2011. szeptember 6., kedd

Erich Von Kollar: A Proton-nál már komolyan számolnak vele

Kollár Eriket aka Erich Von Kollar-t MiraculuM barátomon keresztül ismertem meg. Már első beszélgetéseink során is kiderült mennyire egy húron "pendülünk" zeneileg. Ennek tudatában s részben ismerve lemezlovasi munkásságát kértem tőle egy guest mixet a Float Away 45-ik részéhez, ami rövid idő alatt a podcast legtöbbet letöltött vendég produkciója lett. Neve magas körökben forog, hamarosan produceri vonalon is elkezdi meghódítani a világot, hiszen készül első hivatalos kislemeze. Erikkel a minap diskuráltunk szakmai előmeneteléről, hogy miként látja a progressive house magyarországi helyzetét, illetve beszámolt legutóbbi belgiumi villámlátogatásáról is.

DZ: Pimaszul fiatalon már nyitott kapukat döngettél rádiós mixeiddel ismert külföldi csatornákon. A Protonon többször szerepelt a 'Relations' a top 10 leghallgatottabb műsor között. Mikor kerültél kapcsolatba a zene ezen válfajával, s mitől lesz a szetted Erich Von Kollar-os?
EVK: A progressive műfaj, illetve maga az igényes house zene megismerése olyan 5-6 éve kezdődhetett nálam. Azelőtt még főleg csak az olyan muzsikák jutottak le hozzám, amit a környezetemben élő srácok is hallgattak, ami kelet-magyarországi létemre a kommerszt és a mainstream-et jelenti. Viszont már akkor is szerettem a különlegességeket, a nem mindennapi hangzást és ha sikerült rábukkannom egy-egy gyöngyszemre, akkor azt meg is becsültem. Erre jó példa az, amikor még annak idején mindig feltöltöttem a media player playlist-jét az akkori „slágerzenékkel”, hogy este legyen mit hallgatni, de mindig be-beszúrtam Paul Van Dyk-nak a For An Angel-jét, mert ez valahogy feltűnően erősebb érzelmeket váltott ki belőlem a többihez képest. Ezek után elkezdtem kutakodni, hátha rábukkanok még egy pár kiemelkedő darabra és meglephetem magamat valami újabb különlegességgel. A keresgélés során egyre több fajta hangzást, stílust, előadót majd kiadót ismertem meg, innestől kezdve ismét csak egyre színesedett a paletta. A For An Angel-t hallva ugye először a műfajon belül maradva (trance) hallgatóztam, de emellett hallgattam hardstyle-t is, techno-t, minimal-t és house zenéket is. Első DJ próbálkozásaim a hard techno műfaján belül voltak, majd belekóstoltam az electro-ba is, ezután jött a trance és a house. Egyes mixeim a baráti körömnek köszönhetően elkezdtek terjedni, minek eredményeképpen pozitív visszajelzéseket kaptam. Ezáltal önbizalmat nyerve bepróbálkoztam különböző rádiós csatornáknál, ilyen volt az amerikai javaBeats FM, ahol a trance szettjeimet adták le. Érdekességképpen, itt Tiesto, Ferry Corsten és a többi nagyágyú műsorai voltak hallhatóak, így megtiszteltetésnek vettem a tagságot. Ezután következett a német GlobalBeats FM, ahol a house és minimal arcomat mutattam, itt is rezidens lettem. Miután egyre inkább belejöttem a dologba, gondoltam, miért ne sikerülhetne kicsikarni egy vendégmixet egy igazán nagy nevű rádiónál. Írtam is a Protonnak, ahol, ha megtetszik az ifjú DJ által beküldött mix, az a Bedroom Bedlam című műsorban kerül sugárzásra. Igen ám, de az én esetemben -hatalmas örömömre - annyira megtetszett nekik a szett, hogy a főnök, Jason Wohlstadter maga írt vissza, hogy nagyon tetszik neki, amit hall és a Particles című műsorában adná le, ahol nem kis nevek kapnak a mai napig helyet. Ha jól emlékszek, már ez a bizonyos első szett a rádiónál, egyből be is került a top 10-be, a példaképeim közé. (A Protonnál egyébként havi 100-as toplistát vezetnek, ahonnan a több száz DJ közül a 100 leghallgatottabb kerül rangsorolásra az adott hónapban.) A jó kezdés után volt még egynéhány felkérésem a rádiónál más műsorok keretein belül is, majd a főnökkel olyan dologról kezdtünk el diskurálni, ami a Proton történetében még nem volt. Tetszett neki, ahogyan felépítek és keverek egy szettet és bizalmat szavazott nekem egy mixalbum elkészítésében, mellyel párhuzamosan egy új kiadó is alakult a cégen belül, Proton Mixed néven. Itt ő maga is jelentetett már meg albumot, Exoplanet és Royal Sapien mellett. Szintén hatalmas dolog, hogy én lehettem az első, akinek itt jelent meg kompilációja. Relations néven jött ki, majd ugyanezen a néven saját műsort is ajánlottak nekem a csatornánál. Az album keretében pedig 5 éves szerződést írtam alá náluk. Később a Digitally Imported (DI FM), Ensonic Radio és Wheee FM rezidensévé is váltam, így 4 rádiónál van most állandó show-m, emellett időnként egyéb csatornákon is hallatok magamról (Frisky Radio, Pure FM, stb.). Az, hogy mi is jellemző általában a szettjeimre: szeretem, ha egy mixnek íve van. Az intro-s kezdést preferálom, majd innen építkezek fokozatosan és érem el a fő részt, a tetőpontot egy aktuális „bombával”. Általában a katarzist próbálom megtartani teljesen a lezárásig, vagy éppen az outro-ig. Az általam felhasznált anyag mindig az aktuális kedvencekből tevődik össze (ami jelenthet régebbi, vagy friss zenéket is, vagy éppen még unreleased darabokat is), azok közül is a szett jellegétől függően kerülnek be az egyes trekkek.

