2013. február 12., kedd

Lapozgató Vol.14.: Corvin Dalek: "Számomra a zene is szex!"

Egy ideje parkolópályán volt a Lapozgató rovat, most viszont egy 2002-es gyöngyszemmel új életet lehelünk a poros szerkezetbe. Az interjú alanya a magyar származású Corvin Dalek, aki a 'Wet and Hard' hangzás csúcsra járatójaként a kétezres évek elején igazán szép sikereket ért el a nemzetközi porondon. A bácsszőlősi (ma Szerbia - az interjúban még Jugoszláviaként szerepel) First Club-os fellépésén csípte el őt az MBI Rádió Becse munkatársa Deák Mónika.

"Amikor megtudtuk, hogy Corvin Dalek Jugoszláviában vendégszerepel, nem is gondoltunk arra az eshetőségre, hogy magyarul is beszélhetünk vele. A srácot egyébként „Corvin Dalek papa” néven is emlegetik. Mosolygós és kedves alak, hangjában a huncut pajkossággal. Elmondása szerint a „wet grooves” és a „hard beat” zenét kombinálja, így stílusát „Wet and Hard”, azaz nedves és kemény jelzőkkel definiálja. Ez a kifejezés Angliában nagyon felkapott mostanság, ami jót tett Dalek ismertségének is. Kevesen tudják, hogy Corvin Budapesten született. 12 éves kora óta zenél: gitározik és saját dalokat ír. Az utóbbi időben nagyon sokan érdeklődnek iránta nemcsak Európából, hanem Amerikából is. Még a New York Times-nak is nyilatkozott. Büszke arra, hogy Kelet-Európai és mindig kihangsúlyozza, hogy magyar. Továbbá nyíltan hirdeti: a szexualitásban teljesen szabad és számára a zene is szex...

Nagyon megörültem annak, amikor megtudtam hogy magyarul beszélgethetek veled, hiszen neved nem bizonyítja, hogy magyar származású vagy.
Corvin: - Pedig a Gábor Corvin Dalek névre kereszteltek a szüleim. A Gábor és a Corvin magyar, a Dalek pedig horvát eredetű.

- Miután 1988-ban elhagytad Magyarországot és az akkori Nirvana nevű együttesedet, hol találkoztál az új zenével?
Corvin: - 1988-ban Münchenbe mentem először, és nekem az ottani klub élet nagyon új volt. Ott már a DJ-k játszották az úgynevezett progresszív house zenét. Ott láttam először, hogyan dolgoznak, hogyan mixelnek a lemezlovasok. Három-négy évig jártam a különböző klubokat, és egyfolytában azon gondolkodtam, milyen jó lenne ismét zenélni. Megtetszett a dolog, és ottmaradtam.

- Az, hogy valaki már külföldön él és dolgozik, még nem jelenti azt, hogy könnyen bejuthat a Ministry of Sound kötelékébe...
Corvin: - Ez egy olyan dolog, hogy én nem azt csinálom, amit az összes többi DJ nevez progresszív zenének, mert annak többnyire semmi köze a progresszivitáshoz. Na de hagyjuk ezt a témát, mert senkit sem szeretnék megbántani. Amit én csinálok, azt úgy nevezem, hogy „Wet and Hard”, azaz nedves és kemény. Ez a mi szexualitásunknak tulajdonképpen egy soundtrackje, hangokban való megtestesülése. Mivel az angolok ezen a téren eléggé kreatívak, így hamar felfigyeltek rám. Megtetszett nekik, amit én csinálok, és így kaptam a Ministry-től egy ajánlatot. Nos ez elég jól elindult, az első lemezem a Pornoground a Data Records gondozásában jelenhetett meg. Most nagyon sokat dolgozok Angliában mint DJ, és magyar származású lemezlovasként megpróbálom képviselni egész Kelet- Európát. Igyekszem megmutatni a nyugatiaknak, hogy mi „keletiek” is tudunk valamit, és szerintem mára eljött az az idő, amikor sok magyar és egyáltalán kelet-európai fiatal művésznek megadják a lehetőséget.

