hogy mindenkinek legyen benne valami érdekes a teljesen kezdőktől a haladókig. Egy direkt erre az előadásra készített Ableton Live-os live act-tel nyitottam, majd néhány szóban összefoglaltam az alapokat. Ezután bemutattam a midi vezérlőket, a használatukat, a live act különböző elemeit, a rám jellemző technikákat, és néhány már ismert saját zenémbe is betekintettünk. A technikák között amiket bemutattam szerepelt az egyszerű dallamfeljátszástól kezdve a warpolási technikákon keresztül egészen a granuláris szintézisig minden, ami belefért a szűkös időbe.

DZ: Manapság egyre több 'know how' előadást szerveznek a producerkedés iránt érdeklődőknek. Szerinted mennyire hasznos egy ilyen prezentáció? Úgy értem nem könnyebb egy-egy új dolgot megtanulni, ha arra magunktól jövünk rá?
AE: Szerintem az ilyen előadások mindenképpen hasznosak, persze csak akkor, ha az érdeklődők nem egy az egyben akarják másolni a technikákat. Mindenkinek más a kézreálló módszer, és mindenkinek a saját technikáit kell kidolgoznia amiben kényelmesen tud mozogni, de az mindenképpen előnyös, ha van, ahonnan ötleteket meríthetünk. Ez meggyorsítja a fejlődést, és kitágítja szemünk előtt a lehetőségek széles tárházát. A fejlődéshez nagyban hozzájárul a tutorial videók nézegetése, és a témához kapcsolódó könyvek olvasgatása (pl. mixing/mastering témában). Ez persze kezdetben sok időt felemészthet, de megéri.

DZ: Saját tervezésű midi vezérlő kesztyűdet is megmutattad a nagyérdeműnek. Erről a különleges szerkentyűről mesélj már egy picit!
AE: A midi vezérlő kesztyű, amit terveztem, a szakdolgozatom témája volt, amiből meg is építettem a prototípust. Ez a kesztyű a különböző kézmozdulatokat alakítja át midi üzenetekké, és továbbítja gép felé, így bármilyen paramétert vezérelhetünk bármelyik tengellyel. Előnye, hogy intuitívabb módon kezelhetjük a különböző effekteket és szinti paramétereket, és egyszerre egy potméter helyett egy kézzel egyszerre akár 3-at is kezelhetünk. A bemutató végén bemutattam a kesztyű működését is, utána pedig bárki kipróbálhatta.

DZ: Egy kicsit visszazökkenve a mindennapokba mire készülsz mostanság, milyen release-k várhatók tőled?
AE: Most, hogy végre felhagytam a remixeléssel, és lenne időm az albumomon dolgozni, alig jut valamennyi időm a zenélésre. Azért pár izgalmas dolog készülőben van: Mango gőzerővel dolgozik az albumán, melyen én is közreműködöm 3 zenében is. Matt Darey a következő mixalbumát leszerződtette az Armadával, melyen a Tiff Lacey közreműködésével alkotott Into The Blue című közös szerzeményünk újratekert változata is helyet kap, és életem első dubstep-szerű remixe is, amely Matt egyik saját zenéjére készült. Ezen kívül az Abstracta nevű, Solex-szel alkotott közös formációnk első original alkotása szintén egy Armadás mix CD-n lát hamarosan napvilágot.

Zeneajánló: Sian, Sed, Andrea Bertolini

Ismét zseniális darabokat hoztam nektek ízlelgetésre. Sian zakatoló techno-jából Guy J agatott dark-psyho house köntöst, Sed-ék borongós break-jét Aeron Aether és Abdomen Burst vette alapos kezelésbe. A végére egy bugyborékoló, a psy mezsgyéjén tipegő remixet kapunk Gai Barone-től, amit Andrea Bertolini 'Blue Ocean'-jéhez készített.

