V-Sag úgy zenél, ahogy a szíve diktálja

Ma ismét egy olyan album kerül terítékre, amit már régebb óta vártam, hogy megjelenjen. V-Sag aka Vasilis Sagonas (a No Smoking Records egyik alapítója, hangmérnök) az Égei-tengeri hangzás nagymestereként (Sultan, Tonedepth, Dj Tarkan és El Greco mellett) vált világ szerte ismertté, védjegyei a szállós atmoszférájú, puha groove-okkal és pad-hangokkal valamint jó adag percussion-el operáló zenék lettek. Aztán valahogy kicsit sok lett ebből a hangzásból (is), így nem csoda, hogy a brancs tagjai mind másfelé tendáltak muzikálisan. V-Sag megőrizte a könnyed dallamosságot, ami mellé éteri vokálokat és pop, downtempo és komolyzenei elemeket társított.
Sorrendben ötödik lemeze ('Colored Concept', 'Fantasy Era', 'Shakespearen Love', Feather') a 'Heartfeels' is számtalan csemegét tartalmaz. A nyitó 'A Place For Everyone' szívmelengető akusztikus gitárszólóval nyit, majd 1:06-nál megérkezik a dob s szépen el kezdünk építkezni az intro-t követően. A puha groove alatt egy string húz ellenállhatatlanul, majd visszatér a gitár, különleges ízt biztosítva a zenének. A 'Mirror' éteri dúdolgatással nyit, olyan, mintha a mediterrán Schiller bontogatná a szárnyait, Yanna Thomas hathatós énekével megtűzdelve. Egyébként abszolút rádióbarát zene, a haladóbb szellemiségű station-ök akár be is vállalhatnák. A 'Foreign days' elején egy hipnotikus loop ismétlődik, majd egy perc környékén megérkezik egy törékeny synth hang illetve ellenpontként egy morgós basszus, később pedig a vonósok segítenek komolyzenei élményt csalni a darabba, sikeresen. A 'Slipping Away'-ben is gitárjátékkal kezdünk tört ütemeken, majd Tareq bársonyos hangja irányítja magára a figyelmünket. A refrénben szépen kikerekedik a lírai mondanivaló hála a string-vokál-basszus groove szimbiózisának. A 'My Sky Is Blue'-ban is előkerülnek és felsírnak a hegedűk, az ebből kikerekedő szimfónikus break kellemes pillanatokat okoz majd mindenkinek. A 'Lost Without You'-ról is csak elismerően tudok nyilatkozni, bár kétségtelen, hogy elég hatásvadász a vokál és a dallamos háttér, de a váltások és modulálások és a szomorkás hangulat miatt izgalmasnak és kiemelkedőnek találjuk majd. A 'Things Got Serious' pont az ellenkezője a 'Lost Without You'-nak. Itt bizony kőkemény alapon sodor a groove egy mesteri hangulatfokozó, de annál egyszerűbb dallamfoszlánnyal karöltve. A 'Cancao Do Mar' egy progressive gyökerekkel bíró Athina Routsi ária-szerű vokál betétjével megbolondított darab, teli perzselő érzelemmel. A címadó 'Heartfeels' kicsit Pryda-s hangulatot hoz, de ezen sem érdemes szőröznünk, hiszen a zongorával megtámogatott himnikus dallam eléggé magával ragad. A 'Perspective Star' is egy kicsit Eric Prydz kománk elektros taktusait és merengős hangképeit idézi, de egy igencsak dögös és visszatérő komolyzenei betéttel (amihez hasonlót Hybrid 'Finished Symphony-jában hallhatunk'). A 'Fire and Rain' pop-rock-os, gitáros darab vegyes vokállal, ami egy kicsit talán túl sok is ilyen formájában. A 'Reminiscent Of You' megsüvegelendő zongoraszólóval nyit majd V-Sag egyre több dallamot csempész a képbe. Tareq imár harmadjára bukkan fel a lemezen, ezúttal az ő darabját, a 'Cold'-ot remixelte Vasilis. Nem rossz, de ismét kicsit pop-os a végeredmény. Az utolsó darab pedig nem más, mint a Cancao Do Mar hosszú verziója.
Összességében ismét egy érdekes album részesei lehetünk. V-Sag helyenként hátrányára, de többnyire előnyére változott. Vékony, de igényes hidat képez a dallamos underground és a minőségi könnyűzene között. Idővel kicsit már elfáradunk az ismert hangok és dallamvezetés hallatán, de nagyon nem tudok kötekedni a lemez anyagával. Az átütő erővel azonban adós maradt a görög "hangmester", így csak egy 7/10-es pontszámot szavazok meg neki.

