JOOF - Nine Lives Remixed Edition

Még szinte alig csengett le a 'Nine Lives' okozta hangrengés máris itt egy újabb ínyencség, mégpedig a 'Nine Lives' számaiból készült remixeket tarthatjuk virtuálisan a kezünkben. Mivel J00F első szerzői albuma igencsak ütősre sikerült lehetett sejteni, hogy készül hozzá - korunk sémájának megfelelően - egy remixed edition is. Persze, mivel John-ról van szó, - aki az underground trance mozgalom mogulja már több, mint egy évtizede - a sablon szót felejtsük is el, ő a maga útját járva, a minőség felől közelítette meg a remixelősdit. Eleve a line up-ra tekintve is érezni, hogy nem nyúlhatunk mellé, ha nekiülünk a 14 verzió meghallgatásának.
Bár Marusha egyszer azt mondta, hogy a remix olyan, mintha egy kész ételt tovább főznénk, s így romlana annak ízintezivitása, azért vitába szállnék a zöld szemöldökű rave amazonnal, máris az első passzusnál a 'Finding Ganesha' Dark Soul Project féle átiratánál. Eleve adott volt az LP legerősebb száma, amihez bármilyen oldalról is, de piszok nehéz volt hozzányúlni. Ivan Jaime vállalkozott a "továbbfőzésre" és a tálalás után bizton állíthatom, hogy finom lett a fogása. A 130 fölötti tempót lejebb vette és az intenzív alapok helyett inkább a string szekciót tolta előtérbe, ez egy melankólikus, deep-be hajló darabot eredményezett. Moshic se váltotta fillérre a tehetségét, a tőle megszokott ultrakomoly tribal felségterületére kalauzol el a 'Last Night A Dj Saved My Night'-ból gyúrt verziójában. Az elszórt vokál foszlányok illetve a csilingelős melódia pedig valami túlvilági hatásként telepszenek az alapokra. Ha már a nagyok, az "öreg" Airwave is tiszteletét teszi, mégpedig a 'Dense Clouds' kapcsán. A kezdő baseline kicsit Laurent Garnier 'Crispy Bacon'-jára emlékeztet, de később ez a feledés homályába merül, hiszen a sok-sok effekt és az egyre inkább kinyíló dalstruktúra nem is enged ezen morfondírozni. A kiállás pedig egyértelműen meggyőzött arról, hogy Laurent Veronez ennyi év ténykedés után is mindig elő tud valami váratlant húzni a kalapból. A 'Fight The Darkness' Adam Antine keze munkáját viseli magán. Antine-nak nemrég jelent meg a J00F V2 labelen egy zseniális EP-je ('Maglinant'), ezúttal sem okoz csalódást. A (prog) psy trance remake-je szépen lassan épülget, ám a breakdown-ban kap elementáris löketet, a fődallam nyíltan goás feeling-je rendesen tarkón csap. Ügyes srác, rá érdemes lesz a jövőben is figyelni! Ismét a lemezlovas menti meg az esténket, a mesemondó ezúttal Relaunch, aki a védjegyének gyomorrángató dobszerkóját küldi hadrendbe. Maik-ról én csak jókat tudok mondani, hiszen bár az átlag progressive-khez képest kicsivel gyorsabb dolgokat követ el és a ritmus szekciójávál sincs mindenki kibékülve, de a dallamok terén vitathatatlanul ott van a szeren. Itt is a trance hőskorának epikussága villan be, a monumentális kiállást minden mai trance producernek tananyaggá tenném. A lengyelek büszkesége Cj Art a 'Baphomets Horn'-ból egyből két remixet is készített. A dub mix és a remix között némi hosszbeli és hangzásbeli különbséget vélhetünk felfedezni, mindkettő odaver, de nem kicsit! A dark tribal kedvelői tutira extázisba jönnek majd ennél a pontnál! Subtara a 'Fight The Darkness' mellett tette le a voksát. Munkájában a becsületesen összerakott alapjain szépen hozza az eredetiből ismert motívumokat, amitől Subtara-s és J00F-os is egyszerre a hangzó anyag. J. Michael Kober a 'Finding Ganesha'-val gyűrkőzött. A psy szcéna egy újabb tehetségeként számon tartott Kober az effektekre és a ritmikára fókuszált, ettől olyan semmilyen lett a remixe. A dallamokkal mindenképpen többet kezdhetett volna. Dyno majd 15 percen keresztül utaztat a 'Last Night A Dj Saved My Night'-ből készült pattogós átiratával, de nem értem miért kellett ennyire elnyújtania, a mondanivalója 7 percben is tökéletesen belefért volna, annyira nem változatos és sokrétű a remixe, hogy ez a hossz indokolt lenne. Mindwave a 'Baphomets Horn'-t vállalta, s már az első pillanattól kezdve nem titkolja, hogy goában utazunk majd. Kellemes, egyben tempós megközelítés. A 'Finding Ganesha' Whirloop-ot is megihlette, s szinte rá se lehet ismerni az eredetire, egy darabig, aztán Daniel előbújtatja a szöget a (psy)zsákból. Ismét a sötétség ellen küzdünk, ezúttal Ovnimoon oldalán. Ebből a track-ből nekem ez a pattent prog-psy verzió tetszik a legjobban. Dallamos, lüktető! Eleusyn a psy ösvényen maradva a 'Dense Clouds'-hoz adagolt némi acid-et, s engedte, hogy Sona Mohapatra csodálatos hangja kibontakozzon.
Összességében sajnálom, hogy csak öt számon dolgoztak a felkért remixerek (a 297 megányi mennyiség ellenére csak EP-nek titulálják a megjelenést - a szerk.), hiszen lett volna még átgyúrásra váró matéria bőven az eredeti LP-n. Ennek ellenére, akik közreműködtek igyekeztek a maximumot kihozni magukból. Egy-két kivételtől eltekintve szavunk sem lehet, önmagukban is megálló verziókat kaptunk. Az original nagylemezzel együtt gyűjtőknek, és psy rajongóknak melegen tudom ajánlani. 9/10.

