Öt (+1) felejthetetlen live performansz, amitől ma is libabőrös leszel

Kebu / Giorgio Moroder - The Chase (Sthlm Italo Disco Party 2015)

A finn Kebu egy egészen ügyes synthwave/trance producer, aki megszállott szintigyűjtő és zenéit (saját és klasszikusok feldolgozásait) a mai napig vasakon komponálja.
A most mellékelt videóben Giorgio Moroder (és Harold Faltenmeyer társproducer) 1978 (-as 'The Chase'-t szólaltatja meg (ami eredetiben a legendás 'Éjféli expressz' című thriller főcímdala is volt), amivel eleve nem kis fába vágta a fejszéjét.
Kebu viszont elég jól megugorja a lécet, a trance-s intro part-ban már lehet érezni, hogy szépen vegyíti majd a hozzáadott elemeket az eredeti darab karakterisztikájával. És igen, nagyon komoly tribute verzióval küldi meg a Sthlm Italo Disco Party már korosabb közönségét.

Youngr / Temperer Trap - Sweet Disposition (Live @ Morning Gloryville 2016)

A brit Youngr egy igazi multitálentum (nem csoda, édesapja Kid Creol néven szintén a zeneiparban ténykedett), többféle hangszeren játszik (basszusgitár, zongora, dob), emellett egy egészen elviselhető hanggal rendelkezik, amolyan modern kori one man band.
Szeret régebbi klasszikusokat a saját hangján megszólaltatni, ezt tette Temperer Trap korszakos alternatív slágerével a 'Sweet Disposition"-nel is, ami amolyan '90-es évek happy house anthem jellegűre gyúrt át. Érdemes nézni a közönséget, mindenki a tánccal van elfoglalva és nem a telefonnyomkodást.

Hardfloor - The Acpericence / Live @ MTV Party Zone

A német Hardfloor duó a kiállás-felpörgetés-szétesés séma meghonosítói (még annó a FREEE Magazinban viccelődtek is vele, hogyha 1 dollárt kértek volna mindig, ahány számban ezt használták mások már rég milliomosok lennének.)
Zenéik live performance-ként még inkább be tudják rántani, pedig sokszor csak az acid csiripel, örvénylik, örök modulációban. Az ominózus 'The Acperience' a '92-es Hardhouse-on kijött 'TB Resusciation' LP legismertebb tétele. Ramon és Oliver az MTV Party Zone műsorának meghívására adták elő a tracket valamikor a '90-es évek vége felé.
Egy iszonyat nagy trip kerekedik az amúgy sem gyenge alkotásból. A fő struktúra természetesen követi az eredeti sémákat, de például a végén lévő csavargatás még egy lapáttal rátesz az original mix megszólalására.

GusGus - Selfoss (Live on KEXP 2011)

Egy videó arról, hogyan lehet egy reykjavik-i hotelben trip-re bírni az hűvös izlandi népeket. Küldj két fenomént vasakkal, akik kicsavarják ezekből a dicső készülékekből a maximum teljesítményt! Az 'Arabian Horse' album legerősebb dala így élőben szintet lép, noha az album verzió sem gyenge. Mindenképp a megnézendő videók közé javasolt elmenteni!

Moloko - Sing It Back (Live At Pinkpop Landgraaf 2004)

A Moloko duónak volt pár nagy slágere, de azt hiszem a 'Sing It Back' nyomába egyik sem érhetett.
A sors fura fintora, hogy a tracket a Boris D'Lugosch remix elkészülte után kapták fel igazán, pedig az eredeti verzió (ami az 'I Am Not a Doctor' LP-n) szerepel. Roisín Murphy egyedi hangja és művészi performansza valahol az a követendő minta, ami hozzáad egy produkcióhoz nem ássa alá a zene nagyságát.
A produkció maga az első öt percben egy jópofa jammelés, amire nem marad el az ütemes fejrázás sem. Aztán félidőben a D'Lugosch remixből ismert textúrák kerülnek előtérbe (a közönség hangos ovációval fogadja), mindezt élő zenei körítés támogatja meg. Kihagyhatatlan!

+1 Underworld - King Of Snake (Everything...)

A '90-es években virágzó angliai elektronikus zenei bandákból már szinte csak az Underworld maradt mutatóba. Karl Hyde és Rick Smith párosa a mai napig keményen nyomja, ha fellépésekről és új albumokról van szó. Jelen videó az Underworld 'Everything...' című turnéján készült, ahol a csapat Darren Price-szal egészült ki a stage-n (Darren Emerson távozását követően). Kicsit elfogult vagyok, mert a 'King Of Snake' a gitárnyúzos intro 'Shudder'-rel kiegészülve a kedvenc UW produkcióm. Itt még hosszabban, még nagyobb adagban és élénkebben kapjuk meg Karl Hyde bohókás rímelését. Mindenképp itt a helye a legjobbak között!

Számodra melyik videóklip az etalon II.?