DZ: Aki figyelmesen követi a munkáidat már kiszúrhatta a soundcloud oldaladon, hogy a producerkedésbe is egyre jobban belejössz. Hive című zenédet például East Cafe is pörgette. Milyen terveid vannak e téren?
EVK: A producerkedéssel 2010 májusában kezdtem el barátkozni. Beszereztem az FL Studio 9-et és autodidakta módon próbálkoztam a stúdiószoftver megismerésével, igaz, volt egy-két barátom, aki felvázolta előttem az alapokat és segített elindulni. Eszközeim egy Behringer BCD 3000-e midikontroller, egy M-Audio Key Rig 49-es billentyűzet és jelenleg Sylenth és Nexus VSTi-k. Nagyon elszántan, amikor csak tehettem, napi 10-12 órát is rászántam a gyakorlásra, de érdemesnek találtam belefektetni ennyi időt és energiát, amit az első (közeljövőben történő) megjelenéseim sem hazudtolnak meg. A legelső release-t érdemlő zeném a Pink Flower egy saját Proton Mixed-es válogatáson jelenik mag hamarosan és egy Proton-os sublabel is publikálja majd, nevezetesen a Stellar Fountain. Ezt a labelt részben magaménak tudhatom, két barátommal menedzseljük a kiadót (MiraculuM és Greyloop). Ezt a lehetőséget szintén a főnök, Jason ajánlotta fel, miután a produceri munkámmal is kezdett egyre jobban megelégedni. A Hive című zenémet hallva megadta egy-két nagyobb nevű label managerjének kontaktját, hogy próbálkozzak meg náluk a zenémmel, vagy fenntartotta annak a lehetőségét is, hogy a kiadással mi magunk próbálkozzunk meg a Stellar Fountain-nél. El is kezdtük tervezgetni a release-t egy EP formájában, mely a Pink Flower-t és a Hive-ot tartalmazta volna. Utóbbira egy argentín remix is készülőben van, Martin Etchegaray személyében. Igen ám, de közben a Hive-ra lecsapott egy igen-igen erős kiadó, a Balkan Connection South America. Mivel Argentínában van a székhelyük, így örömmel konstatálták a készülőben lévő Martin remix-et. Ez nekem egy hatalmas lehetőség, így természetesen nem mondhattam nemet. Valószínűleg még készül majd rá egy másik átdolgozás is, amit a kiadó határoz majd meg, hogy ki is legyen a bizonyos remixer. Még most, így unreleased állapotában is elég jól „szerepelt” már a trekk, East Cafe valóban játszotta az augusztusi promo mixében és külföldről is kellemes supportokat kapott: Tvardovsky: ’Very nice sound.’ Tom Glass: ’I like the original, not quite my style but I like it.’ Martin Etchegaray: ’I have listened to it and I liked it.’ Pablo Acenso: ’It's a good track, really like it.’ Közben érkezett egy remixfelkérés a Spherax-tól és nagy valószínűséggel egy nálunk megjelenő számra is készítek egy átdolgozást hamarosan. E téren tehát ez a két megjelenés, plusz a két remix várható tőlem ebben az évben előreláthatólag. Amint ismét újabb benyomások, inspirációk érnek, ismét próbálkozok majd valami újdonsággal. Elkapkodni nem fogom a dolgokat, nem az a célom, hogy hetente jöjjenek ki zenéim, próbálom kihozni magamból a legtöbbet, amihez nekem idő kell.

