A következő címkéjű bejegyzések mutatása: album. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: album. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 3., szombat

Nu NRG – Freefall: A színtiszta eufória

A klasszikus trance aranykorán már régen túl vagyunk, de vannak albumok, melyeket leporolva újra és újra meghallgatunk. A Vandit Records égisze alatt több olyan lemez is kijött, ami hatalmas sikert aratott a szcénán belül, viszont az olasz Nu NRG-ék 'Free Fall' című szerzői albumáról mindenképpen érdemes megemlékezni! 

Anno (2004-ben) az album borítójára pillantva nem sokan tudtuk, hogy ki is az a Nu NRG csapat, mivel se internetes adatbázisok, se online fórumok nem voltak a lemez megjelenéskor. Viszont akik nagyon képben voltak a trance-hez kötődő dolgokkal, talán egy-egy mixükkel, vagy zenéjükkel elvétve találkozhattak.

Hozzám először 2001-ben jutott el az az infó, hogy Nu NRG-jékre érdemes odafigyelni, mert az eufórikus trance egyik nagyágyúi. Persze amikor meghallgattam a  Random Walk-hoz készített remixüket, akkor elismerően bólogattam, mert az valóban tetszett. Amikor viszont a 'Dreamland'-et sikerült egy mix lemez meghallgatásakor felfedeznem, szó szerint tátva maradt a szám! Igazi felüdülés volt a maga gyors tempójával együtt! Azt éreztem, ezek a srácok valamire nagyon ráéreztek, mert egészen más volt, mint amit idáig hallgattam a műfajon belül!

 Szóval visszatérve az albumra: hatalmas tisztelet az alkotóknak! És hogy egészen őszinte legyek, pár nappal ezelőtt hallgattam csak végig a teljes hanganyagot, mert voltak kedvencek és idáig csak azokra vetődtem rá, nem is gondolva arra, hogy más opuszokról is lemaradok!

 Az Eclisse-szel nyit a lemez, sötét, borús hangulatba úsztatva a kezdést. Akár egy boxgála nyitószáma is lehetne! Chill out-os stílusa teljesen eltér az albumon található többi számtól. Ezzel együtt pompás darab!

A 'Visual Sonar' egy Rob Akerrel alias Jose Amnesia-val közös szám, ami elsőre visszafogott hatást kelt. Nincsen meg benne az az igazi sláger faktor, de mint progressive trance szám nagyon is működik. Kifejezetten klubbarát zene és a jókedv is érződik rajta. 

'Supersonik Way' az első olyan szám az albumról, ami ízig-vérig tükrözi a projekt stílusát és ami aztán végül a védjegyükké is vált. Az idők során sok hasonló szintidallamos trance szám készült, ami miatt lehet egy olyan érzés bennünk, hogy ezt már valahol hallottuk, de ha jobban odafigyelünk a részletekre, érződik, hogy ez nemcsak egy sima copy zene, hanem színtiszta minőség. 

A 'Bonsai'  fa a keleti kultúrában a tökéletes egyensúly és a koncentrált energia szimbóluma. Miközben a Freefall albumon a leggyorsabb ütemekkel zuhanunk a mélybe, a Bonsai eléri azt a hatást, amikor a világ zuhanás közben megáll. Alessandra di Prospero fuvolajátéka tökéletes kontrasztot alkot a Nu NRG-ék futurisztikus, hard-trance alapjával! Olyan mintha egy ősi , meditatív távol-keleti dallam és a jövő elektronikus energiája találkozna a tánctéren. 

Az ötös zene - a címadó szám - már beírta magát a trance zenék legjobbjai közé! Karakteres és időtálló. Nem véletlen hogy az album is a Freefall címet viseli. A breakes etap is telitalálat! Tényleg a no komment kategória. A lemez egyik legnagyobb energiabombája, ami azonnal a tánctérre parancsolja az embert!

A 'Connective'-vel visszazuhanunk a felhők közé és száguldunk egy jót. Igazi uplifting szélörvénybe kerülünk. 

A 'Butterfly' nem annyira a gyorsulásról szól, sokkal inkább az epikus, álmodozó, sallangmentes trance melódiákról, amit a hard trance-es, pumpálós alap még tovább fokoz. 

 Nu NRG -ék a szintén olasz Gate 4-gyel álltak össze a nyolcas szám elkészítéséhez. Igazi kezeket a magasba flow élményt kapunk! A vegytiszta epik és hard trance keveredésének szemtanúi lehetünk, ahol a savas acid basszusok és a szárnyaló szintetizátor dallamok szó szerint kilövik az embert a stratoszférából. 

A 'Tommotor' Nu Nrg-ék egyik legsötétebb, leginkább tech-trance jellegű darabja, ami újradefiniálja az album hangulatát. A vad, indusztriális feeling helyeződik előtérbe! 

"The Shadow", avagy egy kis lélegzetvételnyi szünet a szabadesésben! Epikus zene és nincsen túl sok dallam benne, de valahogy mégis játékos a textúrája. 

Az "Aloa P" is eleven zene, kicsit az egykori Budapest Parádés hangulatot idézi. 

 Az album legnagyobb slagere egyértelműen a "Dreamland"!! Az alapja miatt inkább hard trance szám, de megvan benne az a plusz zsenialitás, az a dallamosság és báj, ami miatt megunhatatlan! A földet érés előtti utolsó nagy pillanat, amikor a zuhanásod nem a becsapódásodról szól, hanem arról , amikor a zene szarnyakat ad, hogy továbbrepülj! 

2026. szeptember 20., vasárnap

Koan – Non_Fiction: Ahol a meditatív elektronikus dallamok utat törnek maguknak

A Koan művésznév egy orosz elektronikus zenész párost takar, akik még az ezredforduló után nem sokkal kezdték meg a Koan név alatti zenei pályafutásukat. 

Roman Alexeev és Vladimir Sedov mindig is híres volt arról, hogy nem a trendi chill és ambient vonalat képviselik. Zenéiket az eklektikus, játékos és meditatív stíluskavalkád jellemzi. Bár akadnak slágergyanús zenék is a szerzeményeik között, de munkásságuk nagyrésze mégsem ennek rendelődik alá. 

 A Non_Fiction album a The Ghost Train-nel indít, visszafogott, nem túl harsány felvezetővel. Aztán egy kissé hömpölygünk a semmittevésben, utat keresve a kiúttalanságban néhány apró kis pozitív dallamfoszlánnyal felvértezve. 

Az Adore (Non_Fiction Mix) borús, melankolikus hangulattal nyit. Igazán itt sem találjuk meg a boldogság szigetét, a belső utazás és az elmerengés a fő perspektíva. 

Through The Smoke a színtiszta üresség, a képlékeny megfoghatatlanság. Az a fajta atmoszférikus mágia, amit nem sok zenében lehet felfedezni. Az effektek sokaság diktálja az iramot és ad keretet az ürességnek. 

Shock Value (Non_Fiction Mix) szintén egy nagyon karakteres szám. Nincsen meg benne az a kimondott pozitív élmény, de azért átjön, hogy az alkotók itt valahogy nagyon ráéreztek a komponálás művészetére! 

Deja Vu (Non_Fiction Mix) egy igazi látomás érzést nyújt, talán az album első pozitív lecsengésű zenéje. Persze a komolyságot, ami Koan-ék védjegye, azt itt is megtaláljuk, de a jó hangulat megvan benne. 

A The Last Viewing visszavezet minket a szürreális világba, ahol minden puszta fantázia és gondolat. Úgy négy perc után vált át mesterien lekövethetetlenné, magával ragadóvá a miliő. Mintha csak vissza csöppenénk a boldog gyermekkorba. 

Switchman-re akár még táncolni is lehet, teljesen más zene, mint az előzőek. Effektekből itt sincsen hiány! 

A Game of Shadows (Non_Fiction Mix) sámánikusan nyit. Igazi illuzionista darab. Még egy pazar gitározgatás is belekerült a szerzeménybe, ami üde színfoltként van jelen. 

A La Disparition (Non_Fiction Mix) az album záró akkordjaként remekül működik! Nem túl harsány mű, de azért gyönyörű. Megkoronázva az albumot, jó, hogy ez a zene lett a "végszó".

2022. január 6., csütörtök

Az indiai zenei géniusz, aki 5 évet vert a chicago-i acid house alapítókra

Az acid house hullám Chicago-ból indult világ körüli hódítóútjára 1987-ben. Ez tény. Az első acid house lemez a Dj Pierre féle Phuture formáció 'Acid Tracks'-sze volt. Ezzel már vitatkoznék. Az internet érdeklődő népe ugyanis előásott egy olyan lemezt, amely 1982-ben jelent meg és masszívan használta a legendás Roland TB-303 ezüst dobozának savas hangzását.
Az uriembert Charanjit Singh-nek hívják és az indiai Bombay-ben élt egészen 2015-ös haláláig.
Singh session zenészként kezdte: bollywoodi filmekhez készítettek zenéket. Hol gitározott, hol a szinti mögött foglalt helyet, amit épp a szituáció is megkövetelt. Vezetett esküvői zenekart is, ezáltal volt lehetősége néhány albumot kiadni melyen ismert számok cover verzióit adják elő. Persze haladni kellett a korral, ő sem tett mást. Az Indiában a '80-as években begyűrűző és nekilóduló diszkó hullám (ugye ekkora már Amerikában temették a stílust - "disco sucks") őt is megérintette és gondolta, hogy kipróbál valami újdonságot. 1981-ben Szingapúrban járt és vásárolt egy Roland TR-808-as dobgépet, egy TB-303 basszus modulátort egy Jupiter-8 szintetizátor társaságában. Ezzel kezdett kísérletezni és rájött, hogy a TB-303-as remekül használható a glissando-ban bővelkedő indiai raga dallamok reprezentálásához.
Maga a lemez kereskedelmileg bukta volt, noha még az indiai rádiókban is bedobták, de belepte az érdektelenség homálya, egészen a Bombay Connection által menedzselt 2010-es re-release-ig. Ekkor sokakat megdöbbentett, hogy a lemez milyen előremutató hangzásokkal operált a house boom-ot megelőzően. Az albumot egyben érdemes meghallgatni. Kicsit olyan, mint egy megamix, eleve az európai hangzásokhoz szokott fülnek egyformának tűnik a folyamatos dallambéli improvizálás Ennek ellenére a TB-303 mint dallam hangszín nagyon is üdén hat, illetve a groove is komolyan diktálja a tempót. Ha egy zenét ki kellene emelnem az mindenképp a nyitó 'Bhairavi' lenne, ami egy rövid vokális intrót követően csap a lovak közé és hipnotikus megoldásaival azonnal maga alá gyűri az embert. Mindenképp érdemes meghallgatni, hiszen a zenetörténelem egy fontos alapköve.
Külön érdekesség, hogy Singh 2012 és 2015 között számos alkalommal adta elő élőben a lemez anyagát.

Charanjit Singh - Ten Ragas To A Disco Beat

Megjelent: 1982
Kiadó: His Master's Voice (Gramophone Co.)
Stílus: Indiai Tradicionális, Acid, Experimentális


Tracklist:
1. Raga: Bhairavi (4:59)
2. Raga: Lalit (4:55)
3. Raga: Bhupali (4:53)
4. Raga: Todi (4:52)
5. Raga: Madhuvanti (4:59)
6. Raga: Meghmalhar (5:01)
7. Raga: Yaman (5:06)
8. Raga: Kalavati (5:08)
9. Raga: Malkauns (5:02)
10. Raga: Bairagi (5:07)



2015. október 16., péntek

A Faithless 20 éve


Húsz év nagy idő! Bizony élénken él bennem az emlék, amikor a Juventus Rádió kívánság műsorában először hallottam Faithless 'Insomnia'-ját '96-ban, ami elsőre nem fogott meg, de mivel rögzítettem akkoriban mindent, ami újdonságnak számított volt lehetőségem újrázni, és lassan, de biztosan megragadt a szöveg és a dallam is. Nos az angol formáció ezután szépen lassan meghódította a világot köszönhetően annak, hogy mindig képesek voltak megújulni és reagálni a globális zenei trendre. Persze arra is figyeltek, hogy a produkció, amivel előrukkolnak a művészi és az eladható határán lavírozzon. Bár a formáció maga már papíron befejezte (erről értekeztünk is annó), gyanítom, hogy lesz itt még folytatás új lemez vagy single formájában. A 'Faithless 20' kapcsán az már biztos, hogy turnéra indulnak (négy év kihagyás után). Maga a neves évforduló apropóján készült dupla válogatás 28 zenét tartalmaz, az első lemezen friss és régebbi remixekből, míg a második diszken a trió (Sister Bliss, Rollo, Maxi Jazz) szigorúan vett slágereit vesszük át rohamléptekben. Míg az első lemez munkái gondosan össze lettek illesztve (hey Mr. HD DJ), addig a másodikon teljes hosszúkban headbang-elhetünk Faithless-ék örökzöldjeire.
A remixlemez egyből a svéd country EDM sztár 'Insomnia' átiratával startol, ami nem olyan rossz, mint amire számítünk Avicsitől, de így is fényévekkel kullog az eredeti grandiózus sound-jától. Az meg külön rejtély számomra, hogy a radio edit-et miért kellett feltenni záró track-ként, de gyanítom gondoltak a rádiós lejátszások generálta bevételre is. Másodikként Armin Van Buuren lép elő a 'We Come One'-ra készített verziójával, ami biztosan állíthatom, hogy rögtön az elején a lemez mélypontja. Armin szó szerint a szart is kipréselte az anthem-ből, maximálisan a 2015-ös wc deszka puffogtatós ricsajkollázsával, amiben talán csak a kiállás értékelhető, a többit felejtsük el. Ha már Hollandia és trance szupersztárok, Tiesto is beugrott a régi játszótérre és a Faithless szárnysegédletével szórakoztak egyet a 'God Is A Dj'-vel. Sajnos Tijs már árnyéka korábbi önmagának és a verziójuk is inkább megcsúfolása a fentebb nevezett klasszikusnak. Szerencsére azért nem csak trash-t kapunk, High Contrast a 'Muhammad Ali'-n munkálkodva hozza a rá jellemző gurulós baseline-okat kellemes d'n'b kontextusban. Hirtelen visszaveszünk a BPM-ből és érkezik Above & Beyond 'Salva Mea' továbbgondolása, ami kicsit veretős, de még a határon belül mozog, a kiállás meg egyenesen fantasztikus lett, azt hiszem ez a verzió mindenképp megér egy rewind-ot. Eric Prydz a 'Not Going Home'-ot szedte ráncba (még korábban, tehát ez nem annyira friss), tipikus Prydz-cucc, lüktető, dallamos és bika jól szól. Szintén korábbi a honfitárs Axwell remake-je a 'Music Matters'-en, ami nekem régóta személyes kedvencem, egyszerűen új életre kelt ez a tétel az 1/3 ex-Swedish House Maffia tag gondozásában. Az 'I Was There'-ról bevallom nem sok infóm van, én kiadatlan munkának vélem, ami túl sokat nem oszt vagy szoroz se mondandójában sem hangzásában, de abszolút illik ide a koncepcióba. A 'Roots' lemez egyik kimásolt single-je a 'Miss U Less See You More' érkezik (amit speciel ki nem állhattam) Purple Disco Machine adaptálásban, ami szintén kellemes meglepetést szolgáltat, üde zongorás kiállásával és a deep/nu disco trendekhez simuló hipnotikus baseline-jával. A német Booka Shade is beköszönt, ők a 'Tarantula'-val molyoltak egy jóízűt, ami teljesen vállalható is. Másik liebling-em a 'Bombs' Claptone féle átszabása. Megmaradt a lassú, lépegetős ritmus, kapott az egész egy dögös basszust, talán kicsivel közelebb sodródott így a dj-k lejátszási listájához. Autograf is nagyjából hasonló ösvényen járva szedte ráncba a 'Drifting Away'-t. A 'Don't Leave'-vel Until The Ribbon szállt "harcba", végül kiegyeztek egy döntetlenbe, limonádés break mixe cooldown-ként tökéletes, a világmegváltó szerepkört meghagyja másoknak. A sort a fentebb már megszellőztetett 'Insomnia' Avicii radio edit zárja (keretbe is).
A második lemez túl sok izgalmat nem tartogat, egy becsületes best of válogatás kicsiknek, nagyoknak. Talán nem lett a teljes kiadvány a világ legjobb válogatása, de eléri, hogy a régi klasszikusok felidézése mellett kicsit a jelenkor hangzásvilágában is újraéljük a zenetörténelem értékes pillanatait. Mindent egybevetve én 8,5/10-re értékelem.

Disc 1 - Remixes
01. Insomnia 2.0 (Avicii Extended Remix) 6:17
02. We Come 1 2.0 (Armin van Buuren Remix) 4:40
03. God Is A DJ 2.0 (Tiesto & Faithless Remix) 4:21
04. Muhammad Ali 2.0 (High Contrast Remix) 4:33
05. Salva Mea 2.0 (Above & Beyond Remix) 5:53
06. Not Going Home 2.0 (Eric Prydz Remix) 8:00
07. Music Matters 2.0 (Feat. Cass Fox) (Axwell Remix) 7:37
08. I Was There 5:34
09. Miss U Less, See U More 2.0 (Purple Disco Machine Remix) 6:47
10. Tarantula 2.0 (Booka Shade Remix) 6:04
11. Bombs 2.0 (Feat. Harry Collier) (Claptone Remix) 5:19
12. Drifting Away 2.0 (Autograf Remix) 5:31
13. Don't Leave 2.0 (Until The Ribbon Breaks Remix) 3:28
14. Insomnia 2.0 (Avicii Remix) (Radio Edit) 3:05

Disc 2 - Hits
01. Insomnia 8:38
02. Mass Destruction 3:31
03. God Is A DJ 7:55
04. Don't Leave 3:59
05. Muhammad Ali 3:29
06. We Come 1 3:42
07. Reverence 7:37
08. Salva Mea 10:40
09. One Step Too Far (Feat. Dido) 3:23
10. Bring My Family Back 6:15
11. Tarantula 6:38
12. Bombs (Feat. Harry Collier) 4:55
13. Feelin' Good (Feat. Dido) 3:14
14. Not Going Home 3:13

2013. április 25., csütörtök

Album ajánló: Ri9or - Dissolve In Your Eyes

Nem most volt, hogy utoljára albummal jelentkezett a Stellar Fountain csapata. Valljuk meg, manapság nem sokan adják a fejüket igazi, koncepciózus LP írására. A legutóbb Cj Peeton varázslatos 'Mesmerized LP Part 2'-ját tálaltuk fel a zene ínyenceknek, és azt kell mondanom, hogy ez a kiadvány a mai napig a label egyik legsikeresebb produktuma volt. Ri9or-t nem kell bemutatnom senkinek, hiszen aki követi a Stellar ténykedését ha másba nem, de a 'When Frida Sings'-be belebotlott Igor neve kapcsán. Nos, a szentpétervári fenomén iszonyatosan ott van a toppon szakmailag, szerencsére sikerült megdumálnunk egy egész estés szerzői albumra, ami nem csupán 8 perces, sablon tech house-ok egymás után pakolt halmaza. Valahol ideális keveréke a kreatívan kivitelezett nyugis és pörgősebb house produkcióknak, melyeket csodaszép vokálok színesítenek, emellett belefér egy kis dubstep zúzás ('Look Left Right Breathe'), egy falatnyi trombitás, tengerparti jellegű lazítás/levezetés ('Outro').
Személyes kedvenceim közé a 'Plunging Into Top', a 'Night Train To The Sea'és a 'Dissolve In Your Eyes' tartozik, egyszerűen hihetetlen milyen atmoszférát sugároznak magukból. A vokálok pedig egy másik dimenziót nyitnak, ahol a tökéletesség az úr. Az alábbi soundcloud egyveleggel szeretnék kedvet csinálni a lemezhez, melyben a 10 track 1,5-2 perces verziókban csendülnek fel. Ez bizony elfogultság ide vagy oda, de szerintem a csillagokból a maximumot érdemli (ötöt), illetve tizes skálán meg a 10-es jár neki!

