Filmajánló: We Call It Techno! [2008]

Maren Sextro és Holger Wick rendezőpáros jóvoltából még 2008-ban készült egy száz perces dokumentumfilm, melyben a német techno szcéna és kultúra születését, formálódását és világhódító körútját veszik górcső alá a készítők, rengeteg megemlékező interjú alannyal és régi, ritkaság számba menő (zömében 1988 és 1994 között készült) felvétellel.
Olyan nevek adomáznak a filmben, mint Tanith, Sven Vath, Mijk Van Dijk, Cosmic Baby, Mark Reeder, Dr. Motte, Dj Hell.

A sztori röviden:
Az egész techno sztori első mérföldkövének (a nulladik egyértelműen a Kraftwerk volt) a frankfurti Talla 2XLC-t ténykedését tekintik, akit egyben a techno (a zenékben a modern technológia vívmányait, gépeit, "hangszereit" használják) fogalom névadójaként aposztrofálnak. Ő volt az, aki az általa vezetett lemezboltban külön szekciót hozott létre ennek a stílusnak, hogy azok könnyebben megtalálhatók legyenek. Később az ő ötlete alapján 1984-ben indították el a legendás Dorian Gray klubban a Technoclub esteket, melyen elektronikus, techno-ként aposztrofált alkotások kerültek a lemezjátszók tányérjaira. 
Ezt követően a storyline kettéválik: a frankfurti indusztriális, EBM inspirálta techno mellé odakerül összehasonlításba a kettéosztott Berlin zenei egyedfejlődése. A nyugat-berlini techno boom-ot a folyamatosan beszivárgó acid house hullám állította pályára, amit később keményebb irányba terelgettek.
1989-ben Dr. Motte fejéből pattant ki a Love Parade zenés felvonulásának ötlete, ami 1991-re jutott el arra a pontra, hogy az ország különböző területein egymástól addig elszigetelten fejlődő technó gócok képviselői itt tudtak egymással pacsizni. 
Szó esik néhány érdekes dologról: pl. Tanith meséli el, hogy gyakran játszott Sven Vath klubjában az Omen-ben, viszont egyszer meghívást kapott egy másik helyi szórakozóhelyre a 'Music Hall'-ba. Emiatt valaki felhívta telefonon, és mondta neki, hogy gondolja meg, hogy játszik-e ott, mivel a péntek Sven Vath napja, és aki Sven napján játszik a Music Hall-ban az már utána soha többet nem fog játszani az Omen-ben.
Pár perc erejéig megismerhetjük az úgynevezett "posse"-kat, gang-eket, galeriket, akik szeretett dj-ket követték a fellépéseikre, buszra pattantak és az adott helyen szó szerint megapartit kerekítettek az event-ből. Miután leléptek, a hely szó szerint "kihalt" lett. Itt kapcsolódnak vissza Sven Vath-hez, akinek fanatikus, rajongói, barátai nem éppen hétköznapi mulatozásokat rendeztek ezeken a túrákon.
Szintén Frankfurt kapcsán említik meg a trance születését, név szerint Dj Dag-ot (a későbbi Dance 2 Trance formáció tagja), aki a Dorian Gray-ben igyekezett a dallamosabb, kevésbé elborultabb zenéket favorizálni, ebből alakult és formálódott tovább az említett stílus.
A film végére is marad slusszpoén, az ős-technosok 1992-vel gyakorlatilag lezártnak tekintik az irányzat aranykorát, mondván a '92-es Mayday megmutatta, hogy a kellő pénzmag injektálásával az addig viszinylag tiszta, ideológiamentes zenei világot könnyen el lehet billenteni a kommercializálódás irányába (lehet nem véletlen, hogy Westbam-nek még epizódszerep sem jut az anyagban).
Egyedi, tartalmas kordokumentum. Minden techno rajongónak kifejezetten ajánlott a megtekintése!

Íme a film teljes egészében!



A filmben felcsendülő zenéket próbáltam az alábbi spotify playlistbe összegyűjteni (30-ból 19-et sikerült megtalálni). Teljes tracklista itt található.