Robert R. Hardy avagy polgári nevén Reisz Róbert annó D.M.P (Deep Music Product) néven robbant be a köztudatba, de régi prog kedvelőként a gyökereiből inspirációt merítve indult meg ő is eme stílus csapásán. Azóta sikert-sikerre halmozva szinte nincs olyan hét, hogy a nevével ne találkoznánk a beatport különböző kiemelt listáin, illetve neves dj-k playlist-jén. A Release Promo csapata őt is megszólaltatta híres „12Q” rovatukban.
RP: Hány éves vagy, hol élsz és mióta dj-zel illetve producerkedsz?
RRH: 32 éves vagyok, Dunaföldváron lakom. A producerkedésbe elég régóta beleszerettem, körülbelül 15 éve. Dj-ként ritkán van lehetőségem zenélni, de mixeket sokat csinálok más-más rádióműsoroknak.
RP: Mesélj a zenei gyökereidről! Melyek voltak az első emlékeid az elektronikus zenével kapcsolatban, és mikor érezted, hogy ez az, amit csinálni szeretnél? Volt-e olyan produkció vagy előadó, amit/akit hallgatva eldöntötted, hogy "igen, ez komolyan érdekel"?
RRH: Természetesen, középiskolás koromban mi is sokat jártunk szórakozni és ott nagyon megfogott ez a zenei stílus, pár éven belül már én is próbálkoztam különböző programokkal zenéket írni. Sok nevet írhatnák, aki inspirált annak idején, ilyen volt például Matthew Dekay, Lexicon Avenue vagy épp a Deep Dish.
RP: Mennyire volt nehéz a zeneíráshoz kellő tudást elsajátítani a kezdetekben? Részt vettél-e bármilyen professzionális képzésen (hangmérnök, producer iskola), vagy magadtól tanultad a dolgokat? Volt-e bárki, aki jó tanácsaival segített neked?
RRH: Amit tudok, arra szinte mindenre magamtól jöttem rá, de például mikor elkezdtem használni a Cubase SX 3 programot arról néztem egy oktató DVD-t, ami sokat segített. Zenei iskolába vagy hasonlóba nem jártam.
RP: A zenekészítés folyamatának melyik része számodra a legkönnyebb illetve legnehezebb?
RRH: Egy adott zene alapjainak (dobszekció, percussion-ök) illetve a basszusnak a kialakítása nem esik nehezemre, ami már keményebb dió nekem az egy jó dallam megírása. Ez nem az erősségem.
RP: Hogyan néz ki egy átlagos napod? Mivel foglalkozol az elektronikus zenén kívül? Mit szeretsz csinálni, amikor épp nem zeneírással foglalatoskodsz?
RRH: Igazából ritka az a nap, hogy ne ülnék le zenélni, de persze van ilyen is.Szeretem a labdarúgást, asztaliteniszt, a biliárdot, de olykor leköt egy jó játék a számítógépen. Imádom például a Stalker sorozatot. Plusz van két kutyám, akikkel sokat futunk.
RP: Az elektronikus zenén kívül milyen más stílusokat hallgatsz és kik a kedvenc előadóid? Ezek a stílusok hatással vannak a saját produkcióidra?
RRH: Szeretek más fajta zenéket is, ilyen a lágyabb rock, reggae vagy a soul, kedvenc előadóim ezekben a stílusokban például a Queen,UB40, Bob Marley és Al Green.
RP: Mi volt az első és utolsó zene, amit CD/bakelit/kazetta formátumban vásároltál meg?
RRH: Az elsőre pontosan nem emlékszem, talán Sterbinszky – Egy nyár a flörtben című mixkazija volt az. Az utolsó pedig nem rég volt, mivel gyűjtöm a zenéket — persze csak azt ami tetszik — és volt egy óriási kedvencem, ami még hiányzott, de megvettem, ez Jimmy Van M – Sanctuary Brancaccio & Aisher Mix-sze.
RP: Mesélj magadról olyat, ami meglepő lehet mások számára!
RRH: Szerintem nincs ilyen, egy átlagos ember vagyok, egy kohó mellett dolgozom, vasérces vagonokat buktatok. Ez lehet hogy meglepő valakinek.
RP: Véleményed szerint mely producereket mellőzik rendszeresen?
RRH: Erre a kérdésre több válasz is létezik. Szerintem én és még sokan vagyunk ilyenek. Az a baj, hogy nem tudom mennyire ismeretlen név például a John Drummer, Alex Vidal, Julian Dep vagy épp Robert R. Hardy.
RP: Mely producerek munkái inspirálnak? Emellett honnan merítesz még ihletet?
RRH: Sok ilyen van, de akik igazán sokat adtak nekem az például Marcelo Vasami illetve Silinder. Az ő zenéik inspirálnak igazán engem.
RP: Rengeteg producer igyekszik megtalálni a módját, hogy valami egyedit és kiemelkedőt alkosson hangzásban. Milyen tanácsot adnál a számukra?
RRH: Rengeteg jó zene van, csak például elindul a track, ami jónak ígérkezik, de aztán elromlik menet közben, mert van egy hang, ami már nem illik oda és csak ront a zene élményén. Ezt a hangot meg kell keresni és eltávolítani. Én ezt próbálom megvalósítani, néha sikerül is. Mindenkinek magának kell éreznie, mikor van kész egy zene.
RP: Ha a karriered utolsó dj szettjére készülnél, melyik lenne az utolsó zene, amit lejátszanál?
RRH: Ez a legnehezebb! Jean-Phillippe Aviance - Black On Black (Brancaccio & Aisher mix)
Forrás: Release Promo
Linkek:
https://soundcloud.com/deepmusicproduct
https://www.mixcloud.com/robertreisz98/
https://twitter.com/ReiszRbert
2016. március 23., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése