Cassius: Futásra felkészülni, vigyázz, kész, rajt!

Korábban többször is ódákat zengtem a francia Cassius duóról. Ez egyáltalán nem volt véletlen, hiszen Zdar és Boombass albumaikkal ('99', 'Au Reve', '15 again') jelezték zsenialitásuk határtalanságát. Míg anno a kreatívan felhasznált disco és funky sample-k jelentették muzsikáik lelkét, addig mostanra egy vokálos, electro-house vonal felé mozdultak el. Kommercializálódás ide vagy oda az érdemeiket nem lehet elvitatni tőlük, így azokat a slágereket, amiket a mai napig dúdolgatunk ('Cassius 1999', 'Feeling for you', 'Sound of violence' 'I'm a woman') alkalomadtán. Eyg szóval birtak akkora marketing potenciállal, ami miatt a Nike cég felfigyelt rájuk és korszakalkotó projektjük zenei megvalósítására kérte fel a srácokat. Ez nem volt más, mint a 'Nike+ Original Run', ami egy futáshoz szánt inspiráló háttérmuzsika, ami révén az egészségesebb életmód preferálására bujtogatják a lustább népeket. A zeneszerzők így vallanak a CD booklet-jében a lemezzel kapcsolatos érzéseikről: "A kollaborálás mindig is a munkánk fontos része volt, de ez most valami teljesen más. Egy 45 perces számot kellett kreáljunk (inkább mixet - a szerk.), amire futni lehet, és nem voltak éveink a kivitelezésre. Amikor a Nike felkért bennünket írtunk egy számot, ami egy futóról szólt..Az első demónk elég gyorsan, 140 bpm-en kezdődött, mivel azt hittük a futóknak erre van szükségük. De aztán rájöttünk, hogy képtelenség ilyen tempóval nyitni, majd ezt tovább fokozni. Számtalan repetitív ütemet használtunk, hogy ritmusban tartsuk a futókat. A számok először hipnotikusak, majd építkezők. Ugye pontosan emiatt hallgatunk zenét futás közben. Csak hallgatom és az utolsó öt perc szinte elszáll, s meg sem fordul a fejemben, hogy megálljak..."
És milyen jól fogalmaztak. Azt hiszem, ha én is futóbolond lennék, erre a típusú zenére simán falnám a kilométereket. A nyitó 'Swan' totál a 80-as évek funky diszkó életérzését idézi meg, ez kvázi a bemelegítés. A 'The song I'll never sing' egy bohókás átkötő muzsika, amit tény, hogy nem fogunk dalolászni, de címben rejlő szellemesség adhat egy kis plusz energiát, na meg a jó kis alaptempó. A 'Keep on running' szerintem egy house szettben is nagyot szólna, persze kizárólag a warm up idősávban. Egyébként a főtéma és a funky baseline kart karba fonva játszadoznak egymással, hol visszatérnek, hol eltűnnek. A 'Daltophonia' egy space-s intro-jú darab, amihez egy harapós basszus és a 70-es, 80-as évek miliője társul. A 'Looker'-re már jó 15 km/h órás sebességgel lehet száguldani, ad egy kis plusz adrenalint, hogy ne lankadjon a sportolási kedvünk, funky henger a javából pöpec vokállal megtoldva. A 'The runaway' is nagyjából hasonló alapokon nyugszik, a szerkesztési elv sem sokban tér el. A 'Cala' már egy teljesen más világ, elvesznek Cassius-ék a bpm számból legalább 15-20-at. Érdekes törtütemes túra, ami egyértelműen a levezetést segíti. S ha a nyújtásból még nem lenne elegünk a 'Swan' loopolt verziója is a rendelkezésünkre áll. Pofás összeállítás, ami igazi erejét a futás mellett a kocsiban és a házi hifin is ki tudja fejteni. Ajánlom hát mindenkinek. 8/10.

