Tuxedo remixelve kelt új életre

A minap olyan megtiszteltetésben volt részem, hogy a Proton égisze alá tartozó Electronic Tree Records hozzáadott a vipultima-s promo pool-jához. A nem régen elstartolt kiadó eddig két release-szel örvendeztette meg a deep, prog house és break szerelmeseit. Ebből is az első rögtön egy LP volt, ami a lengyel Pawel Tux aka Tuxedo szerzői albumának a 'New Life'-nak a remixeit tartalmazza.
Tizenkét verzió, a maga nemében mindegyik egy külön zenei utazás. A kezdés egyből fület gyönyörködtető. Helbot a címadó darabot vette kezelésbe, és prog break köntösbe bújtatta az eredeti struktúrát. Igazi epikus, s egyben technikás átirat. Az angol Simon Firth a 'Stronger Than Ever'-ben bemutatja a mostanság rá jellemző dark-os, tech-es vonalat. A baljós dallamok és szikár alap remekül kiegészítik egymást. A lemez egyik legveretesebb átiratát az argentin Hector Sawiak készítette el az 'Imminence'-ből. Hector ezúttal a megszokottnál több pozitív érzést csempészett a munkájába, s egy kicsit a deep felé elhajolva energizálja a hallójáratainkat. Maradunk deep viziken. Depthide a 'Time Pressure'-t szemelte ki magának, s bájosan érzelmes módon rázta gatyába azt. A csodaszép melódia és a mögé pakolt textúrák a nem várt víziókat tárnak elénk. A szerb Stanisha a zene robot, aki a studióban kel és fekszik. Szinte nincs olyan hét, amikor ne hallatna magáról konvenciókat felrúgó, sokszor kísérletező, máskor teljesen letisztult bombáival. A 'Princess'-szel is ügyesen eljátszadozott. Lecsavarta a BPM számlálót, és egy vonósokkal megspékelt, meditatív house utazást kanyarított belőle. A korong másik emelkedett pillanata kétségtelenül az ő "hercegnőjéhez" fűződik. A dallamosabb, könnyedebb prog felé húzunk T-Dallas 'Chasing Dream' remixével, ami a nyárias életérzést hozza el nekünk, így márciusban. Bevallom a lengyel Neptun 505-ről nem hallottam eddig semmit se, de mostantól figyelni fogom a ténykedését. A "bemutatkozó" produkciójában a 'Beside The Point' újraértelmezésében nagyot alakít, sodró deep house-ból tart erődemonstrációt. Megtörjük a 4/4-ek uralmát Andrew Philippov vezetésével a 'My Place'-ben. A baseline különösen szépen duruzsol, de a többi alkotóelemre - főleg a dallamra - se panaszkodhatunk. A 'Stamina Shot'-ot E.F.G. gyúrta át. A percussion-dús kezdés után a baseline aprít a maga nyersességével, a kiállásban pedig a baljós árnyak tovább gyülekeznek. A psy-ben is megmártózunk Psychowsky révén. A 'Time Pressure' átirata okosan meg van zabolázva. Psychowsky dallamközpontúságát le sem tagadhatná, itt is megdolgoztatta a szintiket rendesen. A mester, azaz Tuxedo is beszáll egy remixszel, mégpedig a 'Stamina Shot'-ból, amiből egy vadóc energiabomba kerekedik ki. Azért a melódiák nem engedik elszaladni techno-ba a produkciót. A zárás azonban mégis full techno-val köszönt ránk. A 'Vesir' Marrel újragondolásában Alan Fitzpatrik sound-ját idézi fel, egyszerre kíméletlen és légies.
Aki beszerzi ezt a remixalbumot rosszul nem járhat, mert kellőképp változatosra és színvonalasra sikeredett. Külön öröm, hogy az Electronic Tree ilyen combos release-zel lépett a lemezkiadás korántsem rögmentes ösvényére. Nekik sok kitartást kívánok, Pawel zenei nagysága előtt pedig megemelem a kalapomat. 9/10!

Tuxedo - New Life (Remixes)

Label: Electronic Tree Records
Katalógus szám: ETREE001
Megjelent: 2012. március 7.
Stílus: Techno,Prog-House, Breaks, Downtempo
Producer: Pawel Tux

Tracklist:
1. New Life (Helbot Remix) (7:30)
2. Stronger Than Ever (Simon Firth Remix) (8:32)
3. Imminence (Hector Sawiak Remix) (7:34)
4. Time Pressure (Depthide Remix) (8:21)
5. Princess (Stanisha Remix) (11:55)
6. Chasing Dreams (T-Dallas Remix) (7:36)
7. Beside The Point (Neptun 505 Remix) (6:58)
8. My Place (Andrew Philippov Remix) (7:52)
9. Stamina Shot (E.F.G. Remix) (5:51)
10. Time Pressure (Psychowsky's Timeless Remix) (9:16)
11. Stamina (Tux Re-Touch) (8:26)
12. Vesir (Marrel Remix) (8:46)

BUY IT!