Feedbacks:
Deep Soul Duo - Great album thanks!
dybbuk - Great album overall. Amazing different styles and moods for both listening and playing. Thank you.
Ben Hysa - Great Album. Thanx!
Marcelo Paladini - Amazing album! I really like! Thanks.
Blake Baltimore - Great release! Plunging Into Top for me, thanks.
Aman - Superb album and wonderful tunes!  Thank you.
Jelly For The Babies - Super album! Keep it up!
Kostas Vlantis - Great work from Ri9or! I love the vocal gems Lovely Girl and My Power and the relaxiation of Outro.
Sima Deep - Amazing release, thanks!
metrONomes - Great album. Night train & Look left right breathe for us, thx!
Diego Gomez (Cut Knob) - Great! Hard to pick one fav. Downloading the whole album.
Mental X - Good album.
KEL - Thnkx for this great album!
Jordan Petrof: Fantastic album! tnx.
Milan Bogdanovic - Really great album, thank you.
Stanisha: Thank you!
Alberto Blanco: Very good album, support!
Li-Polymer: Great stuff!
Hugh Sharpe (Silicon Syndicate): Nice album - my favorites for sets would be the title track, Large House Of Cards, and Say Hello.  Thanks!
Julian Rodriguez - Awesome album, congratulations! Full support. Thanks!
Alex Code / Sound Travell3r - Well done for this nice album to Igor. Supported!
LoQuai - Nice Album. Some good tracks inside.
Peter Meatman - Amazing Album! Thx.
Jose Tabarez - Absolutly brilliant album! Thanks!
Nick Wurzer - Great album!
Suffused - Great album!
Cut Knob - Lovely! Thankz.
Rytek - Really great music! Thx.
John Drummer - Thanks, strong pack.
San Holo - Excellent!
Franzis-D - Great album, thx!
Dj Samer - Something for everyone. Very nice!
sya - Big like! Really nice tracks!
Ted Stinson - Lovely! Thanks!
Kobana - Very good, will try! Cheers!
Free Ends (Radio Show) - Outro - great. Thanks
Marco Scherer - Large House Of Cards is my fav. All in all interesting mixture.
Vinayak A - Wow, this is really lovely! Thank you very much. Best wishes to Ri9or!
Nicolas Coronel - Very good release. Thanks!
Alex M.I.F. - Very nice quality album, congrats! Will support!
Neel V - So far it's sounds great, but downloading all to listen!
Monochronique - Very talanted artist indeed. Say Hello for me, will play.
Mindshield - Wow a lot of styles, for all tastes! congragulations Ri9or!
EDU - Smooth sounds, love most tracks!
Progreg - Great, support. thanks!
Nomean - Beautiful release!
Garrett s - Excellent album, really nice vocals! Thanks
Jim_Star - Amazing pack! very strong, support!
smart Wave - Great release, thx.
Audiostorm - Super album, full of nice melody and emotion, support!
Tim Benjamin - Got it from RP, thanks.
Sergey Gebio - Awesome album! Thx, sounds superb!
Andrey Mikhailov - Great album, congrats Igor!
Samotarev - Great, thx!
Aeron Aether - Nice album, will have a second listen.
Feri - Great Album, support thanks.
Sasha Le Monnier - Lovely Girl, My Power & Large House Of Cards for me. Congratz on the album. Thanks
Reelaux - Cool one, congrats to Ri9or!
Breeze & Quadrat - Great album, thanx!
Cj Peeton - Quality LP. Love it.
Airwave - Supporting!
Claes Rosen - Will check!
Dio S - Very nice album. I support sure some of them. Thanx!!
Nick Varon - Will listen and come back with feedback, thanks for the music.
Murat Uncuoglu - Will check, thk you.
PHW - Awesome! Thanks a lot man!
soulwerk - Real quality album, thanks!
Gai Barone - Awesome!! Thanks
Distant Fragment - Large House Of Cards is epic! Some great work in Dissolve In Your Eyes as well. Congratulations for the great album.
Snad - Really appreciated the breadth of this album, some really cool sounds. Night Train To The Sea was my personal favorite, loved the conclusion of the album! Great work!
James Warren - Some good stuff here. Diverse collection of styles and sound palette. 'My Power' and 'Large House of Cards' standing out initially.
d-phrag - Very good, consistent without being repetitive. Lovely Girl would have really been lovely, if there were a little bit less vocals. Maybe a dub.
Greyloop - The best album of the year so far for me! Night Train To The Sea, Dissolve In Your Eyes and Plunging Into Top are my personal favourites.
MiraculuM - I love this album, definitely one of the best electronic/dance album for me in this year. Night Train To The Sea is a pure beauty, a magical one, but also there is a lot of quality tunes here, Plunging, My Power, You Don\'t Know and Dissolve are my top picks. Must have stuff.


Ri9or - Dissolve In Your Eyes

Label. Stellar Fountain
Katalógus szám: SFR 063
Várható megjelenés: 2013. május 6.
Stílus: House, Elektronika, Indie Dance
Producer: Igor Hodorenko


Tracklist:
1. Lovely Girl
2. Plunging Into Top
3. My Power
4. Look Left Right Breathe
5. Large House Of Cards
6. You Don't Know
7. Night Train To The Sea
8. Dissolve In Your Eyes
9. Say Hello
10. Outro

2011. augusztus 21., vasárnap

Dynamic Illusion: a mélyről jövő hangzás nagymestere

A Mindfields bulik társszervezőjeként és dj-ként az elmúlt időszakban sokat hallani Gyarmati Dániel aka Dynamic Illusion nevét. Produceri vonalon sem tétlenkedik Dani, hiszen a progressive stílus elkötelezettjeinek a közelmúltban ingyen bocsátotta rendelkezésre 'Expressions' című gyűjteményét, melyben mélyről jövő zenei kifejezései törnek a felszínre. Az alábbi interjúban az album track-jeiről, jövőbeli terveiről és megjelenéseiről valamint a hazai progressive helyzetről is faggattuk.

DZ: Honlapodon ingyenesen elérhetővé tetted Expressions című albumodat, ami inkább remix gyűjteménynek tekinthető. Sok-sok igazi finomsággal találkozni itt, mi az oka, hogy nem hivatalos formában jelent meg?
DI: Több fontos oka is van, hogy ilyen formában váltak elérhetővé a dalok. A klasszikus értelemben nem is megjelenésről van szó, inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a közös érzésvilágra épülő track-jeim gyűjteménye. :) A legtöbb remix esetében pusztán arról van szó, hogy úgynevezett bootleg formában készült el, tehát nem az eredeti előadó kérésére, nem a hivatalos hangmintákat felhasználva íródott meg a dal, csupán saját kedvtelésemre vagy éppen hirtelen ihlet nyomán jöttek létre a track-ek. Ezért is lett "kifejezések" azaz Expressions a lemez címe. Mondhatni ezek a legőszintébb zenei megnyilvánulásaim, hiszen nem felkérésre és nem határidőre dolgoztam velük, pusztán az örömszerzés volt a célom velük. Saját magamé és természetesen a hallgatóságé egyaránt.

DZ: Melyik darab a személyes kedvenced? Esetleg fűződik-e valamelyikhez különleges élményed?
DI: Nagyon nehéz kérdés, több kedvenc is van, főleg azért mert mindegyik track-nek megvan a maga története, a maga érzésvilága és biztosan állíthatom, hogy ezek hűen tükrözik azt a lelkiállapotot, amiben éppen akkor voltam, amikor született az adott dal. Legnagyobb kedvenceim közé sorolom a Kozma Orsinak készített remixet, mivel ez komoly visszaigazolás volt számomra is, hiszen egy más műfajban dolgozó művésznő közreműködésével sikerült elkészíteni valami olyasmit, ami talán mindkettőnk hallgató táborának emészthető, mondjuk úgy populáris, vagy azzá válható darab. Emellett nagyon szeretem a Butterflies-t a könnyedsége miatt, a Cut Me Down remixet, amiért a klubokban lejátszva rengeteg pozitív visszajelzés érkezett közönség oldalról. Az album vége felé a Tokyo in Love a favorit a dnb-k közül, talán azért is, mert japán ének van benne mégis mindenki pontosan tudja mit szeretne közölni az énekesnő, igazi szívből szóló darab, illetve a Björk feldolgozás szinté speciális hiszen ahhoz még egy házi barkács klip is készült.

DZ: Produkcióidban egészséges egyensúlyban van a house deep és progressive oldala, valamint a breakbeat melódikusabb válfaja. Te hogyan jellemeznéd pár szóban a Dynamic Illusion hangzást?
DI: Csöpögős, érzelgős, szentimentális **ar….;D Viccet félre téve erre talán nincs is egzakt leírás, közhely de a zenében rejlik a válasz. Mindenképpen pozitív, életvidám felfogású, és üzenetű hangzásról van szó, ami őrzi a klasszikus progressive house és break értékeit, de hatással van rá rengeteg akusztikus zene és zenekar és természetesen a 20 évnyi zeneimádatom. Ennek a fúziója végül is a Dynamic Illusion.

DZ: Milyen nagyobb dobásokra készülsz a közeljövőben?
DI: Olimpia, gerelyhajítás, diszkosz…vagy kislabda… Szóval továbbra is őrizve a komolyságomat, készül a tényleges szerzői album, szeretném nyomatni deep house oldalon a Daniel Cleaver projektemet, zenekari oldalról a Planet Alliance-t, amihez session zenészek is társultak már néhány dal erejéig és remélhetőleg még fognak is. Talán egy énekes nő is, ki tudja… Ez maradjon egyenlőre a misztikum része. Ami biztos az a Silk Sofa Recordsnal egy full chill out/downtempo EP még a nyáron jó pár remix már a „gyárban” van csak megjelenésre vár ezekre szerintem érdemes lesz oda figyelni, illetve Ivan Nikusev barátom kiadójánál egy valódi klasszik progressive saját szerzemény (Just a Vision) fog napvilágot látni Storyteller, Michael & Levan, Groover és Optimál barátaim közreműködésével.