Cassius - CASSIUSPLAY: Nike + Original Run

Label: Nike+ Sport Music
Ország: USA
Megjelent: 2008. május
Stílus: House, electro
Producer: Zdar, Boombass

Tracklist:
1. Swan (8:56)
2. The song I'll never sing (4:16)
3. Keep on running (10:20)
4. Daltophonia (4:15)
5. Looker (6:07)
6. The runaway (3:43)
7. Cala (7:59)
8. Stertching track (Swan Looped) (5:01)

Mi is ez?

Pop Model: az új Mr Sam album

Samuel Joel Paquet aka Mr Sam nem csak lemezlovasként brillirozik, hanem produceri szinten is nagy névnek számít a szakmán belül. Francia barátunk idáig két szerzői albummal lepte meg rajongótáborát. Az egyik album a 2006-os Lyteo, valamint annak "továbbfejlesztett" változata a Lyteo Interpretation (2007) volt. Sam ez alkalommal a korábbi albumaihoz képest egy jóval eltérőbb stílusút pofozott össze. A Pop Model nagyon érdekes album lett. Nem kicsit pop-os, funkys, house-os hangulata miatt a régi Mr Sam rajongók már rögön az album elején dobnak egy hátast. Jómagam nagyon merész produkciónak találom ezeket a "pop" zenéket. Az albumon akad jópár kedvenc zene is, de a sok popdal azért egy kis mosolyt csalt az arcomra. Akik csak most ismerkednek Mr Sam zenéivel, azok számára van pár zene ami iszonyat gyengének hat, de ha meghallgatjuk Sam "Opus" című mixalbum sorozatának bármelyik részét, akkor ott is rengeteg a mélázós, slágeres, gagyinak tűnő szerzeménnyel találkozhatunk. Mr Sam sikerének titka viszont pont ezekben a sajátságos hangulatú zenékben rejlik. Mixeiben iszonyat nagy hangulatváltások vannak, és a Pop Model című albumon is jól érződik mindez. Az a stílus, amit Mr Sam képvisel számomra már-már igazi művészet.
Az "Ave Eva"-val indít az album, ami voltaképpen egy intró zene. Az ezt követő két tipikus popdal. Gyengének hatnak, pedig nem azok. Az "Ing Ong" egyérteműen Benny Benassi "Satisfaction" című számát idézi. "Gotta Have It"-re még akár boogie-zni is lehet, annyira feeling-es zene. A "Gone" nagyjából ugyanezt a vonalat követi, még egy kicsit érzelmesebbre véve a figurát. A hetedik nóta számomra nem volt meggyőző, de ezzel együtt az mondom, hogy jól sikerült. A nyolcadik szerzeményben BT énekel. Szép zene, de csak előbbieket tudom csak elismételni.
A "Seven 7 Seven" teli van érzelmekkel. A "Carved" is hasonló kvalítással bír. Tiff Lacey hangja tökéletesen illeszkedik a baleáris alapzenébe. A "Cygnes"-t szerintem senkinek sem kell bemutatni. Nagyszerű zene, bár nagyon meg tudja osztani a szcéna rajongótáborát. A "Hold My Breathe" nálam örök favorit, és örömmel nyugtázom, hogy ezen az albumon is helyet kapott! A "Rydem Koba" is nagyon jó zene. A "Rydem Koba", a "Mixi", a "Tantra", a "Menyako", a "Dominator" és az "Anasthasia" nagyjából egyforma dalszerkezetre épülnek.
Az "E&E" ambientes, elektrós, kicsit break-es. Az "One Day" egy ambient pop dal. A 21. szám a Deadmau5 interpertációs "Clockwork", amit Mr Sam Remixében tesztelhetünk.
Az album tőlem a 8.5/10-es pontszámot kapja. Érdekes, változatos, összetett szerzői album.