JOOF - Nine Lives Remixed Edition

Még szinte alig csengett le a 'Nine Lives' okozta hangrengés máris itt egy újabb ínyencség, mégpedig a 'Nine Lives' számaiból készült remixeket tarthatjuk virtuálisan a kezünkben. Mivel J00F első szerzői albuma igencsak ütősre sikerült lehetett sejteni, hogy készül hozzá - korunk sémájának megfelelően - egy remixed edition is. Persze, mivel John-ról van szó, - aki az underground trance mozgalom mogulja már több, mint egy évtizede - a sablon szót felejtsük is el, ő a maga útját járva, a minőség felől közelítette meg a remixelősdit. Eleve a line up-ra tekintve is érezni, hogy nem nyúlhatunk mellé, ha nekiülünk a 14 verzió meghallgatásának.
Bár Marusha egyszer azt mondta, hogy a remix olyan, mintha egy kész ételt tovább főznénk, s így romlana annak ízintezivitása, azért vitába szállnék a zöld szemöldökű rave amazonnal, máris az első passzusnál a 'Finding Ganesha' Dark Soul Project féle átiratánál. Eleve adott volt az LP legerősebb száma, amihez bármilyen oldalról is, de piszok nehéz volt hozzányúlni. Ivan Jaime vállalkozott a "továbbfőzésre" és a tálalás után bizton állíthatom, hogy finom lett a fogása. A 130 fölötti tempót lejebb vette és az intenzív alapok helyett inkább a string szekciót tolta előtérbe, ez egy melankólikus, deep-be hajló darabot eredményezett. Moshic se váltotta fillérre a tehetségét, a tőle megszokott ultrakomoly tribal felségterületére kalauzol el a 'Last Night A Dj Saved My Night'-ból gyúrt verziójában. Az elszórt vokál foszlányok illetve a csilingelős melódia pedig valami túlvilági hatásként telepszenek az alapokra. Ha már a nagyok, az "öreg" Airwave is tiszteletét teszi, mégpedig a 'Dense Clouds' kapcsán. A kezdő baseline kicsit Laurent Garnier 'Crispy Bacon'-jára emlékeztet, de később ez a feledés homályába merül, hiszen a sok-sok effekt és az egyre inkább kinyíló dalstruktúra nem is enged ezen morfondírozni. A kiállás pedig egyértelműen meggyőzött arról, hogy Laurent Veronez ennyi év ténykedés után is mindig elő tud valami váratlant húzni a kalapból. A 'Fight The Darkness' Adam Antine keze munkáját viseli magán. Antine-nak nemrég jelent meg a J00F V2 labelen egy zseniális EP-je ('Maglinant'), ezúttal sem okoz csalódást. A (prog) psy trance remake-je szépen lassan épülget, ám a breakdown-ban kap elementáris löketet, a fődallam nyíltan goás feeling-je rendesen tarkón csap. Ügyes srác, rá érdemes lesz a jövőben is figyelni! Ismét a lemezlovas menti meg az esténket, a mesemondó ezúttal Relaunch, aki a védjegyének gyomorrángató dobszerkóját küldi hadrendbe. Maik-ról én csak jókat tudok mondani, hiszen bár az átlag progressive-khez képest kicsivel gyorsabb dolgokat követ el és a ritmus szekciójávál sincs mindenki kibékülve, de a dallamok terén vitathatatlanul ott van a szeren. Itt is a trance hőskorának epikussága villan be, a monumentális kiállást minden mai trance producernek tananyaggá tenném. A lengyelek büszkesége Cj Art a 'Baphomets Horn'-ból egyből két remixet is készített. A dub mix és a remix között némi hosszbeli és hangzásbeli különbséget vélhetünk felfedezni, mindkettő odaver, de nem kicsit! A dark tribal kedvelői tutira extázisba jönnek majd ennél a pontnál! Subtara a 'Fight The Darkness' mellett tette le a voksát. Munkájában a becsületesen összerakott alapjain szépen hozza az eredetiből ismert motívumokat, amitől Subtara-s és J00F-os is egyszerre a hangzó anyag. J. Michael Kober a 'Finding Ganesha'-val gyűrkőzött. A psy szcéna egy újabb tehetségeként számon tartott Kober az effektekre és a ritmikára fókuszált, ettől olyan semmilyen lett a remixe. A dallamokkal mindenképpen többet kezdhetett volna. Dyno majd 15 percen keresztül utaztat a 'Last Night A Dj Saved My Night'-ből készült pattogós átiratával, de nem értem miért kellett ennyire elnyújtania, a mondanivalója 7 percben is tökéletesen belefért volna, annyira nem változatos és sokrétű a remixe, hogy ez a hossz indokolt lenne. Mindwave a 'Baphomets Horn'-t vállalta, s már az első pillanattól kezdve nem titkolja, hogy goában utazunk majd. Kellemes, egyben tempós megközelítés. A 'Finding Ganesha' Whirloop-ot is megihlette, s szinte rá se lehet ismerni az eredetire, egy darabig, aztán Daniel előbújtatja a szöget a (psy)zsákból. Ismét a sötétség ellen küzdünk, ezúttal Ovnimoon oldalán. Ebből a track-ből nekem ez a pattent prog-psy verzió tetszik a legjobban. Dallamos, lüktető! Eleusyn a psy ösvényen maradva a 'Dense Clouds'-hoz adagolt némi acid-et, s engedte, hogy Sona Mohapatra csodálatos hangja kibontakozzon.
Összességében sajnálom, hogy csak öt számon dolgoztak a felkért remixerek (a 297 megányi mennyiség ellenére csak EP-nek titulálják a megjelenést - a szerk.), hiszen lett volna még átgyúrásra váró matéria bőven az eredeti LP-n. Ennek ellenére, akik közreműködtek igyekeztek a maximumot kihozni magukból. Egy-két kivételtől eltekintve szavunk sem lehet, önmagukban is megálló verziókat kaptunk. Az original nagylemezzel együtt gyűjtőknek, és psy rajongóknak melegen tudom ajánlani. 9/10.