Sian - Sacred Georgraphy (Guy J Remix) [Octupus Records]
Milyen az ha egy full techno előadó száma kap egy Guy J remixet? Nem hiszem, hogy sorolnom kellene a jelzőket, hiszen az izraeli fenomén ismét olyat húzott, amitől hónapokig fog csengeni a fülünk. Na, de ne is ugorjunk ennyire előre, nézzük a száraz tényeket! Az EP augusztus 30-a óta már elérhető a zeneboltokban. Sian eredetije mellett a svéd acélbáró Joel Mull egy pulzáló tech house átirattal képviselteti magát, illetve Secret Cinema is odakanyarított, igaz ő deep-esebre vette a figurát. Egy Perc és egy Bass Tool-t is találunk még, de a Guy J remix-et persze ezek sem verik. Guy ismét leporolta a rá jellemző dinamikus alapokat és szépen odatolta 125 BPM-en az arcunkba. Az eredeti produktumból átvett elemek mellé ultrasötét, s egyben félelmetes FX-eket passzintott. A kiállásban felkúszunk az adrenalinszint maximum értékére, majd fülig érő szájjal húzzuk a kondezcsíkot a tapétán.



Sed feat. Lisette van den Berg - Law of Physics (Abdomen Burst, Aeron Aether Remixes) [Proton Particles]
Napjaink két talán legelismertebb progressive break producere egyesítette erőit, hogy egy-egy remixszel megtámogassa az eredetiben sem gyenge 'Law Of Physics'-et. Az original verzió még idén februárban jött ki (a remixpakk hivatalosan szeptember 14-étől érhető el) a Particles égisze alatt, s ügyesen ötvözte a break sötét és filmzenei szegmensét. A 'Future Able' EP-vel a holland Sed duó - Jean-Paul Grobben és Serge Dusault - nagyot alkotott, a 'Law Of Physics'-ben a vokálért felelős Lisette van den Berg-et is dícséret illeti. Az Abdomen Burst Remix sodor rendesen. Érződik benne a sok munkaóra, ezt AB is megerősíti, saját vallomása szerint ez volt az egyik legbonyolultabb projekt, amibe belevágott. A kövér szubokkal és úsztatott, elnyújtott string-ekkel operáló verziója tipikus főidős darab. Hogy ne csak az oroszokat fényezzük térjünk át gyorsan Kovács Gabi aka Aeron Aether verziójára! Gabi érezhetően inkább megmaradt a szimfónikus hangzásvilágnál, Bonobo korai éveit idéző komplexitással kanyarítja oda a melódiát, ami valósággal a szívünkig hatol. Nincs ezen mit csodálkozni, Gabi a downtempo, chill out fronton eddig már többször is bizonyított, most ha lehet még messzebbre jut az összhatást tekintve. Ötcsillagos munka!





Andrea Bertolini - Blue Ocean (Gai Barone Remix ) [Tribal Vision]
Tipikusan a szarból várat eset. Aki az original mix tanulmányozásával kezdi az audiótúrát, minden bizonynal kedvetlenül tolja félre az EP-t. Egy sablon house pumpa némi psy felhanggal, semmi több. A kiállásban azért érkezik némi életjel, de ez csak arra jó, hogy felcsigáz, hátha a remixer jobban belehúzott. Nos Gai Barone ezt valahol érezte, ezért olyan szabást-varrást végzett itt, hogy rá se ismerünk honnan is kellett elinduljon. Mintha tényleg a végtelen óceánon sodródnánk. A pillekönnyű, de mégis sodró progi alap nagyon adja az érzést. A breakdown-ban a vonósok kezdenek rá, majd egy sötétebb téma veszi át a stafétát. Változatos, technikailag profin kivitelezett munka. Akit felcsigázott írja fel a naptárba szeptember 13-át, ekkor jön ki az EP a Tribal Vision-nél.