Mr Sam - Popmodel

Label: Black Hole Recordings
Katalógus szám: Black Hole CD 62
Ország: Hollandia
Megjelent: 2010 április 19.
Stílus: House, Tribal, Hard Trance, Progressive Trance, Trance, Electro
Producer: Samuel Joel Paquet aka Mr Sam

Tracklist:
1. Mr Sam - Ave Eva
2. Mr Sam With Andy Duguid vs. Pat Benatar - Invincible (Mr Sam Remix)
3. Mr Sam Feat. Disco International - Just The Beginning
4. Mr Sam - Ing Ong
5. Mr Sam Feat. Esmaye - Gotta Have It
6. Mr Sam With Andy Duguid Feat. Jennie Löfgren - Gone
7. Mr Sam With Andy Duguid Feat. Amanda Wilson - Satisfaction Guaranteed
8. Mr Sam With BT - The Great Opus
9. Mr Sam - Seven 7 Seven
10. Mr Sam With T4L Feat. Tiff Lacey - Carved
11. Mr Sam Feat. Claud9 - Cygnes
12. Mr Sam With Andy Duguid Feat. Solarstone - Hold My Breath
13. Mr Sam With T4L - Rydem Koba
14. Mr Sam - Mixi
15. Mr Sam - Tantra
16. Mr Sam With T4L - Menkayo
17. Mr Sam vs. Human Resource - Dominator
18. Mr Sam vs. T99 - Anasthasia
19. Mr Sam - E&E
20. Mr Sam Feat. Kirsty Hawkshaw - One Day
21. Deadmau5 - Clockwork (Mr Sam Remix)

Poros fiú a raver és az ő naplója

Bár léptem-nyomon hangoztatom, hogy nem igazán értem ezt a nagy minimal techno és elektro hullámot jómagam is be-beválogatok pár albumot eme stílusokból. Ilyen Dusty Kid aka Paolo Alberto Lodde albuma is, ami előzetes félelmeimmel szemben egy szórakoztató kis összeállításra sikeredett. Mérsékelt tempó, puha dobok, epikus dallamok. Paolo pont abból az irányból közelíti meg az aktuális divathullámot, amelyikből nem sokan: a hallgathatóság felől. Nem a technikázásra figyel, hanem arra hogy a hallgató necsak egy dob+basszus+cin+claps+fx konfiguráció változatot hallgasson több, mint 70 percen keresztül. Számomra tényleg kellemes meglepetés volt. Ha ebbe az irányba fejlődik a minimál, akkor talán én se morgok majd annyira. Kiemelkedő darabok: Agaphes, Nemur, Klin.

Dusty Kid - A Raver's diary

Label: Boxer Recordings
Katalógus szám: 070 CD
Ország: Németország
Megjelent: 2009
Stílus: Techno, tech house, electro
Producer: Paolo Alberto Lodde

Tracklist:
1. Here Comes The Techno
2. The Underground Persistence
3. Lynchesque
4. Klin
5. Cowboys
6. Moto Perpetuo
7. The Fugue
8. Pluk
9. America
10. Agaphes
11. Nemur (Wall Of Guitars)

Mayday: mindent bele egy mixbe

Már lassan folyót lehetne rekeszteni a Members of Mayday albumokkal, best of kiadványokkal. Ezúttal a formáció oszlopos tagja szelektált az elmúlt időszak legjobb himnuszaiból és pakolta egymás után. Óriási katarzist kár várni, ám még így szépen előhozza az emberből a fejbólogatást. Az elmúlt években hatványozottan igaz, hogy a MOM hímnuszok egyre laposabbak, mivel a zenefogyasztók is az elektrós irányba mozdultak, a hangzás már nem számít annyira úttörőnek. Ennek ellenére inkább hallgatom ezt, mint a vinyogós, kéthangos tucat minimal retteneteket. Kiemelkedő darabok: 10 in one, Reflect yourself, Sonic empire (Reloop mix).