John 00 Fleming - Nine Lives Remixes

Label: JOOF Recordings
Katalógus szám: JOOF104
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2011. november 8.
Stílus: Psy, Goa, House

Tracklist:
1. Finding Ganesha (Dark Soul Project Remix) (9:28)
2. Last Night A DJ Saved My Night (Moshic Remix) (8:44)
3. Dense Clouds (feat Sona Mohapatra) (Airwave Remix) (6:59)
4. Fight The Darkness (feat Sascha Cooper) (Adam Antine Remix) (7:34)
5. Last Night A DJ Saved My Night (Relaunch Remix) (8:58)
6. Baphomets Horn (CJ Art Dub Mix) (9:58)
7. Baphomets Horn (CJ Art Remix) (10:21)
8. Fight The Darkness (feat Sascha Cooper) (Subtara Progressive Remix) (11:10)
9. Finding Ganesha (J. Michael Kober Remix) (8:16)
10. Last Night A DJ Saved My Night (Dyno Remix) (14:42)
11. Baphomets Horn (Mindwave Remix) (7:23)
12. Finding Ganesha (Whirloop Remix) (10:33)
13. Fight The Darkness (feat Sascha Cooper) (Ovnimoon Remix) (8:44)
14. Dense Clouds (feat Sona Mohapatra) (Eleusyn Remix) (6:18)

