EP ajánló: Exoplanet - Sea Of Green

Nem titok, hogy nagy Exoplanet rajongó vagyok. Hihetetlen, amit ez a holland srác a stúdiójában a kütyüivel művel hétről-hétre! Szerencsére nem a mennyiség, hanem a minőség elkötelezett híve, így ritkán jelentkezik új darabbal, de akkor annak a hatását hetekkel később is megemlegetjük. Ezúttal is alaposan felspanolta magát (a promó szöveg szerint valamit találhatott az erdő mélyén) és két igazán tartalmas tétellel pakolta meg a 'Sea Of Green' című EP-jét. Naná, hogy a Proton fősodra, azaz a Particles hoppolta el az eredetiket, s saját részéről hozzáadta még azt, ami kellett a tökéleteshez, így egy iszonyat ízléses, zöld színű borítót (Royal Sapien keze munkáját dicséri egyébként). Oscar mostanság lejjebb csavart a progressive faktorból és ráfeküdt a glitch orientált, pattogósabb ritmusú, de textúráiban sokkal kísérletibb vonalra.
Az 'Antheridium' a maga 150 BPM-ével eléggé odacsap, de itt ne zúzásra gondoljunk, a törtes alap csupán körítés a szárnyakat kapó string-eknek és libabőrözést előidéző szinti futamoknak. Tényleg olyan érzésünk van, mintha egy mélytengeri expedíción vennénk részt. Ha becsukjuk a szemünket és igazán elengedjük magunkat a hangok egy-egy kézzel fogható dolog érzetét is kelthetik bennünk. Megelevenedik maga a téma!
Az 'Archegonium' is hasonlóan tempósra veszi a figurát, de itt sem tolakodó módon. A háttérben elszabadul a pokol, az atmoszféra valahol Aes Dana és Vangelis zenei spektruma között lavíroz, miközben az organikus nyugalom lesz úrrá rajtunk. Kimondottan szuggesztív, emlékezetes tételek! Otthoni hallgatásra ajánlanám, bár aki van annyira ügyes dj szettben is elsütheti a megfelelő helyen és időben!

Exoplanet - Sea Of Green

Label: Particles
Katalógus szám: PSI1213
Stílus: Elektronika
Megjelent: 2012. április 18.
Producer: Oscar Van Der Knaap

Tracklist:
1. Antheridium (7:24)
2. Archegonium (7:00)



BUY THIS EP

EP ajánló: MiraculuM - Earthcore EP

Mindig örömömre szolgál, ha ismerős kiadványát népszerűsíthetem egy kicsit. MiraculuM az elmúlt időszakban igen keményen melózott úgy a saját zenéi, mint remix munkái terén. Ezúttal két bombasztikus zenéjére csapott le az utóbbi kiadványait tekintve szépen, egyenletesen teljesítő Balkan Connection label. A 'Seismic Feather'-t talán már ismerhetitek, hiszen jómagam is pörgettem a 'Float Away'-ben. Tipikus MiraculuM-os atmoszféra fogad bennünket, hallatszik, hogy gondos stúdiómunka eredményét halljuk, nincs egy unalmas másodperc sem, folyamatosan épül és változik a struktúra. Az acid beépítése nagy húzás volt, ettől még inkább fokozódik a track dinamikája. A kiállásban mintha egy űrexpedíción lennénk, a fő melódia mint kés a vajban halad előre a hallójáratunkban, egyedivé, semmi mással össze nem téveszthetővé téve a zenét. A holland Exoplanet-nek az elmúlt időszakban igencsak meglódult a szekere, szinte minden hónapra jut egy bombasztikus EP, remix, vagy single, amihez köze van. Jelen esetben Oscar a közvetítésemmel figyelt fel Gyuri zenéjére és egyből jelezte, hogy bár be van táblázva, de elvállalja a remixet. Talán mondani sem kell, hogy a maga módján ő is a maximumot hozta ki a zenéből, s mindezt úgy, hogy az eredetiből részben átvett megoldások mellett a saját védjegyének számító dolgokat is odapakolta. Exoplanet átirata hangulatában egyébként East Cafe 'Martinique'-jához készített remake-jéhez hasonlít, s Oscar - mostanában kicsit háttérbe szorított - progressive arcát mutatja. A kislemez címadója az 'Earthcore' szintén szerepelt már a 'Float Away'-ben, a maga több, mint 12 percével Gyuri eddigi leghosszabb alkotása. Én speciel imádom, mert rendesen hagy időt a kibontakozásra. A kiállás és a fődallam meg egyenesen élményszámba megy, a manapság egyre ötlettelenebb megoldások közül magasan kiemelkedik. Vanyano alaposan belecsapott a lecsóba, mondhatni hozta a megszokott pumpálósabb, klubosabb BC-hangzást. Szinte rá se lehet ismerni az original-ra, persze idővel egyre több ismerős elem csendül fel. A kiállás rendesen felhúz bennünket az adrenalinszint tekintetében, aztán boom, robbanunk! Ezt szeretni fogják a tánctéren.
Összességében ez egy annyira combos EP, ami esetleg az esztendő végi összesítéskor simán harcba száll majd az év kislemeze titulusért!

