A Frankie Goes To Hollywood (FGTH) egy brit dance-pop banda, mely fénykorát a '80-as évek közepén élte. A csapat frontembere az énekes Holly Johnson volt, mellette Paul Rutherford (ének, billentyűsök), Peter Gill (dobok, percussion), Mark O'Toole (basszus gitár) és Brian Nash (gitár) alkotta a formációt.Az úriemberek a művésznevet egy, a New York Magazinban megjelent pop-art poszterről koppintották, amely Frank Sinatra-t ábrázolta (bár az énekes Holly Johnson névmagyarázata szerint az újság egyik főcímében szerepelt a 'Frankie Goes To Hollywood' kifejezés). A banda hivatalosan 1980-ban vette fel ezt a nevet. A csapat magja a késő hetvenes évek liverpooli punk miliőjéből forrta ki magát. Johnson-hoz olyan helyi zenészek társultak, mint Peter Gill (dobok), Jed O'Toole (basszus), és Jed unokatestvére Brian Nash (gitár), közösen alkották a 'Sons of Egypt' formációt. Néhány fellépés után azonban a banda feloszlott. Később Johnson csatlakozott Mark O'Toole-hoz (basszus) és Peter "Ped" Gill-hez, hogy életre keltsék a Frankie Goes To Hollywood-ot (később Jed O'Toole is beszállt a mókuskerékbe).
A zenekar a The Leatherpets nevű csajduóval közösen turnézott, hogy a bevételből demókat és hozzá videókat tudjanak készíteni, annak ellenére, hogy két kiadó is elutasította őket. 1982 októberében egy BBC Radio 1 'John Peel Session'-je révén rögzíteni tudta rögzíteni a 'Krisco Kisses'-t, a 'Two Tribes'-t a 'Disneyland'-et és a 'The World is My Oyster'-t. Ekkoriban cserélt helyet Jed O'Toole és a visszatérő Brian Nash.
1983 februárjában a bandát meghívta a Channel 4 'The Tube' nevű show-jába, hogy videót forgassanak a 'Relax'-hez a liverpooli State Ballroom-ban. A műsort követően a 'Peel Session'-t megismételték a rádióban, majd újabb felvételt készítettek a BBC-nek, mely a 'Welcome to the Pleasuredome', a 'The Only Star In Heaven' és a 'Relax' dalokból állt össze. Ezek a fellépések illetve a Tube-os videó ismétlése oda vezetett, hogy Trevor Horn kiadójához a ZTT Records-hoz szerződtette le őket 1983 májusában.
A 'Relax' 1983 októberében jelent meg a ZTT gondozásában, s bár nem játszották rongyosra bemasírozott az UK Top 40-be. A BBC-s 'Top Of The Pops'-os (1984. január 5.) bemutatkozásuk után a dal 29 helyet ugrott a listán, egészen a hatodik pozícióig. 1984 január 11-én a BBC Rádió lemezlovasa Mike Read játszotta a műsorában a lemezt, amikor "felfedezte magának" a borítóját (ami Yvonne Gilbert keze munkáját dicsérte). Read látványosan felháborodott mind a borító és a szöveg nyílt szexualitásán, aminek hatására az élő műsor kellős közepén levette a lemezt, obszcénként címkézve fel azt.
Két nappal később - a korong hivatalos megjelenése után három hónappal, illetve nyolc nappal a 'Top Of The Pops'-os fellépés után - a BBC kitiltotta a lemezt mindegyik televízió és rádió műsorából, a Top 40 show-t leszámítva. A sors fura fintora, hogy a 'Relax' mégis az
első helyig jutott a slágerlistán és ott is tanyázott öt héten keresztül, miközben a BBC nem tudta műsorra tűzni az ország legjobb eladást produkáló formációját a 'Top Of The Pops'-ban. A szám eredeti videóját Bernard Rose rendezte, aki egy homoszexuális S&M társalgót ábrázolt, ahol a bandatagokat bőrruhába bújt izmos férfiak, egy hidrogénszőke drag queen és egy római császárnak öltözött testes úriember mustrálta. A videó egy olyan részt is tartalmazott, ahol az egyik bandatag egy élő tigrissel harcolt a közönség nagy ámulatára, miközben a teljesen felizgult "császár" kibújt a tógájából. A klipet a Kelet-londoni Wilton's Music Hall-ban forgatták, amit a BBC és az MTV is egyből tiltólistára tett, emiatt egy másik képi anyag készült hozzá a filmrendező Brian De Palma jóvoltából, amihez friss alkotásából a 'Body Double' című filmből használt részleteket. A BBC végül engedett és 1984 végén a banda előadhatta a 'Relax'-t a 'Top Of The Pops' karácsonyi kiadásában.
Forrás: wikipedia
UNCENSORED VERSION
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése