Két eltöltött év a Cream rezidenseként

Paul Oakenfold neve alatt tucatnyi mix-, és szerzői albumot ismerhetett már meg a nagyközönség. Paul még a kilencvenes évek elején kezdett el tevékenykedni az akkor még kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkező elektronikus zenei iparban. Eleinte goa trance-ben utazott, majd váltott, és más stílusok is elkezdték Őt érdekelni. Készített jó kis chill out mixalbumokat, összeállított progresszív trance-el kapcsolatos lemezeket, és volt arra is példa, hogy szinte saját magát is túlszárnyalva megrakott egy albumot mindenféle elektronikus zenei stílussal. Utóbb elmondottakat megfigyelhetjük, azaz meghallgathatjuk a híres-neves 'Global Underground' sorozat 007. lemezén. Az ezredforduló közeledtével az elektronikus zene nagy változásokon ment keresztül. Paul karrierjére mindez nem volt nagy kihatással, sőt volt, hogy maga diktálta a trendet. Oakenfold már nem a kezdők közé tartozott, és aki huzamosabb ideje figyelte munkásságát, annak nem okozott nagy meglepetést Paul mester zsenialítása. Paul, karrierjének közel 20 évében végigjárta a világot. Számtalan nagy klubban játszhatott, és fellépethettet a legtöbb nagy rendezvényen. De manapság már csak nyomokban emlékeztet régi önmagára. Viszont úgy gondoltam, hogy a milénium akkor megválasztott trance császárának kijár annyi tisztelet, hogy itt a blogon helyet kapjon az egyik legnagyobb mixalbuma a 'Resident: Two Years Of Oakenfold

At Cream'! A dupla cd-s válogatáson többségében csak trance zenék vannak, ami ügye értehtő is, hiszen Oakenfold-ot mégis csak ennek a stílusnak köszönhette hírnevét. Egy érv a sok közül, ami az album mellett szól, hogy mindkét korong live-ban szól, ami külön varázslatossá teszi utazásunkat. Mert olyan, mintha mi is ott lennénk, és tökéletesen magunkénak tudjuk érezni azt a hangulatot ami akkor ott a helyszínen uralkodott. A második érvem pedig az, hogy tényleg csak a legnagyobb klubhimnuszokat hallhatjuk, és ezáltal nem érezzük azt, hogy egyetlen egy zene is nélkülözhető lenne az albumról. Egy zeneszámnál sem kívánok elidőzni, inkább arra buzdítok minden kedves olvasót, hogy ha szabadideje engedi, akkor szánjon rá két órácskát erre a zseniális albumra! Szerintem mindenki talál magának kedvére való zenét, és az album meghallgatása után még elismerőbben fog Paul Oakenfold munkásságáról nyilatkozni.

Paul Oakenfold - Resident. Two Years Of Oakenfold At Cream

Label: Circa Records Ltd.
Katalógus szám: VTDCDX 237
Ország: Egyesült Királyság (UK)
Megjelent: 1999
Stílus: House, Trance
Dj Mix: Paul Oakenfold

Cd 1
1. Y Traxx - Mystery Land (Original Mix)
2. Tilt - Butterfly (Tilt's Mechanism Mix)
3. Armin - Blue Fear (Extended Mix)
4. Space Brothers - Shine (Full Vocal)
5. Ascension - Someone (Original Vocal Mix)
6. Brainbug - Nightmare (Sinister Strings Mix)
7. Three 'N' One - Sin City (Original Mix)
8. Underworld - Dark And Long (Dark Train) (Original Mix)
9. B.B.E. - Flash (Club Mix)
10. LSG - Netherworld (Vinyl Cut)
11. Transa - Prophase (X-Cabs Remix One)
12. Man With No Name - Vavoom! (Original Mix)
13. Mystica - Ever Rest (Mystica Mix)
14. C.J. Bolland - The Prophet (Original Mix)

Cd 2
1. Taste Xperience Feat. Natasha Pearl - Summersault (Original Mix)
2. Mansun - Wide Open Space (Perfecto Mix)
3. Tilt vs. Paul van Dyk - Rendezvous (Quadraphonic Mix)
4. Stone Proof - Everything's Not You (Quivver's Space Edit)
5. Tilt - Children (Tilt's Courtyard Mix)
6. Freefall Feat. Jan Johnston - Skydive (Original Mix)
7. Push - Universal Nation (Original Mix)
8. Amoeba Assassin - Rollercoaster (Oakey's Courtyard Mix)
9. Planet Heaven - Nautical Bodies (Original Mix)
10. Groovezone - Eisbaer (Soul Hooligan Radio Edit)
11. C.M. - Dream Universe (Original Mix)
12. Agnelli and Nelson - El Nino (Matt Darey Mix)
13. Tekara Feat. Lucy Cotter - Breathe In You (Tekara's M & M Dub)
14. Transa - Enervate (Original Mix)

Classics Gate – Vincent de Moor

Egy újabb fejezethez érkezett a Classics Gate rovat, amely ezentúl számos híres producer mára már klasszikusnak számító track-jeit fogja bemutatni. A jelenlegi cikk Vincent de Moor, holland trance mágus zenéit veszi kifejezetten górcső alá. Vincent kidolgozott egy különleges hangzást, melyről bármikor meg tudjuk állapítani, hogy ez bizony egy Vincent de Moor produkció! Igazából nem lehet tudni, hogy miért hagyta abba a producerkedést (talán kiégett a taposómalomban!?), de tény, hogy remek zenéket varázsolt össze. Szerzeményeit olyan dj-k játsszák/játszották, mint Armin van Buuren, Dj Tiesto, Ferry Corsten, Paul van Dyk és sokan mások. Akkor nézzük, hogy mely zenék is kerültek be a zsákba!

Vincent de Moor - Flowtation (1996)

Rögtön egy '96-os darabbal indítunk. Korainak mondható trance műremek. Vincent de Moor első hivatalos kislemeze, melyen további két szám is helyet kapott, az 'Impact' és a 'Groove Feelings'. A 'Flowtation' álmodozó, vidám, vokállal telepakolt zene (Vocal by Luciana). Az Original Mix viszont instrumentális vokál nélküli, és ezáltal progresszívebbnek hat. A Digital Blondes Mix 1997-es. Elképesztő, hogy micsoda energikus dobokkal van felszerelve. Kifejezetten underground zene hatását kelti. De nincs is mit csodálkozni, hisz Ricky Brian Smith aka The Digital Blonde [John '00' Fleming szerzőtársa, és a psy trance zenékkel foglalkozó JOOF Recordings oszlopos tagja] nem a slágeres zenéiről ismert! A 'Flowtation 2002' egy frissítés, és kár érte, mert csont kommersz! 2007-ben Signum Signal Remix-el (alias Signum páros dolgozza át a 'Flowtation'-t), mely a srácoktól megszokott uplifting stílusban kerül a "boltok polcaira" (nem kicsit hard-os verzió!!!).

Vincent De Moor – Shamu (1998)

Talán 1998 volt az az év, amikor kezdett magára találni Vincent, és innentől nem volt megállás és sorra jelentek meg tőle a trance himnuszok.
Nos, hogy milyen zene a 'Shamu'? Pattogós, ritmusos, táncolható, klassz effektekkel kiegészített, mindez egy vidám melódiával feltupírozva. Mac Zimms Remix: maradt az eredeti hangulatánál. Mac pont annyit hagyott meg az alaphangokból, hogy érvényesüljön a Zimms-es kluborientált hangzás. Armin van Buuren Remix: Kicsit visszavesz a tempóból, és szépen építkezik. Talán ez a verzió a legismertebb.

Vincent De Moor – Sunflowers (2000)

Az előző zenéhez képest merőben más hangulat fogad minket, de a Vincent De Moor-féle hangzás az itt is érződik. A 'Sunflower' annyit jelent, hogy napraforgó. A cím találó a zenére nézve, szinte szívjuk magunkba a nap sugarait a perzselő dallamokon keresztül. Készült egy 2008-as VDM's Rework is, amely ügyesen el van találva. Jóval modernebb hangszerelésű, mint az eredeti és szebben is szól elődjénél, viszont számomra az alapverziónál egy hajszálnyival erőtlenebb. Michael De Kooker Classical Mix: pumpálós, szép kiállás, de sajnos semmi több. Ha választanom kell, akkor marad az original mix!

Vincent De Moor Presents Emerald - Fly Away (2000)

Nem nagyon kell bemutatni, hogy milyen kategóriájú zene, hiszen Vincent legnagyobb alkotása. Az eredeti maxin öt verzió található. Az első két darab nem kicsit slágeres, a vokállal operáló zene (Radio Version, Extended Radio Version. Vocal by Esmaye). Az Original 12" Instrumental a maxi legtutibb darabja. Gyönyörűen szól. Semmi sallang. A Fly Away (Can You Hear Me) utaztatós, zongorás, nagyon szép remekmű! Főleg az ambient mix fogott meg, ahol minden nagyon letisztult és éteri. Remixek: Yves Deruyter Progress Mix, Thrillseekers Remix.