MiraculuM - Earthcore EP

Label: Balkan Connection
Katalógus szám: BALKAN0153
Stílus: Progressive House
Várható megjelenés: 2012 március 5.
Producer: Udvardy György aka MiraculuM
Beatport link
Artist Soundcloud

Tracklist:
1. Seismic Feather (Original mix)
2. Seismic Feather (Exoplanet remix)
3. Earthcore (Original mix)
4. Earthcore (Vanyano remix)

Exoplanet mélyen megérint debütáló albumával

Az idei évben már jó pár albumot volt szerencsém bemutatni, viszont eddig sajna elég középszerű produktumokkal rukkoltak elő a producerek. Éppen ezért is dörzsöltem már jó előre a markomat, mivel tudtam, hogy hamarosan érkezik az általam nagyra tartott holland Exoplanet aka Oscar van der Knaap első szerzői lemeze a Proton gondozásában. Exoplanet korábbi érdemeit különösebben nem részletezném, hiszen tavaly év végén készült vele egy elég átfogó interjú, amiben ezek benne foglaltatnak. Legyen elég annyi, hogy MiraculuM és jómagam is elég rendesen support-oljuk az alkotásait podcast-jaikban. S igen, szándékosan írom, hogy alkotásait, mivel amit kiad a kezei közül nemcsak szimpla hangok egymásra pakolva, hanem hangulatok, érzések, sokszor elvont, filozófiai tartalommal bírnak. Ennek tükrében már egyetlen taktus meghallgatása nélkül is tudtam végre valami igazán csúcs szuper matériával fogom kényeztetni a hallójárataimat.
A nyitó 'Our glass lake' egy rövid intro után igazi szétszórt ritmusokkal kezdi meg a masírozást. A monotonitást szépen megbontja a string-re agresszíven tapadó deep-es effektezés. Ebben az egy zenében több ötletesség van, mint másoknak egy egész albumán. A 'The world has changed while you were sleeping' álmoskás bevezetője madárcsicsergéssel fűszerezve olyan, mint ha épp lemennénk alfába: semmi sem zavarja a belső nyugalmat, csak mi magunk vagyunk a gondolatainkkal, álomképeinkkel. Aztán szépen beköszön a szokásos puha lábdob, utaztatós basszus kombó és megkezdődik a deep-prog utazás Exoplanet-módra. A 'Wonderful decay' melankolikusan nyit, majd egy bekúszó, alattomosan sunyi basszus veszi hátára a kompozíciót. A morcos búgást egy éteri szintifutam és a mélyből induló hangok kollázsa ellenpontozza tökéletesen. Az 'Even impermanence is transient' a táncosabb fajtából való, mely 'outer space' érzéssel társul. Nagyon elgondolkodtató, és egyben sodró darab. A 'Your sorrow is my despair' is ugyanezen az ösvényen marad, szépen adagolva a minőségi hozzátevőket. Olyan túlhajtás nélküli dallamokat kapunk, ami képes hallgatás közben állandó libabőr képzésre. A 'The fountain' Az album nyitányára utal vissza, glitchy alapjaival. A kiállásban beköszönő szívfacsaró klarinétszóló! és párbeszédfoszlány olyan, mintha azt egy film szerelmes jelentéből kölcsönözték volna. A 'Paper in the wind' gyorsan visszaállít bennünket a feszesebb, prog-osabb ösvényre. Persze itt se számítsunk féktelen tempóra, csak maga a struktúra olyan, hogy dj-szettekbe is könnyebben beépíthető. Ezzel tuti lehet majd hergelni a közönséget! A 'The periphery of unity' keményen ráhúzza a deep sound-ra a dubstep! alapokat, amitől pisloghatunk is rendesen, ha nem tudnánk, hogy Oscar már korábban is sikerrel alkalmazta ezt a trükköt ('Fenomeen' című számában konkrétan). Szerencsére nem a vartyógós basszussal operáló válfaja bontakozik ki napjaink trendi stílusirányzatának, hanem az igényesebb, utaztatós típusa. A 'Last antagonist' az utolsó ellenlábas, ha a címet szó szerint lefordítjuk. Jelzem újabb meglepi következik: epikus d'n'b darabról van szó! Zseni ez az ürge. A 'Sheperd of consiousness' már korábban az album előfutáraként megjelent single formátumban egy zseniálisan kivitelezett Moonbeam remix társaságában. Aki nem ismerné: ez is táncosabb prog, meseszép melódiával.
Összességében tökéletesen azt kaptam, amire számítottam, azaz végig izgalomban tartó elektronikát, ami magába olvasztja a deep, a prog, az ambient, a glitch, a dubstep, a d'n'b elemeit. Tuti, hogy még vagy százszor meg fogom hallgatni, mert sok albummal ellentétben ennek hosszú távú értéke van. Maximális pontszám, 10/10! Kérdés?