Markus Schulz álmát álmodták tovább

És íme a trendi remixalbumok következő ékes példánya. Markus Schulz 'Do you dream'-je se kerülhette el a sorsát, a trance szcéna élharcosai gyurmázták át itt is az eredeti darabokat. Első megállapítás: minden zene edit-ben szerepel, tehát többnyire 4 perc után vége a mókázásnak (vagy éppen a szenvedésnek). Ez mire jó? Ki tudja.
Az 'Alpha State' Mike Foyle átiratával vágunk bele a lecsóba. Talán ő azon kevesek egyike, akit a mai napig kedvelek a trance vonalról. Itt sem okoz csalódást Mike, szépen hozza a rá jellemző stílusjegyeket. A melankolikus dallam mindent visz. Az 'Away'-t a Cosmic Gate duó szemelte ki magának. Nekem az eredeti egyáltalán nem tetszett, túl limonádé ízű volt az egész. Nem mellesleg pedig kicsit Ronski Speed 'The Space We Are'-jára hajazott. Itt sem dobtam el a parókám a hallottaktól. Bossi és Nic már kezdik elérni hangzásuk kiaknázhatóságának határát. Ugyanazokat a megoldásokat sütik el x+1-edjére, s ez kezd idegesítő és unalmas lenni. A 'Rain'-en viszonylag hamar átugrottam, mert Phynn megfáradt próbálkozása ennél többet nem érdemelt egyszerűen. Szegény srác amilyen ígéretes tehetség volt, úgy sikerült beállnia a sorba és fillérekre váltani azt a bizonyos tálentumot. A 'Dark heart waiting' Jochen Miller remixét már ismertem korábbról, ami egy átlagos High Contrast-os darabnak nevezhető, progresszív felvezetéssel és a szokásos hatásvadász szinti csavargatással. Szegény Carlo Resoort, ahogy öregszik úgy gyorsul. A Mr. 4 Strings megannyi siker után mintha a 'Not the same' remixelésénél csak a biztosra hajtott volna. Nem rossz, nem rossz, de valami átütő hiányzik belőle. A korong legnagyobb csalódását a trance művész jelleget ezidáig leginkább őrző Ferry Corsten pakolta össze. A 'Do you dream' remixével sikerül vagy 2-3 évvel ezelőttre visszanyúlni hangzásban (ha hasonlítani kellene olyan, mint a 'Radio crash'), nem hiszem, hogy ez lesz a legjobban fogyó munkája. A 'Last man standing'-re Karanda is kreált egy alternatív verziót. Akusztikus hatást keltő, céltalanul énekelgetős elképzelése nálam süket fülekre talált. Ami miatt eddig megérte kitartani az a 'Surreal'-nek a Moonbeam átirata, ami végre bizonyítja, hogy nyugodtan el lehet rugaszkodni az eredeti zene kitaposta ösvényről, s összehozni egy olyan produkciót, ami egyszerre kísérletezős és slágeres. Az 'Unsaid' Big Room Club Mixben nem több egy szimpla erőlködésnél, szerencsére a 'Lifted' Tenishia remixével ismét visszatér az élet a kiadványba. Itt sem történnek világmegváltó dolgok, de szépen a helyén szól minden. A 'Perception'-t Super8 és Tab túrbózta fel. Sokat nem ülhettek rajta a studióban, mert a baseline és a dob kivételével szinte minden maradt az eredetiben. A 'New world' Barnes és Heatcliff edit-jében csendül fel. A nyers hangzás kifejezetten jól áll az eredetiben himnikus magasságokba törő melódiának. A 'Lightwave' Club Mix Edit-je igazi fejfölkapós muzsika. Úgy kezdünk, mintha egy trance darabról lenne szó, majd felgyorsulunk és máris zakatol a d'n'b. Mit ne mondjak, ha ezt valaki tudja játszani a szettjében az előtt megemelem a kalapom. A d'n'b dj-knek tuti túl trance-s, a trance lemezlovászoknak túl d'n'b-s. A '64.5hz'-et Mr Pit kapta házi feladatnak. A Coldharbour házi művésze pumpálósra vette a figurát, ezzel igazodva a label boss aktuális hangzásához. A 'What could have been' Tucandeo edit-jében egyből megszeretteti magát, tipikus CH-s morgás és attitűd, szerintem ez fényévekkel jobb volt, mint a mostani hangvétel. Stílusosan a 'Goodbye' maradt utolsónak, ami DNS Project szervírozásában kerül terítékre. Az mindenképp szimpatikus benne, hogy a remixelés ellenére a darab megőrizte eredeti báját, amúgy egy közepes színvonal retouch.
Itt is ugyanazt tudom emlegetni, mint a Gareth Emery remixalbumnál: lehetett volna merészebben válogatni a remixereket, hiszen elég nagy az Armada állatkertje. Pár megsüvegelendő próbálkozás ellenére ez se jut át a mágikus 6,5-es pontszám korláton.

Markus Schulz - Do You Dream? (The Remixes)

Label: Armada
Katalógus szám: ARMA282
Ország: Hollandia
Megjelent: 2011. április 1.
Stílus: Trance, house, d'n'b
Producer: Markus Schulz

Tracklist:
1. Alpha State (Mike Foyle Remix Edit) (4:11)
2. Away (ft Sir Adrian) (Cosmic Gate Remix Edit) (4:15)
3. Rain (Phynn Remix Edit) (3:57)
4. Dark Heart Waiting (ft Khaz) (Jochen Miller Remix Edit) (3:57)
5. Not the Same (ft Jennifer Rene) (Carlo Resoort Remix Edit) (3:13)
6. Do You Dream (Ferry Corsten Remix Edit) (4:04)
7. Last Man Standing (ft Khaz) (Karanda Remix Edit) (4:22)
8. Surreal (ft Ana Criado) (Moonbeam Remix Edit) (4:04)
9. Unsaid (ft Susana) (Big Room Club Mix Edit) (4:10)
10. Lifted (ft Angelina Bergere) (Tenishia Remix Edit) (4:19)
11. Perception (ft Justine Suissa) (Super8 & Tab Remix Edit) (3:58)
12. The New World (Barnes & Heatcliff Remix Edit) (4:00)
13. Lightwave (ft Angelique Bergere) (Club Mix Edit) (3:49)
14. 65.4hz (Mr. Pit Remix Edit) (4:07)
15. What Could Have Been (Tucandeo Remix Edit) (4:30)
16. Goodbye (ft Max Graham and Jessica Riddle) (DNS Project Remix Edit) (4:36)

