Soundprank – Burner [Silk Digital]Ez tulajdonképpen nem is annyira friss muzsika, de mindenképp itt a helye. A kanadai Soundprank kétségtelenül az idei év egyik legtermékenyebb előadója. Egyelőre a mennyiség nem megy még a minőség rovására, de ha ilyen ütemben halad ő is el fog tűnni az Anjuna-süllyesztőben. Szerencsére emberünk nemcsak a plasztikgyárba termel, másfelé is kikacsingat. Jelen darabja a ’Burner’ a Silk Digital-nál jött ki, s már rajta volt a 'Silk Way Vol.3' válogatásmixen. Ott valahogy elveszett a sok napsütéses, egyen hangzású textúra között, de aki nemcsak compilation-öket, hanem dj-kompatibilis verziókat is hallgat, az tuti rá fog kapni erre a remekműre. A darab pont attól működik igazán, hogy nincsen túlbonyolítva: egy léleksimogató, meleg synth pad-ba ágyazott szintifutam adja a sava-borsát.
Answer42 – Dew Point (Martin Roth’s Morning Dew Remix) [Anjunadeep]A plasztikgyárból is jönnek ki azért életre való dolgok. Az olasz Answer42 trió 'Dew Point'-ja már bizonyított a Jaytech, James Grant-féle 'Anjunadeep:03'-as mixen, ezúttal az elmúlt időszakban a deep farvizén evező német Martin Roth vette alaposan kezelésbe a track-et és kreált igazi szörnyeteget belőle. Azaz nem is egy, hanem két edit is a nevét dícséri, ebből inkább a lájtosabbnak mondható 'Morning Dew Mix' lengeti meg a pálmaágakat. Hősünk a fődallamot nem bántotta, viszont egy iszonyat nagy deep alapot pakolt alá, ami leginkább a 'Deep Style'-ban hallottakra emlékeztet. Adja, de rendesen!
Daniel Szabo – At The Break Of Day [Alter Ego Progressive]Külön öröm számomra, amikor egy honfitársunk munkáját magasztalhatom. A korábban a SkyZoo-nál és az Alter Ego Pure-nál is kiadó Szabó Dániel általában az uplifting terepén mozog, ezúttal viszont jókora progresszivitást építet bele beszédes című zenéjébe. A BPM szám messze 130 alatt marad, a finom, tengerparti hangulatot szinte testközelben érezzük. A kiállásban a zongora és fő melódia összeolvadása már-már eufória közeli állapotot idéz elő. Napjainkban a trance elkommerszesedésével egyre kevesebb stílusbeli nótát tudok méltatni, de az 'At The Break Of Day' mindenképp a csekély kivételek táborát erősíti.
Eryo – Sorrento [Mistique Music]Konstantin Vorontsov aka Eryo az atmoszférikus house zene orosz nagykövete. Eddig gyakorlatilag nem adott ki rossz zenét, nincs ez másképp mostani 'Sorrento' című EP-jével sem. A Mistique által gondozott kislemeznek három kiemelkedő pillanata is van, ebből (ki hinné), hogy kettő magyar producerekhez fűződik. East Café és Retroid is készített egy-egy remekbe szabott verziót a dalból, mindkettő megérdemli a kalapemelést. Engem az original mix ragadott magával a leginkább éteri gitárszólójával és távolba révedő, mélázós textúráival. Egy ilyen zenével a tarsolyomban már most megvenném a repülőjegyem a kislemez borítóján látható helyszínre.
Alucard – Porchweed [JOOF]Egy nagy visszatérőt is üdvözölhetünk az ötös listán. A kanadai Alucard aka Peter McCowan végre visszatért ahhoz a sound-hoz, ami miatt megszerettük. A morgós basszusra és progressive ritmusokra, minimalista, de annál szuggesztívabb melódiákra építő zenéi mindig is külön helyet bitoroltak nálam. Most úgy néz ki újra leporolta ezt a vonalat, amit a mai követelményekhez igazított. Hogy nem cheesy trance-ről beszélünk, azt a kiadó JOOF label neve is garantálja. Maga a darab sötét, de van benne a dinamikája mellett egy olyan fajta nyárias kisugárzás, ami miatt ebbe a felsorolásba kívánkozik.