Exoplanet - Nothing Divides Us Here

Label: Proton
Katalógus szám: PROTON0145
Megjelent: 2011. március 22.
Stílus: Downtempo, Electronica, Deep house, Progressive house
Producer: Oscar van der Knaap

Tracklist:
1. Our glass lake (8:09)
2. The world has changed while you were sleeping (7:56)
3. Wonderful decay (6:36)
4. Even Impermanence Is Transient (9:43)
5. Your Sorrow Is My Despair (9:23)
6. The Fountain (6:23)
7. Paper In The Wind (8:38)
8. The Periphery Of Unity (7:33)
9. Last antagonist (5:09)
10. Sheperd of consciousness (10:18)

Exoplanet: egy holland hangszobrász mély filozófiai mondanivalóval

Ebben az évben elég sok előadóval, zenével találkoztam, így a bőség zavarával kell küszködnöm, ha meg kellene neveznem az év producerét. Azonban, ha jobban szemügyre veszem a szettjeim tracklistáit egy név kitűnik abból: Exoplanet. A holland Oscar van der Knaap 2010-ben abszolút földönkívüli teljesítményt nyújtott, eredeti és átütő erejű produkcióival minden hallgatójának garantálta az ingyen jegyet a Világűrbe és vissza.

— Hello Oscar, köszi, hogy szakítottál időt az interjúra. Az internetes oldalakat böngészve nem nehéz kitalálni, hogy te egy befelé forduló személyiség vagy. Sem rólad készült fotókat, sem a részletes biográfiádat nem találhatjuk meg a világhálón. A háttérben ténykedő producer imidzse része a zenei hitvallásodnak? Ha előzetesen nem olvastam volna felőled azt hinném, hogy Exoplanet egy földön kívüli egyed. Törjük meg a csendet. Ki is Exoplanet valójában?
— Exoplanet nem más, mint Oscar van der Knaap, és ha a google-t használod nem hinném, hogy megoldhatatlan feladat lenne, hogy megtalálj engem és kíváncsiskodj velem kapcsolatban. De nem spam-elem szét a világhálót, és igen befelé forduló személyiség vagyok. Azt hiszem többet tudhatsz meg a lelki világomról, ha meghallgatsz egy Exoplanet zenét, mint ha egy átlagos biográfia tényeit nyálaznád át. Mivel a zene hordozhat kódolt üzenetet, az is lehet, hogy egy szerenádot hallgatsz tőlem a döglött aranyhalamhoz, de ez nem tudatosul benned, csak nagyjából érzed. Megjegyezném, hogy én ugyanúgy szeretem az unikornisokat és a nukleáris robbanófejeket.

— Mikor döntöttél úgy, hogy zeneírásra adod a fejed? Mennyire volt rögös az út a kezdetektől napjainkig? Hogyan érhető tetten a fejlődés a produkcióidban? Miként épül fel egy Exoplanet darab?
— Olyan 13 éves lehettem, amikor belevágtam. Persze éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy valami épkézlábat alkossak, mivel nem voltam képzett zenész. Ennek ellenére volt érzékem az atmoszférák létrehozásához, így egyszer amikor eljutottam arra a pontra amikor a produceri képességeim már elég jók voltak ahhoz, hogy olyan légkört teremtsek, amit a gondolataimban őrzök akkor kezdődött el az igazi mulatság. Ez az igazi visszacsatolás, hiszen az eszközök használatával olyat tudtam alkotni, ami a fejemben már megvolt, miközben ezt csináltam még többet tanultam meg az általam használt eszközöről, ami újabb ötletekhez vezetett. Ez a folyamat kombinálva az általános hangulatommal vezérelte a lassú változást a zenéim hangzásában és stílusában. Egy Exoplanet darab, mint ahogy említetettem a gondolataimban lévő atmoszféraként épül fel. Ezt nehéz szavakba önteni, a legjobb leírást az audio adja, de ne úgy képzeld el, hogy úgy kezdek hozzá, hogy na most csinálok egy szomorú dalt. Ennél sokkal különlegesebb érzésekről beszélek. Viszonylag hamar eldöntöm, hogy milyen stílusú lesz a zene, downtempo, uptempo, nagyon minimalista, rideg vagy kellemes, hátradőlős. Amint elkezdek egy zenét, az egész ötlet idő közben is sokat fejlődhet és persze elmehet egy teljesen más irányba is.