DZ: Egy dj/producer új inspirációkat úgy szerezhet, ha elmegy egy-egy buliba valamelyik kollégáját meghallgatni munka közben. A múltkorában Belgiumban jártál egy gigapartin. Milyen élményeket sikerült szerezned?
EVK: Egy kedves ismerősömnek köszönhetően, - aki egyben úgymond menedzserem is - részt vehettem a 2011-es belgiumi Extrema Outdoor fesztiválon, ahol példaképekkel és egyéb más világsztárokkal találkozhattam és hallgathattam meg őket élőben. Ő már a hollandiai Extrema-ra is ellátogatott korábban, ahol személyesen is beszélt Pole Folder-rel, elég jól összehaverkodtak és már akkor mondta neki, hogy szívesen lát minket majd a belgiumi eseményen, azon belül is a backgstage-n, ha van hozzá kedvünk. Naná!
Így is történt, kihasználtuk bérelt helyünket a színpad körül,(ahová egyébként a szervezőkön és a fellépőkön kívül nem igazán jöhetett senki) így betekinthettünk a kulisszák mögé, láthattuk, ki milyen módszerrel dolgozik és a közös fotók sem maradhattak el. Ez a La Rocca nevezetű színpad volt, ez mozgatta meg igazán a fantáziánkat, itt két fiatal tehetség warm-up-ja után a következő sorrendben alakult a line-up: Henry Saiz, Pole Folder, Marco Bailey, Guy J, Guy Gerber és Hernan Cattaneo. Összesen 5 színpad volt kialakítva egy tó partján, néha el-elkalandoztunk, eltöltöttünk egy jó órahosszát a Cadenza stage-n is, ahol éppen egy Hermanez –Massimo B2B eseményei zajlottak. Ők is becsületesen adagolták a talpalávalót. Ami viszont ezután történt a La Rocca-n, az örök élmény marad. Guy J olyan iszonyatosan hátborzongató 2 órás szettet húzott, hogy azt szavakkal leírni nem lehet.
A fellépőkön és a zenén kívül a hangulat és az emberek hozzáállása az, ami engem nagyon megfogott, szinte össze sem hasonlítható az itthoni kondíciókkal. Az alap dolognak mondható, hogy balhénak nyoma sem volt. Épp ellenkezőleg, ott barátkozott boldog boldogtalannal (bár utóbbi nem igazán létezett ott, azon a napon). Fél órán belül egyik haverom már az ibizai Space Club-nak a tulajával bandázott és az afféle kedves gesztusokból sem volt hiány, amikor megérkeztem az esőtől kissé szétcsapott frizurával és a színpad előtt már elkezdték „belőni” újra a sérómat, egyből lett egy új haverom, közben kiderült, hogy ő is szakmabeli.
Összességében tehát minden passzolt, – azt leszámítva, hogy amíg lesétáltunk a parkolókból a helyszínre, volt egy jó kis zuháré, de szerencsére ez sem tartott sokáig – így egy hatalmas élményben lehetett részem, ami nagyon inspiráló a számomra.