Vincent de Moor - Fly Away 2007

2007-ben megjelenik egy újabb remix-eket tartalmazó vinyl, melyen a német Cosmic Gate duó és svájci-amerikai Sean Tyas teszi tiszteletét, jelezve, hogy őket is megfertőzte a 'Fly Away'! Azért is feszegetem a 2007 Vinyles témát, mert mind kettő remix a maga módján zseniális lett!
Cosmic Gate Remix: darálós, progis beütésű. Tipikus főidős darab, amire mindenki egyszerre emeli a kezeit a magasba.
Sean Tyas Remix: Uplifting trance darab, de Tyas a kiállásba úgy „belecsavar” egy plusz feeling-et, hogy attól lesz igazán zseniális az Ő átirata! Egyben megbocsátjuk neki a túlságosan, 140 BPM-en pumpáló alapokat.

Vincent de Moor - Eternity (Forever) (2000)

Dream trance vokállal fűszerezve Vincent módra. Csak úgy, mint a 'Fly Away'-ben itt is Esmaye énekel. Talán Vincent legslágeresebb zenéje az 'Eternity', de ezzel együtt a VDM féle klasszikusok között a helye! A vájtfülűek már felfigyelhettek eme darabra, hiszen Sterbinszky a 'Trance Sound Of Dance Tuning Disco' mixére is beválogatta. Készült egy The Remix-es kiadvány is, melyről a remekbe szabott Freejack Remix-et emelném ki. Jack Molenschot alias Freejack lecsippentett némileg a vokálból, és sokkal progibbra vette a figurát. Remixek: Dream On Mix, Club Caviar Mix, Generation X Remix, DJ Renegade Remix.

Veracocha - Carte Blanche (1999)

Ferry Corsten és Vincent de Moor közös projektbe vágták a fejszéjüket, hogy elkészítsék minden idők egyik legnagyobb és legtöbbet remixelt trance zenéjét! Ez a darab a Deal Records gondozásában jelent meg. Gyors tempójú track, szépen szól a zongora, de aztán egy VDM-es hangzás dörrent ránk. Nagyon sok remix készült a 'Carte Blanche'-hoz, véleményem szerint az original-on egyik sem tesz túl!
Hitch Hiker & Dumondt Remix: jó kis energikus szerzemény.
További Remixek: Origin Remix, Cosmic Gate Remix, San & Sebastian Moore Remix, Ronald Van Gelderen Remix, Kenny Hayes Remix, Michael De Kooker Remix

Vincent de Moor Tracks and remixes

Vincent De Moor – Impact (1996)
VDM - Domino Runner (1998)
Vincent de Moor - Orion City (1998)
VDM - Dark Angel (1999)
Vincent De Moor - Green Heaven (2000)
Questia - Nexus Asia (2003)
Vincent De Moor – Cressidia (2006)
Vincent De Moor - Across The Moon (2006)
Chicane - Red Skies (Vincent de Moor Remix) (1998)
2HD - Sunflakes (Vincent de Moor Remix) (1999)
Tenth Planet - Ghosts (Vincent De Moor Remix) (2000)

És a végére egy összegző tribute mix a fentebb említett darabokkal megspékelve.

Csemegézés a Planetary Consciousness legjobb darabjaiból

És íme a második teljesített ígéret. A 'Best of 5 Years Planetary Consciousness' olyan darabokat vonultat fel, amelyek anno a label 1998-2003 közötti időszakának legütősebb alkotásainak bizonyultak. A mix készítőjének nevét enyhe homály fedi, bár gyanítom itt is Hardy Heller keze van a dologban. Szépen, légiesen nyitunk (Minilogue 'The breeze'), majd a tribal is megérkezik az egyvelegbe (Stashrider 'Voodoo' HH's remix). Ambassador (aka Dj Misjah!) 'Fade'-je ezúttal Oliver Lieb átiratában köszön be, óh azok a felejthetetlen dallamok! Detto a szuper státuszt érdemel ki Dominion '11 Hours'-sza (amiből a John Johnson remix még ütősebb), amely napjainkban is frissnek és igényesnek hat. Egy kicsit slágeresebbre, dallamosabbra vesszük a figurát Sonorous 'Glass garden'-jének Ronski Speed edit-ével, majd egy három számos Tiesto blokk érkezik (Kamaya Painters 'Endless wave', Allure 'When she left', Gouryella 'Gouryella'). Ide ékelődik be hídként Evolver 'Evolver'-e (ami anno Sterby papa nagy kedvence is volt), majd a zárórész legprímább trance klasszikusa a Nylon 'If you love me'-je (ezt pedig PVD játszotta rongyosra). A kegyelemdöfést Robbie Rivera adja meg 68 Beats álnéven.
Összességében ez is egy megkerülhetetlen alapmű, amit minden magára adó trancer-nek a kollekciójában kell tudnia. Halál pontos mixek, jó track választás. Mi kell még?

Best Of 5 Years Planetary Consciousness

Label: Planetary Consciousness
Katalógus szám: PC 014-2
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2003 január
Stílus: Trance, Tech House, Progressive Trance

Tracklist:
1. Minilogue - The Breeze (Original) (8:52)
2. Stashrider - Voodoo (Hardy Heller's Ouanga Mix) (6:18)
3. AMbassador - The Fade (Oliver Lieb Mix) (5:42)
4. Dominion - 11 Hours (Original Mix) (8:33)
5. Sonorous - Glass Garden (Ronski Speed Remix) (6:30)
6. Kamaya Painters - Endless Wave (Reversed Twister Remix) (5:41)
7. Allure - When She Left (Wavestate Remix) (6:36)
8. Evolver - Evolver (Majestic mix) (7:21)
9. Gouryella - Gouryella (6:07)
10. Nylon - If You Love Me (Nylon Mix) (5:58)
11. 68 Beats - Afterhours (Barcelona Mix) (7:31)

All Rights Reserved: dupla mixalbum Floridából

George Acosta a kezdetekben inkább a hard trance zenéket részesítette előnyben. De manapság csak úgy, mint a legnépszerűbb trance dj-k ő is inkább progresszív trance irányvonalát követi. 2006-ban az 'All Rights Reserved' mixalbummal hívta fel magára a figyelmet. George nem árult zsákba macskát, mert az műsorlistán szereplő előadókról jól tudjuk, hogy a szakma kiválóságaihoz tartoznak. Persze balgaság lenne azt gondolni, hogy egy album minőségét pusztán csak az előadók nagysága határozza meg, hiszen a hangulati síkot a dj teremti meg. Viszont Acosta nem csak szimplán jó zenéket válogatott össze, hanem olyanokat, melyek egymáshoz jól passzolnak, így a mix hangulata végig szép egyenletes marad. Nos, akkor nézzük, hogy milyen zenék kerültek rá a duplára! Az első szám egy Airbase track. Svéd barátunk Jezper Söderlund alias Airbase már régóta tagja azon trance művészeknek, akiket a legnagyobb progresszív trance tehetségek között tartunk számon. Az 'Escape' az egyik legjobb prog trance darab! A harmadik zene szintén két tehetség műve. Az 'Another Situation' a belga Pascal Van Eijk a floridai Terri Bones szerzeménye. Igazából semmi extra nincsen ebben a zenében, de mégis remekül illeszkedik bele a mixbe. Nic Chagall 'Monday Bar'-ja viszont bitang jól szól. A trance nagyasszonya Sophie Sugar 'Isis'-éhez a német M.O.R.P.H faragott egy egész jó remixet. Erre a zenére aztán lehet ropni a táncot. Következik Sean Tyas szerzeménye a hatodik nóta. A kiállás nagyon future hangulatot varázsol. T2 aka Talla 2XLC 'Lost Souls'-jában Toni Woodcock vokálozik. Szerintem a vokál hangfekvése Resistance D 'You Where there'-jére hajaz egy kicsit, de mindezek ellenére nagyon baró muzsika. Martin Roth régebben hard trance-ben utazott, ami rendesen ki is érződik Solar Stone-ék 'Eastern Sea' című számához készített átiratából. Az első diszk jó nagy veretés.
A második diszk nagy zúzda remixe odaver egyet, hogy nehogy bemerjünk aludni. A remixet ezúttal is Martin Roth jegyzi. Martin Roth hard-os remixe jócskán eltér a 'By Your Side' original mixétől. Viszont mit ne mondjak a sok lendületes zene nagyon remekül passzol egymáshoz. Acosta második mixe nagyon hard trance style szagú. Dj Tommyboy nem összekeverendő honfitársunk Tommyboy-jal! Dj Tommyboy ugyanis Tom Colontonio nevét rejti. Az utolsó öt darab zene mindegyike Georg Acosta nevéhez fűződik. Összegezve a duplát, szerintem 7.5/10. Szóval jó lett. Akik rajonganak a gyorsabb tempójú, néhol zúzda trance mixekért, azok számára akár kötelező darab is lehet eme mixalbum.