DZ: A Facebookon olvastam tőled egy idézetet: miszerint a progressive forradalom elkezdődött a szívekben és az elmékben egyaránt. Mi a helyzet ilyen fronton kicsiny hazánkban?
DI: Nézd…én továbbra is úgy gondolom, hogy elkezdődött valami. Alig 2 hónap alatt csináltunk 2 Mindfields bulit Retroid-dal és East Cafe-val, volt egy fantasztikus Jody Wisternoff party a getFrisky keretein belül, ami iszonyat volt, ezúton is minden elismerésem és köszönetem Del Sol-nak amiért tető alá hozta. Tehát van itt pezsgés, és talán a mi nyomunkban járva már is van egy-két emberke aki tudatos zenei értékrendszer mellett pedzegeti a buli szervezést kisebb helyeken. A zene írás terén soha nem volt lemaradva az ország mindig is születtek nagyon komoly track-ek, csak buli nem volt, ami befogadta volna őket, de most lesz ezt garantáljuk, mivel látszik, hogy van rá igény. Annyit elárulhatok, hogy a közeljövőben tervben van egy Kay-D party de ha egy kicsit kinövi a kereteit a buli én speciel szívesen hívnám Mehmet Akar vagy Ivan Nikusev barátomat zenélni, mondjuk egy jó Michael & Levannal megtámogatva…Na az lenne rock’n’ roll…;) Tehát lelkesedés és tervek vannak, a facebook csak úgy pezseg a progresszív daraboktól már most, és én valóban úgy gondolom, hogy a negyedik generációs dj-k és producerek beteljesítik a forradalmukat, és Magyarország újra méltó lesz majd arra a hírnevére amire a 90-es évek végén szert tett!

Dynamic Illusion - Expressions

Tracklist:
1. Leon Somov & Jazzu - Butterflies (Dynamic Illusion Burst Into Bloom Mix)
2. Kozma Orsi - Holnap (Dynamic Illusion Remix)
3. Moloko - Time Is Now (Dynamic Illusion Remix)
4. Harland - In The Dark (Dynamic Illusion In The Light Mix)
5. Sasha - Cut Me Down (Dynamic Illusion Geminate Mix)
6. Paul Kwitek - Black Ocean(Dynamic Illusion Remix)
7. Sasha - Cloud Cuckoo (Dynamic Illusion Glimmer Of Hope Mix)
8. Corrinne May - Safe In A Crazy World (Dynamic Illusion Keep Flying Mix)
9. Teshima Adi - Tsuzureyoubi (Dynamic Illusion Tokyo In Love Mix)
10. Björk - Hyperballad (Dynamic Illusion Remix)

2011. június 27., hétfő

Blank és Jones hatodjára relaxál

A kölni Blank & Jones duó úgy tűnik megtalálta igazi hitvallását. Bár a trance (fogalmazzunk pontosabban: Viva Trance) színtéren szereztek nevet maguknak, manapság teljesen más stílusban alkotnak nagyot. Történetük - akkor még - mellékszála 2003-ban indult, amikor is 'Relax' címmel megjelentették első, kimondottan a lassabb zenékre (chill out, lo-fi, downtempo) a Gang Go Music gondozásában. Az album koncepciója és maguk a darabok annyira sikeresek voltak, hogy a fiúk a folytatás mellett tették le a voksukat. Az azóta történtek már történelemnek tekinthetők, a Relax pedig a közelmúltban immár a hatodik epizódjával okozott örömöt a stílus kedvelőinek.
A tematika most sem változott, az egyes diszk a komótosabb, hátradőlősebb, míg a kettes lemez a pattogósabb, partisabb verziókat gyűjti egy csokorba. Előbbiről csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni, a profizmus és a muzikalitás jelzők jutnak eszembe. Az egyik pillanatban vidám, majd morcos gitárfutamok jelentik a gerincét az anyagát, ehhez kellemes, de funk és synth pop elemek is felbukkannak. A vokalisták is szépen teljesítenek, bár a férfi hangok (Steve Kilbey, ABC) kicsit szokatlanak a fülemnek, de többször nekifutva ők is tudnak hangulati pluszt hozzáadni a zenékhez. Nem is igazán tudok kiemelni egyetlen darabot sem, viszont a záró tételt mindenképp megemlíteném, ami egy bohókás alig három perces francia sanzon lo-fi bőrbe bújtatva (Berry bájos hangjával felvértezve).
A kettes lemezre áttérve az előzőleg már megismert (és néhány teljesen új) muzsikák house adaptációit élvezhetjük. És szó szerint élvezhetjük, mert itt sem agyament szögelés megy. Egyszer a tribal elemek adják a lüktetést, másik alkalommal a funky-val átítatott elektropop igényesebb válfaja üti fel a fejét. Innen se ragadok ki egyetlen emelkedett pillanatot sem, ezt mindenképp egyben kell meghallgatni.
Örülök, hogy Piet és Jaspa ennyire rácsavarodott a lazább style-ra, azt hiszem így vált belőlük igazi zenész. A lemez kitűnő hangulatfokozó összebújáshoz, nyáresti romantikázáshoz és a Balatonra menet a családdal közös autókázáshoz is. 8,5/10.

Blank & Jones - Relax Edition Six

Label: Soundcolours
Katalógus szám: SC0124
Ország: Németország
Megjelent: 2011. június 16
Stílus: Lo-fi, Chill Out, Deep House
Producer: Pet Bank, Jaspa Jones

Cd 1 - Sun
1. Souvenir (4:28)
2. Only Your Love (With Steve Kilbey) (6:23)
3. After Love (Ambient Mix) (7:30)
4. Love Conquers All (With ABC) (Summer Breeze Mix) (5:28)
5. Nighttime Lovers (6:09)
6. Pura Vida (With Jason Caesar) (3:36)
7. Sundazed (5:16)
8. Miracle Man (With Cathy Battistessa) (Beached) (5:36)
9. Simple Life (With Laid Back) (9:41)
10. From N’ney With Love (Extended) (5:30)
11. Cruel Love (With Katja Werker) (4:51)
12. Coming Home (4:43)
13. Comment Te Dire Adieu (With Berry) (2:47)

Cd 2 - Moon
1. Love Conquers All (With ABC) (Beach Bar Mix) (6:00)
2. Feel Good (6:27)
3. Summergroove (6:05)
4. Future (4:33)
5. Island Life (5:52)
6. Heartbeat (Poolside Mix) (6:56)
7. Pura Vida (With Jason Caesar) (Beach House Mix) (4:56)
8. Urban Funk (7:28)
9. This Feeling (5:44)
10. Miracle Man (With Cathy Battistessa) (Afterlife Mix) (4:45)
11. Choose Disco (6:34)



2011. április 10., vasárnap

Moshic világzenei project-je nagyon betalál

'The World Project' - ez egy igazi gyöngyszem, mondtam magamban a meghallgatása után. Az izraeli Moshic tényleg bizonyította, hogy nemcsak a house sötétebb válfajához ért, hanem az érzelmes, lassabb zenéket is tud írni. Na, de ne fussunk ennyire előre, nézzünk néhány alapinformációt a szerzővel kapcsolatban.
Szóval Moshic Shlomi az ezredforduló prog house forradalmának egyik élharcosa, aki annak ellenére tudta formálni a hangzást, hogy a székhelye nem a zenei pezsgéséről hírhedt Egyesült Királyságban volt. Sötét kontrasztú, tribal-okkal jócskán megküldött darabjaival olyan nevek playlist-jére került fel mint John Digweed, Kasey Taylor. Studió spartnerével Shlomi Zidane-nal olyan klasszikusokat adtak a világnak, mint a '2Loose LaTrack', a 'Nightstalker'és a '10@ze'. Az irányzat kiégésével ő is kicsit visszább vett a tempóból, de a mai napig is aktív a studióban, s mint lemezlovas is sok helyen pörgeti a lemezeket. 2003-ban alapította meg a Contrast Records-ot, ahol keleties beütésű, psy-tribal house-okat jelentet meg. Legutóbbi project-je azonban meglepő módon nem egy 4/4-en nyugvó, klubokba szánt lemez, hanem sokkal inkább egy spirituális utazás és egy világzenei gyűjtemény egyben. S ennél a pontnál kerül más megvilágításba Moshic munkássága, aki képes elrugaszkodni a jól megszokott dolgoktól és valami újba vágni a fejszéjét. Persze nem ez volt az első kirándulása a downtempo és ambient világába, hiszen 2008-ban a 'Hiloola' és a 2009-es 'TubTa' albumán is elkalandozott eme sound irányába.
A mostani utazás felemelő és megható is egyben. A megszokottól eltérően most nem elemezgetném a számokat egyesével, hiszen komplexen kell az anyagra tekinteni. Finom megoldásokkal találkozunk, lusta törtütemeken beágyazva érkeznek keleties énekek, dallamok, a természet hangjai, s éteri zongorafutamok. Nálam hihetetlenül betalált ez a típusú muzsika, így fokozottan ajánlanám azoknak, akiknek a füle már megfáradt a sok klubzenétől. De ne tekergessetek bele, ha megszereztétek, szánjátok rá a 70 percet megszakítás nélkül, nem fogjátok megbánni! Nálam 10/10-es, nem tudok hol belekötni :-D

Moshic - The World Project

Label: Contrast
Katalógus szám: CONCD 004
Ország: Izrael
Megjelent: 2011. március 15
Stílus: Ambient, Downtempo, World Music
Producer: Moshic Shlomi

Tracklist:
1. We Fly In Dreams Only
2. Two Rules For Time Travel
3. The Hidden Desert City
4. The Amalek Must Destroyed
5. Night Meetings With The Space Birds
6. Monks & One Little Flute
7. First Ocean Drive In Greece
8. Demons Dancing Flamenco
9. Concord The Highest Mountain In Me
10. Chromosomes Yoga

Belehallgatás a zenékbe

2011. január 27., csütörtök

Cosmic Gate: Back 2 The Future - klasszikusok remixelve egy csomagban

Az eddigitől eltérően rendhagyó módon vesszük gorcső alá a január 24-én megjelent Cosmic Gate féle 'Back 2 The Future - The Classic From 1999 – 2003 Remixed' című albumot. Az i:Vibes csapata a minap Nic-re és Bossi-ra bízta a zenék tömbösített bemutatását. A duó beszél a track-ek születéséről és elmondják véleményüket az új átiratokról is.

Exploration of Space
Bossi: Még manapsági is játsszuk az 'Exploration'-t a szettjeinkben, de nem igazán vagyunk már megelégedve az eredeti verzió hangzásával. Annyira elütött a többi általunk játszott zenétől, hogy úgy döntöttünk egy kicsit kipofozzuk, azaz a mai kor hangzásához alakítjuk, hogy a fellépéseken használni tudjuk.
Nic: Miután lejátszottuk, s a visszajelzések igencsak pozitívak voltak, arra jutottunk, hogy mi lenne, ha más zenéinkhez is készítenénk friss átiratokat - az egész project innen indult.
Bossi: Némi hezitálás után úgy döntöttünk egy albumnyit hozzunk össze az ötletből, így született meg a 'Back 2 The Future'.