DZ: Egyik kedvenc kérdésem, ezért neked is felteszem, te hogyan látod itthon a house zene progressive válfajának helyzetét? Kik tehetnek azért, hogy ez a dolog megkapja a kellő figyelmet?
EVK: Ez köztudott, hogy itthon nagyon rosszul állunk e téren. Igazából szerintem ez az életszínvonalon is nagyban múlik, hogy az egyes országokban, régiókban milyen módon buliznak az emberek. Itthon sokan nem vevőek az újdonságokra, nem túlzottan nyitottak (tisztelet a kivételnek). Megy a megszokott kommersz, mainstream, arra ellötyögnek az emberkék. Egy nyugatabbra élő ember erre a jellegtelen „hangzásvilágra” nem tud lazítani, neki már szinte igénye az, hogy valami érdekeset is halljon, valami egyedit, nem mindennapi dolgot, hogy abban a muzsikában ott legyen a zenei élmény és igényesen legyen kidolgozva.
Mi, magyar progressive producerek és dj-k igyekszünk egy kis életjelet mutatni, hogy innen is kerülhet ki egynéhány gyöngyszem, vagy itt is meg lehet rendezni úgy egy party-t a stíluson belül maradva, hogy az a bizonyos réteg számára kielégítő legyen. Nincs hiány a hazai tehetségekből, de ők is inkább külföldön tudnak érvényesülni. Vannak próbálkozások kis hazánkban is, ezeket kellene talán szorgalmazni, hogy az adott réteg hiányérzetét némileg csökkentsük, mert a nagyobb fesztiválokat leszámítva tényleg eléggé kihalt az élet. Legalábbis én ezt tapasztalom kelet-magyarországi létemre. Az utóbbi időben szerencsére egyre több kísérletezést vélek felfedezni, reméljük, ez csak folytatódni fog.

DZ: Ha jól tudom egy nagy dobásra is készülsz a közeljövőben. Mesélj erről!
EVK: Ez a már említett Relations sorozatomnak lesz a második epizódja a Proton Mixed-nél. Olyan szempontból is előnyös számomra e kompiláció elkészítése, hogy az egyes producerekkel és label menedzserekkel még jobban összehoz és így mindkét fél számára előnyös kapcsolatok alakulhatnak ki, így a későbbi együttműködés előtt is zöld út nyílik, arról nem is beszélve, hogy így nagyobb tömeghez juthat el a zeném. A 2010-ben megjelenő első részt, kiadás előtt leadták a Proton Radio-n, amikor is egyből a toplista élére ugrott. Ez is nagy fegyvertény volt. Closer Relations néven jelenik meg hamarosan – valószínűleg szeptember folyamán – az új album, amely ugye tartalmaz egy saját művet is, a Pink Flower-t. A teljes trekklista így néz ki:

01. Igor Cold - You Will Bloom And I Will Live (Ilya Malyuev's Forest Reshape) [Somebody's Story]

02. Ormatie - Mon Etoile (Original Mix) [Proton Music]

03. Scotty.A - Aeroplane Tails & Vapour Trails (Original Mix) [Somebody's Story]

04. Espen & Elusive - Albatross Confessions (Arthur Deep Rework) [Mango Alley]

05. Erich von Kollar - Pink Flower (Original Mix) [Stellar Fountain]
06. Bodytemp - Kalm (Eelke Kleijn Remix) [Silk Textures]

07. Kosmas Epsilon & Shocker - Punctured Hope (Weepee Remix) [Particles]
08. Ciur - Glasscage (Original Mix) [A Must Have]
09. MiraculuM - The Forsaken Astronaut (StimPack Remix) [Spherax]

10. Rich Curtis - The Lost Quarter (Cid Inc. Remix) [Replug]

11. Juan Deminicis - Eternal Journey (Martin Etchegaray Remix) [Per-vurt Records]
12. Bastards Of Funk, Sonic Union & Anthony Yarranton - Underwater (Original Mix) [Proton Music]

13. Alexey Sonar - Seabiscuit (Spieltape Remix) [Particles]

14. Pablo Acenso - In Bold Letters (Original Mix) [Per-vurt Records]

Hamarosan beszerezhető Beatport-ról, Juno-ról és iTunes-ról is a közel 80 perces mixalbum.

SOUNDCLOUD PROFILE

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...