V-Sag - Heartfeels

Label: The Sound of Everything
Katalógus szám: TSDI038
Ország: Görögország
Megjelent: 2010. november
Stílus: Downtempo, House
Producer: Vasilis Sagonas

Tracklist:
1. A Place For Everyone (6:48)
2. Mirror (feat. Yanna Thomas) (5:36)
3. Foreign Days (4:59)
4. Slipping Away from Me (feat. Tareq) (3:44)
5. My Sky Is Blue (3:39)
6. Lost Without You (feat. Irene Zerva & Christos Stylianou) (4:38)
7. Things Got Serious (5:13)
8. Cancao Do Mar (feat. Athina Routsi) (6:07)
9. Heartfeels (7:52)
10. Perspective Star (6:12)
11. Fire and Rain (feat. Tareq, Eleni Riga aka Baby Queen and Lefteris Lappas) (3:46)
12. Reminiscent of You (5:16)
13. Cold (V-Sag Remix) (4:06)
14. Cancao Do Mar (feat. Athina Routsi) (Extended Version) (10:37)

Belehallgatós

Song Of The Moment: Dr. K & Nii Vs.Shiha feat. Sarah Blacker - Am Alive (Frisky Records)

DR. K & NII VS. SHIHA FEAT. SARAH BLACKER - AM ALIVE (FRISKY RECORDS).

Nem is tudom, hogy egyszerű, vagy nehéz helyzetben vagyok-e, amikor bármilyen háttérinformációkkal akarok szolgálni erről a kissé összetett előadói névről, de tény: a 4 név egyikéről sem (!) rendelkezem semmilyen adattal... Bár el tudom képzelni, hogy egy Frisky-szintű kiadó képes bármikor előhúzni egy ilyen meglepő, totál ismeretlen előadót a kalapjából, no de 4-et egyszerre? Ráadásul egy abszolút profin megírt és felénekelt vokállal? Nekem ez az egész gyanús, valószínűleg valamilyen ismert név/nevek koprodukciójáról lesz szó, de addig, amíg ez kiderül, fókuszáljunk inkább a zenére.

Leginkább deep és progresszív hatásokból építkező, atmoszférikus zenéket találunk a kiadványon, melyek mindegyike egy elég tisztességesen eltalált énektéma köré épül. A jó vokális zene sajnos az elmúlt években ritka lett mint a fehér holló. Ugyanazok a hangok, futószalagon énekelnek fel semmiről sem szóló, gyermekded témákat, általában az elkészült zenére, utólag. Persze így is sikeresek ezek a zenék, mert az ember füle ösztönösen úgymond a könnyebb megoldást keresi, és egy vokál, legyen az bármilyen igénytelen is, sokkal jobb fogódzkodót nyújt számára, mint egy harmincadik sávként szóló, szándékosan eldugott kis dallamfoszlány. Jó vokálhoz képzett énekesnő is szükséges, aki képes a hangjával hangszerként bánni, képes ellépni a ritmustól és a fő motívumtól, kvázi rendelkezik valamilyen zenei képzelőerővel. A boci-boci tarkát is el lehet játszani ezerféle módon, lehet olyan barokkos improvizációt keríteni köré, hogy a füled kettéáll és lehet ütögetni azt az öt hangot, amire a kisöcséd is képes 4 évesen. Szerencsére bárkik is legyenek, akik ezt a zenét az asztalra helyezték, tudták, hogyan kell jó vokális zenét csinálni. Nem is konkrétan a vokálra gondolok, mert az egy dolog, hogy jó, és átgondolt, hanem arra is, hogy az itt lévő verziók mindegyike teret hagy neki, nem kiegészítőként gondol rá, hanem főszereplőként, és a zenei eszközeiket arra fordítják, hogy a vokált mint fő témát megtámogassák.

Az első verzió (Back To Life remix) egy egyszerű, sötét hangulatú felvétel, melyben Sarah Blacker hangja dominál végig, illetve kiállásnál egy kellemes, oldskool trance hangszer is csatlakozik az előtte szólókhoz. A Martin Roth remix teljesíti az elvárásokat, és egy epikus hosszúságú, deep clubtrance-szel szórakoztat minket. Megjegyezném, szerintem Vörös úr évek óta egyike a legjobb remixereknek a bolygón, és nem ez az első alkalom, hogy tapasztalatát vokális zenéken mutatja be - zseniális volt van Paul Van Dyk 'Let Go'-jához írt remixe is, a szemétrevaló eredeti ellenére is. A Tone Depth remix a techno irányába viszi el egy kissé a hangzást, nekem ez a remix jön át a legkevésbé, eleve az egész ritmusszekció valahogy hatástalan lett. Kicsit többet vártam a Tarkan és V-Sag közös produkciótól, minkettejük munkáit egyébként nagyra tartom, de ez a remix kissé súlytalan, és lássuk be, nem egyszerűen minimálnak hanem inkább fantáziátlannak hat. Shiha eredeti verziója talán a legeseménydúsabb a kiadványon, de ugyanakkor ez is erőtlen marad.

Összességében tehát egy ígéretes, ám a lehetőségeit nem beteljesítő kiadvánnyal állunk szemben, melyen a kiváló vokált csak az első két remix volt képes kellőképpen támogatni, a többiek elügyetlenkedték az adódó gólhelyzetet. 7/10.