Back To Earth
Bossi: Mindkét remixet, Arty-ét és Jochen Miller-ét is szoktuk pörgetni a szettjeinkben. Mindkettő hihetetlen energiát sugároz számunkra.
Nic: A Beatport trance listáján elért első és ötödik helyig hosszú út vezetett, de megerősíti a véleményünket.
Bossi: Nagyon remek produkciók, nem hiszem, hogy ennél bárki jobbat kívánt volna.

The Drums
Nic: Nem ez volt az első közös munkánk Markus Schulz-zal, hiszen a Miamiban, de német származású barátunk már remixelte a 'Sign of the times'-t, és úgy éreztünk az általa képviselt hangzás tökéletesen illene a 'The drums'-hoz.
Bossi: Csak, hogy tisztázzuk a 'The drums' volt a legelső Cosmic Gate zene, a Cosmic Gate története innen kezdődik.
Nic: Az ő változata mellett szerettünk volna egy elektrósabb, house-osabb verziót is, amely jól illene az eredeti témához. Mivel évek óta szeretjük és elismerjük Robbie Rivera munkásságát, kapcsolatba léptünk vele, és felkértük a közös munkára, ő pedig igencsak kitett magáért.

Fire Wire
Nic: Fire!
Bossi: … Wire!
Nic: Az Egyesült Királyságban kimondottan imádták ezt a darabot.
Bossi: Még top 10-es helyezést is elértünk vele és élőben előadtuk a Top Of The Pops című műsorban, ami a szigetország legnépszerűbb chart műsora. Amikor megérkeztünk a rajongók elkezdtek sikítani és megörülni.
Nic: Az első alkalom volt, amikor ilyet tapasztaltunk.
Bossi: Nem igazán tudták, hogy kik is vagyunk. De ez nem állta útjukat abban, hogy képekért és aláírásokért kuncsorogjanak.
Nic: Talán éppen ezért úgy éreztük a 'Fire Wire' érdemelte ki a legnagyobb remix csomagot, melyben a house-tól kezdve a progressive trance-ig terjed a zenei spektrum. Olyan nevek, mint Rank 1 és Wippenberg is megtisztelt, hogy a saját hangzásukat hozzáadták.
Bossi: A house hívek is örülhetnek, hiszen Delicious valamint Dimitri Vegas & Like Mike verzió is nagyon adják az érzést.
Nic: A számmal kapcsolatban nehéz helyzetben vagyunk, hogy melyik verziót pörgessük a szettjeinkben, hiszen mindegyik átirat új aspektusból világítja meg a 'Fire Wire'-t.
Bossi: Kiváncsiak vagyunk, hogy a DJ-k melyiket választják majd.

Raging
Nic: Jan Johnston-nal közös darab, amely azon kevés vokálos zenék közé tartozik, amit abban az időben csináltunk. Jan a szcéna egyik legendája, mint dalíró és énekes a maga angyali hangjával. A Duderstadt testvérek egy könnyedebb, de még így is klubos hangzású verziót alkottak, míg a fiatal tehetség Alexander Popov egy (engedtessék meg, hogy így mondjuk Cosmic Gate-s) tökéletes összhatású remixet pakolt egybe, ami dub verzióban is jól működik.
Nic: Úgy gondoltuk, hogy ez a cím jól illeszkedne az új albumhoz, ugye?
Bossi: Igen. Meglehet, hogy nem a legelmésebb címválasztás, de a remixek a mi szemünkben tényleg megmutatják a zene valódi erejét.

Human Beings
Bossi: A leginkább trance orientáltabb darab a 'Back 2 The Future' albumon, három remekbe szabott — Estiva, Arnej, Daniel Kandi — remixszel. Ezek a srácok fantasztikus új érzéseket társítottak a 'Human beings'-hez.

The Truth
Nic: Ez a szám mindig az első, 2002-es Trance Energy fellépésünkre emlékeztet. Akkor világpremierként játszottuk, és abszolút jól is működött. Libabőr!
Bossi: Egyetértek, én is beleborzongok, ha visszaemlékszem. Másnap, amikor hazaértünk és belenéztünk a vendégkönyvünkbe, azt láttuk, hogy teli volt a track-kel kapcsoltos kérdésekkel.
Nic: Szép emlékek ezek.
Bossi: Cold Blue egy elég különleges verziót kreált, sokkal uplifting-esebb, mint az eredeti, egy mix, amiről nem lehet egykönnyen leszakadni.

Melt to the Ocean
Nic: Ez az 'Exploration Of Space' B oldalán volt. A kezdetekkor mindig dupla A-oldalas megjelenéseket dobtunk piacra, melyen két bivaly erős track volt, s amit csak kizárólag vinyl-en adtunk ki.
Bossi: A 'Fire Wire' például csak második számú zene volt a vinyl EP-n. Ez anno egy egyszerű közönségszórakoztató darabnak indult, nem is számítottunk arra, hogy mi történik vele majd később.
Nic: 'Melt to the Ocean'-t is sok rajongók találta meg magának, szóval elég sűrűn játszottuk, és most John O'Callaghan hozta vissza a vibrálást 2011-es uplifting verziójában. A vokál sample ötlete egy elég híres német mozifilmből származik a '90-es évek végéről.

(Forrás: i:Vibes 2011. január 22.)

Pár saját gondolatot is toldanék az elhangzottakhoz. A remixalbum ötlete nem volt rossz, ám sajnos a felhozatal egy-két kivételtől eltekintve elég középszerű lett. Egy valami kezd már körvonalazódni az elmúlt egy évben: a fiúk lassan elérik hangzásuk határát, érik egy sound váltás. Ez lehet jövőbeli, hosszútávú sikerük záloga, amit igazol, hogy anno a hard-ról prog trance-re való váltáskor csak nőtt a rajongótáboruk.
Az átiratok, amit mindenképp ajánlanék meghallgatásra: Raging (Duderstadt remix), Fire Wire (Rank 1 & Wippenberg remix), Human beings (Arnej remix), Back to earth (Arty remix). Pontszámban csak 6,5/10-et kap tőlem.

Cosmic Gate - Back 2 The Future - The Classic From 1999 – 2003 Remixed
Label: Black Hole
Katalógus szám: BHCD75-1
Ország: Hollandia
Megjelent: 2011. január
Stílus: House, trance

CD 1
1. Exploration Of Space (Cosmic Gate’s Back 2 The Future Remix) (8:44)
2. Fire Wire (Cosmic Gate’s Back 2 The Future Remix) (8:03)
3. Raging feat. Jan Johnston (Duderstadt Remix) (7:09)
4. Back To Earth (Jochen Miller Remix) (8:04)
5. Human Beings (Estiva Remix) (8:32)
6. The Truth (Cold Blue Remix) (7:29)
7. Fire Wire (Rank 1 Remix) (6:48)
8. The Drums (Markus Schulz Remix) (6:39)
9. Melt To The Ocean (John O’Callaghan’s Main Room Remix) (9:39)

CD 2
1. Back To Earth (Arty Remix) (8:04)
2. Fire Wire (Wippenberg Remix) (8:48)
3. Raging feat. Jan Johnston (Alexander Popov Remix) (7:32)
4. Exploration Of Space (Spencer & Hill Remix) (6:21)
5. The Drums (Robbie Rivera Juicy Mofo Remix) (6:30)
6. Fire Wire (DJ Delicious ReWire Fire Mix) (7:19)
7. Human Beings (Daniel Kandi’s Human Society Remix) (7:27)
8. Exploration Of Space (Dirty Herz Rave-O-Lution Remix) (6:49)
9. Fire Wire (Dimitri Vegas & Like Mike Remix) (5:57)
10. Human Beings (Arnej Remix) (7:04)

2010. október 26., kedd

Tempo Giusto premiere elég jól sikerült

Tempo Giusto aka Tuomas Lähteenoja egy rendkívül érdekes figura. Bár nem rég óta tevékenykedik láthatóan (konkrétan 2008 óta) a trance szcénában, de olyan ügyesen dolgozott, hogy saját hangzását már könnyedén beazonosíthatjuk. A turkui fiatalember azért nem véletlenül ért ennyire a zenéhez, hiszen nemrég kapta kézhez hangmérnöki diplomáját, így mondhatjuk füle van a dolgokhoz. Zseniálisan vegyíti a csodaszép melódiákat, a dinamikus, sodró, néhol agresszív ütemekkel. Ez a kétarcúság Tuomas debütáló 'Premiering in theaters' című albumán is maximálisan tetten érhető.
A nyitó 'For that someone' egyből egy nagy meglepi. Akár Roger Shah studiójában is születhetett volna, ugyanis a beach faktor gyakorlatilag 100 százalékos. Gyönyörű, nyarat idéző dallam és kellemesen visszafogott ritmus karol egymásba. Mielőtt csak instrumentális szerzeményekre készülnénk érkezik az 'Alive', amiben Minnamarie próbál hangjával kellemes pillanatokat okozni. Azért annyira nem viszi túlzásba az éneklést, hogy a zenét ne tudjuk élvezni: a gitárakkordok egy zongorafutammal kiegészülve ismét képzeletben a tengerpartra teleportálnak bennünket. Az 'Envision, hold me' már tipikusnak mondható TG muzsika, legalább is a progressive-agresszív felvezetést kóstolgatva. A kiállásban azonban ismét a melódia veszi át az irányítást és helyezi át a track súlypontját. A 'Paysage De Reve' is tökéletesen illik az előzőekben felcsendülő zenék hangzásához, csodaszép hangképek szaladgálnak, majd egy futurisztikus synth hang visz sodrást az egész kompozícióba. A 'Citizen Kane' egy kicsivel növeli a tempót, na de ne hardcore mészárlásra számítsunk, hiszen itt is dallamorientáltság van, hihetetlenül profin összerakott ritmusokkal kombinálva. A 'Diesel' elég harapós, bugyborékoló hangjai energiától feszülnek. A kiállásban enyhül a szorítás, de később visszatér a baljós hangulat. A 'Matheo' mellőzi a feszültségkeltést, itt is egy futurisztikusnak ható synth hang viszi a prímet, amihez dús string szőnyeg társul. A 'Stockticker'-ben Tempo tesója Ima'gin volt a közreműködő, itt duplázott erővel érkezik a trance tech-es irányzata. A kiállásban némi komolyzenei élmény ér bennünket, s feloldja az ütemek monoton zakatolását, de aztán még egy lapáttal ráteszünk a klubos érzésre. Az 'Inside the bottle' egy csöppet Joint Operations Center-es lett, kb. ugyanazon trükköket fülelhetjük le, mint Jocó bá'nál. Ez bizony ezért egy mezei fekete pontot bejegyezhetünk. Az 'Apocalypse' már a címe alapján se sok jóra számítunk, már ami a hangzást illeti. És tényleg. A TG darabokból jól ismert félelmetes synth pötyögés köszön be, fokozva a káoszt. Azonban innen is van menekvés, a breakdown legalább is ezt érezteti. Aztán jön a felpörgés egy torzított férfi monológgal és visszaszámolással: ez aztán filézős megoldás. A 'Ground zero' is a tech-es vonal zászlóvivője. Mielőtt azt hinnénk egy átlag, kisujjból kirázott témával van dolgunk: tévedünk, nagyon is komplexszé áll össze a dal közepe, a hideg futkározik a hátunkon az egymásba gabalyodó szintiktől. A 'Flamingo' nekem valamiért Jürgen Vries munkásságát idézi fel (The theme) az elnyújtott, nyavajgós melódiájával. Nem rossz, de mégsem az igazi (a DJ Eco remix már annál inkább). A 'Jekku' nagyon fel lett paprikázva a kiállásig. Itt mintha elvágnák a zenét egy teljesen idilli kép, egy szerethető világ tárul elénk. Ilyenre csak a nagyok képesek ám. Aztán mielőtt megunnánk a szállást, jön a veretés. A 'Coma' tempós dobszerkója alatt ott munkálkodik egy deep-es hang szétflangelve, ami kisvártatva előlép a fő dallam támogatójává.
Összességében egy rendkívül színvonalas albumot üdvözölhetünk a 'Premiering in theaters'-ben. Tény, hogy a végére a tempó növelésével egy kicsit beszürkül az anyag, viszont az első öt szám magasan viszi a prímet nálam, mivel abszolút újszerűen hangzik Tuomas-tól. Kap tőlem egy 7,5/10-et.