George Acosta - All Rights Reserved

Label: Moist Music
Katalógus szám: MM-1166-2
Ország: Egyesült Államok
Megjelent: 2006 április 18.
Stílus: Trance, Hard Trance
Dj mix: George Acosta

Cd 1
1. Airbase - Esacpe
2. Silent Electro - Ploarity
3. DJ Precision & Terry Bones - Another Situation
4. Nic Chogall - Monday Bar
5. Sophie Suagr Presents Soona - Isis (Alex M.O.R.P.H. Remix)
6.Sean Tyos - Mirello
7.Gareth Emery and Jon O'Bir - No Way Back
8. T2 - Lost Souls
9. Solar Stone - Eastern Sea (Martin Roth Rmx)
10. Acues & Elitist - Zonerland
11. Marcel Woods - Advance (Rmx)
12. Marco V - False Light

Cd 2
1. The Thrill Seekers ft. Gina Dootson - By Your Side (Martin Roth Rmx)
2. T4L - Perfect Blend
3. Solarscape - Alive (Ronski Speed With Stoneface & Terminal Vocal Mix)
4. Riley & Durrant - Neon Eyes
5. Martin Roth - Shockwave (Summer's Here Mix)
6. Six Senses - Inner Thoughts (Greenwave Rework)
7. DJ Tommy Boy - AOL
8. George Acosta ft Truth - Mellodrama (Gareth Emery Rmx)
9. George Acosta ft Ford - Blue Monday (Motu Rmx)
10. George Acosta ft Truth - Trust (George Acosta vs. Double Agents Remix)
11. George Acosta ft Truth - The Other Side
12. George Acosta ft Truth - Thank You (Nenes Deep Side Remix)

Bemutatkozik a Zone mixsorozat

Már régóta terveztem, hogy összedobok egy olyan mixet ami kicsit változatos, elgondolkodtató, és reprezentatív, valamint hűen tükrözi azt a zenei világot amelyet sok-sok év alatt annyira megszerettem, hogy mára el sem tudnám nélküle képzelni minden napjaimat. Persze azért azt hozzá teszem, hogy elég sok zenei stílus megmozgatja a fantáziámat, és így igen csak körül kellett nézzek, hogy milyen zenék jöhetnek szóba a mix kapcsán, melyek nem csak nekem, hanem az olvasónak is esetleg tetszeni fognak. A mix a svéd Tomas Balicki 'Nick Of Time' szerzeményével nyit. Erről a zenéről azt érdemes tudni, hogy roppant progresszív, és amilyen álmosan kezd, olyan dinamikus tempóra vált át. A Brian Laruso név nem biztos, hogy sokat mond elsőre. Nos, Laruso nem más, mint Roger Shah a baleári zenék nagymestere, aki 'Song of The Ocean' című szerzeményével az egyik legnagyszerűbb „mélytengeri” zenét alkotta meg. A harmadik számot OC azaz Ozgur Can szerezte, melyben Nick Beman énekli el nekünk a nagyon szép deep-es 'Not Even Winds'-et. Aztán következik a két finn tehetség 'Undone' című progresszív zenéje, amit az Ohmna 'Satori Waterfalls' követ. A 'Turn It Around' már a katarzisállapotok felé vezet minket, ami a M.I.K.E. remikszelte 'Z.I.T.A'-ban éri el csúcspontját. A kaotikus állapotokból kievickélve a Sonorous-os csapat keze munkáját dicsérő 'Not With You'-val a könnyedebb zenék felé vesszük utunkat. És most hogy így alább ereszkedtünk a kellemesebb zenék világába érkezik is a 'Serendipty', ami az előző zenéhez képest jóval gyorsabb tempójú, de Perry Nixon hangja tökéletesen elvarázsol bennünket. Amikor már azt hinnénk, hogy nagy meglepetés nem érhet minket, akkor Mozio 'My Life'-ja köszön ránk, még hozzá nem is egy akármilyen remixben, hanem a Faskil Afterdark féle verzióban. Titokzatos és nagyon progresszív hangszerelésével roppant egyedi zenének számít. A 'My Life' után egy kispihenőt tartunk Kuffdam 'The Last Time'-jával, hogy még egy utolsónak belecsaphassunk a lecsóba a 'Just My Kind'-del. Jó szórakozást a mixhez!

Zone Promotions 001 - Sleep Fusion

Ország: Magyarország
Megjelent: 2010. február 27.
Stílus: Progresszív Trance, Progresszív House
Dj Mix: Attish

Tracklist:
1. Atmos – Nick Of Time
2. Brian Laruso – Song Of The Ocean
3. OC featuring Nick Beman – Not Even Winds (Original Mix)
4. Anton Sonin & Amx feat Sari – Undone (Original Mix)
5. Ohmna – Satori Waterfalls (Original Mix)
6. NvG vs Tandu – Turn It Araund Baby (Club Dub)
7. Hiver & Hammer with Funabashi – Z.I.T.A (M.I.K.E.’s Progressiva Mix)
8. Kyau vs Albert feat Julie – Not With You (Sonorous Remix)
9. Benya feat Perry Nixon – Serendipity (Midnight Mix)
10. Chris Mozio – My Life (Faskil Afterdark Remix)
11. Kuffdam feat LO-FI Sugar – The Last Time (Original)
12. Sequence 11 – Just My Kind (Instrumental Mix)

Song Of The Moment: M6 - Silverback EP

M6 - SILVERBACK/ULTIMATUM (CAPTIVATING SOUNDS).

Talán már említettem, hogy év vége felé mindenféle összesítéseket, áttekintéseket szoktam zenei téren végezni, persze szigorúan szubjektív szempontok alapján. Az év legjobb dala, az év legjobb előadója, legjobb albuma, legjobb új előadója, legjobb progresszív deep minimal acid techtrance zenéje, satöbbi. November közepéhez illő módon a verseny még nincs lezárva sehol, de azért már jelentősen leszűkült a mezőny minden kategóriában. Az év előadója kategóriában is állva volt még nagyjából 5 név, és köztük bizony egyáltalán nem könnyű döntést hozni. Szerencsére ez a kiadvány nagy eséllyel pontot tesz az ügy végére: a 2009-es év előadója, a MiraculuM-Awards egyik nyertese: Mark Sixma alias M6.
No persze ehhez nem árt némi kommentár: az év előadója címhez elsősorban az kell, hogy legalább 4-5 kiadványon magas színvonalat, relatíve friss hangzást hozzon valaki, illetve remix terén sem árt, ha felmutat valami biztatót az év folyamán. Tény, hogy M6 zenéje nem stílusformáló erejű, de idén ez már a sokadik olyan dobása, amely szórakoztat, és a hangzásban is változik annyit hogy ne legyen különösebben elcsépelt. És igen, ez idén több volt, mint amennyit bárki képes volt számomra nyújtani. De nézzük részletesebben: idén a Captivating-nél megjelent az 'Into The Unknown/Byte Me', melyből künönösen a 'Byte Me' picit progresszívebb hangzása fogott meg. A 'Paradise Lost/Opus Sectrum' két felemelő, ámde a giccsesség határán belül maradó, nagyívű zene volt, mely inkább a jó öreg nuskool hagyományokat elevenítette fel. Volt még a 'Deep Inside', mely kissé techesebb, szomorkás zene volt, egy vokoderrel megzúzott vokállal, mely szintén nagyszerű munka volt. A Willem van Hanegemmel közös 'Origin' talán az egyetlen gyenge láncszem az idei szórásban, egy kétségkívül jó, agresszív alapra egy semmitmondóan unalmas uplifting főtémát kanyarítottak rá. Remixei is hasonlóan jól sültek el idén, kiemelkedő lett a Temple One 'String Theory' című (jóindulattal közepes) zenéjéből készült remixe, mely a pozitív értelemben vett tiestoi hagyományokat követve hatalmas himnuszt formált a langyos eredetiből, illetve Klauss Goulart 'Deep Universe'-éhez írt feldolgozása is. Ennyi előzmény után azt hiszem, bőven belefér neki egy Artist Of The Year, zenéje pontosan olyan, mint amilyennek 2009-ben a trance-nek szólnia kell.
A 'Silverback/Ultimatum' megjelenése csupán egy apropó volt, a végső kis lökés, ami miatt végleg eldőlhetett, hogy a 26 éves holland srác lesz az idei befutó, maga a kiadvány nem tartozik az idei év legjobb teljesítményei közé, nagyjából az 'Into The Unknown/Byte Me' színvonalát hozza. A 'Silverback' egy mélyebb, nyomasztóbb trance, egy viszonylag lassú, ám masszív alappal, összességében kicsivel az átlag felett. Maga a dallamvezetés kissé céltalan, de az alap és az effektezés nyújt annyi élvezetet, hogy néhány hallgatást megérjen a zene. Az 'Ultimatum' pörgősebb, kissé klubos hangzással operál, időnként elég rendesen odacsap a táncparkettre, de nagy hibája, hogy főhangszerként használt cucc már el lett lőve legalább egyszer (és akkor még nem is vagyok benne biztos, hogy nem egy sima Nexus-presettel állunk-e szemben, ami még gázabb lenne).
Összességében tehát nem ez a kiadvány fogja megváltani a világot, de ettől függetlenül Mark Sixma idei folyamatos jó teljesítménye véleményem szerint megérdemli az elismerést. 7/10.