— A zenéd — egy nagy adag minimalizmussal a ritmus szekcióban és atmoszférikus, fura pad-hangokkal a dallamvilágbában — elég egyedinek számít manapság. Igazság szerint Monolake produkcióihoz tudnám hasonlítani, csak sokkal több melódiával. Kik voltak hatással a munkáidra? Melyik a legfőbb elem, ami meghatározza nálad a komponálás folyamatát?
— Monolake egy fontos inspiráció számomra, mint producer. Ahogy elhelyezi a hangokat egy elképzelt audio térben az zseniális. Ez ösztökélt arra, hogy a lehető legjobban ráirányítsam a figyelmet a hangok elhelyezésére. A hangok frekvenciákból állnak, de csupán egy meghatározott spektrumú frekvenciát tölthetünk meg, ezért bölcsen kell kiválasztani a hangokat, mert összeakadhatnak. Ez az első része a történetnek, a másik csupán cukormáz a tortán: az effektek, mint a reverb és a delay használatával hangokat szimulálunk egy bizonyos térben. Rengeteg előadó van, akit szeretek és hallgatok illetve, akik befolyásoltak engem, s egyben az Exoplanet hangzást is. Egyikőjüket mindenképp meg kell említenem: a svéd 12 Moons-t aka Michael Andersen-t. Ő felszívódott a zenei szcénából, s talán a Földről is néhány éve. Weblapja a 12moons.se is eltűnt. Talán úgy érezte, hogy Solid State albumával elérte pályája csúcsát. Remélem azért egy nap visszatér. Annyira különleges hangzása volt, s a Solid State albuma az egyik kedvenc lemezem a mai napig.

— Ha jól tudom van egy szinesztézia koncepciód. Mesélj már erről részletesebben.
— Szeretek úgy tekinteni a hangokra, mint geometriai formákra. Ez ugyanis segít a zeneírásban. Nem tudom, hogy mások miként fogják fel a zenét, de a szinesztézia egy gyakori jelenség, amit változó intenzitással érzünk. Ez egy filozófikusan is érdekes jelenség, mivel megtaníthat nekünk valamit arról a kapcsolatról, ami a megismerés és a valóság között van. A hangot például teljesen másféle képpen lehet felfedezni, attól függően, hogy az agy miként dolgozza fel és keveri össze az érzeteket. A szubjektív élmény pedig színt ad a valóságnak, a szó szoros értelmében láthatod a hangot.

— Számomra Artette 'I Am'-jéhez készített átiratod az év legjobb remixe. Hogyan vágsz bele egy remix gyúrásába? Te választod a zenét vagy a kiadó küldi a felkérést? Elvonatkoztatsz az eredeti darabtól, vagy a fő alkotóelemeket azért beleépíted a munkádba?
— Azt hiszem maga Artette kért fel a remixre. Ugye jöttem neki eggyel, mivel anno remixelte a 'Flight Of The Outcast Owl' című számom. Mint, ahogy mások is én is az eredeti anyag és a remixpakk meghallgatásával kezdem a munkát. Aztán jön az ötlet, hogy merre induljak el, majd a munka további része hasonló felfogásban készül, mint a saját számaim esetében - az egyetlen különbség, hogy az eredeti darab részleteit is belegyúrom a verziómba. Az 'I Am' remixemben ez főleg a vokált és a dallamot jelenti.

— Mire számíthatunk tőled 2011-ben? Esetleg érkezik az első albumod?
— Az album már készen van, jövőre jelenik majd meg a Proton-nál, amit természetesen kimásolt single-k és remixek is kísérnek majd. Ettől függetlenül sok zenére számíthattok tőlem, de most csak ennyit árulhatok el.

Click here for the english version of this interview!