Tempo Giusto - Premiering In Theaters

Label: Echelon
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2010. október
Stílus: Tech trance, progressive trance
Producer: Tuomas Lähteenoja

Tracklist:
1. For That Someone (6:45)
2. Alive (ft. Minnamarie) (8:02)
3. Envision, Hold Me (7:55)
4. Paysage De Reve (7:59)
5. Citizen Kane (8:34)
6. Diesel (7:22)
7. Matheox (7:28)
8. Stockticker (ft. Ima'gin) (8:10)
9. Inside The Bottle (8:23)
10. Apocalypse (7:41)
11. Ground Zero (8:48)
12. Flamingo (8:27)
13. Jekku (7:59)
14. Coma (8:14)

Egy kis angol nyelvű kedvcsináló, audio csatolmányokkal

2010. október 21., csütörtök

Borongós hangulatú szeniorok

Sokan szorítottak a norvég Röyksopp duónak, hogy legalább annyira összetett albumot tegyenek le az asztalra a most megjelent Senior-ral, mint amilyen volt az egy évvel ezelőtti Junior. Mint tudjuk mindig akkor a legnehezebb valami színvonalasat csinálni, amikor mások természetesenek veszik, hogy a zsenialitás a kisujjunkból jön. Svein Berge és Torbjorn Brundtland erre meglépte azt, amit sokan nem igazán mernek: szartak az elvárásokra, csupán kizenélték magukból ambivalens érzéseiket, s azt egy albummá pofozták össze. Amit előre érdemes leszögezni: egyetlen rádióbarát zene sincs itt (míg azért a Junior-on azért akadt pár), a vokalisták is messzire elkerülték a studiót, s mintha egy nagy fekete felhő telepedett volna a fiúkra alkotás közben.
Az ...'And the forest began to sing', egy intro, ami gyakorlatilag egy naturalista hangulati kép, némi komolyzenei beütéssel. Mire elkezdenénk élvezni érkezik a 'Tricky two', ami már teljesen másfelé veszi az irányt. Én utaztatós elektro-diszkónak nevezném. Az igencsak harapós alapra szépen rétegződik a szinti, némi acid groove és a Giorgio Moroder fénykorát megidéző diszkó miliő. Azért mielőtt teljesen elszállnánk a végereménytől mindig beúszik egy kis disszonancia, amitől a slágerfaktor vissza is ugrik a zéróra. A 'The alcoholic' egy jóízű deleriumos kóvájgás space effektekkel és a fogyasztott pia mértékétől torzuló, ám első nekifutásra tetszetős gitárdallammal. A 'Senior living' olyan, mintha egy régi 20-as, 30-as évekbeli lemezt tettünk volna fel lazulás céljából. Aztán megérkezik egy lágy gitárhang, s közben a vonósok is dolgoznak a háttérben. Talán a legélvezhetőbb szám a korongról, de nagy áttörést ne várjunk tőle, hisz a zene nem feszíti szét saját kereteit, csendben visszatér az origóhoz. A 'The drug' egy békésen induló hallucináció igaz története, ami később kiegészül néhány rémképpel. A 'Forsaken cowboy'-ban azért felfedezni némi életet, női dúdolgatást, szokatlanul dallamos gitárszólót, ennek ellenére még sem támad tőle határtalan jókedvűnk. Ez a darab bizony elbírt volna egy kis éneket. A 'The Fear' akár a Keresztapa modernkori adaptációja is lehetne, a dallam első része talán egyezik is az emlegetett filmklasszikusban felcsendülő címzenével. Érdemes azonban túllendülni a nyúlás tényén, mert érdekes hangok cikáznak ki és be a hallójáratainkba. Komplex track, a közepén kissé átcsúszik funky-ba, de a mély depresszió megmarad. A 'Coming home' igyekszik lírai lenni, s tulajdonképpen az is a maga módján. Az egész olyan mint visszatérni valahová, egy kedves helyre, ahol a régi emlékek azonnal lerohanják az embert. A 'Long, long way' is egy vízió, mintha a végtelen óceán fölött repülnénk, s a vízen megtörő fény játékában gyönyörködnénk. A 'The final day' mint ráadás okoz meglepetést, mivel nem is szerepel a borítón. A sub kinyír, a maradék zörej azonban kicsit rendezetlenül úszik egymásba. Ez már a totális megsemmisülés.
Azt hiszem nem mondok badarságot, ha ezt az albumot 18 éven felettieknek ajánlom csak. Annyira depresszív és nehéz, aminek kellő hangulatban kell nekiveselkedni. A sokk ezért is lehet nagy a rajogók számára, mivel könnyedebb hangvételt és játékos sokszínűséget szokhattak meg a fiúktól. Most ez ilyen lett, remélem ettől mélyebbre már nem szállunk követlkezőleg. Ha a hallgathatóságot nézem 5/10-et adok rá, ha a képviselt művészi értéket kellene pontoznom 9/10-et érdemelne nálam.

Röyksopp - Senior

Label: Wall Of Sound
Katalógus szám: WOS080CD
Megjelent: 2010. szeptember
Stílus: Electro, experimental, ambient
Producer: Svein Berge, Torbjorn Brundtland

Tracklist:
1. And The Forest Began To Sing (1:50)
2. Tricky Two(7:51)
3. The Alcoholic (5:11)
4. Senior Living (5:10)
5. The Drug (5:58)
6. Forsaken Cowboy (5:28)
7. The Fear (7:02)
8. Coming Home (5:05)
9. A Long, Long Way (4:00)
10. The Final Day (6:42)

Belehallgatós

2010. október 18., hétfő

Sunlounger: az élet "tengerpartos" oldala

Nem múlhat el úgy év, hogy Roger Shah ne örvendeztetne meg bennünket legalább egy olyan albummal, amitől a tengerpartra támad emigrálni kedvünk. Nosz, az idén már megkaptuk a 'Music For Balearic People Vol.3'-at útravalónak, ám a visszhangok valahogy mégsem voltak annyira önfeledten pozitívak, mint korábban. Sokan már azt éreztük, hogy a stílusirányzat, amit Shah járatott csúcsra balearic trance néven kezd elkopni. Erre Roger Sunlounger álnevén kihozott egy dupla cd-t 'The beach side of life' címmel, hogy választ adjon a fanyalgóknak, másrészt, hogy megörvendeztesse szépszámú rajongótáborát, s egyben hozzon egy kis nyarat az őszben. A harmadik Sunlounger LP ezúttal is downtempo/uptempo alapján épül fel. Először a chill out darabokat fülelhtejük meg. Szerencsére itt nem kell olyan konvenciókat figyelembe venni, hogy a mixelhetőség végett hosszú felvezetése legyen, s a dal közepén egy iszonyat breakdown legyen, amire lehet a kezeket a magasba emelni. Éppen ezért fordulhat elő az, hogy Roger nyugodtan, nyomás nélkül bontakozhat ki, s ennek megfelelően az egyes diszk anyaga egy valódi örömzenélés. A 'Beach side of life' tipikus nyitó zene, semmi komoly. A Zara-val közös 'Found' 4/4-es mixe már tarolt a klubokban, azt hiszem a chill out verziónak sincs mit szégyenkeznie. A 'Coastline' hoz egy kis színt a lemezre, nevezetesen dub-os, reggae-s elemekkel nyit, aztán egy valóságos gitármennyország bontakozik ki. A 'Breaking waves'-t sem hiszem, hogy sokat kell méltatnom, talán csak annyit, hogy ebben a miliőben sokkal jobbnak hat. A 'Kuta Beech' nekem olyan patetikusnak hat, mint amilyen mondjuk a 'Braveheart' főcímdala volt anno. Filmzenének isteni lenne. A 'Beautiful night' méltó utódja a 'Who will find me'-nak, ezt személyes kedvencem a 'Summer escape' követi, ami a Cafe del Mar sorozat legszebb pillanatait idézi meg a számomra. A 'Trademark white' és a 'Life' könnyed hullámtörések, jó nagy beach érzéssel megtoldva. Az 'Acapulco waves' lehet az album következő single várományos dala, amivel kapcsolatban ugye remixversenyt is hirdettek. Pillekönnyű ringatózás, bársonyos string és játékos gitárszóló jellemzi eme szerzeményt. A 'Feels like heaven' a meseszép hangú Zara közreműködésével a korong harmadik csúcspontja, borongós, felemelő hangulatával egyből magára irányítja a figyelmet, fülbemászó dallamát már az első pár hallgatás után könnyedén dúdolhatjuk. A 'Son of a beach' maga a totális elszállás, semmi sallang, ez bizony 100 száalékig chill out a javából.
A kettes cd egy kis renoválással nagyjából ugyanazokat a fénypontokat hozza, mint az első lemez. Nagy valószínűséggel a klubos beállítottságú embereket ez a diszk jobban megnyeri majd, viszont az igényesebb sound hívei minden bizonnyal a chill out verzióknál horgonyoznak majd le. Az, hogy nem nagyon találunk kivetnivalót a lemez anyagában azonban nem jelenti azt, hogy az év LP-je lenne, ugyanis nagyjából ugyanazt halljuk, mint az előző Sunlounger korongon,. Persze bohóság lenne meghökkentő új elemeket várni, hiszen ez az alteregó erről az atmoszféráról lett híres. Egy biztos nyáron nagyobbat ütött volna a lemezpangás idején. Időzítéssel és sound-dal együtt 7/10-et érdemel nálam.