Exhibition 2: a trance és chill out bámulatos álomvilága

Benjamin James Woods alias Ben Lost a Lost Language Records tulajdonosa nem csak label guruként állja meg a helyét a zenei piacon, mert azon mixalbumok melyek Ben kezeinek munkáját dicsérik egytől egyig a legjobbak közé sorolandók. Az 'Exhibition' mixalbum első része 2003-ban jelent meg, aminek az egyes diszkjét Ben a másodikat a Solarstone projekt mixelte össze. Amúgy az egyik legjobb „kompilésönre” sikeredett eme album. Viszont a széria második része sem szégyenkezhet, mert szintén nagyon jóra sikeredett. Egyébként ebből a megjelenésből több féle verzió van, de mi most csak a tripla diszkes limted változattal fogunk megismerkedni! Az album egyes és kettes diszkjét Ben Lost vette kezelésbe, a harmadik cd hanganyagáért viszont Jay Burnet a felelős. A CD 1 és CD2-n csupa progresszív trance zene kapott helyet, míg a hármas cd-n szinte csak ambient zenéket találunk. Az első mix az álmodozás hangulatát varázsolja elénk. Tökéletes átkeverések, valamint fantasztikus zenék világában utazunk közel nyolcvan percen keresztül. Szavakat nem talál az ember, mert annyira szép zenék csendülnek fel. A második mix csak annyiban különbözik, hogy kicsit gyorsabb a tempó, és ez által klubosabbnak is érezhetjük a hangulatot. Egy zenét sem lehet kiemelni a sorból, mert mindegyik ötcsillagos zene. Az 'Irony' után hallható egy 'Fludent Fiction' nevezetű zene, amit Jano Acta készített. Ennek a zenének nagyon egyszerű és kifinomult a dallamvilága, de ugyanakkor szenzációsan van hangszerelve! Daniël Wanrooy & Robin van de Wiel alias Odyssee-ék 'Dreamcatcher'-je iszonyat nagy akusztikával van felszerelve! Az Empire State aka Filo & Peri páros nevét rejti, akik a 'Niagara'-ért felelősek. No, de a harmadik cd-t is sikerült elindítani, így arról is pár szót ejtenék. Az első track rögtön egy klasszik nóta. Salt Tank 'Eugina'-ja Free Desire mixbenkerül terítékre. Csodálatos egy darab. Jano Acta zenéjét már említettem korábban. Azt hiszem a 3. diszk verziója lélektanilag bírja csak felülmúlni az originál verziót. Nem csak hangulatos, hanem futurisztikus is egyben. Nagyjából a negyedik ötödik zenénél tartok és már ekkor bátran kijelenthetem, hogy az egyik valaha legnagyobb chill out mixszel van dolgunk! A hatos és hetes szám közötti átmenet hihetetlen jól el lett találva. Kellemes kis hegedű szonáta szól a háttérben, miközben bennszülött táncosok ropják a táncot a tábortűz körül. Érezzük, hogy valami készülőben van! És valóban, mert egyszer csak egy hatalmas klasszikus zene lopózik be szép csendben. Pete Lazonby 'Ambient Cycles' című zenéje az egyik legnagyobb szerzemény a progresszív szcénán belül, de a 'Greece 2000'-ről is dettó ugyan ez elmondható. Az utolsó zene perfektté teszi a mix hangulati síkját. Így zárszóként csak annyit, hogy ragyogó a harmadik korong is! Az album egészét nézve csak egy jelző illik van: szenzációs! Mind a három cd egy-egy műalkotás, és hallgatásuk fokozottan ajánlott!

Exhibition II

Label: Lost Language
Katalógus szám: LOSTCDLP 002
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2004 augusztus 5.
Stílus: Trance, Progressive Trance, Ambient
Dj mix: Ben Lost, Jay Burnett

Cd1 - Ben Lost
1. Recluse - Isle Dauphine (Probspot Mix)
2. Miro - By Your Side (Sonorous' Bright Side Mix)
3. Espen & Elusive - Poetic Penetration
4. Critical 7 - Lost
5. Tilt - The World Doesn't Know
6. Probspot - Midnight
7. Özgür Can - On A White Day
8. Little Wonder - Eclipse (Leama & Moor Mix)
9. Sonorous - Second Sun (Leama & Moor Mix)
10. 8 Wonders - 8th Wonder
11. Empire State - Adironda

Cd2 - Ben Lost
1. U&K - Drop
2. Probspot - Satisfaction
3. Recluse - Yellow Moon (Octagen Mix)
4. U&K - Switchback
5. Young Parisians - Jump The Next Train (Probspot Remix)
6. Özgür Can - Irony
7. Jano Acta - Fludent Fiction
8. Tilt - Goodbye
9. Luminary - My World (Pesh Mix)
10. Odyssee - Dreamcatcher
11. Empire State - Niagara

Cd3 - Jay Burnett
1. Salt Tank - Eugina (Free Desire Mix)
2. Jano Acta - Fluent Fiction (Ambient Mix)
3. Space Manoeuvres - Stage One (Gardner & Southall Balearic Mix)
4. C.M. - Dream Universe (16B Ambient Mix)
5. Recluse - Isle Dauphine (Ambient Mix)
6. Accadia - Into The Dawn (Accadia Ambient Mix)
7. Parks & Wilson - My Orbit (Heavy Air Mix)
8. Pete Lazonby - Ambient Cycles
9. Three Drives - Greece 2000 (Moonwatchers Sea Of Tranquility Mix)
10. Luminary - Dark Eyes
11. Salt Tank - Dimensions (Electric Storm Mix)

Sterbi a dezodor és a palota

Sok bába közt elvész a gyermek, tartja a közmondás. Valami hasonló történhetett Sterbinszky 'AXEtázis a Palace'-ban című mixalbumával, ami valami furcsa véletlen miatt kimaradt eddig a blogon bemutatott korongok közül. Node most pótoljuk eme hiányosságunkat. Sterbinszky diszko- és biográfiájának ismertetésétől eltekintenék, hiszen a korábbi postok alapján már gondolom mindenki tisztában van vele, hogy kiről is van szó. Szóval Sterbi a korábbi dupla lemezes koncepciót megtartva szállt ringbe a vezető dezodormárkával és hazánk egyik legnagyobb klubjával egyetemben. Az 'AXEtázis a Palace'-ban nemcsak egy már bejáratott koncepció folytatása, hanem Sterbi változó zenei ízlésének hanghordozóbeli leképezése. Aki anno a slágeresebb hangvételű 'Hits from Club E-Play' és az 'Egy nyár a Flörtben' után valami hasonlóra számított annak ki kellett ábrándulnia. A zenei színtér változásával a korábbi happy, pumpálós holland house szerzemények is szépen kikoptak, a magasra csapó prog house hullám pedig frankón kitermelte a sötét, tribal hangzást, ami jelen esetbe Sterbi figyelmének a középpontjába került.

Az első korong kőkemény törzsi hangulatban indul, mintha egy dzsungel mélyén egy elveszettnek hit népcsoportot fedeznénk fel, kultúrástól, zenéstől együtt. A nagy szeletelésből főképp a Puerto rico-i származású Robbie Rivera veszi ki a részét, akinek alkotásai többször is visszaköszönnek a lemezen. A szigorú tribal feeling valahol Lucien Foort 'Gemini'-jénél kezd engedni, egy rövid időre kellemesebb, dallamosabb vizekre evezünk. A szusszanás nem tart sokáig, hiszen újra a szikár house alkotások veszik vissza az irányítást. Elsőre kicsit sokkoló és minimalista, de ha elvonatkoztatok Karcsi korábbi mixeitől abszolút élvezhető és tökéletesen megidézi az akkoriban aktuális zenei trendeket.
Ennek tükrében már óvatosabban vágtam neki a kettes diszknek, ami kékes borítójával némileg disztingváltabb hangzással kecsegtetett, mint az egyes lemez. Eme tézisem beigazolódni látszott, hiszen az első négy szám funky-s hangulata fényévekkel könyebben emészthető a monoton dobszólóknál. Sterbi azonban nem engedi a koncepciót lájtba fordulni az Andrew J-vel közös 'All night long'-gal jól arcon csap bennünket a techno, majd a 8-tól a 11-ig track-ig kőkeményen ezen a farvizen maradunk (egyértelmű fénypont a 'Suprema' és az 'Electric Deluxe'). A végére azért egy kis trance fuvallat is megcsap bennünket. Worf aka L-Vee 'Beeper'-je igaz a sötétebb átiratában de a záró, dallamosabb szekció felvezetőjeként szolgál. Mark Norman 'Overkill'-je igazi veretős tech-trance, amire hangulatfokozóként a Sterbinszky, Tranzident kettős 'Axetázis'-a érkezik. Utóbbi darab a kiadvány legkiemelkedőbb darabja.
Összességében ezen a lemezeken azt érzem, hogy a támogatók és a kiadó végre szabad kezet adott Karcsinak a zenék válogatásakor. ez magával hordozza azt is, hogy az underground-abb sound került előtérbe, amivel szerintem sokan nincsenek igazán kibékülve ismerve Sterbi korábbi munkáit. Őszintén szólva nekem sem a kedvencem ez a dupla, de a kettes diszk sokat ment a kiadvány renoméján. Én 6,5/10-re értékelném, ettől függetlenül kortörténeti dokumentum, gyűjtőknek kötelező.