Members of Mayday - All in one

Label: Low Spirit Rec
Ország: Németország
Megjelent: 2009 április
Stílus: techno, elektro, house
Dj mix: Westbam

Tracklist:
1. Worldclub
2. Mom
3. New Euphoria
4. Prototypes
5. Culture flash Hardy Hard Mix
6. Troopa of tomorrow
7. 10 in 01
8. Soundtropolis
9. Massive moments
10. Reflect yourself
11. Team Xtreme Reloop Mix
12. Sonic Empire Reloop Mix
13. Rave The Lost Anthem

Timo Maas: a legenda visszatért

A jó öreg Timo Maas visszatért. Hogy mi a bánatos jó istent csinált az elmúlt időszakban azt nem tudni, annyi bizonyos, hogy nem volt túl aktív zeneszerzés ügyileg. Az elmúlt fél évből mindössze egyetlen izgalmasabb darabot tudok említeni tőle, a Subtellite-t, ami ezen a válogatáson is helyet kapott. Szerencsére böngészve a tracklistát látni még pár olyan zenét, amibe maga a mester is belenyúlt így biztosra vehetjük nem volt teljesen zenementes számára az elmúlt 6 hónap. Az angol Mixmag magazin úgy döntött, hogy egy mellékletnyi helyet és időt ad Timonak, hogy prezentája jelenlegi hangzását. Nos ez milyen meglepő zömében elektro és techno orientált, ám a darabokban ott feszülnek a Timora oly jellemző rejtett energiák és finoman ráusztatott dallamok. Nem csak vinnyog és plüttyög, néha szögel is, máskor borul, de igazából az egész mix hömpölyög a maga útján a cd-ről a fülünkbe. Ha ez kellett Mr Maas-nak, hogy más ember legyen (legalábbis zeneileg), akkor máskor is nyugodtan kihagyhat egy pár hónapot. De csak, ha ilyen igazolást tesz le az asztalra, mint most.

Timo Maas - Return Of The Legend

Label: Mixmag
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2009 március
Stílus: techno, tech house, electro
Dj mix: Timo Maas

Tracklist:
1. My Toys Like Me - Grim & Wiggle (Timo Maas Remix SPecial Edit)
2. Mutant Clan - Inside (Edit)
3. Timo Maas - Subtellite (Argy Remix)
4. Paul Kalkbrenner - Bengang
5. Mutant Clan - Back To The Old School
6. Mutant Clan - Barratat
7. Behrouz & Andy Chatterley - Lost In Translation (Timo Maas Mad Days Remix)
8. Santos - The Selector
9. Sinisa Tamamovic - The Master (Edit)
10. Trisomie 21 - Hear Me Now (Timo Maas Remix Edit)
11. Rockets & Ponies - Chinese Message
12. Mutant Clan - Perfect Place