Roger Shah presents Sunlounger - The Beach Side Of Life

Label: Armada Music
Katalógus szám: ARMA270
Ország: Hollandia
Megjelent: 2010. október
Stílus: Chill out, downtempo, balearic trance
Producer: Roger P. Shah

Cd 1 - Downtempo
1. The Beach Side Of Life (5:37)
2. Found (ft Zara Taylor) (6:14)
3. Coastline (5:00)
4. Breaking Waves (ft Inger Hansen) (5:45)
5. Kuta Beach (6:03)
6. Beautiful Night (ft Antonia Lucas) (6:16)
7. Summer Escape (6:29)
8. Trademark White (5:15)
9. Life (ft Lorilee) (5:10)
10. Acapulco Waves (5:59)
11. Feels Like Heaven (ft Zara Taylor) (8:18)
12. Son Of A Beach (7:58)

Cd 2 - Uptempo
1. The Beach Side Of Life (6:35)
2. Found (ft Zara Taylor) (6:45)
3. Coastline (5:47)
4. Breaking Waves (ft Inger Hansen) (8:05)
5. Kuta Beach (5:47)
6. Beautiful Night (ft Antonia Lucas)(6:31)
7. Summer Escape (6:00)
8. Trademark White (6:03)
9. Life (ft Lorilee) (6:09)
10. Acapulco Waves (6:00)
11. Feels Like Heaven (7:41)
12. Son Of A Beach (5:47)

Belehallgatós

2010. október 10., vasárnap

Cassius: Futásra felkészülni, vigyázz, kész, rajt!

Korábban többször is ódákat zengtem a francia Cassius duóról. Ez egyáltalán nem volt véletlen, hiszen Zdar és Boombass albumaikkal ('99', 'Au Reve', '15 again') jelezték zsenialitásuk határtalanságát. Míg anno a kreatívan felhasznált disco és funky sample-k jelentették muzsikáik lelkét, addig mostanra egy vokálos, electro-house vonal felé mozdultak el. Kommercializálódás ide vagy oda az érdemeiket nem lehet elvitatni tőlük, így azokat a slágereket, amiket a mai napig dúdolgatunk ('Cassius 1999', 'Feeling for you', 'Sound of violence' 'I'm a woman') alkalomadtán. Eyg szóval birtak akkora marketing potenciállal, ami miatt a Nike cég felfigyelt rájuk és korszakalkotó projektjük zenei megvalósítására kérte fel a srácokat. Ez nem volt más, mint a 'Nike+ Original Run', ami egy futáshoz szánt inspiráló háttérmuzsika, ami révén az egészségesebb életmód preferálására bujtogatják a lustább népeket. A zeneszerzők így vallanak a CD booklet-jében a lemezzel kapcsolatos érzéseikről: "A kollaborálás mindig is a munkánk fontos része volt, de ez most valami teljesen más. Egy 45 perces számot kellett kreáljunk (inkább mixet - a szerk.), amire futni lehet, és nem voltak éveink a kivitelezésre. Amikor a Nike felkért bennünket írtunk egy számot, ami egy futóról szólt..Az első demónk elég gyorsan, 140 bpm-en kezdődött, mivel azt hittük a futóknak erre van szükségük. De aztán rájöttünk, hogy képtelenség ilyen tempóval nyitni, majd ezt tovább fokozni. Számtalan repetitív ütemet használtunk, hogy ritmusban tartsuk a futókat. A számok először hipnotikusak, majd építkezők. Ugye pontosan emiatt hallgatunk zenét futás közben. Csak hallgatom és az utolsó öt perc szinte elszáll, s meg sem fordul a fejemben, hogy megálljak..."
És milyen jól fogalmaztak. Azt hiszem, ha én is futóbolond lennék, erre a típusú zenére simán falnám a kilométereket. A nyitó 'Swan' totál a 80-as évek funky diszkó életérzését idézi meg, ez kvázi a bemelegítés. A 'The song I'll never sing' egy bohókás átkötő muzsika, amit tény, hogy nem fogunk dalolászni, de címben rejlő szellemesség adhat egy kis plusz energiát, na meg a jó kis alaptempó. A 'Keep on running' szerintem egy house szettben is nagyot szólna, persze kizárólag a warm up idősávban. Egyébként a főtéma és a funky baseline kart karba fonva játszadoznak egymással, hol visszatérnek, hol eltűnnek. A 'Daltophonia' egy space-s intro-jú darab, amihez egy harapós basszus és a 70-es, 80-as évek miliője társul. A 'Looker'-re már jó 15 km/h órás sebességgel lehet száguldani, ad egy kis plusz adrenalint, hogy ne lankadjon a sportolási kedvünk, funky henger a javából pöpec vokállal megtoldva. A 'The runaway' is nagyjából hasonló alapokon nyugszik, a szerkesztési elv sem sokban tér el. A 'Cala' már egy teljesen más világ, elvesznek Cassius-ék a bpm számból legalább 15-20-at. Érdekes törtütemes túra, ami egyértelműen a levezetést segíti. S ha a nyújtásból még nem lenne elegünk a 'Swan' loopolt verziója is a rendelkezésünkre áll. Pofás összeállítás, ami igazi erejét a futás mellett a kocsiban és a házi hifin is ki tudja fejteni. Ajánlom hát mindenkinek. 8/10.

Cassius - CASSIUSPLAY: Nike + Original Run

Label: Nike+ Sport Music
Ország: USA

Megjelent: 2008. május

Stílus: House, electro

Producer: Zdar, Boombass


Tracklist:
1. Swan (8:56)
2. The song I'll never sing (4:16)
3. Keep on running (10:20)
4. Daltophonia (4:15)
5. Looker (6:07)
6. The runaway (3:43)
7. Cala (7:59)
8. Stertching track (Swan Looped) (5:01)

Mi is ez?

2010. október 5., kedd

Miika Kuisma XXI. századi űrszonátája

Hosszas várakozás után végre megjelent a finn Miika Kuisma harmadik stúdióalbuma a 'progress of soul'. Miika azon kevés producer közé tartozik, aki száműzte zenéiből a 'cheesy' dallamokat és inkább a dalstrukturán belüli apró hangulatváltozásokkal kergeti őrületbe a hallgatókat. A fősodortól eltérő szemlélet Miika felfedező, filozófus énjében keresendő. Az, hogy vokál pop szerzeményekkel nem áll be a sorba egy kis népszerűségért abszolút szimpatikus, hiszen produkcióin keresztül amúgy sem széles rétegeket próbál megszólítani. Viszont azoknál, akik alapjában véve merengő, kiváncsi, nyitott szellemiségűek totálisan betalál ez a tipusú muzsika.
Az 'After the fade' egy zajkollázs, egy apró zongora foszlánytól eltekintve a súlytalan térben suhanunk, eközben vihar kíséri utunkat. A 'Returning home' nem csap a lovak közé, szépen elkezdi előkészíteni a terepet a keményebb témáknak. Egy könnyed downtempo darab egyébként, aminek a deep hangok és a zongora adják a karakterét. A 'Sunset way' totál alvilági hangulatot áraszt törtütemes segédlettel, ami szépen lassan kavarog végig az egész darabon, kicsit olyan, mintha egy Aes Dana szerzeményt importált volna ide Miika. Aztán majd hét percnél érkezik egy szívmelengető téma, ami feledteti az előző percek sötét tónusait. A 'To the other side' is várakoztat bennünket, még itt sincs pörgés, csak csodaszépen kinyiló deep-atmoszférikus hangzás, némi akusztikus felhanggal. Halkan jegyezném meg, hogy ebben a darabban Dj Tab segédkezett Kuisma-nak. Ha ilyet is tud, akkor miért nem csinálja többször? A 'Peaceful revolution' gépies, fémes hangjai 4/4-es támogatással könyörtelenül kavarognak, míg nem 9 és fél percnél érkezik a feloldozás, egy csodaszép dallam személyében. Az 'Etheos' már úgy kezdődik, hogy érzem itt minden klappolni fog. A loop-olt kórussal ritkán nyúlnak mellé a népek, nincs ez másképp most sem. Egy irtó bizsergető prog-psy keverék sül ki a darabból, ami személyes kedvencem az albumról. Az 'Orbiter' filterezett kezdő taktusait szigorú pumpálás váltja sejtelmes string támogatással a háttérben. Zsibbad a tarkónk, hiszen szinte észrevétlenül csúszunk át a 'Global confusion'-be, ami derékben kap el mindenkit. Emberek ilyen dallamokkal kell a giccsparádét kisöpörni a trance-ből! Fénypont no.2. A 'Singularity'-t korábban pörgettem egy tech-esebb hangvételű mixemben. A baljós árnyak harcolnak a végtelen kozmosz egyik szegletében. A végén győz a jó, jön a győzelmi szonáta szusszanás gyanánt. A 'Collide' sem enged a szorításon, mintha Oliver Lieb lenne a meghívott a stúdióvendég. A 'Black album' lebeg a szemeim, füleim előtt, ez a szám olyan, mintha annak az LP-nek az esszenciája lenne. Hihetetlen eresztés. A 'This is where' inkább a deep hangokat preferálja némi vokálfoszlány bedobása mellett, a gyilkos sub pedig bónuszba kifilézi a hangfalunkat. A 'Green lane' finoman indul, ám itt sincs kegyelem, a baseline csak úgy zúg, egy space melody jelenti az ellenpontot. Az 'Abyss' nevéhez hűen a végtelen idő fogalmát próbálja hangképekbe sűríteni. Csodaszép zongorafutam lesz a társunk, ami jelen esetben a szép emlékeket akarja szimbolizálni. A végére az elmúlás hangjai úsznak be, s mintha a tengerzúgással egybeolvadva tűnnének el a nagy kékségben. Az 'End of history' egy modern megszólalású szonáta hegedűvel és zongorával. Ezt akár dokumentumfilmek aláfestő zenéjeként is el tudnám képzelni.
Összességében Miika nagyon kitett magáért. Okosan adagolja a hozzávalókat. Az elején szépen útjára indítja a történetet, amikor kell hozza az erősebb textúrákat, s a végére mintegy keretbe foglaljuk a hallottakat és az időről, elmúlásról, végtelenről kezdünk el filozofálni. Nem egy könnyen emészthető anyag, s akik örületes nagy dallamokra vágynak, azok ne itt keresgéljenek. Akik türelmesebben ülnek le egy-egy albumhoz semmiképp ne hagyják ki, hiszen őket is megnyeri majd magának ez az LP tokostól-vonóstól. Mira megjegyzése alapján fülhallgatón is lecsekkoltam az anyagot és azt kell mondjam igaza van, a masztereléssel még bíbelődhettek volna egy csöppet. Ettől függetlenül nálam az év albuma, 9/10.