John 00 Fleming - Nine Lives Remixes

Label: JOOF Recordings
Katalógus szám: JOOF104
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2011. november 8.
Stílus: Psy, Goa, House

Tracklist:
1. Finding Ganesha (Dark Soul Project Remix) (9:28)
2. Last Night A DJ Saved My Night (Moshic Remix) (8:44)
3. Dense Clouds (feat Sona Mohapatra) (Airwave Remix) (6:59)
4. Fight The Darkness (feat Sascha Cooper) (Adam Antine Remix) (7:34)
5. Last Night A DJ Saved My Night (Relaunch Remix) (8:58)
6. Baphomets Horn (CJ Art Dub Mix) (9:58)
7. Baphomets Horn (CJ Art Remix) (10:21)
8. Fight The Darkness (feat Sascha Cooper) (Subtara Progressive Remix) (11:10)
9. Finding Ganesha (J. Michael Kober Remix) (8:16)
10. Last Night A DJ Saved My Night (Dyno Remix) (14:42)
11. Baphomets Horn (Mindwave Remix) (7:23)
12. Finding Ganesha (Whirloop Remix) (10:33)
13. Fight The Darkness (feat Sascha Cooper) (Ovnimoon Remix) (8:44)
14. Dense Clouds (feat Sona Mohapatra) (Eleusyn Remix) (6:18)

Zeneajánló: Oliver Prime - Interesting/Variatio Delectat

Az osztrák Oliver Prime már nem először szerepel a zeneajánló rovatunkban. Ennek egyszerű oka van: mesterien bánik a hangokkal és mindig kifőz valami különlegeset a stúdiójában. Ezúttal már harmadik EP-jét adja ki a JOOF égisze alatt, ráadásul ez a legendás psy/goa/trance label 100-ik kiadványa is. Mindkét releváns infó tudatában lehet sejteni, hogy a friss, három track-et tartalmazó 'Interesting/Variatio Delectat' produktum ismét egy fontos mérföldkőnek számít majd.
Az 'Interesting' rászolgál a címére, a játékosság és az egyedi szemléletmód megjelenítése dominál végig. A keretnek szánt psy alap most nélkülözi a bedaráló basszust, a prímet a csengő-bongó hangszerekre ráhúzó, vibráló szinti téma és a sötét árnyként ránk nehezedő string közöse adja. Nem egyszerű a dallamvezetés sem, emiatt sem lesz szerintem közönség kedvenc kommerszebb körökben. Az 'Interesting' TJP remixe már jobban fókuszál a letisztult hangvételre, s a karakteresebb psy-s környezetre. Kicsit kiszámíthatóbb, és veretősebb az eredetinél, de mindenképp a kellemes kategóriába sorolható eme átirat is.
A legnagyobb durranás a végére marad. A 'Variatio Delectat', avagy a válttozatosság gyönyörködtet. Percussion-ös, bugyborékolós felvezetés után másfél perc környékén egyből egy felhozó kiállásba csöppenünk, ahol egy akusztikus gitár riff ad egy kis érzelmi színezetet az egész track-nek. A bekúszó baseline itt sem az elnyomó szerepében tetszeleg, hanem nagylelkűen átadja a terepet a különleges dallamoknak. A mellék melódia itt nincs annyira túlcifrázva, de nagyon hatásos, ahogy végig rajta csücsül egy-egy effekt, hogy egy percnyi nyugtunk se legyen. A kiállásban aztán barokkos improvizációba csöppenük, ami később is visszakéredzkedik, s kimondottan jól hangzik az alapokkal kiegészülve. Bár egy psy zenére furcsa azt mondani, hogy hemzseg az érzelemtől, itt ezt el lehet sütni. Ahogy nekilódul a melódia a szomorúság vesz rajtunk erőt. Nem rossz kis EP, 8/10.