Gareth Emery: Remixek formájában újragyúlt az északi fény

Azt hiszem a tavalyi trance felhozatalból Gareth Emery-t dícsértem leginkább szerzői albuma kapcsán, hiszen a 'Northern lights'-szal tényleg letett valamit az asztalra. Mint ahogy az lenni szokott az aktuális trendeknek megfelelően egy remixed edition is készült 'Re-Lit' alcímmel az LP szerzeményeiből.
A nyitó 'Arrival'-t Ashley Wallbridge vállalta be és egyből magasra is tette munkájával a lécet. Egy libabőröztető intro után jön a dallam, ami még karakteresebb, mint volt az original-ban. Az 'El segundo'-val napjaink fiatal reménysége Arty birkózott egy jó ízűt. Őt már nem tudom annyira dícsérni, hiszen a sablon dolgaival hozakodott elő, igaz egy lezsibbadós, zongorás-nagyzenekari breakdown-nal némi életjelet is adott magáról. A 'Stars'-ra house producer jelentkezett be, nevezetesen Hardwell. Az úriember mostanság kezd egyre nagyobb nevet szerezni magával, ez nem is csoda, hiszen Tiesto papa spanja. Maga a remixe tökéletesen hozza az általa képviselt lagymatag house hangzásvilágot, egy iszonyat elnyújtott felpörgetéssel, sípoló-vinnyogó effektekkel spékelve. Nekem nem asztalom. A 'Full tilt' személyes kedvencem volt, így nem csoda hogy itt sokat is vártam Beltek-től. Ő nem is hagyott kételyeket a tehetségét illetően egy hasító baseline-ra építve szépen tolta rá az eredeti motívumokat. A 'Too dark tonight'-ot JOC túrbózta fel. Sajnos nem tudott magából kivetkőzni, a végeredmény egy közepes uplifting átirat lett. A 'Citadel'-t is bírtam, de Super8 és Tab nem helyezte egy másik szintre a track-et, mert a Ctrl C+Ctrl V alapjaik és synth-preset-jeik miatt elhalványul a fő mondanivaló. Az 'I will be the same'-re Dennis Sheperd tartott igényt. Már az elején körvonalazódik, hogy ambivalens érzéseket generáló átiratról van szó. A baseline nekem mosolyt csal az arcomra, amúgy van pár kihagyható effekt és hang, de jó meglátásokba is belefutunk. A 'Global'-t Jordan Stuckley tech trance-esítette. Nekem embertelen gyors a tempó, illetve nem sok hozzáadott fantáziával találkoztam a hallgatása során. Az 'Into the light'-ot a honfitárs Lange rendezgette át, igaz tőle csak egy remix edit-re futotta. Sajna a munkásságát tekintve Stuart egy lejtőn alján van éppen, de a remake-t szépen összerakta. Pumpál is, dallamos és az érzelem sem hiányzik belőle. A 'Fight the sunrise' a nagy műanyag gyáros Daniel Kandi-nál landolt. Talán nem meglepő, hogy ő nem is lépett túl saját árnyékán és az évek óta egy zsákutcában köröző plucked hangzásán. Jó, jó, de már legalább 125-ször hallottam tőle. És akkor a többiekről még nem is szóltam. A 'Sanctuary' átszervezése Giuseppe Ottaviani reszortja lett. GO nálam egy kutya Kandi-val, nem tud változni, megragad egy szinten, amit konstansan hoz, de se többet, se kevesebbet. Itt is jön a tipikus dob+basszus kombójával és szinti itt-szinti ott attitűdjével. A záró 'All is now' Jorn Van Deyhoven remixében úgy hat, mintha egy régebbi Thrillseekers produkciót fülelnék, csak 3-4 BPM-mel gyorsabban. Átlagos munka ez is.
Összességében szerintem az album anyaga eredetiben sokkal nagyobbat szólt, mint remixek formájában. Egy kicsit bátrabban és szélesebb körből merítve kellett volna a megbízásokat kiosztani, ennek megfelelően a végeredmény is változatosabb lett volna. Így egy közepes diszk, sok tucat uplifting megoldással. A pár jó pillanat ellenére 6,5/10-et kap tőlem.

Gareth Emery - Northern lights Re-Lit

Label: Garuda
Katalógus szám: GARUDACD003D
Megjelent: 2011. március 18.
Stílus: Trance
Original producer: Gareth Emery

Tracklist:
1. Arrival (Ashley Wallbridge Intro mix) (6:21)
2. El segundo (Arty Remix) (8:08)
3. Stars (Hardwell remix) (6:48)
4. Full tilt (Baltek Remix) (7:08)
5. Too dark tonight (John O'Callaghan remix) (7:18)
6. Citadel (Super8 and Tab Remix) (6:49)
7. I will be the same (Dennis Sheperd Remix) (6:51)
8. Global (Jordan Suckley Remix) (7:11)
9. Into the light (Lange Remix Edit) (3:32)
10. Fight the sunrise (Daniel Kandi Remix Edit) (4:17)
11. Sanctuary (Giuseppe Ottaviani Remix) (7:24)
12. All is now (Jorn Van Deynhoven Remix) (9:02)

Belehallgatós

Zeneajánló: Mobilize - Moment Of Peace (Remixed)