Miika Kuisma - Progress of Soul

Label: Subtraxx Recordings

Ország: Finnország
Megjelent: 2010. szeptember 28.
Stílus: Progressive house, psy
Producer: Miika Kuisma

Tracklist:
1. After the Fade (2:33)
2. Returning Home (6:02)
3. Sunset Way (9:43)
4. To the Other Side (TimeGate Theme) (ft. Dj Tab) (4:57)
5. Peaceful Revolution (ft. Luke Chen) (12:13)
6. Entheos (5:42)
7. Orbiter (4:52)
8. Global Confusion(10:08)
9. Singularity (L.H.C. Theme) (5:07)
10. Collide (ft. Luke Chen) (7:29)
11. This is Where (ft. Mr.A) (8:06)
12. Green Lane (ft. OlliS) (6:07)
13. Abyss (6:16)
14. End of History(3:39)

Belehallgatós

2010. október 2., szombat

Kirsty Hawkshaw - Meta-Message: egy csodálatos hang egyenesen Londonból

Kirsty Hawkshaw az EDM szakma énekesnői kiválóságának a szerzői albuma 2005 októberében Meta-Message címmel jelent meg. Az album különlegessége hogy a londoni énekesnő neve mellett az elektronikus zenei élet nagyágyúinak neveit is megtaláljuk. Az első szám egy örök érvényű klasszikus a 'Just Be' eredeti (album) változata a 'Just Be Me'. Az eredeti változat kifejezést azért is használtam ez esetben, mert nagyon sok ember a Tiesto feat Kisrty -féle (just be) újragondolt verziót ismeri. Nos, az albumon található 'Just Be Me' tulajdonképpen ugyanaz a zene, csak annak visszafogottabb, slágermentesebb, könnyebben emészthetőbb változata. A 'Fine Day' az Opus III zenei projekt 1991 es 'I'ts a Fine Day' című számának az adoptációja. James Holden Remixében szép, letisztult zene, egy csipetnyi downtempo stílussal megfűszerezve. A 'Reach For Me' is szép szerzemény. Vidám, szépen hangszerelt zene-bona. Egy otthonülős délután ha éppen semmi teendőnk sincsen, a fotelben hátradőlve biztos választás lehet. A 'Nature's Kingdom' kissé szomorkásan kezd, de olyan csodás zene, hogy ha egy kicsit belemélyedünk a hallgatásába, akkor nagyon eltudunk tőle lazulni. A 'Walking On Clouds' mint ahogy azt a címe is elárulja a felhők közé hivatott minket repíteni. Igazi, szállós zene. 'Battleship Grey' downtempo stílusban íródott. Számomra az album legjobb track-je. Olyan mondanivalót sugároz, ami mélyen a tudat alattinkra képes hatni. A 'Sincere For You' a Meta-Message legtrance-esebb száma. Nekem kissé hatásvadász zene, de ennek ellenére nagyon jó. A nyolcadik szerzemény egy Hybrid -os darab, ami valahol a downtempo és a break zenék stílusának keverékéből táplálkozik. A 'Split' az előbbi szám hangulatvilágát követi. Az 'All I Want' zseniálisra sikeredett. Azért nagyon érződik rajta a Hybrid-os Mike Truman kezemunkája. 'Beautiful Danger' is szépen muzsikál és Future Funk Squad remixében nagyon tetszetős. Slovo Feat. Kirsty Hawkshaw 'Whisper' -je az album utolsó zenéje. Csendes, nyugis levezető szám.....
Az album a borító alapján is elnyerte a tetszésemet, viszont a zenéket végighallgatva ez a pozitív vélemény csak erősödött bennem. A Meta-Message az egyik legszebb vokálos szerzői album, amit valaha hallottam.

Kirsty Hawkshaw - Meta-Message

Label: Netwerk UK
Katalógus szám: 5 03770 30441 2 8
Ország: Egyesült Királyság (UK)
Megjelent: 2005. október 10
Stílus: Pop, House, Trance, Downtempo
Producer: Kirsty Hawkshaw (vokal in all tracks)

Tracklist:
1. Kirsty Hawkshaw - Just Be Me
2. Kirsty Hawkshaw - Fine Day (James Holden Remix)
3. Kirsty Hawkshaw - Reach For Me
4. Delerium Feat. Kirsty Hawkshaw - Nature's Kingdom
5. Tiësto Feat. Kirsty Hawkshaw - Walking On Clouds
6. Tiësto Feat. Kirsty Hawkshaw - Battleship Grey
7. Lange Feat. Kirsty Hawkshaw - Sincere For You
8. Hybrid Feat. Kirsty Hawkshaw - Blackout
9. Mr. Sam Feat. Kirsty Hawkshaw - Split
10. Kirsty Hawkshaw - All I Want
11. Kirsty Hawkshaw - Beautiful Danger (Future Funk Squad Remix)
12. Slovo Feat. Kirsty Hawkshaw - Whisper

Discogs Play(er)

2010. szeptember 24., péntek

Múltidéző: íme az első cd-n kiadott magyar dj-mix

Már nagyon régóta hajszolom Dj Junior és egyben hazánk első cd-n megjelent mixét a 'Danubius Hot Mix'-et. Az azóta már megszűnt rádiócsatorna remekül érzett rá, hogy az ilyen típusú zenére is van kereslet és a Juventus Rádióhoz hasonlóan műsoridőt biztosított az elektronikus tánczenének. A főként angol-amerikai house zenéket felvonultató Junior és műsorvezető társa Mc Fly a kínálkozó lehetőséget megragadva kiadta a műsor legnépszerűbb muzsikáit, néhány kommerszebb darabbal kiegészítve. Az első aranylemez titulust elérő gyűjtőkorongot mellesleg a jobb minőség érdekében HD-n úsztatták egybe, ami nem biztos, hogy jó húzásnak bizonyult. Egyrészt a minőségben nem érezni kézzel fogható változást, másrészt állítom, hogy Junior zsenge gyerekkorában sem mixelt ilyen pontatlanul, mint itt.
Gala 'Freed from desire'-jével kezdünk, ami ugye erősen dance kategória. Innen a hetedik számig egy elég kellemes house blokk következik olyan slágerekkel, mint a'Remember me' és a 'You've got the love'. Celvin Rotane adja a boogie-t Tom Selleck lába alá a 'Theme from Magnum'-al. Ezt követően átkanyarodunk a kommerszebb pizzicato sound-hoz. Sash, Kadoc, Object One, Brooklyn Bounce és Red5 is a VIVA-vonal kedvelőinek okoz zajos pillanatokat, ám mai füllel hallgatva elég gyermeteg blokknak tűnik a cd első feléhez képest. Zárásnak aztán a Chicane 'Sunstroke'-ja hoz egy kis trance színt az egyvelegbe.
Összességében mérföldkőnek nevezhetjük ezt a cd-t, ami kikövezte az utat itthon is a dj-mixeknek, bár kétségtelen, hogy az eladhatóság miatt tetten érhető rajta egy bizonyos fokú kettősség. Mivel akkoriban nem volt könnyű ilyen zenékhez hozzájutni, nem véletlen, hogy sokan ráéreztek az ízére. A mixelés katasztrófa és a szett íve is, de része a hazai EDM-történelemnek, így megéri eltenni magunknak későbbre kordokumentumként. Ha értékelnem kéne csak 6/10-et adnék rá.

Dj Junior - Danubius Hot Mix

Label: Record Express
Ország: Magyarország
Megjelent: 1997
Stílus: House, dance
Dj mix: Dj Junior

Tracklist:
1. Gala – Freed From Desire (Full Vocals Mix)
2. Pro-Gress feat. Elisha – Nothing To Lose (Extended Mix)
3. The Source feat. Candi Staton – You Got The Love (Farley & Heller Remix)
4. The Blue Boy – Remember Me (Deep Zone Club Mix)
5. Slammer – Do You Wanna Funk (Slammin’ Club Edit)
6. Queer – Get Up Stand Up (Strutt Your Funky Stuff) (Seven-Tees Mix)
7. Celvin Rotane – Theme From Magnum (Radio Edit)
8. Sash! – Encore Une Fois (Future Breeze Mix)
9. Kadoc – Rock The Bells (Sash! Remix)
10. F.U.S.E. – Dreamer (Brooklyn Mix)
11. Object One – Ping Pong (Happy House Mix)
12. Technotronic- Get Up (Funky Acid Mix)
13. Brooklyn Bounce – Get Ready To Bounce (Club Attack)
14. Red 5 – I Love You. Stop! (Extended Mix)
15. Pulsar – House Nation (Extended Mix)
16. Chicane – Sunstorke (Disco Citizens Radio Edit)

Belehallgatós