Tom Cloud és egy új nap kezdete

Tom Cloud aka Thomas Blum a trance szcéna egy leggyorsabban fejlődő előadói közé sorolható. Először 2006-ban hallatott magáról a csodálatos Told you so-val, amire a Black Hole Recordings csapott le, s ami Tiesto legendás In Search Of Sunrise mixsorozatán is helyet kapott, s egyben rövid időn belül az egyveleg legfelkapottabb darabjává vált, amit jól mutat a Beatport Charts-on elért első pozíciója. Tom egyébként dj-ként már régebb óta, majd tíz esztendeje űzi az ipart. Idővel ő is producerkedésre adta a fejét, hiszen ez a hírnév felé vezető út egyik fontos állomása. És milyen jól tette. A Told you so-t még néhány újabb Tom Cloud produkció követte, mint például a Andrew Bennett Heaven Sent-jéhez, Cosmic Gate A day that fades-éhez és Johan Gielen Okinawa Street-jéhez készített remixe csak, hogy párat említsünk a felhozatalból. És ez még csak a karrierje kezdete volt. Tiesto valóságos Cloud fanná avanzsált, hiszen a Mercury room-ot felpakolta az ISOS 6-ra, majd felkérte az ifjú titánt, hogy remixelje Sweet things című dalát. Nem volt véletlen az sem, hogy meghívást kapott a 2008-as Trance Energy-re fellépőként. Ez gyakorlatilag nemzetközi dj karrierének ugródeszkájaként szolgált, hiszen ezt követően a világ számos klubjában és rendezvényén bukkant fel a neve. A 2010-es esztendő sem kezdődött unalmasan Tom számára, hiszen a studióba vonulva nekilátott első szerzői albumának, A New day darabjainak a rögzítésének. Ebben olyan segítségei voltak, mint Tiff Lacey, Moonbeam, Esmaye vagy éppen Antonia Lucas. A nyitó, címadó A new day keleties hangvétele már jelzi, hogy nem egy szokványos, tucat trance lemezzel lesz dolgunk. Tiff is szépen hajlítgatja a hangokat, egy torzított zongora és egy effektelt synth futam képez libabőrt a hátunkon. A Requiem for a dream zongoraszólója megalapozza a zene hangulatát, amit tovább fokoz egy szépen beúszó, filterezett lead synth, igazi gyöngyszem. A Last days-t lazasága végett vízparton ajánlott hallgatni, a SoBe már egy fokkal keményebb témával rukkol elő, egy megkapó kiállással és egy angyali vokálfoszlánnyal megbolondítva. A Told you so-t már sokan ismerhetjük az ISOS-ról, minőségi, légies harmóniákkal felvértezett muzsika. A Silent run progresszív, morgós alapja csak úgy visz magával, csakúgy mint Antonia Lucas hangja és a hozzá társuló melódia. A Dark symphony nevéhez méltóan vegyíti a klasszikus zenei elemeket (remekbe szabott vonósrésszel) a trance pumpálósabb ágával. Az Isolation az átlag Tom Cloud cumóknál szikárabb, kimértebb, nem csoda hiszen az orosz Moonbeam duó hozott a track-be egy kis rakoncátlan elektronikát. Ezt követi a Was it worth it?, amely folytatja a Moonbeam-es vonalat. Elviselhetően minimál és progresszív egyszerre. A Laguna ennek pont ellentétje, gitárfutamával kellemes pillanatokat okoz, s olyan hatást kelt, mintha egy eldugott helyen hallgatnánk a tenger morajlását. Az Esmaye-vel közös Again egy kicsit nyersre sikerült, emiatt nem is nagyon fogott meg (valahogy nem áll össze számomra ez a produkció). A The Last moment viszont egy igazi chill out gyöngyszem lett, ami szerény véleményem szerint egy Cafe del Mar válogatásra is csont nélkül felférne. Aki türelmetlenebb típus, és nem szereti az elejétől a végéig hallgatni a zenéket, annak itt van egy continous dj-mix, amely a korong összes számát belesűríti 75 percbe. Itt nem tudom mit csináltak, mert néhol kvázi live mix filingje van az egésznek, némi ütemcsúszás be-bejátszik.Összességében nem kapunk kevesebbet, mint amit Tom korábbi munkáit ismervén elvártunk. Dallamos, búgós, bújós, vokálos cucc, amely ideális aláfestést nyújthat warm up szettekben, tengerparti légyottoknál, illetve bőrfotelos merengéshez. 9/10.

Tom Cloud - A new day

Label: In Trance We Trust
Katalógus szám: ITWT003
Ország: Hollandia
Megjelent: 2010. április
Stílus: Trance, progressive house, electro
Producer: Thomas Blum

Tracklist:
1. A New Day (feat Tiff Lacey) (7:46)
2. Requiem For A Dream (7:50)

3. Last Days (7:20)
4. SoBe (6:44)
5. Told You So (9:14)
6. Silent Sun (feat Antonia Lucas) (8:00)
7. Dark Symphony (8:15)
8. Isolation (feat Moonbeam) (5:58)
9. Was It Worth It? (6:00)
10. Laguna (6:40)
11. Again (feat Esmaye) (3:31)
12. The Last Moment (5:04)
13. A New Day Album Mix (75:06)