SNYL: "Életemben először a trendi hangzásvilágnak és annak, amit képviseltem lett metszete"

Topa Ferenc barátunk nem először szerepel a blog hasábjain. Korábban már írtunk róla és kiadójáról a Reelaux Digital-ról, jómaga társszerzőként is bemutatkozott a DZ technikai rovatában publikált többrészes cikksorozatot a zeneírásról (itt és itt), valamint megosztotta gondolatait az önmenedzselés fontosságáról is (itt). Ezúttal 2017-ben indított SNYL projektje kerül a fókuszba, ugyanis az elmúlt öt évben kemény, tudatos munkával olyan szinten berobbant a karrierje, hogy a világ legjobb techno és indie dance kiadói (JEAHMON, Sincopat, Katermukke) egymás után kopogtatnak az ajtaján original és remix után érdeklődve.

DZ crew: Ha jól emlékszem az első megjelenésed 2004-ben a True Sounds Of Freee 5-ön volt a 'Message Of The Unknown'-nal, ami egy kellemes, dallamos break track. A ZRG alteregóddal ezt követően a techno mellett tetted le a voksodat, elég csak a Hungarian Techno Only 1-2 válogatáson megjelent zenéidre illetve a hivatalos Mayday hímnusz 'U Make The Rules'-ra készített remixedet említeni. Miért pont a techno került a fókuszodba?
SNYL: A látszat ellenére nem volt fókuszban a techno túlságosan, ugyanolyan intenzitással készítettem más műfajú zenéket is, csak akkoriban - köszönhetően pár embernek, például a Collins & Behnam duónak azok meg is tudtak jelenni. Akkoriban nem sok embert ismertem a szakmán belül, így az, hogy ők fantáziát láttak bennem, sokat jelentett.

DZ crew: Később jött a Reelaux projekt, ami a house-osabb, dallamosabb progressive vibe-hoz húzott. Mi indokolta, hogy válts technoról egy kicsivel könnyedebb vonalra?
SNYL: Az is egy állomása volt az útkeresésemnek. Ez egy visszatérő dilemma volt nálam abban az időben, hogy merre tovább. Mivel mindenféle zenét szerettem, nehezemre esett egynél leragadni, ugyanakkor éreztem, hogy többet futtatni nincs energiám. Előtte is írtam lassú, dallamosabb zenéket, annyi történt csupán, hogy a technos dolgokat elhagytam időközben teljesen, mert azt addigra már kicsit üresnek és ellaposodottnak éreztem. Abban az időben hódított a számomra idegen minimál irányzata, amitől próbáltam távol tartani magam. Azt vettem észre, hogy zeneíráskor egyre többször jött progis téma, szóval arra a következtetésre jutottam, hogy ha az jön, akkor rá kell feküdni 100%-ig.

DZ crew: 2012 pont eme alteregód insipirálta a Reelaux Digital kiadó alapítását is, ami az Proton égisze alatt működött és egészen 2018-ig ontotta magából a jobbnál-jobb release-ket. Honnan jött az ötlet kiadót alapítani, és mi volt az elsődleges célod vele? Miért döntöttél úgy, hogy pontot teszel a Reelaux Digital sztori végére?
SNYL: Egy kiadó menedzselése nagyon sok időt és energiát emészt fel, arról nem is beszélve, hogy pénzt is érdemes rakni bele bőven, ha az ember sikerre akarja vinni. A kezdeti sikerek engem is megleptek, nem gondoltam, hogy pár megjelenés után ott fog tartani a dolog, hogy  a legnagyobb nemzetközi DJk pörgetik az itt megjelent zenéket, de aztán beindult egy stagnálás, nem fejlődött tovább. Az okokat keresve rá kellett jönnöm, hogy még többet kellene áldoznom rá, hogy az igazi áttörés megtörténjen, de egyedül nem fért bele, hogy még több időt és energiát szánjak rá. Viszont azt meg nem akartam, hogy ne olyan színvonalon működtessem, ahogy elterveztem, ezért inkább befejeztem a dolgot. Ezért működik most sokkal jobban az Artessa Music, mert itt ugye négyen vagyunk, mindenki hozzáteszi, amit tud. Én elsősorban a kiadó ügyeivel foglalkozom, mivel nekem már volt ebben tapasztalatom, de szerencsére ezt a részt sem egyedül viszem, így belefér az időbe. Cserébe a bulik szervezésébe nem igazán szoktam belefolyni.