Sterbinszky - Axetázis A Palaceban Vol. 1-2.

Label: EMI Music
Katalógus szám:7243 5 41000 2 4
Ország: Magyarország
Megjelent: 2002
Stílus: House, techno
Dj mix: Sterbinszky

Vol.1.
1. Steve Mestre & Wilson Santos pres Judgement & Misconceptions - Judge The Beats
2. Robbie Riviera feat Dj Disciple - Super Drum (Original Mix)
3. Peter Tha Zouk & Bruno Marciano - The First Tribal Feeling (Original Version)
4. Dj Dero - Rockin (The Superflight Mix)
5. PIMP - The Light (Robbie Riviera's Big Pimping Mix Part 1)
6. Super Drum Part 2 - My Heartbeat
7. Onions & Tony - Slightly Touched Dub
8. Lucien Foort - Gemini (Saints & Sinners Remix)
9. Funkertracks - We Live For This
10. Robbie Riviera - Electric
11. Heavy Soul - Twisted
12. Robbie Riviera's Grooves - Funk-A-Tron (Robbie Rivieras Crazeee Remix)
13. Robbie Riviera - Harder & Faster
14. The Funk Bandit - Crazy Love (Robbie Riveras Filta Flaae Mix)

Vol. 2.
1. Sterbinszky & Tymmo Superstar - Dimension
2. Rhythm Masters - Don't F**k With My Filter
3. Moony - Dove (Robbie Rivera Big Room Dub)
4. Sterbinszky & Tymmo Superstar - Discography IV (Understandin')
5. Sterbinszky & Andrew J - All Night Long
6. CZR & Ito - Soiree (Original Mix)
7. Man-To-Man - Cyclone
8. Gaetano Parisio - Suprema
9. Electric Deluxe - Electric Deluxe
10. Zzino vs. Filterheadz - Sparadrap
11. Andreas Saag & Samuel L. Session - Soweto / Loco (Original)
12. Worf - Fear (Beeper Mix)
13. Mark Norman - Overkill
14. Sterbinszky & Tranzident - Axetázis (Original Mix)

Torsten Fassbender presents The Trance Experience

Torsten Fassbender német származású dj/producer. Torsten-t már 12 évesen magával ragadta a zene varázsa. A fiatal tehetség már ekkor megtanult gitáron és zongorán játszani, majd ezzel párhuzamosan a számítógépes zeneszerzés iránt is komoly érdeklődést mutatott. Legelső számítógépe egy Commodore Amiga volt, amire egy Soundtracker program volt telepítve. Ez a számítógépes program annyira megtetszett Torsten-nek, hogy végül zeneszerkesztésbe kezdett. Miután felfedezte a MIDI kínálta lehetőségeket saját stúdiót épített otthonában. Amikor Torsten először hallott techno zenét, nyomban azt a következtetést vonta le, hogy ez az a zenei hangzás melyet oly régóta keres! Aztán nem sokra rá 1994-ben belevágott zenészi karrierjébe, és saját „termelésbe” fogott. 2000-ben projektet alapít Wellenrausch néven, amely 2003-ban az 'On The Run' szerzemény révén a vokal trance szcénában gyorsan befutottá is vált. Ismertté válása után tehetségére hamar felfigyel a szakma, és számos felkérést kap, hogy népszerű producerek zenéihez készítsen remixeket. Az egyik nagy átirata PPK illetve LUNA PARK 'Resurrection'-jához készült, a másik pedig a Blank & Jones-ék 'Summer Sun'-jához készített Wellenrausch remix. Torsten Fassbender azon kevés producerek egyike aki könyvet írt munkájáról, hogy a fiatal feltörekvő tehetséges producerek számára némi segítséget nyújtson a gyakorlatban. A 'The Last Experience' elektronikus könyv, azaz E-book formájában jelent meg, amely a hogyan szerezzünk trance zenét téma kört fogalja magába.

— Egy producer meglehetősen ritka, hogy egy könyvet ír a munkájáról. Te miért döntöttél úgy, hogy megírod a The Trance Experience-et?— Nos, ez egy nagyon izgalmas projekt volt, ami ellentétben állt a szokásos stúdiómunkámmal. Lehetőséget akarok biztosítani kezdők számára, hogy betekintéseket nyerjenek az elektronikus zenék világába (EDM) és ez által a trance zeneszerzésben is némi jártasságot szerezzenek. Félre értés ne essék, mert nekem semmi problémám nincsen a feltörekvő fiatal művészekkel, de tudom, hogy hogyan érhetnek el még jobb eredményeket. Mint általában a legtöbb zenebarát, én is szeretek minden nagyszerű zenét. A szakmán belül a legtöbb zenész producer is egyben. Több millió „tanár” van a nagyvilágban, akik diákjaikat tanítják, de ki az, aki a stúdiómunkálatokról vagy az keverési technikáról tanít? Ez a könyv megpróbálja ezt az űrt kitölteni.

— A számítógépes forradalomnak köszönhetően manapság már majdnem mindenki képes saját stúdiót építeni az otthonában. Szinte nincs is olyan ember, akinek ne lenne otthon egy asztali számítógépe (PC). Mit mondasz el a kezdőknek a számítógépes zeneszerzés területén, nekik mit kell megtanulniuk? — Természetesen manapság már a zeneszerzés is sokkal könnyebbé vált, és egy PC segítségével is lehet professzionális eredményeket elérni. A létező eszközök hihetetlenül erőteljesek. Másfelől rendkívül fontos ezeknek az eszközöknek a működését kitapasztalni. Persze minden software másképpen működik. Viszont azt mondom a kezdőknek, hogy nézzenek körül, mielőtt stúdióépítésbe kezdenek. Egy jó példa erre, amikor megpróbálsz házat építeni. De ahhoz hogy az elképzeléseidnek megfelelő legyen megépítve, ahhoz némi jártasság kell, valamint egy jó építész. Amint kezded érteni a zeneszerzés alapelveit, már sokkal könnyebbé válik a munkád. Ez nem csak arról szól, hogy van egy nagyon profi software-ed, hanem hogy hogyan tudod használni, hogy végül minden tökéletesen működjön. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy ha van egy ötletünk, és szeretnénk azt megvalósítani akkor, ha a végeredmény nem fejezi ki azt mondani valót, amit közvetíteni szeretnénk, akkor az ötlet önmagában mit sem ér.

— Beszélgessünk egy kicsit a zeneszerzési módszereidről! Honnan kapod az ösztönzést az új dalokhoz? — Az ötleteim nagy része az új hangok utáni kísérletezésekből származik. Sokszor előfordul, hogy ülök a számítógép előtt és egyszer csak jön egy ötlet, viccesen mondva BANG! Néha viszont megyek a mountain bike-ommal, közben dúdolok egy dallamot és az lesz az a bizonyos alap, ami végül „dallá”formálódik.

— Általában mennyi ideig tart, amíg egy dal elkészül?— Néha nagyon sok idő telik el. Különösen a trance-nél, mert fontos elkapni a „helyes” pillanatot. Általában egy teljes dal néhány hetet vesz igénybe. Viszont a részleteken is nagy a hangsúly, mert a látszólag jelentéktelen hatások és hangok nagyon is fontosak.

— Szerinted milyen egy igazán jó zeneszám?
— Személy szerint, azt mondanám, hogy az a légkör, amit egy dal létrehoz, az kell, hogy megragadja az embert. Egy nagy zeneszámnak különlegesnek kell lennie és nem feltétlenül kell egy másik zenére hasonlítania. Mióta trance zenékben utazok, azóta nagyon odafigyelek a vokálok keltette hangulatokra. A legtöbb popdallal ellentétben a trance művészek „kábító” hanghatásokkal és különleges vokál hangokkal teremtik meg egy zeneszám sajátságos légkörét.

— Mi a leggyakoribb baki amit az újonnan érkező tehetségek elkövetnek a producerkedés során?
— Igen gyakori hiba az új „művészeknél”, hogy azt mondják, hogy ennek és ennek az xy producernek a hangzását akarom követni. Sajnos ez egy téves gondolkodás. Ahhoz, hogy üzletképessé váljál a piacon saját stílusodnak kell lennie, és ezt fokozatosan fejlesztened kell. Azt mondom az új onnan érkezőknek, hogy hallgassák meg más producerek zenéit, elemezzék azokat, és tanuljanak belőlük, de azokat semmi képen se másolják. Egyébként a gyakorlatban az is számít, hogy a megfelelő jó eszközöket használjuk, és azok használatát idővel elsajátítsuk.