Aeron Aether Leeds-t is meghódította

Április 15-én a Digital Society preparty-ján a leeds-i Bourbon Bar-ban pörgetett Trim The Fat-tel közösen hazánk büszkesége Aeron Aether (a fő attrakción egyébként fellépett az Above & Beyond trió, Mat Zo, Jaytech és Will Holland is - a szerk). Gabit egy rövid interjúra csíptük el, hogy meséljen friss angliai élményeiről.

DZ: Hogyan jött a felkérés, hogy Leeds-ben pörgesd a lemezeket?
Aeron: A fellépés a Silk-nek köszönhető, mivel a szervezők őket keresték meg azzal a szándékkal, hogy az 1-2 havonta rendezett Digital Society hivatalos preparty-ján szívesen bemutatnák a Silk főbb előadóit, így nagyon örültem, hogy Embliss és Schodt közös fellépése után én is lehetőséget kaptam erre.

DZ: Milyen volt a buli? Milyen zenékkel bombáztad az angolokat? Gondolom volt közte sok saját és Arrival-os release.
Aeron: A buli a Digital Society party helyszínének közvetlen szomszédságában került megrendezésre, így a több ezer fős party-ra igyekvők könnyen betérhettek az ingyenes preparty-ra, ahol a helyi srácok és én izzítottuk fel őket (legalábbis azokat, akik befértek) a fő rendezvényre. A hely szép lassan dugig is lett, majd mikor Jaytech kezdett a szomszédban, mi is átmentünk meghallgatni. Én személy szerint a Twilight c. zenémmel indítottam, melyből direkt erre az alkalomra készítettem az original introjából és Zodiax remixéből egy kellemes felvezetős változatot. Ezután néhány könnyedebb zene után felhúztam egy egészen durva szintre. Játszottam Arrival kiadványokból is, ezen kívül pedig jelenlegi személyes kedvenceimből válogattam. Szerencsére tetszett az ottaniaknak, és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam.

DZ: A közeljövőben hol láthat téged a közönség fellépni?
Aeron: Legközelebb valószínűleg Pesten lépek fel, de egyelőre fix időpont nincs, ezért erről egyelőre nem beszélnék részletesebben. További infokat a facebook profilomon teszek majd közzé, és remélem hogy ha összejön, sokan közületek meghallgatnak majd.

Körkérdés: ki melyik évbe menne vissza szívesen?

Ismét egy újabb rovattal bővítjük a blog repertoárját, mégpedig a körkérdéssel. Terveink szerint öt ismert hazai és külföldi előadót/producert kérdezünk majd meg alkalmanként egy és ugyanazon témában (ami esetenként nem feltétlen csak a zenéhez kapcsolódik). A debütáló körben Aeron Aether-re, Cj Peeton-ra, East Cafe-re, Elfsong-ra és Retroid-ra vetettünk ki a hálónkat (s innen is köszönjük a srácok közreműködését, hiszen egy délután leforgása alatt mindannyian reagáltak a megkeresésre) és szegeztük nekik a kérdést: ha most visszapörgethetnéd az idő kerekét, melyik évbe mennél vissza és miért?

Aeron Aether (Kovács Gábor): — Végigrágtam magamban, és valahogy nem hozott lázba a múlt, a már megtörtént dolgok nekem megfelelnek úgy ahogy vannak. Inkább a jövőbe ugranék pár évet, hogy ezt az átmeneti időszakot átugorjam az életemben, és hát a jövő jóval több meglepetést tartogat mind az élet, mind a technika terén. Alig várom.

Cj Peeton (Szattelmayer Ottó): — Erre a válaszom az, hogy 1998-99-be . Akkor volt a legnagyobb robbanás zenei téren otthon meg külföldön is. Ha megnézed minden nagy emberke akkor lett híres es ma már nagy öregnek számítanak.