DZ crew: Két olyan nevet tudok említeni a Reelaux Digital igencsak széles repertoárból, akik nálad fordultak meg először magyar viszonylatban és azóta igen komoly nemzetközi karriert futottak be: ők Shimmer (NL) aka Lake Avalon és Dmitry Molosh. Bár manapság a lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésére a producereknek, nagyon kevesen futnak be igazán. Eme két úriembernek mi lehetett a titka?
SNYL: Őszintén szólva nem tudom biztosan. Nyilván tehetségesek voltak már akkor is, de voltak hozzájuk hasonlóan tehetséges producerek nálam bőven, akik viszont nem jutottak ilyen messzire valamilyen oknál fogva. Ha általános receptet akarunk megfogalmazni a sikerességre, akkor azt gondolom, hogy egyrészt természetesen fontos a minőségi produktum, ez alap. Másrészt az is fontos, hogy az ember rendszeresen tegye le az asztalra ezeket, ne csak elvétve. Harmadszor pedig kell az is, hogy az ember tudja promózni magát. Itt nem helytálló az a mondás, hogy a jó bornak nem kell cégér. Dehogynem! Hiába ír valaki nagyon jó dolgokat, ha azt nem tudja eljuttatni az emberekhez. Úgy tudnám összefoglalni, hogy aki sűrűn jó zenéket tud kihozni, amiket aztán el is tud juttatni szélesebb közönséghez, annak jó esélye van arra, hogy kitűnjön a tömegből előbb-utóbb.

DZ crew: A SNYL projekted egy 2017-es Kamilo Sanclemente remix kapcsán hívtad életre. Nem mellesleg a névválasztásod is elég spontán volt, mégis frappánsan sikerült.
Azóta szépen apránként, de berobbant a karriered. A techno/indie dance kellemes egyvelegét jelentő munkáid olyan neves kiadóknál találtak otthonra, mint a Sincopat, JEAHMON!, Beatfreak, Click vagy a Freegrant Music. Ez mennyire volt tudatos trendkövetés és mennyire a gyökereidhez (techno) való visszatérés egy nagy adag örömzenéléssel nyakonöntve?
SNYL: Abban az időben jutottam el arra a pontra, hogy elkezdtem tudatosan építeni a dolgokat. Eldöntöttem 2017-ben, hogy onnantól kezdve tényleg komolyan veszem a zenélést és látványosabb eredményeket fogok elérni, vagy akár abba is hagyhatom. Nem pénzügyi eredményekre gondoltam elsősorban, hiszen akkor pop zenét kezdtem volna el írni :) Inkább csak arra kell gondolni, hogy rövid és hosszútávú célokat állítottam magam elé és tudatosan haladtam azok felé. Egy nagyon szerencsés véletlen is közrejátszott abban, hogy jól alakultak aztán ezek a dolgok: ahogy fent is írtam, a techno kicsit lelketlenné vált számomra, a prog. house meg olyan volt, mintha 15 éve semmit nem változott volna, egyszóval unalmas lett. Erre adott frappáns választ a melodic hangzás előretörése, ami azt mutatja, hogy mások is keresték az átmenetet a két műfaj között. Szóval a szerencse az volt, hogy életemben először a trendi hangzásvilágnak és annak, amit én képviseltem lett metszete. Emellett kellett az is persze, hogy sokat fejlesztettem az otthoni stúdiómon és a tudásomon egyaránt. Ez a három tényező, de főleg az utóbbi kettő kellett ahhoz, hogy nagyobb kiadók is szóba álljanak velem.