Mobilize - Moment Of Peace (Remixed) [Particles]
A szibériai sztyepp progressive hőse Ilya Pinyasov egy igazán combos 'remixed' EP-vel jelentkezik. A 'Moment Of Peace' original-ja egy közel 14 perces, deep-prog house szörnyeteg, ami tökéletesen hozza az Exoplanet-től már megszokott csavarós megoldásokat, komplex atmoszférákkal és mesterien kidolgozott ritmusszekcióval. A felvezetés nekem egy csöppet hosszúnak tűnik, de a kiállásban érkező delay-ezett zongoraszólam meggyőz, hogy megérte kivárni az ezt megelőző ringatózást. Max Demand aka Baksa Zsolt egy vérbeli partibombát kreált az eredeti alapanyagból, átevezve a tech-house farvizére. A kiállás itt is mindent visz a morgós basszussal és a megszaladó dallamokkal. És a katarzis még csak itt következik. Abdomen Burst úgy nézett ki látott fantáziát abban, hogy dubstep alapokra hegessze rá az original mű emlékezetes momentumait. Furcsa, - mert nem igazán lehet rá táncolni - de nagyon is működőképes, ahogy a törtütemek és a sub-ok dolgoznak a string alatt. Közben a zongora se maradhat el, s a helyenként beköszönő elnyújtott FX-hanggal teleportálunk egy másik dimenzióba. Már emiatt az egy verzió miatt is érdemes az EP-t beszerezni, de a másik két darab is a maga műfajában hozza a maximumot, 8,5/10-et simán megérdemel!

Mobilize - Moment Of Peace (Remixed)

Label: Particles
Katalógus szám: PSI1109
Megjelent: 2011. március
Stílus: Progressive house
Producer: Ilya Pinyasov

Tracklist:
1. Moment Of Peace (Abdomen Burst Deepstep remix) (6:09)
2. Moment Of Peace (Max Demand remix) (6:53)
3. Moment Of Peace (Original mix) (13:56)

Tiesto számok új szemszögből

Mivel lassan kezdett nyomasztóvá válni a saját készítésű mixek dominanciája az oldalon itt az ideje egy friss albumajánlónak. Ahogy átléptünk szeptember hónapba érezhetően a lemezpiac is éledni kezdett nyári tetszhalottságából. Ezúttal egy remixkorongot vettem górcső alá, mégpedig az év egyik legmegosztóbb LP-jének, Tiesto 'Kaledioscope'-jának átértelmezéseit tartalmazó gyűjteményt. Azt előre le kell szögeznünk, hogy az ilyen típusú lemezek mindig hordanak magukban némi veszélyt, ugyanis a dögösebb remixek túlnőhetnek az eredeti darabokon, de ennek a fordítottja is megeshet. Hogy itt mi a szitu? Pár sor múlva kitérünk erre is.
A nyitó 'I will be here' Tijs remixében került fel, ami hangzásában legalább mínusz 6 évvel van lemaradva az aktuális trendekhez képest. Kicsit olyan mintha a producer egyedül maradt volna a studióban, s magányos kétségbeesésében ide-oda kapva próbálkozik valamire visszaemlékezni korábbi 'mestereinek' fortélyaiból. Ali Wilson az 'Its not the things you say'-t kapta telibe. Az alapok és a zenei körítés abszolút rendben van (talán Wilson-hoz képest még visszafogottabb is), a vokál nem nagyon kellene ide. A 'Who wants to be alon' Phillip D verziójában igazi főidős darab lett zongorás-összeborulós kiállással megdobva. A 'Louder than boom' már original-ban sem volt a szívem csücske, de a house tech-esebb oldalát képviselő Bart B More alapos pusztítást végez a saját kreálmányával. Az 'Escape me'-t a manapság igencsak felkapott Avicii gyúrta át: a végeredmény egy felemás klub house darab lett. A 'Knock you out'-ot Mysto és Pizzi vállalta be, elektrós alkotásuk elcsépelt megoldásokat vonultat fel. A 'Feel it in my bones'-on First State végzett átalakítási munkálatokat, de még milyet. Egy igazi progressive trance szörnyeteg született a stúdióban. Ferry Corsten sem maradhatott le, mint honfitárs, bár a címadó 'Kaledioscope'-ot egy eléggé szétszórt, koszos hangzású valamivé hegesztette át. A limonádé 'Here on Earth'-öt Nic Chagall tette naggyá, egy Cosmic Gate-s hangzású minőségi trance track kerekedett ki belőle. Két szimpla extended verzió után Jonas Stenberg pillanatai következnek. A fiatal tehetség remek munkát végzett az 'I am strong'-gal, amit ropogós High Contrast-os gúnyába öltöztetett. Az album legelviselhetőbb darabja a 'Century' volt számomra, itt három verzióban is kiélvezkedhettem rajta magam. A Ned Shepard, Sultan féle megközelítés túl lájtos, A TV Rock féle dark-os, de pont ezért bejövős, a Tijs féle átkeverés csak a hosszában tér el az album verziótól. Az 'I will be here' Wolfgang Gartner edit-jében már régebbről ismerős lehet, jól összerakott, laza, csipőrázós darab. Tijs azért rendesen nyomatja a saját remixeit is, az 'It's not the things you say'-t vette kezelésbe, kár volt, hiszen itt sincs a vájt fül számára semmi izgalom sem. Ugyanerre a darabra kreált pluszban Filthy Dukes egy disszonáns, vérszegény példányt. Zárásnak a 'Here on Earth' Alex Kunnari remixe marad, ami meglehetősen csapongóra sikerült. Vannak benne jó ötletek, de az egyik (a rossz) néha lehúzza a másikat (azaz a jót). Ez általában az album egészére elmondható.
Szóval itt állunk, egy csöppet sem elégedettebben, mint az eredeti anyag megjelenésekor. Sajnos Tijs elég rosszul válogatta meg a remixerek személyét, érződött, hogy a honfitársakat részesítette előnyben. Néhányan totál figyelembe vették az alapanyagot és emiatt nem tudtak eléggé elrugaszkodni, mások pedig inkább csak azokat az elemeket hagyták meg, amik a saját hangzásukban még kellemesen fel tudott oldódni. A 3-4 tekintélyes rework mellett a többi nem okoz igazi katarzist, s ez egyben megerősíti bennünk: a gyenge alapanyagból ez a garnitúra kb. ugyanazt a minőséget hozta ki, mint Tijs az első nekifutáskor. Nálam 5/10.