East Cafe (Kaszás Gábor): — Fenti kérdésed én is sokszor feltettem, mind magamnak, mind a barátaimnak. Megrögzött nosztalgiázó lévén foglalkoztat a dolog természetesen. Azt hiszem 1999 a megfejtés. Miért? Nos, volt akkor minden, érettségi, móka, kacagás. De nem tudok elvonatkoztatni a zenétől, hisz ekkor kezdett körvonalazódni az a stílus amit a legközelebbinek érzek magamhoz, minden új volt, minden jó volt, és sosem volt elég a jóból. :) Voltak fain zenék korábban is és később is, de ez volt az a pont ahol elkezdődött az a 3-4 év amire a legszívesebben emlékszem vissza. Ha abszolúte csak a személyes emlékeket nézem, akkor lenne más tippem is, de ez az esztendő mindenképpen előkelő helyen szerepelne a listámon. Még akkor is ha történetesen sosem hallottam volna a GU013-as duplát, vagy '99 bármelyik meghatározó darabját.

Elfsong (Kertész Krisztián): — Nos, azt hiszem olyan 2003-2004 környékére. Egészen elképesztő mennyiségben születtek akkortájt olyan klasszikusok, amik mellett a mai elektronikus zenei felhozatal enyhén szólva is vicces. Szép lenne ezeket újraélni, felidézni az érzéseket amit ezek a zenék az első hallgatásnál kiváltottak az emberből.

Retroid (Huszár Ádám): — Érdekes kérdés, mert én nem vagyok egy nagy időutazó és nosztalgiázó típus. Ha a breakbeat műfaj szempontjából nézem olyan 2003-2004 környékére mennék vissza, amikor is megjelent a Hybrid Morning Sci-fi albuma és mellette sok más mára már klasszikus progressive break zene, hiszen ezek a zenék rám iránymutatóan hatottak. Tele voltak dallamal, érdekes hangokkal, érzelmekkel. Alapjában véve a breakbeat műfaj még elég fiatal más stílusokhoz képest (mint pl. az elektro vagy a house) és a mai napig fejlődik.

Aeron Aether: „Nálam nem a totális népszerűség elérése a cél”

Sokszor vagyok úgy, hogy hallgatok egy zenét és megtetszik ezért izibe utánajárok, ki is az elkövető. Anno emlékszem nagyon meglepődtem, amikor a 2009-ben a Silk Digital-on megjelent Aeron Aether 'Aeron Is Coming' EP által feltüzelve az előadó nevét bepötyögve kiderült, hogy Kovács Gábor áll a projekt mögött. Gábor - bár sokan nem tudják - az elmúlt években olyan nagy nevekkel dolgozott közösen, mint Matt Darey, Tiff Lacey illetve Mango. EP-i, remixei rendszeresen bukkannak fel elismert progressive house/breaks lemezlovasok playlist-jein. Aeron nem profitorientáltan áll hozzá a zenéléshez (mint napjainkban sajnos oly sokan). Számára a népszerűség csupán sokadik a sorban, a legfontosabb a minőségi szórakoztatás és az önkifejezés a lehető legszínvonalasabb módon. Az interjúval kapcsolatos megkeresésünkre is azonnal reagált, amiben azért Flashtech-nek is szerepe van, aki zenéivel, mint az Arrival kiadó vezetőjét bombázta, s a kontaktot is megadta nekünk.

— A szokásos első kérdések egyike, mikor csöppentél bele a zenei körforgásba, s mikor választottad a tétlen zenehallgatás helyett a zeneírást? Kik hatottak rád és milyen üzenetet próbálnak a zenéid közvetíteni?
— Ez a része eléggé átlagos a zenével foglalkozók körében. Gyerekkoromban megbabonáztak a szintetizált hangzások, aztán amint kapcsolatba kerültem a számítógépekkel már rögtön azt kerestem, hogy hogyan tudnék hasonló hangot kicsikarni belőlük a saját szájízem szerint, kezdve a C64 kezdetleges zeneszerkesztőitől a trackereken keresztül egészen a ma használt szoftverekig, mint az Ableton. Persze e kettő közt rengeteg idő eltelt, és rengeteg program megfordult a kezeim között. Az Aeron Aether nevet 2007 környékén vettem fel, előtte más neveken működtem más stílusokban. Ez fordulópont volt minden téren, és ebben az évben meg is jelent az első kiadvány ezen a néven, az Abandon c. breaks track a Tilth Music-nál. Ettől a ponttól már nyomonkövethető vagyok. A zenéim rengeteg irányból táplálkoznak. Minden zene amit hallok, és érzés amit érzek hat rám valamilyen szinten, de a természetből is rengeteg ihletet merítek.