— Hogyan törekedsz arra, hogy egy zeneszám ne legyen túl merev és gépies hangzású?
— Erre van egy egyszerű receptem: sosem sajnálom az időt egy zenére! A lényeg, hogy olyan finom hanghatásokat alkalmazok, amelyek a gépies hangzást ellensúlyozzák. A másik fontos dolog, hogy ne egy nap alatt akarj egy zeneszámot befejezni!

— Mit szerettél volna még tanítani a könyvben, amit lehetetlen szöveg formájában leírni?— A legkeményebb dolog elmagyarázni, hogy hogyan hozzunk létre egy légkört. Hogy el tudd kapni a pillanatot egy dalban az nagymértékben az ember személyiségétől, tehetségétől is függ. Annyira sok minden van, amit egész egyszerűen nem lehet leírni, mert azt érezni kell. Ennek van egy fajta pszichológiája, amit könyv formájában nagyon nehéz elmagyarázni.

— Mikor kezdődött el nálad a zeneszeretet?
— Gyerekként zongora- és gitárórákra jártam. Amikor 14 éves voltam számítógépes játékokra és demókra gyűjtöttem a pénzt. Ez 20 évvel ezelőtt volt. Az emberek és köztük én is általában szeretik Kraftwerk-éket, Jean Michael Jarre-t és Vangelis-t. Ezek a művészek kifinomult hangjátékaiknak köszönhetően rám is nagy hatást gyakoroltak. Körülbelül 1992 lehetett, amikor az első techno számot hallottam, ami DJ Dag - We came in Peace –je volt . Ez egy buliban, Belgiumban történt és akkor mindez nagyon megfogott! Abban a pillanatban tudtam, hogy nekem erre a zenei stílusra szükségem van, és hogy szeretni fogom.

— Más zenei műfajokat, mint például a popot vagy rock-ot nem hallgatsz?
— De, meghallgatok bármilyen zenét, ami stílustól függetlenül megfog valamiért. Persze ha számomra egy zene már nem okoz örömöt, akkor azzal nem foglalkozom, bármilyen műfajról is legyen szó. Gyakran előfordul, hogy saját zenéim megírásához más zeneszámokból merítek ihletet. Muszáj nyitottnak lenni, hiszen csak így tudsz továbbra is fejlődőképes maradni.

— Van-e olyan zeneszám, ami úgy érzed, neked szól?
— Erre egyszerű a válasz: Igen, van a Blade Runner című film betétdala, amit Vangelis keze munkáját dicséri. Ennek valami hihetetlen légköre és hangzása van!

—Van-e valamilyen új projekt, amin most dolgozol?
— Markus-szal közösen egy új Wellenrausch single-n dolgozunk és még jónéhány remixen, amiket majd a saját nevem alatt tervezünk publikálni. Még egy project-tel foglalkozom, mégpedig egy sample cd összeállításával. Ez nagyon komplex munka, ami az időm nagyrészét igénybe veszi. Ha szeretnétek naprakészek lenni velem kapcsolatban kísérjetek figyelemmel a website-omat.

— Hogyan látod az Elektronikus zenét és ezzel együtt a trance következő 10 évét?
— Sok különböző stílus keveredik egymásba pillanatnyilag és lehetetlen megmondani, hogy az elektronikus zene és ezzel együtt a trance milyen irányt fog venni, mert mindez állandóan változik.. A számítógépipar gyors fejlődésével, a stúdiók hajlani fognak arra, hogy helyettesítsék a hardvereiket szoftvermegoldásokkal miközben az otthoni építésű stúdiókat is figyelembe veszik.

— Manapság nagyon sok software és egyéb technikai eszköz jelenik meg a piacon. Te, hogy szoktad eldönteni, hogy számodra melyik a legmegfelelőbb?
— Először is a sok eszköz akár nagy zavart is okozhat a rendszerünkben. Egy új hardware nem mindig a legjobb választás. Ezért ki szoktam próbálni mindegyiket mielőtt megveszem. Általában azt szoktam csinálni, hogy szólok a helyi kiskereskedőnek, és megkérem, hogy küldje el nekem a program demo változatát, amit aztán csatlakoztatok a már meglévő saját telepítéseimhez, és párszor tesztelem, így nagyon gyorsan ki tudom deríteni, hogy szükségem van-e rá.

— Milyen oldalt ajánlasz a fiatal remixereknek, ahol a zenéiket megtudják osztani a nagyközönséggel?
— Néhány évvel ezelőtt elég könnyű volt, mivel ott voltak olyan oldalak, mint az mp3.com, fantasztikus támogatottsággal. Napjainkban én azt tanácsolnám a feltörekvő remixereknek, hogy csatlakozzanak népszerű trance fórumokhoz az interneten. Persze ott van még az a lehetőség is, hogy elküldik nekem a számaikat a weboldalamra. Hogyha tetszenek nekem, természetesem játszom is azokat a rádióműsoromban.

— Utólag honnét szoktad tudni, hogy egy zeneszám inspiráló hatással volt rád ?
— Ki tudja ezt igazán? (..nevetések) Először is a Te igényeiden alapszik az, hogy a füleid „jól be legyenek állítva”, hogy egy dalt rendesen ki tudjál értékelni! A kezdők általában ezzel a „beállítással” nem rendelkeznek, így nekik először a barátokra kellene támaszkodniuk. De ez csak egyéni vélemény, hiszen minden ember a saját igényeinek megfelelően választ, így sok esetben nincsen szükség mások tanácsára. A lényeg, hogy ne add fel, és folytasd, amibe belekezdtél, mert csak idő kérdése és jobb leszel.

A legmuzikálisabb bakonyi betyár: interjú Győrffy "Julez" Gyulával

Győrffy "Julez" Gyula hétköznapjait általában a balatonfűzfői általános iskolában tölti, itt mint oktatástechnikus ténykedik. A napi műszak végeztével aztán siet is a studiójába, ahol akad teendője bőven.  Zenei vezetője, producere és zenésze lett a Vad Fruttik nevű feltörekvő várpalotai formációnak, emellett tagja a szintén elismert Easy Life Natural Band-nek. Julez néven 2000-ben 19! évesen jegyezte első bakeliten megjelent remixét, saját alkotásait is több világhírű lemezlovas pörgette. Bakony Scamp álnéven a híres/hírhedt angol Sumsonic Records-nál is jelent meg lemeze. Megannyi sikeres produkcióval a háta mögött mégsem a house szcénában képzeli el a jövőjét. Hogy miért is, az kiderül a következő, igencsak részletes beszélgetésből.

Hogyan kerültél kapcsolatba az elektronikus tánczenével, honnan jöttek az első inspirációk?
- Tommyboy-ék House-matic műsorát vettem fel kazettára egy nagyon jó barátom, anno 12 éve. Itt fűzfőn csak egy helyen, pont az ő szobája sarkában lehetett fogni a műsort, azt hiszem az akkori Rádio Bridge-en.

Ekkor már eldöntötted, hogy te is írsz majd ilyen zenéket?
- 3 éves korom óta jártam apukámék zenekarának a próbáira, aztán zenesuli, 10 évesen már saját zenéket írtam. De az elektronikus tánczene fő irányvonala ekkor alakult ki bennem. Persze a House-matic után ez még rengeteget változott az első hivatalos megjelenésig.

Melyik volt az első hivatalos megjelenésed?
- Remixként az "Eddie Amador - Rise" magyar átiratai között szerepelt az enyém, ez volt az első bakelit, amin a nevem olvasható volt. Saját szerzemény pedig a "My groove" volt. Ezzel a zenével indult az azóta kultikussá váló magyar progresszív lemezkiadó a Planetarium Records.

Mesélj egy picit a My Groove születésének körülményeiről!
- Igazából tök véletlen volt az egész. Egy nagyon jó dj barátom Limit adott nekem kb. 7 cd hangmintát, amit egy Kecskeméti zenész állított össze gagyi magyar popzenékhez. Ebből kiválogattam, ami nekem tetszett és írtam belőle valami érdekeset. Ez lett a "My groove". Hangzásában eléggé eltért az addigi magyar house zenéktől, ezért a kiadása is kérdéses volt. Akkoriban 1 house zene kiadó volt, a Pornostar Records, viszont oda meg nem fért be stílusban. Ezért született a Planetárium Records. Kb. ennyi a története.

Tökéletes kezdés, ám a folytatás sem volt gyenge. Workin' underground, Just talk about, s megannyi kiváló remix. Melyik produkciód után figyeltek rád fel külföldön is?
- Már a "My Groove" után. A "My groove" rá egy évre már egy angol kiadónál volt látható eredetiben és Valentino Kanzyani remixszel. Innen már rajtam állt a döntés, hogy mikor választok külföldi kiadót. Csak tisztában voltam azzal, ha a magyar kiadót itt hagyom, akkor itthon bezárulnak a kapuk, mivel én voltam a jól tejelő kecskéjük. De végül adtam egy 2 számos demót a Sumsonic-os srácoknak egy közös bulin, rá két napra már küldték e-mailben a szerződést. Csak alá kellett írnom és vissza faxolni. Ezzel párhuzamosan pedig egy 2 számos maxival írtam alá a Holland Sadie Records-hoz. Ekkor szakadtak meg itthon a kapcsolataim.