DZ crew: A Sincopat-hoz az AFFKT Bac remixversenyének megnyerése kapcsán kerültél, ami önmagában is egy óriási fegyvertény. Jár érte a gratuláció! Ha jól csiripelték a madarak, kevesebb, mint két hét alatt született meg a nyertes mű. Mesélj erről kérlek egy kicsit!
SNYL: Köszönöm :) Igen, elég spontán lett az a zene, az biztos :) A nagy részét gyorsan összeraktam, kb megvolt egy délután alatt. Aztán a maradék másfél hét azzal ment el, hogy a fő szintinek a hangját kerestem. Nem tudtam, mi, csak éreztem, hogy valami még nagyon hiányzik a zenéből, így sok idő ment el azzal, amég rájöttem, mi illene bele. Végül a Native Instruments TRK-01 basszusszintije hozta meg a megoldást, abból csavartam ki a főtémát. Amúgy a mai napig meglep, hogy annak a remixnek mekkora sikere lett, másfél éve jelent meg és kb 2 héttel ezelőttig vezette a Sincopat eladási listáját, közben a világ tényleg minden tájáról kaptam videókat, amiben az szól a tánctéren. Fantasztikus érzés, közben meg messze nem tartom a legjobb zenének, amit írtam, nem is igazán szoktam játszani.

DZ crew: 2019 label fronton az újrakezdés éve volt számodra, hiszen barátaiddal (David Lacfi, SLP, Tobak) közösen alapítottátok meg az Artessa Music-ot, ahol a dallamosabb techno témák, indie dance produkciók adják egymásnak a kilincset. Ha lehet úgy fogalmazni nem kispályában gondolkoztok, mert eddig már olyan nevek fordultak meg nálatok, mint EdOne, Rafael Cerato, Space Motion vagy éppen Stas Drive. Mennyivel könnyebb vagy nehezebb egy új labellel elstartolni egy olyan korszakban, ahol minden előadónak gyakorlatilag saját kiadója van? Mennyire nehéz összehangolni a négyőtök elképzeléseit, hangzásbéli különbségeit?
SNYL: Viszonyítás kérdése: bizonyos szempontból nehéz kitűnni a többi kiadó közül, mert telített a piac, másrészt viszont sok más kiadóval szemben vannak előnyeink, például amit fent is említettem, hogy többen vagyunk, így többfelé oszlik el a munka. Nem nagy titok, hogy egy kiadó sikeressége arányos a befektetett munkával és pénzzel. Nyilván kell amellett az is, hogy az ember jó érzékkel jelentessen meg jó zenéket, de ez annyira szubjektív, hogy kár is belemenni. Mi azokat a kiadókat szeretjük, ahol szélesebb a paletta és nincsenek egy hangzásra ráállva, nem követik vakon a trendeket, hanem próbálnak olyan zenéket bemutatni a közönségnek, ami akár évek múlva is játszható lesz. Emellett fókusz az is, hogy magyar kiadóként segítsük a magyar feltörekvő producereket. Hogy csak egy példát említsek, Tamas Skafar nálunk megjelent zenéjére figyelt fel a promo emailek által a patinás Steyoyoke label, akik ezután meg is kerestek minket, hogy licenszelnék tőlünk az említett zenét. Persze igent mondtunk rá, azóta pedig Tamásnak nagyon jó a kapcsolata velük és több zenéje is jött ki náluk.

DZ crew: Kicsit visszatérve a zenéléshez: milyen felszerelés áll rendelkezésedre a studiódban? Van egy kedvenced, ami nélkül nincs egyetlen SNYL produkció sem?
SNYL: Elég sok stúdiós felszerelést volt lehetőségem kipróbálni, de valahogy mindig visszatértem az in the box megoldásokhoz, mert a külső vasak lassították a workflowt. Szóval szintik helyett elkezdtem inkább hangfalra és akusztikai panelekre költeni, ezek esetében jobban látszott az eredmény :) Azért egy Roland SE-02 szintit megtartottam, mert bár nem szeretem a kis gombjait, a hangja elég jó, úgyhogy szoktam néha használni. Megnyugtatásul, engem sem került el a zenész körökben GAS (gear acquisition syndrome) néven ismert jelenség, sőt. Minden estét azzal zárom, hogy remek lehetőségek után kutatva átnézem az apróhirdetéseket, de nagy szerencsémre (és a családoméra) ritkán akadok kincsekre :)

DZ crew: Idő közben már kétgyermekes családapa lettél. Hogyan tudod a zenét beilleszteni a családi teendők és a napi munkád mellé?
SNYL: Nem könnyen, hogy finoman fogalmazzak. Az, hogy mindenkinek arra van ideje, amit igazán fontosnak tart, a világ legnagyobb baromságának tartom. Sok lemondással jár a dolog és sok fontos dolog marad el zenés dolgok miatt. Hogy csak egyet említsek, a szociális kapcsolataim eléggé alapszinten vannak. Szerencsére a családom támogat és elnézi, amikor elvonulok a stúdióba, de jó lenne, ha egy nap 30 órából állna :)