— Az Aeron Aether név külföldön jobban cseng mint itthon. Mennyire zavar az téged, hogy a munkásságod a hátárainkon túl talál igazán pozitív visszhangra? Hasonló cipőben járó pályatársaiddal (Kay-D, Retroid, VG & Dave Sullivan, Human8) mennyire tartod a kapcsolatot?
— Kezdek hozzászokni. Azért a magyaroktól is egyre több pozitív visszajelzést kapok szerencsére, de még mindig elég ritka. Szerintem ez betudható annak hogy kis ország vagyunk, és a stílusok amiket képviselek nem igazán népszerűek itthon, vagyis népszerűek lennének, ha lehetőséget kapnának hazánk dallamosabb, de mégsem kommersz stílusokat képviselő feltörekvő tehetségei, és nem csak a jól bevált arcokat tolnák mindenhol. Az emberek nyíltak lennének az újdonságra, ha egy megfelelő promócióval ellátott bemutató party-sorozat indulhatna az új arcoknak, akik külföldön már ismertek valamennyire, esetleg egy nemzetközileg elismert névvel téve azt még eladhatóbbá. Elég sok magyar producerrel tartom a kapcsolatot, és sokuk megérdemelné azt, hogy méltó figyelmet kapjanak itthon.

— Milyen volt Matt Darey-vel közösen dolgozni? Személyesen is találkoztatok, vagy csak interneten keresztül tartottátok a kapcsolatot?
— Nagyon örültem hogy Matt-el alkothattunk közös muzsikákat, mert így olyan énekesnőkkel volt lehetőségem együtt dolgozni, mint Tiff Lacey és a Ridgewalkers énekesnője. Egyelőre személyesen még nem találkoztunk, de biztos vagyok benne hogy a jövőben lesz még rá lehetőség. Matt teljesen profi módon kezeli a dolgokat, egy teljesen normális embernek ismertem meg, és örülök hogy ő még támogatja a sokak által már jó pár éve kihalásra ítélt progressive breaks stílust.

— Ha jól tudom te vagy az Arrival Records feje. Mi alapján válogattok a hozzátok beérkező több száz szám közül? Ki tartoznak a label húzónevei közé? Kikre lesz érdemes odafigyeljünk a jövőben?
— Nagyon örülök hogy tagja lehetek a Silk Music csapatnak, Max Flyant, Mango, Jacob Henry és Gorm Sorensen mellett. Úgy érzem, hogy kezd a méltó helyére kerülni a nagy kiadók között a Silk kiadócsoport, és emögött elég nagy munka húzódik meg. Az Arrival egy olyan kezdeményezés, ami főleg az eddig névtelen, de tehetséges arcoknak próbál segíteni, és elindítani őket azon a bizonyos úton. Nehéz kiemelni konkrét neveket, mert a kiadó lényege hogy mindig keressük a minőségi friss hangzásokat. Ez alapján is válogatunk, a sok beérkezett zene közül azoknak adunk lehetőséget a megjelenésre, akiben látunk fantáziát. A stílus nem feltétlenül kötött, de főleg progressive house/trance/breaks irányokat követjük, ahogy azt már a Silk Digital esetében is megszokhatták az emberek. Lényeg hogy legyen a zenében valami extra, valami, amire felkapjuk a fejünket, és magával ragad.