Tommyboy-ék mit mondtak erre?
- Sok szerencsét kívántak. Ők már akkor nagyon jó kapcsolatban voltak a Sumsonic-cal. De tudtam, hogy az itthoni Tommyboy-os bulikat elfelejthetem. És így is lett. De nem bántam meg. Persze utána is voltak tárgyalásaink Tamással lemezekről, de nem tudott olyan ajánlatokat tenni, mint az angolok.

Miért hagytad abba a dj-skedést és fordultál más irányzatok felé?
- Hát ez egy érdekes dolog volt. Alapban dühített, hogy más zenék szóltak itthon, más zenére táncoltak a fiatalok, sőt még a világhírű top dj-k is más zenéket játszottak Magyarországon, mint Londonban, vagy bárhol nyugaton. Nem nyitottak itthon az emberek az új dolgok iránt. Én elkezdtem elektrós house-okat csinálni azután, hogy hazajöttem a második londoni kirándulásomból, itthon még mindig a sötét mély progi ment. Persze rá 2 évre, amikor én már élő zenével foglalkoztam, ide is megérkezett az elektró. Ez siralmas. Úgy volt, hogy költözöm Londonba. A Sumsonic-os srácok mindent elintéztek. Jött volna a barátnőm is, lett volna munkánk is. De végül a lány maradt, és közben megismertem egy zenekart, akiknek még szerettem volna segíteni mielőtt lelépek. Aztán itt ragadtam. Mindig is imádtam az élő zenét, igazából zenélni, nem csak lejátszani. Szóval magával ragadott, és már nem érdekelt a dj-zés. Azóta voltak house-al kapcsolatos stúdió munkáim, de csak annyi, hogy a Dandy barátomnak még mindig én keverem és masterelem a cd-it.

Akkor saját szerzemények terén a korábbi vonaladhoz már nem tervezed, hogy visszatérsz?
- Büszke vagyok rá, hogy mindig sikerült lépést tartani a nagy producerekkel hangzásban, sőt néha akkor frissebb dolgokat mutatni. Most már nem lennék rá képes, mert nem vagyok képben ki mit játszik, mik a trendek. Talán 1-2 hónap Londonban és újra megőrülnék. De jelenleg annyira leköt a zenélés, a stúdiózás, hogy magamra sincs időm. Egyszer talán.

Darko-ék mit szóltak, hogy végül nem költöztél Angliába?
- Mark (Darko), Chris és Paul (Paul Rogers) rá 1 évre eladta a stúdiót és abbahagyták a lemezkiadót is. Akkoriban indult durva hanyatlásnak a lemezpiac. Örülök, hogy én ezt már nem értem meg. Büszke vagyok rá, hogy az én zenéim még tényleg bakeliten jelentek meg, nem mp3-ban valami letöltő oldalon.

Akkor abszolút nem követed az aktuális zenei irányzatokat?
- Rockban inkább, bár nem rockzenét játszom :) Nemsokára jön hozzám a Dandy cd-t készíteni, akkor biztos kapok egy dózist.

Mint említetted az elektró rád is hatással volt. Hazánkban mostanság kezd kifulladni ez a dolog. Miben látod a jövő hangzását?
- Hű, most kezd csak kifulladni az elektró? Ez vicces :) Nálunk a progit is exhumálták 2 évvel a nemzetközi temetés után :) Szerintem a fiatal kezdők tudnak új dolgokat alkotni, akikben még nincs meg a rutin. Mivel nem tudják, mit csináljanak, próbálják követni a trendeket, de másolni nem tudják meg nincsenek meg a jól bevált fogásaik, ezért egy tök más, tök új dolgot hoznak létre. Persze ez ritka, de előfordul, ha tehetséges az alany.

Pályatársaiddal (Andro, Snake Sedrick) mennyire tartod még a kapcsolatot?
- Abszolút nem. Akkoriban is csak Andro-val voltam jóban, Snake-el köszönő viszonyban voltam csak. Andro egy üde színfolt volt nekem zeneileg, Snake számomra viszont sablonos és unalmas volt. Örülök, hogy Andro ilyen sokra vitte.

Melyik produkciódra - saját számra illetve remixre - vagy a legbüszkébb?
- Remixként Simon - Free at last (Julez remix) /Positiva Records/, a sajátok közül Bakony Scamp - House Come Save Me /Sumsonic Records/.

Mennyit töltöttél el egy zene készítésével a stúdióban? Milyen programot/felszerelést használtál/használsz?
- Egy zenével akár egy hónapot is. Változó volt. Nálam nem volt jellemző a nagy mennyiség. Cool Editet használtam még az elején, mellette egy kis Rebirth, aztán megjelent a Reason, aztán Cubase, és így tovább. Aztán Londonban megtanultam használni a Logic Audiot, az lett a nagy kedvenc. Azzal készültek a Paul Rogers és a Darko-s közös számok. Azóta is azt használom masterre, még az élő zenéhez is.

Az igaz sztori, hogy anno a Gary Blade Gimme your love bakelitet kalandos körülmények között szerezted be?
- Igaz. Unokatesóméktól vittem vissza a sörösüvegeket, hogy legyen pénzem megvenni. És tényleg vicces, hogy később arra készítettem remixet nem is rossz pénzért :) Viszont annak a remixnek az amerikai bakelit megjelenését azóta sem tudtam megszerezni. Itthon nem lehetett kapni.

Anno még a Check Magazinban olvastam, hogy a Workin’ underground című számod majdnem a kukában landolt. Kár lett volna érte.
- Ilyet nyilatkoztam? :) Valami rémlik. Nem akart összeállni, arra emlékszem és a vokálfoszlány mentette meg a dolgot. Utána arra épült az egész. Nagyon szerettem akkor azt a számot, mégis a másik oldal, a Just Talk About lett a sikeresebb.

Hogyan jellemeznéd röviden a projektjeidet ismertetőjegyeik alapján (Bakony Scamp, Easy Life Natural, Vad Fruttik)?
- Vicces house / kísérletezős zenélés / igényes pop. Amúgy az Easy Life Natural volt a szívem csücske, mivel már ott élőben zenéltünk a színpadon

A sok utazást, stúdiózást hogyan tudod összeegyeztetni oktatástechnikusi munkáddal?
- A sulis munka a legjobb zenélést mellett. De stúdiózással már egyre nehezebb összeegyeztetni. Most érzem, hogy kezdek szétszakadni. Most fejezem be a Jurij zenekar nagylemezét, közben elkezdtem csinálni a Vad Fruttikat 3. lemezt, aztán még van egy veszprémi zenekarnak egy 3 számos kislemez. Imádom csinálni, mert minden megvan a minőséghez a stúdiómban, mindent ott veszünk fel. De időmet már nem tudom rendesen beosztani. Eddig a vasárnap tabu volt számomra, de most már nincsenek tabuk :(

Ahogy láttam a plakátokat a Vad Fruttikat elég sok rendezvényre hívják fellépőnek. Mennyivel másabb dj-ként zenélni a tömegnek, mint egy zenekar tagjaként fellépni? Csak azért kérdezem, mert neked van összehasonlítási alapod.
- Hát a közönség nagyon más. Most ez kicsit durva lesz, de én ezt tapasztaltam, és emiatt is utáltam meg a house bulikat. Szóval, a "diszkókban" totál kész agyon drogozott üveges tekintetű robotoknak zenéltem, tisztelet a kivételnek. Itt meg részeg ugrándozó fiatal lányoknak :) Persze színpadon más, mint egy pultban. Feléd fordulnak az emberek, éneklik a számokat. És nem dobálnak bogyókat a pultodra és nem dugnak az orrod alá füvet, hogy szívd el, mert akkor vagy haver.

Dj-ként illetve a zenekar tagjaként melyik volt a legjobb bulid ahol játszottál/felléptél?
- Nagyon sok buli nagyon jó volt, nem tudok egyet sem kiemelni. Talán egy karácsonyi buli Győrben, de lehet volt annál jobb is. Régen volt, az az igazság. Az Easy Life Natural-al Ukrajnában volt egy k*rva jó buli, a Slavske-i rock fesztiválon. Fruttikkal meg egy Zöld Pardonos koncert, akkor zenélt velünk utoljára a volt dobosunk, akit nagyon szerettem.

A FREEE-s Planetarium Sampler mennyiben segített h megismerjen az itthoni közönség? Jut eszembe a Didier Sinclair mixedről, szegény francia azóta az örök vadászmezőkre távozott. Jó volt pedig a Lovely flight, na meg a remixed is. Az a sub, te jó ég!
- 5500 darab fogyott akkor az újságból, így biztos sokat segített :) Isten nyugosztalja. Az a sub egy vicc volt. Egy breakbeat zenét készítettem akkor, és poénból beraktam a basszusát egy house ritmus alá. Csak egy kísérlet volt, Tommyboy meg egyből beleszerettet.