DZ crew: Milyen megjelenésekre számíthatunk tőled a közeljövőben? Buli fronton hol csíphet el téged/titeket a nagyérdemű a közeljövőben?
SNYL: Nagyon sok megjelenés van folyamatban szerencsére, az olyan jól bevált kiadóknak fogok még zenét adni, mint pl a JEAHMON. Marc, a menedzsere nagyon korrekt és jó arc és persze minőségi munkák jelennek meg nála, ezért mindig örömmel veszem a felkérését egy megjelenésre. Ezen kívül egy remixszel térek vissza az Artessához: egy nagyon szuper vokálos zenét fogok feldolgozni, aminek még érdekessége, hogy magyar előadója van, de abszolút nemzetközi színvonal. Valamint lesz egy kislemezem még tavasszal a neves német Katermukke kiadón is. Ez egy kollaboratív lemez lesz, a brazil TouchTalk duóval írtuk a zenét és a szintén Németországban élő Aves Volare adta hozzá a vokált. A többit egyelőre nem árulhatom el, már csak babonából sem. :)
Ami a bulikat illeti, érezhetően lelassult a dolog a Covid és egyéb bizonytalanságok miatt. Az elmúlt időszak nagyon szép volt, hiszen rendszeres vendégszereplője voltam a Be Massive buliknak, többek közt a teltházas szilveszteri bulijuknak, amiért hatalmas köszönet jár Methának és a csapat többi tagjának is, hogy megtiszteltek a bizalmukkal.
Most pihenem ki a kairói meghívásomat, ami nagyon kalandos élmény volt és egy fantasztikus bulin volt alkalmam zenélni.
A fentiek miatt a jövőt illetően is viszonylag optimista vagyok, de ahogy ezek is teljesen spontán jöttek, valószínűleg az elkövetkezők is ugyanígy fognak beesni. Azt látom, hogy mindenki vár mindennel az utolsó pillanatig. Például Egyiptomba is az utazásom előtt 1 héttel kerestek meg és az utazásom napján lett meg a repjegy. Nem mondom, hogy stresszmentes hét volt :) Ez messze nem optimális, de jelen helyzetben az embernek rugalmasnak kell lennie. A legközelebbi buli, ahol el lehet csípni, az március 11-én a Pavilonban lesz, ahol SLP Jani meghívására zenélek (köszönet neki ezúton is) többek közt vele.

DZ crew: Ha valakinek ismeretlenül be kellene mutatnod a zenei világodat (szavak nélkül), melyik 10 számmal tennéd ezt meg (lehet régi és új egyaránt)?
SNYL: Csalok, mert a 10 helyett 20 lesz :) és az első 10 egy átfogó lista, ami az elmúlt 20 évben inspirált, a második 10 pedig egy aktuálisabb, amikhez hasonlót mostanában is játszom, vagy akár pont ezeket is.

1. Slovo feat. Kirsty Hawkshaw - Sertao Blues (Ibi’s mix)
2. Henrik B - Klyftamon
3. James Holden - Nothing
4. RMB - Spring
5. Adam Jay - 208 Demons
6. Adam Beyer & Jesper Dahlback - Number in Between
7. Funk D’Void, Phil Kieran - Black Worm
8. Yunus - Red Pilot
9. Hybrid - Finished Symphony
10. Draft - Dombok Felett

11. Sian - I Feel You All Around (Damon Jee Remix)
12. James Harcourt - Bloodflame
13. Dirk Sid Eno - Summer in Japan (Marc DePulse Remix)
14. Chus & Ceballos, Dennis Cruz - The Sun (vocal mix)
15. Mulya - Espinosa
16. Mufti - Another Day (Secret Factory Remix)
17. Kapibara - Pongo
18. Rampa - 2000
19. Jonathan Kaspar - Muster
20. Brigado Crew, Far & High - 7

SNYL BEATPORT
SNYL SOUNDCLOUD
SNYL FACEBOOK
ARTESSA MUSIC SOUNDCLOUD
ARTESSA MUSIC BEATPORT