Oliver Prime - Interesting/Variatio Delectat

Label: JOOF Recordings
Katalógus szám: JOOF100
Megjelent: 2011. szeptember 13
Stílus: Psy Trance
Producer: Oliver Moser

Tracklist:
1. Interesting (7:52)
2. Interesting (TJP Remix) (8:29)
3. Variatio Delectat (8:22)

John 00 Fleming kilenc élete

"I'm not really one for psy trance, but John 00 Fleming never disappoints". Eme discogs-os idézet tökéletesen összefoglalja, amit John-ról tudni kell. Tény, hogy a psy/goa zenék nem mindenkit érintenek meg, viszont J00F olyan mesterien sáfárkodik a hangokkal, atmoszférákkal, hogy az még egy könnyedebb ritmikához ás hangulathoz szokott fület is hamar meggyőz. John a trance underground vonulatának elkötelezett híve, most se várjunk tőle sláger darabokat. A 'Nine Lives' egyben ars poetica-ja is a szerzőnek, hiszen gyakorlatilag már a harmadik reinkarnációját gyűri. A '90-es években tüdőrákot diagnosztizáltak nála, amiből sikerült felgyógyulni. 2005-ben vízisielés közben érte baleset, de szerencséjére az őrangyala ezúttal is mellette volt. Érdekesség továbbá, hogy bár John termékeny producer a saját nevén ez az első LP-je (a legutóbbi három nagylemezét Digital Blonde-dal a 00db alteregon jegyezte). Cserébe kapunk 16 zseniális alkotást, amit most tüzetesen ki is elemzünk!
A nyitó 'The Winds Of Change Are Blowing' óvatos felvezetést ad, bár a cím a változás szelét emlegeti ez a sound is John, csak a lassabb és progressive-bb énjét helyezte előtérbe. A kiállás libabőr, és még csak most kezdtük a túrát! Az első vendég is megérkezik a belga Airwave személyében, aki szintén több, mint egy évtizede konstansan magas szintet hoz produceri munkáiban. Az 'United 93' is marad a hömpölygős progressive vonalán, talán még vissza is vesz a tempóból, de sűrűbbre veszi a dallamszekciót. Jó hallani, hogy a két úriember hogyan viszi bele magát a darabba, s a különböző megközelítések egymás mellett remekül megférnek. Az 'MMX1215' az albumot felvezető single, ami az első psy-s produkció a lemezen. Egy éteri hanggal kezdünk, ami révén egyből Indiában érezzük magunkat. Ebben a spirituális utazásban az a legszebb, hogy csak hallgatni kell a zenét és hagyni, hogy a szárnyára kapjon. A 'Dense Clouds' se sokat teketóriázik egyből a lényegre tér sejtelmes atmoszférájával és vészesen pumpáló dobszerkójával. A háttérben Sona Mohapatra hangjával egyszerre fokozza a félelem és a gyönyör faktort, majd a törtbetéttel felvértezett kiállásban átmegy indiai folkba. Egy kis felpörgetés után szétesünk és újra épülünk a csilingelő kísérő szinti futamok segítségével. A 'Far Off Place' egy rövid időre megálljt parancsol a klubzenének. Igen, jól olvassátok, J00F odakanyarít egy full rádióbarát, downtempo alapokon nyugvó gyöngyszemmel, ami ráadásként egy álmodozós női vokállal is meg lett fűszerezve. Az optimista, bizakodó hangulat pedig a tetőfokára hág. A 'Baphomets Horn' az eddig hallottakhoz képest minimalistább struktúrával dolgozik, a klubos hangzáshoz persze még így is társul repítős melódia. Első nagy kedvencem az