Mi számodra minden idők öt legjobb zenéje?
- BT - Mercury & Solace, ez elektronikusból elég meghatározó számomra. BT akkoriban egy zseni volt, de később már nagyon nem tetszett. Coldplay - Yellow, de ez is csak azért mert egy kellemes nyaralás fűződik hozzá. Aztán "Muse - Plug in baby" vagy "Placebo - Pure Morning", Iggy Pop - Lust for Life. A Nine Inch Nails-től meg egy rakás van, amit imádok, nem is akarok Trent bácsitól egy számot sem kiemelni. Depeche Mode - It's no good, de a DM-től is egy csomó kedvencem van. Az élő és az elektronikus zene keveréke, ami igazán megfog. Ezekbe mind van elektronika, csak élő hangszerekre épül. Na jó, Iggy az klasszik rock, de például a korai U2-t is imádom, aztán Bono elment világot megváltani.

Mi a kedvenc filmed?
- Star Wars fan vagyok, és James Bond korai (csak Sean Connery) meg a két utolsó rész, ami tetszett. Komolyabb művészfilmeket ne várj tőlem :). De pl. az "Ádám almái" nagyon tetszett a művész vonalból. Harcosok Klubja nagy kedvenc még, meg a Hetedik.

Melyik az a zenei irányzat az, ami abszolút távol áll tőled/nem szereted/utálod?
- A trance meg a ska talán.

Mit szólsz ahhoz, hogy a trance manapság népszerűbb, mint anno volt '99-ben? A DJ Mag listán a top 10-ben jó néhány trance-t játszó emberke tanyázik.
- Nem is tudtam, de most, hogy mondod, nem lep meg. Azt hiszem 99-ben csináltam remixet a Hot & Wet-re (Alex & Tommyboy), az trance-s volt, talán :) Volt egy másik sötétebb hangzású remixem is ebből a számból, az később külföldön is megjelent az ausztrál Luke Chable remixével együtt.

Hogy néz ki egy átlagos napod?
- Reggel 7-re megyek dolgozni, 3 percre van tőlem a suli ahol dolgozom. Saját iroda, így tudok ott is zenével fogalakozni. 14:30-kor kaja, aztán 3-tól este 9-ig a stúdiómban vagyok, ami szintén kb. 5 perc otthonról gyalog. Tv-t nem nézek, vacsi, zuhany aztán alvás. Hétvégén meg zenélés. Általában legkésőbb 4-kor már úton vagyunk.

A netes letöltésekről miként vélekedsz?
- Mindenki műveli, nem lehet megállítani, a cd-ket már csak emléktárgynak veszik, hogy legyen mit kitenni a polcra, mint egy zenekaros pólót. Én nem ítélkezem a letöltők felett. Ez már egy ilyen világ. Én csak a bakelitet sajnálom, hogy hazavágták.

Mik a jövőbeli terveid?
- Elkészíteni a harmadik Fruttik lemezt, és tavasztól más fiatal zenekarokat találni, nekik lemezt készíteni, ebben látom a kihívást. És ha lesz időm, akkor újra éleszteni az Easy Life Natural-t. Kb. ennyi.

A Hybrid igazi nagyzenekari hangzással operál

Hybrid név (ami azóta a Soundsystem jelzővel bővült) a dél-walesi Swansea-ben élő és ténykedő Mike Truman-t és Chris Healings-et takarja. A fiúk 1996 óta dolgoznak együtt, s mindig is friss, újító, energikus hangzásukról voltak híresek. Első megjelenéseik már igencsak erős életjeleket mutattak ('Fall in love', 'Altitude/Kill City'), de az igazi elismertséget az 1999-ben napvilágot látott 'Finished Symphony' hozta meg a számukra (a track első változata 1996-ban jött ki 'Symhony' néven). A komolyzenei háttérrel bíró alkotás különlegessége az volt, hogy feszes breakbeat alapokkal házasította össze azt Mike és Chris. A sikersztori innen vette kezdetét, s a fiúk védjegyévé váló progresszív house és breakbeat elegyítése egyre több embert varázsolt el, a duó első LP-je a 'Wide Angle'-t azóta a stílus klasszikusai között tartják számon. A srácok persze nem ragadtak le a trancy-prog breakbeat-ek komponálásánál, második lemezükön a 'Morning Sci-Fi'-n a 'Finished Symphony'-ban már megcsodálhatott komoly -illetve filmzenei vonzódásukat fejtik ki bővebben a hallgatóságnak. A harmadik LP, az 'I Choose Noise' még inkább a filmzenék felé sodródik, ennek tükrében már nagyjából előre belőhettük, hogy mit is veszünk a kezünkbe a március végén megjelent.
A nyitó 'Empire' egyből a húrok közé csap, a pörgős breakbeat-hez egy sejtelmes gitárszóló társul, majd a kiállásban mindent visz a komolyzenei betét, amit a Prágai Filharmónikusok prezentálnak (a 2-es, 7-es,11-es,12-es számokban felbukkannak még). Ezzel egyidőben egy acid szóló is bekapcsolódik, ami sokat javít az eredeti sterilnek induló megszólaláson. A 'Can you hear me' visszavesz a tempón, s felcsendül Charlotte James éteri hangja, ami oldja a nyers hangzást. A mélázás egy Planet Funk 'Who said'-re emlékeztető megoldással tűnik tova (Tim Hutton skandálásában), majd ismét visszatérünk Charlotte szólójához, s mikor már azt hinnénk nincs új a nap alatt, egy zongorafutam teszi teljessé az örömünket. A 'Green shell suit' egy kellemes downtempo borulás, ami hemzseg az atmoszférikus hangoktól. A tempón nem gyorsítunk, A címadó 'Disappear here' is visszafogottan nyit. CJ felbukkanásával már érezhetjük ez bizony nem lesz gyenge eresztés. És igen, egy igazi komoly darabot kapunk az arcunkba egy iszonyat jól eltalált refrénnel. A kezdeti enyelgést szigorú, mértani ütemek zárják rövidre, a végkifejletben egy szépséges zongora dallam terel vissza bennünket az álmodozásunkba. Az 'Every word' egy akusztikus gitáros darab alá tolt deep track kettőse, ami igazán érdekesre sikeredett. Ismerős ütemek köszöntenek ránk, hiszen a 'Formula of fear' már az album előhírnökeként napvilágot látott. Feszes, rock-os hangvételű, dallamos produkció. A Prágai Filharmónikusok megmutatják miért világhírűek, alaposan megnyúzzák a hangszereiket a kurta-furcsa 'City siren'-ben. Mire feleszmélünk a dub-os hangokkal felturbózott 'Salt'-ba botlunk, amit persze megint CJ hangja visz el a hátán, nálam az album egyik fénypontja. Az 'Original sin' 4/4-en alapuló dark borulás, ami akár house szettekben is megállná a helyét (vokálmentesített változatban persze). A 'Take a fall' egy kis légies intro után egy technikás breakbeat szörnyeteggé terebélyesedik, a fiúk ismét megmutatják, hogy az ismert törtütem beállításokat is lehet újabb és újabb fajta módon tovább törni. A 'Break my soul'-t is ismerhetik a vájtfülűek, hiszen alig pár hete bukkant fel a neten. Keleti (arab) hangulat uralkodik, amihez d'n'b-s dobszekció társul, agresszív komolyzenei háttértámogatással, ami később mégis barátságossá szelidül, majd ismét visszavedlik pörgős formájába. A záró 'Numb' behúzza a kéziféket, csúnya is lett volna egy breakbeat mészárlást last track-nek hagyni. Kellemes balladai hangvételű, pozitív energiát árasztó darabot hallunk, ami szépen levezeti az igencsak összetett anyagot.
Összességében elmondhatom, hogy abszolút nem csalódtam a lemezben. Ami a tény: a trióvá avanzsáló HSS-formáció Charlotte James vokalista érkezésével ismét egy újabb ösvényre lépett. Az eddig meglévő breakbeat mellett megmaradt a filmzenei, komolyzenei felhang, amihez egy jó adag gitár sound is társult. A darabok inkább zeneiségre, mint a technikásságra vannak kihegyezve, ez mindenképp a formáció zenei előremenetelét jelzi. Tőlem egy 8/10-et kap ezért.

Hybrid - Disappear here

Label: Distinctive Records
Katalógus szám: DISN192
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2010 március
Stílus: Downtempo, breakbeat, electronic
Producerek: Mike Truman, Chris Healings

Tracklist:
1. Empire (6:00)
2. Can You Hear me (6:26)
3. Green Shell Suit (5:18)
4. Disappear Here (5:56)
5. Every Word (4:54)
6. Formula Of Fear (7:31)
7. City Siren (Reprise) (1:11)
8. Salt (6:22)
9. Original Sin (6:58)
10. Take A Fall (5:14)
11. Break My Soul (7:48)
12. Numb (6:37)