— Melyik produkciódra vagy a legbüszkébb és miért? Volt-e olyan dalod, amivel alaposan megszenvedtél (mert mondjuk nem találtad a megfelelő hangot, vokált stb)?
— Általában ha egyszer leülök zenélni, akkor elég hamar jönnek az ötletek. Ami sok időt vesz igénybe az inkább a dal kikeverése, felépítése. Amivel nagyon meg tudok szenvedni az egy olyan zene remixelése, amiben nem találok semmit, amit megfoghatnék, vagy a dallamvilágát nem tudom az én szájízem szerintire átdolgozni. Nehéz rangsort felállítani a zenéim között. Kedvenceim vannak, de konkrétan olyan, amire a legbüszkébb vagyok, még nincs. Remélem hamarosan meg tudok alkotni egy ilyet is.

— Általában hogyan készül egy Aeron Aether produkció? Milyen eszközökkel (hard/software) rakod össze a zenéidet?
— Állandó receptem nincs. Próbálok azért valamennyire arra törekedni hogy mindig legyen a zenéimben valami különleges, valami új, még ha nem is mindig sikerül. Ez persze néha hátrány is, mert aki csapong stílusban és hangzásban, annak nehezebb állandó rajongókat szereznie, mert nem mindegyik zene tetszik egy adott embernek emiatt, de hát nem volt kedvem 3-4 aliast csinálni magamnak, ez mind én vagyok. Persze ez nem gond, nálam nem a totális népszerűség elérése az elsődleges cél, hanem az hogy olyan zenéket alkossak, amelyek valami különlegeset adnak az embereknek, és persze nekem is tetszik. Egyébként az Ableton Live-ot használom különféle pluginekkel kiegészítve, ezen kívül van egy 4 oktávos Roland PC-300 midi billentyűm, két midi controllerem, egy Alesis M1 Active mk2 stúdió monitor hangfalpárom és egy Audio Technika ATH-M50 monitor fülesem. A dallamokat mindig a midi billentyűzeten írom, mert már nagyon nehezemre esik egérrel pöttyözgetve dallamot csinálni.

— Szerinted hosszú távon lehet-e itthon is masszív rajongótábora az új progressive hangzásnak? Manapság mintha mindenki a trance-re lenne rákattanva. Egyáltalán mi lesz az aktuális trend 2011-ben a magyar klubokban?
— Én igazából örülök annak hogy végre kezdünk kitörni a techhouse és minimal nyújtotta egyhangúságból, még ha a trance irányába is. Most persze gondolom sokan megköveznének, de nekem nagyon unalmas ez a ma trendi lélektelen-dallamtalan robotzene, pláne hogy tudom hogy mennyi idő egy ilyet összelegózni az előre gyártott stílus specifikus sample pack-ekből egy igényes proghouse, progtrance vagy progbreak zenéhez képest. De a másik véglet, az a bizonyos "őstrance", amelyik 10 éve ugyanazokat az arpokat és saw lead-eket használja nekem sem igazán az ínyemre való, viszont a technikailag modern, inkább progtrance-nek nevezhető dolog nagyon jó tud lenni. Én reménykedem benne hogy hamarosan már jön a következő trendváltás itthon, ahogy az 3-4 évente meg szokott történni, és végre oda kerül a palettán az igényes dallamos elektronikus tánczene, ahova kell. Azt kívánom 2011-re, hogy támogassuk a magyar elektronikus zenét, mert van mire büszkének lennünk.

— Aeron Aether mit tervez a következő évre? Gondolom még jobban rákapcsolsz...
— Évek óta tervezem már a saját albumom, most talán végre el is kezdem. Ez persze majd azzal jár együtt hogy nem remixelek ennyit mint az elmúlt években, most végre kicsit az originalokra szeretnék koncentrálni. A többi pedig legyen meglepetés, érdekes együttműködésekre van kilátás.