Az előző videós poszt sikerén felbuzdulva folytatnám kedvenc videóim bemutatását. Konkluziót vonva szomorúan kell konstatálom, hogy biza a szivem csücskének számító trance stílus csupán egy esetben képviseli magát a felhozatalban. A maradék négy zene pedig a megalkuvások nélküli elektronikus zene zászlóshajójának számít, sok-sok acid-del, eszement dobszerkóval és effektekkel.

Neo - Rambo 13

Jópofa animációs klip, ahol egy őrült tudós a világra szabadítja a régóta feleslegesen porosodó Lenin relikviákat. Természetesen a glóbuszt megmenti egy rettenthetetlen szuperhős, mégpedig Rambo aka Sylvester Stalone, aki rendesen aprítja a feldühödött Vlagyimireket. A zene egyébként ügyesen ötvözi a szájharmónikát a kemény breakbeat-tel és acid-del.

Aphex Twin - Widowlicker

Két niga osztja az észt a csajozásról egy kabrióban. Meglátnak két prédát, aki történetesen hivatásosak és alaposan leoltják főhőseinket. A hosszú felvezetést egy több, mint 20 ablakos limuzin szakítja félbe, ahonnan Aphex Twin lép ki, majd dögös csajok hálójában ad el termékenységi táncot. A csajokkal első blikkre minden rendben van, aztán kiderül a turpisság a csorgó nyálú nigáknak, minden bigének Aphex fizimiskája van. A zene itt is breakbeat alapú, amire egy downtempo téma kúszik rá. Beköszön egy kicsavart vokál, és háromnegyed időben egy brutál gitárnyúzás.

Daft Punk - Burnin'

A Homework album kimásolt single-jeihez kimondottan színvonalas klipek készültek. Ez alól a második maxi szám, a 'Burnin', ahol a tűzoltók munkáját ismerhetjük meg testközelből. Egy kis srác a kerti barbacue sütések emlékeiből merítve lesz pernyehuszár, majd egy éles bevetésen sikeresen száll szembe a lángokkal egy felhőkarcolóban. A zene funky-s alapokon nyugszik, a fő motívum egy sípoló hang, amit a képi világ is lekövet, mindig meg-meg ugrik a kocka. Kimondottan szeretem, ha a címbe foglaltak visszaköszönnek a klipben.

Squarepusher - Come on my selector

Chris Cunnigham az egyik kedvenc rendezőm. Itt is az ő beteg elképzelései köszönnek vissza. Egy elmegyógyintézetben vagyunk, ahol kiszabadul egy kislány, aki átprogramozza az őrök és a kutyájának az agyát. Itt is harmónia van a látottak és a hallottak között. A zenét acid n bass-nek tituálánám, amit csak harcedzetteknek ajánlanék tanulmányozásra.

Binary Finary - 1999 (Kaycee edit)

Az egyik legtöbbet remixelt trance klasszikus. Az 1999-es Kaycee verzióhoz egy pofás klip készült, ahol a férfiak egy tojás alakú valamit kergetnek a medence alján. A győztes az lesz, aki ezt a tárgyat megkaparintja és az azt bedobó dámának visszaadja. Harcos, egzotikus, kicsit elvont képanyag, de pont ettől bír művészi értékkel.

Számodra melyik videóklip az etalon?

A minap a youtube-on szörfölgetve jött az ötlet, hogy felfrissítsem a lemaradásom videoklipek terén ezért megnéztem pár napjainkban futó zene képi megjelenítését. Sajnos szomorúan kellett konklúziót vonnom: a klipforgatás manapság nem egyéb, mint értelmetlen pénzkidobás (ha az a valaki, aki kitalálta a 'dj pörget, a közönség megőrül' sémát, és azért használati díjat szedett volna, már rég meg tudta volna belőle venni a Bermuda-szigeteket). Hogy mitől jó egy videoklip, adódik a kérdés? Egyrészt, valahogy mindenképp kapcsolódik a zenében boncolgatott témához. Másrészt a képek ritmikája harmóniában van a muzsika ritmikájával. Harmadrészt, az sem baj, ha valamilyen elvont mondanivalóval bír, ha meglepően jó a kivitelezés. Persze zavaró lehet, ha a vizuál elvonja a figyelmet az audióról, a tökéletes hatáshoz a kettő megfelelő vegyítése szüksége. Na, de csak, hogy érzékeltessem mit érzek én művészinek, minőséginek álljon itt az én személyes top 10 videóm, stílustól függetlenül.

Schiller - Let me love you

A művészi megvalósítás egyik iskolapéldája. Egy ara bolyongását örökíti meg egy ázsiai metropoliszban, aki magányosan falatozik, virágot szór maga után, s hajókázik egyet a kikötőben. Érzelem, zene és művészet egyben. Sajna nem tudtam beágyazni ide a videót, mert letiltotta a feltöltője. Szóval klikk a linkre és már lehet is nézni!

Ratty - Sunrise



A Scooter-ék sziporkázásához egy igencsak ütős klip készült. Itt nem az emberek futtatják a labirintusban az egereket, hanem az egerek kísérleteznek az emberekkel. Figurák járkálnak ki és be az ajtókon, abszurd szituációkba kerülnek. A spiné 2:40-nél meg igencsak feldobja minden férfiember szürke délutánját.