albumról a 'Finding Ganesha', ami szikár taktusokkal nyit, majd megtáltosodik, a string szekció szinte már könnyfakasztónak nevezhető, Incolumnis munkásságát juttatja eszembe. A 'Fight The Darkness' Sascha Cooper skandálásával kevésbé bejáratott goa vizekre evez. A fő dallam beindítja az intenzív nyál elválasztást félidőben, kicsit 00db 'Marjaka'-ját felidézve. A 'Last Night A DJ Saved My Night' nem az ős-funky klasszikust újkori verziója, hanem egy teljesen különálló szám. Combos psy a javából acid-del, sejtelmes vokál foszlányokkal és spacey szintifutamokkal. A 'Bumble Lights' is a diverzitás jegyében fogant, John egy epik, s egyben fülbemászó d'n'b stílusgyakorlattal bővíti repertoárját. A 'New Beginning' nem mostani darab, hiszen több mint egy éve jelent meg EP formájában a 'Temple Of Spice' társaságában. Ennek ellenére mindig frissnek hat. Az álmodozós kezdés után belehúzunk, de a tech-es alapokra lassan visszakúszik az intróban megismert dallam és innentől nincs megállás. A '1440 Minutes' kőkemény goa, a stílus minden sunyiságával megkenve. Táncra hívogató acid, agybamászós dallam, vadul pulzáló ritmika: ez mind a miénk lesz. A 'Trancelucent'-ben érdekes hibridet üdvözölhetünk, amiben a rock-os attitűd köszön vissza, csak 135-140 BPM-hez közeli psy alapokon, gitárszólóval és Intervurt érdes hangjával. Ez egy kicsit szirupossá válik idővel, sajnos. A 'Never Forgotten' is marad a gitáros hangzásnál, igaz szerencsére itt a trance jobban elnyomja a fúzió akusztikus részét. A 'Frisson' visszaterelget a vegytiszta goa ösvényre, s ismét libabőrözés lesz az osztályrészünk. J00F a dallamokkal egyszerűen nem tud hibázni! A zárás se kutya, E-Clip ugrott be vendégként röfögtetni egyet. A 'Sym*bol*ism' a második fénypontot jelenti a lemezen, a melódia itt is visszavesz a stílus sajátosságának számító szögelésből. Még egy ambient verziót is el tudnék belőle viselni...
J00F ezúttal se ábrándít ki magából és a psy/goa trance-ből sem. A bristoli mesterember továbbra is remekül önti formába zenei elképzeléseit, a stíluskereteket kellőképp váltogatva. A néhány sziruposabb, rock-osabb megszólalású szám miatt 8,5/10-et adok rá, de egyébként a 'kötelező' jelzőt is gyorsan idebiggyesztem az írásom végére.

John 00 Fleming – Nine Lives

Label: Joof Recordings
Katalógus szám: JOOF098
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2011 augusztus 16.
Stílus: Trance, Psy-Trance, Downtempo
Producer: J00F

Tracklist:
1. The Winds Of Change Are Blowing (7:41)
2. United 93 (vs Airwave) (6:37)
3. MMX1215 (8:37)
4. Dense Clouds (ft. Sona Mohapatra) (7:28)
5. A Far Off Place (ft. Joanna Swann) (5:56)
6. Baphomets Horn (8:19)
7. Finding Ganesha (9:44)
8. Fight The Darkness (ft. Sascha Cooper) (10:40)
9. Last Night A DJ Saved My Night (8:59)
10. Bumble Lights (ft. Joanna Swann) (3:33)
11. New Beginning (8:33)
12. 1440 Minutes (8:17)
13. Translucent (ft. Intervurt) (9:36)
14. Never Forgotten (3:43)
15. Frisson (8:31)
16. Sym*bol*ism (vs E-Clip) (9:03)

Zeneajánló: 00 db - Marjarka [JOOF]