Tiësto - Kaleidoscope (Remixed)

Label: Ultra Records
Katalógus szám: UL2653
Megjelent: 2010. szeptember
Stílus: House
Producer: Tijs Verwest

Tracklist:
1. Tiësto ft. Sneaky Sound System - I will be here (Tiësto Remix) (7:12)
2. Tiësto ft. Kele Okereke - It's not the things you say (Ali Wilson remix) (7:49)
3. Tiësto ft. Nelly Furtado - Who wants to be alone (Phillip D remix) (9:33)
4. Tiësto - Louder Than Boom (Bart B More Remix) (7:08)
5. Tiësto ft. C.C. Sheffield - Escape me (Avicii Remix) (7:40)
6. Tiësto ft. Emily Haines - Knock You Out (Mysto & Pizzi Remix) (7:55)
7. Tiësto ft. Tegan & Sara - Feel it in my bones (First State remix) (8:40)
8. Tiësto ft. Jónsi - Kaleidoscope (Ferry Corsten remix) (8:46)
9. Tiësto ft. Cary Brothers - Here on Earth (Nic Chagall remix) (9:33)
10. Tiësto - Surrounded By Light (Extended Tiësto Remix) (8:52)
11. Tiësto - Always Near (Extended Tiësto Remix) (7:58)
12. Tiësto ft. Priscilla Ahn - I am strong (Jonas Stenberg Remix) (7:27)
13. Tiësto ft. Calvin Harris - Century (Ned Shepard & Sultan Remix) (8:43)
14. Tiësto - I will be here (Wolfgang Gartner Remix) (8:14)
15. Tiësto ft. Kele Okereke - It's not the same things you say (Tiësto Remix) (10:12)
16. Tiësto ft. Kele Okereke - It's not the same things you say (Filthy Dukes Remix) (7:59)
17. Tiësto ft. Calvin Harris - Century (TV Rock Remix) (7:11)
18. Tiësto ft. Calvin Harris - Century (Tiësto Remix) (8:09)
19. Tiësto ft. Cary Brothers - Here on Earth (Alex Kunnari remix) (8:52)

Josh Wink alkotások feldolgozva, meghámozva

Josh Wink nagy példaképem. Az eddig tőle megjelent zenék közül szinte mindegyiket előszeretettel hallgattam, és raktam rá az mp3-lejátszómra, szinte nem is volt olyan nap, hogy ne hallgattam volna meg tőle valamit. Legutóbbi szerzői albuma, a 'When A Banana Was Just A Banana' (mit mondjak, elég cifra nevet kapott) a hónap legjobb megjelenési között volt számontartva, valamint egyike volt a külföldön legtöbbet hallgatott albumoknak. A mester ezúttal kellemes meglepetéssel szolgált rajongóinak, ezzel is tiszteletét téve az idei évnek: a legjobb külföldi producereket kérte fel egy-egy darab remixelésére. Nos azt hiszem nem is csalódhatunk: hasonlóan az eredetihez, a remixalbum is sokféle stílust vonultat fel, ezzel is biztosítva a változatosságot, és a minőségi szórakoztatást.

Ugorjunk is neki: 'Jus' Right'-tal indítunk, melynek Jimpster adott új köntöst. Már az eredeti is nagy kedvencem volt, ám ezzel a finom deep house körítéssel együtt még jobban szól. Szép munka! 

Kissé lecsúszott a mosolyom az 'Everybody To The Sun'  átiratánál. Slam szinte nem is csinált semmit az eredeti számmal, csupán átrendezett pár effektet, majd egy borzalmas kiállással nyomorította meg az egyébként élvezhető alapanyagot. 