Reflekt ft Delline Bass - Need to feel love (Adam K and Soha remix - Arcdsa Video remix)



Ki ne látta volna a témájában és kivitelezésében is zsenilás Nesze neked Pete Tong című filmet? Nos a soundtrack legnagyobb sikert arató száma a 'Need to feel loved' videójának eredetije nem nagy durranás, de az Arcdsa által átvariált, az Adam K and Soha remixhez igazított elgondolása már annál inkább bejövős. Ebben a hat és fél percben kvázi sűrítve megkapjuk a film lényegét, olyan trükkökkel megbolondítva, ami miatt különlegesnek érezzük a mozgást, a kép és zene kapcsolatát.

Westbam - Crash course



Amerikában nagy hagyománya van a roncsderbiknek. Ha eddig még ezeknek a regattáknak nem volt hivatalos hímnuszuk, akkor Westbam megkreálta számukra az ideális aláfestést. Megy az össznépi tilitolizás, jót mosolyoghatunk ezen a dilis szórakozási formán.

Röyskopp - Eple



A zene bohém életérzését, nosztalgikus felütését tökéletesen visszaadja a képi világ. Képből, képbe úszunk, az apró részletekből lesz a fő mondanivaló. Briliáns.

Autechre - Ganz graf



Aki ezt a zajkollázst végig meg tudja hallgatni az már edzett EDM harcosnak mondható. Fura, aszimetrikus, time stretch-elt ritmus zakatol végig, pőrén hirdetve a technika felsőbbrendűségét. A képi világtól egy alsóneműcsere garantált. Full szinkronban van a másodpercenként változó zajokkal, legyen szó egyesülésről vagy szétrobbanásról. Csak erős idegzetűeknek ajánlom!

Aphex Twin - Monkey Drummer



Chris Cunningham az Aphex Twin videók állandó rendezője most is kitesz magáért. Egy hatkarú majom robot veri a tamtamot, de elég durván a ritmust lekövetve. Ez lesz a legújabb slágerajándék karácsonyra? Nem hinném. A zene itt is kellőképp beteg, ha skatulyába kéne suvasztanom az acid d'n'b cimkét kapná tőlem.

Mirwais - Disco science



Mirwais megtanít bennünket a szex-karatéra. Itt senki sem sérül meg, csak a szemérem egy csöppet. Vonaglás, tömegjelenet, egy kis lézerkardozás, bűvölet és mágia. Azt hiszem az ilyen párosítások miatt érdemes egyáltalán klipet forgatni.

Daft Punk - Revolution 909



Hogyan kerül a paradicsompaca a zsaru fehér pólójára? A rejtélyt megfejthetjük a keretes szerkezetű klipből, ami a végén a kiindulásához tér vissza. A paradicsom a főszereplő, amit leszednek, megvesznek, megfőznek, megesznek és ami egérutat ad a bulizó ifjúság egyik eltévelyedett tagjának. Mesteri!

Members Of Mayday - Culture flash



A Members Of Mayday a német techno boom lecsengésével egyidőben váltotta fillérre korábbi sikereit, ám ez alól a 'Culture flash' még kivételt képezett. Az egymásba olvadó és onnan előbukkanó filmkockák alaposan meglódítják a fantáziánkat, legalább annyira sodró a vizuális hatás, mint az elektro-techno beat.

És nektek mely klippek a kedvenceitek? Kommenteljetek bátran!!!

Egy ismeretlen videó a múltból: Scooter @ Sarkad Sweet Night 1995

Attish révén egy igazi gyöngyszemre bukkantunk a Youtube-on. A videó nem mást örökít meg, mint a Scooter első magyarországi fellépését, aminek 1995. május 25-én a sarkadi Sweet Night diszkó adott helyet. A fogadtatás tipikusan magyaros, a sarkadiak kiteszik a lelküket: német zászló a díszterem falán, egy kellemesen szómenéses-haladó szellemiséget erőltető polgármester veretes köszöntőbeszédje ("mielőtt megérkeztek volna, magam is meghallgattam a 'Hyper hyper' című számukat, ami tényleg 165-ös ütemen dübörög"). A bandatagok (H.P., Rick és Ferris) nagy zavarodottságukban (talán a túlcsorduló vendégszeretet végett) a sajtótájékoztató nagy részében bárgyún mosolygnak a kellőképp döcögős szinkrontolmács pedig csak tovább fokozta a bizarr atmoszférát.
A videó másik három részében a fellépés zenei részét csekkolhatjuk le. Van itt minden jóság: 'Different reality', Back in time (a Move your ass-es maxi B oldaláról), 'Endless summer', 'Raving in Mexico'. A füst mindent kitölt (ahogy az egyik hozzászóló megjegyzi: "biciklit lehetne hozzá támasztani"). A zene full playback, Rick és Ferris ugrabugrál is rendesen feladat híjján, H.P. pedig küszködik a mikrofonra állított monster delay-jel.
Egy biztos, ezt látni kell, kortörténeti dokumentum. Ma annyira retro hangulatba kerültem tőle, hogy vásároltam egy kétliteres Cherry Coke-ot.