A Faithless 20 éve

Húsz év nagy idő! Bizony élénken él bennem az emlék, amikor a Juventus Rádió kívánság műsorában először hallottam Faithless 'Insomnia'-ját '96-ban, ami elsőre nem fogott meg, de mivel rögzítettem akkoriban mindent, ami újdonságnak számított volt lehetőségem újrázni, és lassan, de biztosan megragadt a szöveg és a dallam is. Nos az angol formáció ezután szépen lassan meghódította a világot köszönhetően annak, hogy mindig képesek voltak megújulni és reagálni a globális zenei trendre. Persze arra is figyeltek, hogy a produkció, amivel előrukkolnak a művészi és az eladható határán lavírozzon. Bár a formáció maga már papíron befejezte (erről értekeztünk is annó), gyanítom, hogy lesz itt még folytatás új lemez vagy single formájában. A 'Faithless 20' kapcsán az már biztos, hogy turnéra indulnak (négy év kihagyás után). Maga a neves évforduló apropóján készült dupla válogatás 28 zenét tartalmaz, az első lemezen friss és régebbi remixekből, míg a második diszken a trió (Sister Bliss, Rollo, Maxi Jazz) szigorúan vett slágereit vesszük át rohamléptekben. Míg az első lemez munkái gondosan össze lettek illesztve (hey Mr. HD DJ), addig a másodikon teljes hosszúkban headbang-elhetünk Faithless-ék örökzöldjeire.
A remixlemez egyből a svéd country EDM sztár 'Insomnia' átiratával startol, ami nem olyan rossz, mint amire számítünk Avicsitől, de így is fényévekkel kullog az eredeti grandiózus sound-jától. Az meg külön rejtély számomra, hogy a radio edit-et miért kellett feltenni záró track-ként, de gyanítom gondoltak a rádiós lejátszások generálta bevételre is. Másodikként Armin Van Buuren lép elő a 'We Come One'-ra készített verziójával, ami biztosan állíthatom, hogy rögtön az elején a lemez mélypontja. Armin szó szerint a szart is kipréselte az anthem-ből, maximálisan a 2015-ös wc deszka puffogtatós ricsajkollázsával, amiben talán csak a kiállás értékelhető, a többit felejtsük el. Ha már Hollandia és trance szupersztárok, Tiesto is beugrott a régi játszótérre és a Faithless szárnysegédletével szórakoztak egyet a 'God Is A Dj'-vel. Sajnos Tijs már árnyéka korábbi önmagának és a verziójuk is inkább megcsúfolása a fentebb nevezett klasszikusnak. Szerencsére azért nem csak trash-t kapunk, High Contrast a 'Muhammad Ali'-n munkálkodva hozza a rá jellemző gurulós baseline-okat kellemes d'n'b kontextusban. Hirtelen visszaveszünk a BPM-ből és érkezik Above & Beyond 'Salva Mea' továbbgondolása, ami kicsit veretős, de még a határon belül mozog, a kiállás meg egyenesen fantasztikus lett, azt hiszem ez a verzió mindenképp megér egy rewind-ot. Eric Prydz a 'Not Going Home'-ot szedte ráncba (még korábban, tehát ez nem annyira friss), tipikus Prydz-cucc, lüktető, dallamos és bika jól szól. Szintén korábbi a honfitárs Axwell remake-je a 'Music Matters'-en, ami nekem régóta személyes kedvencem, egyszerűen új életre kelt ez a tétel az 1/3 ex-Swedish House Maffia tag gondozásában. Az 'I Was There'-ról bevallom nem sok infóm van, én kiadatlan munkának vélem, ami túl sokat nem oszt vagy szoroz se mondandójában sem hangzásában, de abszolút illik ide a koncepcióba. A 'Roots' lemez egyik kimásolt single-je a 'Miss U Less See You More' érkezik (amit speciel ki nem állhattam) Purple Disco Machine adaptálásban, ami szintén kellemes meglepetést szolgáltat, üde zongorás kiállásával és a deep/nu disco trendekhez simuló hipnotikus baseline-jával. A német Booka Shade is beköszönt, ők a 'Tarantula'-val molyoltak egy jóízűt, ami teljesen vállalható is. Másik liebling-em a 'Bombs' Claptone féle átszabása. Megmaradt a lassú, lépegetős ritmus, kapott az egész egy dögös basszust, talán kicsivel közelebb sodródott így a dj-k lejátszási listájához. Autograf is nagyjából hasonló ösvényen járva szedte ráncba a 'Drifting Away'-t. A 'Don't Leave'-vel Until The Ribbon szállt "harcba", végül kiegyeztek egy döntetlenbe, limonádés break mixe cooldown-ként tökéletes, a világmegváltó szerepkört meghagyja másoknak. A sort a fentebb már megszellőztetett 'Insomnia' Avicii radio edit zárja (keretbe is).
A második lemez túl sok izgalmat nem tartogat, egy becsületes best of válogatás kicsiknek, nagyoknak. Talán nem lett a teljes kiadvány a világ legjobb válogatása, de eléri, hogy a régi klasszikusok felidézése mellett kicsit a jelenkor hangzásvilágában is újraéljük a zenetörténelem értékes pillanatait. Mindent egybevetve én 8,5/10-re értékelem.

Disc 1 - Remixes
01. Insomnia 2.0 (Avicii Extended Remix) 6:17
02. We Come 1 2.0 (Armin van Buuren Remix) 4:40
03. God Is A DJ 2.0 (Tiesto & Faithless Remix) 4:21
04. Muhammad Ali 2.0 (High Contrast Remix) 4:33
05. Salva Mea 2.0 (Above & Beyond Remix) 5:53
06. Not Going Home 2.0 (Eric Prydz Remix) 8:00
07. Music Matters 2.0 (Feat. Cass Fox) (Axwell Remix) 7:37
08. I Was There 5:34
09. Miss U Less, See U More 2.0 (Purple Disco Machine Remix) 6:47
10. Tarantula 2.0 (Booka Shade Remix) 6:04
11. Bombs 2.0 (Feat. Harry Collier) (Claptone Remix) 5:19
12. Drifting Away 2.0 (Autograf Remix) 5:31
13. Don't Leave 2.0 (Until The Ribbon Breaks Remix) 3:28
14. Insomnia 2.0 (Avicii Remix) (Radio Edit) 3:05

Disc 2 - Hits
01. Insomnia 8:38
02. Mass Destruction 3:31
03. God Is A DJ 7:55
04. Don't Leave 3:59
05. Muhammad Ali 3:29
06. We Come 1 3:42
07. Reverence 7:37
08. Salva Mea 10:40
09. One Step Too Far (Feat. Dido) 3:23
10. Bring My Family Back 6:15
11. Tarantula 6:38
12. Bombs (Feat. Harry Collier) 4:55
13. Feelin' Good (Feat. Dido) 3:14
14. Not Going Home 3:13