- A Ministry of Sound nagyon sok lemezlovas álma. Egyesek szerint ez maga a maximum, amit el lehet érni ezen a pályán. Mi a vágya egy olyannak DJ-nek, akinek ez már sikerült?
Corvin: - Nézd, ha valaki közel áll a tűzhöz és látja hogy ez hogyan működik, akkor nem tűnik olyan bonyolultnak. Én mindig megpróbálom kijavítani azokat a hibákat, amiket elkövetek, és a jövőbe nézve a Ministry nekem egy nagyon jó kiinduló pont, de az én álmaimban ott van az, hogy a nemrég alapított saját kiadómat világszerte megismertessem. Úgy hívják hogy Flash Records. Egyelőre Németországban adjuk ki a lemezeket, de a tervem az, hogy valamikor Angliában is legyen képviseletünk, illetve saját kiadóm.

- Milyen stúdióban dolgozol és milyen felszereléssel készíted a dalaidat?
Corvin: - Egy Domino nevű stúdióban dolgozom, különböző ostorokkal és bilincsekkel lekötve... Ez a legtöbb felszerelésem, amivel a zenét csinálom! De van egy-két samplerem és néhány számítógépem is, amivel megpróbálok hangzást adni ezeknek.

- Hol van a rezidenciád?
Corvin: - Többnyire Angliában. The Galery-nek hívják a Camels klub pénteki műsorát, amely az utóbbi két-három évben nagyon felkapott lett. Jelenleg ez az egyik legjobb londoni klub. De rendszeresen fellépek majdnem mindegyik angliai klubban, így a Creamben, vagy a Leeverpole-ban is. És van egy-két állandó helyem Dél-Amerikában is, ahová évente négyszer járok. Kolumbiában is zenélek és egyre több felkérésem van világszerte... Csak Magyarországon nincs, illetve nagyon kevés alkalommal hívtak eddig.

- Miért nem játszol gyakrabban Magyarországon?
Corvin: - Bevallom, eddig talán három meghívásom volt az egész pályafutásom alatt, ami egy kicsit a szívemet is nyomja. Nem tudom miért... Úgy tűnik, a saját szülőhazámban nem kíváncsiak rám, nem jönnek a felkérések. Itt Jugoszláviában most vagyok másodszor, Horvátországban is játszottam már. Nekem nagyon tetszik itt a közönség és nagyon örülök, hogy ide is el tudtam jutni.

- Milyen itt a közönség a nyugati országokhoz viszonyítva?
Corvin: - Sokkal lazábbak itt az emberek, ezt már régóta tudjuk. Azzal a mentalitással mennek el a partira, hogy teljesen mindegy, nincs mit veszíteniük, és megpróbálják a fiatalok az anyagi gondokat és a politikát is otthon hagyni. A klubban pedig kiadják a gondjaikat, bajaikat. Ezáltal talán jobban élvezik azt, ami e pár óra alatt történik. Nagyon jó lenne, ha ezt az érzést a hétköznapi életbe is magukkal tudnák vinni, és szeretném, ha ehhez én is motivációt adnék a zenémmel. Ez az én legfontosabb dolgom, úgy érzem.

- Nem csak lemezlovas vagy, de producerkedsz is. Egyik ismert felvételed a Gimme' Two Fingers. Ezt a dalt talán az a fényképed inspirálta, melyen két ujjadat mutatod a nézőknek?
Corvin: - Annak idején Berlinben játszottam az úgynevezett Pornoground & Pénz bulikon. A Kit-Kat nevezetű klubban zenéltem, ahol teljesen felszabadult volt a közönség. Ott minden szabad volt, a szextől kezdve akármi, ami jól esett. Én játszottam s jöttek a fiatalok, mutatták a hüvelykujjukat, hogy nagyon jó, szuper. Én meg visszamutattam a két ujjammal, mert az szexisebb. Gimme' Two Fingers... Körülbelül erről van szó. Ez ott egy üdvözlési formává alakult át. A mutató és a középső ujjadat a válladra teszed...

- Bejártad már a világot. Hol szervezik a legjobb partikat?
Corvin: - A cseheknél és Dél-Amerikában is vannak nagyon jó bulik. Persze nem szabad elfelejteni az ott élők temperamentumát sem. A kérdésedre válaszolva talán azt mondanám, hogy tapasztalatom szerint Kelet-Európában és Dél-Amerikában lehet a legjobb bulikra találni.

Forrás: Zeneforum.hu 2002. január. 02. szerda, szerző: Deák Mónika

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...