Sokkal boldogabb nem lettem a 'Stay Out All Night'-tal sem: Radio Slave remixében már egyáltalán nem érezhető a funky-beütés, amely az eredeti védjegye volt. Túl hosszú, monoton, lényegtelen. 

És hihetetlen, de a 'Counter Clock' remixe sem vidított fel. Az eredetileg ritmikus, pulzáló techno-muzsikából egy erőltetett, élvezhetetlen valami lett a Chateau Flight jóvoltából. Ilyet egy alap hangszerkesztővel is össze lehet hozni. 

Aztán végre új meglepetés ért: a 'Hypnoslave'-et hallhatjuk viszont a brit fenegyerek, Nic Fanciulli remixelésében. Bár itt is többségében köszönnek vissza az eredeti hangminták, a bassline és a kiállásba beillesztett dallam táncolható house-zenét alakít az eredeti számból.
Haladjunk tovább az 'Airplane Electronique'-el, az elkövető ezúttal Matthias Tanzmann volt: különösebb megrázkódtatás nem ért ugyan, ennek ellenére egy profin megszerkesztett, hallgatható house muzsikának lehetünk fültanúi.
Jöjjön a 'Minimum 23': Agoria remixével megintcsak olyasmi érzésem támad, mint a Radio Slave-es cumónál: miért kellett ennyire elrontani, és túlcsicsázni ezt a számot? Mondanivalóját tekintve semmi plusz, sőt talán még le is amortizálja az eredetit. A dallam sem illik az alaphoz, a ráúsztatott vokált hallva pedig olyan érzésem támad, mintha megakadt volna a lemez. 

Továbbhaladunk és Martin Buttrich húz ki minket a mélyvízből: a 'Dolphin Smack' átirata még jobbnak is mondható az eredetinél, nekem az túl hosszúnak és monotonnak tűnt, csak a vége fele keltett némi izgalmat. Ez a remix viszont biztos lábakat ad az eredeti tracknek: finom minimál alap, megfűszerezve pár Buttrich-féle effektel és dallammal. Buliba warm up-nak tökéletes.
A 'What Used To Be'-vel utazgatunk tovább: Benny Rodrigues szintén jót tett az alap számmal és tüzes acid-electro keresztezéssel lep meg bennünket. Akárhanyadszorra hallgattam végig újra és újra az eredetit, az erőltetett bassline valahogy sehogysem tudott mosolyt csalni az arcomra, ám ez a remix elég ütősre sikeredett.
Majd ismét a Jus' Right jön, a tracket ezúttal Dj Sneak öltöztette át. Az eredmény egy hathatós house zene, mely az eredeti verzióhoz és a Jimpster-féle remixhez hasonlóan szintén príma lett. 

A 'Minimum 23' is visszatér: ezúttal D'Julz szedte ráncba a tracket. Habár ez sem váltott ki belőlem nagyobb sokkot, sokkal hallgathatóbb remixet kapunk, mint az Agoria-féle verzió. 

Lezárásként pedig jöjjön a 'Hypnoslave', az elkövetők ezúttal Pascal F.E.O.S és D. Diggler. Az alapot illetve nincs túlvariálva a dolog, viszont szépen úsznak be a dallamok és a különféle stringek, ennek eredménye egy sejtelmes, hipnotikus remix, mellyel együtt búcsút is veszünk az albumtól.
Sok minden nem fűznék hozzá ezúttal, talán csak annyit, hogy egy igen változatos, szórakoztató anyaggal van dolgunk, bár az erőlködés néhány helyen érezhető, hiszen az original már eleve profin lett megszerkesztve. Volt, aki mutatott fel némi pluszt, volt aki nem, és volt, aki a minőséget tekintve még csak a nyomdokaiba sem lépett az eredeti alkotásnak. Ennek ellenére az év első legjobb megjelenései közé sorolnám ezt az albumot, bár örülnék még egy remixpakknak. 8/10 (Szabó Viktor)

Josh Wink - When A Banana Was Just A Banana (Remixed & Peeled)

Kiadó: Ovum Recordings
Katalógus szám: OVM 9008-2
Ország: USA
Megjelent: 2010 Február 15
Stílus: House, Techno, Tech House, Deep House

Tracklist:
1. Jus' Right (Jimpster Remix)
2. Everybody To The Sun (Slam Paragraph Mix)
3. Stay Out All Night (Radio Slave Remix)
4. Counter Clock 319 (Chateau Flight Remix)
5. Hypnoslave (Nic Fanciulli Remix)
6. Airplane Electronique (Matthias Tanzmann Remix)
7. Minimum 23 (Agoria Remix)
8. Dolphin Smack (Martin Buttrich Remix)
9. What Used To Be Called Used To Be (Benny Rodrigues FATF No Drama-Mix)
10. Jus' Right (DJ Sneak Remix)
11. Minimum 23 (D'Julz Remix)
12. Hypnoslave (Pascal F.E.O.S & D. Diggler Remix)