00 db - Marjarka [JOOF] [VA - JOOF Anthology Vol.3.]
A 00 db formációt John ’00′ Fleming és Ricky Smith aka The Digital Blonde alkotja. Tavaly előtti albumuktól a Heaven & Hell-től még a kétkedők álla is leesett, a 2010. szeptemberben megjelent friss LP-jüktől, az Angels & Demons-tól már kevésbé. Azonban itt is akadtak maradandó pillanatok, mint például a Marjarka. Talán ezért sem véletlen, hogy rákerült a tavaly decemberi 'JOOF Anthology Vol.3.' válogatásra, ahol olyan remekbe szabott darabok mellett szerepel, mint Incolumnis 'Satellite'-ja, Magnus 'Non Stop'-ja illetve Crystal Verge 'Sabath'-ja.
Ha a 'Marjarka'-t röviden akarnám jellemezni: egy csodálatos epikus 11 perces szörnyeteg. A ritmusok szigorúságát a menetrendszerűen megérkező, deepbe hajló hangok oldják. A kiállásban aztán meghalunk és feltámadunk. Egy futurisztikus hangzású monológot követően bejön a főmelódia, ami valósággal elcsavarja az ember fejét, s beköltözik a hallójáratunkba. Fülünk hallatára olvad össze minden jóság, ritka az ilyen körültekintően megkomponált goa zene a mai felgyorsult és mennyiség alapú világban. 10/10, ez egyértelmű!

Oliver Prime - Eye Searching/Water Rise - JOOF Recordings - 2011-01-18

Nem tudom, megvan-e mindenkinek az a jelenet a Gyűrűk Ura második epizódjából, amikor a Helm-szurdokban a csata elveszni látszik, ám ekkor feltűnik Gandalf a szurdok szélén a rohírokkal, és szíjjelcsapja az orkok seregét. Persze, erős áthallásokkal, de pontosan ezt teszi Oliver Prime, amikor közel két és fél évnyi hallgatás után megjelenik egy vadiúj kiadvánnyal az egyik utolsó komolyan vehető trance labelnél, a JOOF-nál, és különösen az Eye Searching című nótával akkorát vág oda az ellenséges seregekre, hogy nyüszítve menekülnek. Ki a fene Oliver Prime? Már többször cikkeztem erről az osztrák arcról, aki kétségkívül nem a népszerűséget, hanem a megalkuvásmentes zenélést tartja szem előtt. Munkássága szűken 2004 és 2008 közé tehető, de ez idő alatt letett egy olyan masszív kiadványt az asztalra, mint a Hesitated/Blown Cover, és két olyan klasszikus remixet is gyártott, mint az LSG-Netherworldjéhez majd a Vibrasphere-Autumn Lighthoz írt verziója.

Most újra itt van ez a kiváló úriember, és ahogy belekezdett az epikus Eye Searchingbe, újra azt éreztem, mint a trance virágkorában. Eleve már a build-up is tökéletes. Egyedi, kreatív, abszolút igényes módon indítja útjára ezt a szörnyet, egyszerűen érezni, hogy nem fog hibázni. 2 és fél percnél, ahogy kiáll a depóba, és a zéróból felépíti a dallamtémát, az szintén semmihez sem hasonlítható. Picit olyan, mintha nagyon finom, aprólékos munkával fűzne össze apró üveggyöngyöket, majd az építkezésnél kíméletlenül beindítja az épületstatikusok díját elnyert hangzásvilágát, melynél nincs mese, borulsz a székkel. Iszonyú, mennyire jól és energikusan szól, nagyon ritkán írom ezt, de ezt a zenét nem szabad halkan hallgatni, addig kell tekerni a hangerőt, amig fel nem robban az egész a túróba. A Water Rise is brutális, kompromisszumokat itt sem kötött a jó Oliver, picit lassabb a sebesség, de ha lehet a keménységet, mélységet, és sötét brutalitást fokozni, akkor azt fixen megkapjuk tőle. A dallam itt is egészen kiválóan eltalált, noha tény, hogy rádióban nem fogunk vele találkozni, és a taxis sem fogja ezt fütyülni a délutáni csúcsforgalomban.

Szóval emberek, van még remény, de hogy ennél jobb trance kiadvány nem sok lesz idén, az biztos. Ja, és esküszöm nem rokonom az ürge, de egy trekkért 2 dolcsi ebben az esetben röhejes összeg, akinek nem hiányzik nagyon, az ne szégyellje támogatni vele a minőségi trance zenét. 9,5/10.