Exoplanet: egy holland hangszobrász mély filozófiai mondanivalóval

Ebben az évben elég sok előadóval, zenével találkoztam, így a bőség zavarával kell küszködnöm, ha meg kellene neveznem az év producerét. Azonban, ha jobban szemügyre veszem a szettjeim tracklistáit egy név kitűnik abból: Exoplanet. A holland Oscar van der Knaap 2010-ben abszolút földönkívüli teljesítményt nyújtott, eredeti és átütő erejű produkcióival minden hallgatójának garantálta az ingyen jegyet a Világűrbe és vissza.

— Hello Oscar, köszi, hogy szakítottál időt az interjúra. Az internetes oldalakat böngészve nem nehéz kitalálni, hogy te egy befelé forduló személyiség vagy. Sem rólad készült fotókat, sem a részletes biográfiádat nem találhatjuk meg a világhálón. A háttérben ténykedő producer imidzse része a zenei hitvallásodnak? Ha előzetesen nem olvastam volna felőled azt hinném, hogy Exoplanet egy földön kívüli egyed. Törjük meg a csendet. Ki is Exoplanet valójában?
— Exoplanet nem más, mint Oscar van der Knaap, és ha a google-t használod nem hinném, hogy megoldhatatlan feladat lenne, hogy megtalálj engem és kíváncsiskodj velem kapcsolatban. De nem spam-elem szét a világhálót, és igen befelé forduló személyiség vagyok. Azt hiszem többet tudhatsz meg a lelki világomról, ha meghallgatsz egy Exoplanet zenét, mint ha egy átlagos biográfia tényeit nyálaznád át. Mivel a zene hordozhat kódolt üzenetet, az is lehet, hogy egy szerenádot hallgatsz tőlem a döglött aranyhalamhoz, de ez nem tudatosul benned, csak nagyjából érzed. Megjegyezném, hogy én ugyanúgy szeretem az unikornisokat és a nukleáris robbanófejeket.

— Mikor döntöttél úgy, hogy zeneírásra adod a fejed? Mennyire volt rögös az út a kezdetektől napjainkig? Hogyan érhető tetten a fejlődés a produkcióidban? Miként épül fel egy Exoplanet darab?
— Olyan 13 éves lehettem, amikor belevágtam. Persze éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy valami épkézlábat alkossak, mivel nem voltam képzett zenész. Ennek ellenére volt érzékem az atmoszférák létrehozásához, így egyszer amikor eljutottam arra a pontra amikor a produceri képességeim már elég jók voltak ahhoz, hogy olyan légkört teremtsek, amit a gondolataimban őrzök akkor kezdődött el az igazi mulatság. Ez az igazi visszacsatolás, hiszen az eszközök használatával olyat tudtam alkotni, ami a fejemben már megvolt, miközben ezt csináltam még többet tanultam meg az általam használt eszközöről, ami újabb ötletekhez vezetett. Ez a folyamat kombinálva az általános hangulatommal vezérelte a lassú változást a zenéim hangzásában és stílusában. Egy Exoplanet darab, mint ahogy említetettem a gondolataimban lévő atmoszféraként épül fel. Ezt nehéz szavakba önteni, a legjobb leírást az audio adja, de ne úgy képzeld el, hogy úgy kezdek hozzá, hogy na most csinálok egy szomorú dalt. Ennél sokkal különlegesebb érzésekről beszélek. Viszonylag hamar eldöntöm, hogy milyen stílusú lesz a zene, downtempo, uptempo, nagyon minimalista, rideg vagy kellemes, hátradőlős. Amint elkezdek egy zenét, az egész ötlet idő közben is sokat fejlődhet és persze elmehet egy teljesen más irányba is.

— A zenéd — egy nagy adag minimalizmussal a ritmus szekcióban és atmoszférikus, fura pad-hangokkal a dallamvilágbában — elég egyedinek számít manapság. Igazság szerint Monolake produkcióihoz tudnám hasonlítani, csak sokkal több melódiával. Kik voltak hatással a munkáidra? Melyik a legfőbb elem, ami meghatározza nálad a komponálás folyamatát?
— Monolake egy fontos inspiráció számomra, mint producer. Ahogy elhelyezi a hangokat egy elképzelt audio térben az zseniális. Ez ösztökélt arra, hogy a lehető legjobban ráirányítsam a figyelmet a hangok elhelyezésére. A hangok frekvenciákból állnak, de csupán egy meghatározott spektrumú frekvenciát tölthetünk meg, ezért bölcsen kell kiválasztani a hangokat, mert összeakadhatnak. Ez az első része a történetnek, a másik csupán cukormáz a tortán: az effektek, mint a reverb és a delay használatával hangokat szimulálunk egy bizonyos térben. Rengeteg előadó van, akit szeretek és hallgatok illetve, akik befolyásoltak engem, s egyben az Exoplanet hangzást is. Egyikőjüket mindenképp meg kell említenem: a svéd 12 Moons-t aka Michael Andersen-t. Ő felszívódott a zenei szcénából, s talán a Földről is néhány éve. Weblapja a 12moons.se is eltűnt. Talán úgy érezte, hogy Solid State albumával elérte pályája csúcsát. Remélem azért egy nap visszatér. Annyira különleges hangzása volt, s a Solid State albuma az egyik kedvenc lemezem a mai napig.

— Ha jól tudom van egy szinesztézia koncepciód. Mesélj már erről részletesebben.
— Szeretek úgy tekinteni a hangokra, mint geometriai formákra. Ez ugyanis segít a zeneírásban. Nem tudom, hogy mások miként fogják fel a zenét, de a szinesztézia egy gyakori jelenség, amit változó intenzitással érzünk. Ez egy filozófikusan is érdekes jelenség, mivel megtaníthat nekünk valamit arról a kapcsolatról, ami a megismerés és a valóság között van. A hangot például teljesen másféle képpen lehet felfedezni, attól függően, hogy az agy miként dolgozza fel és keveri össze az érzeteket. A szubjektív élmény pedig színt ad a valóságnak, a szó szoros értelmében láthatod a hangot.

— Számomra Artette 'I Am'-jéhez készített átiratod az év legjobb remixe. Hogyan vágsz bele egy remix gyúrásába? Te választod a zenét vagy a kiadó küldi a felkérést? Elvonatkoztatsz az eredeti darabtól, vagy a fő alkotóelemeket azért beleépíted a munkádba?
— Azt hiszem maga Artette kért fel a remixre. Ugye jöttem neki eggyel, mivel anno remixelte a 'Flight Of The Outcast Owl' című számom. Mint, ahogy mások is én is az eredeti anyag és a remixpakk meghallgatásával kezdem a munkát. Aztán jön az ötlet, hogy merre induljak el, majd a munka további része hasonló felfogásban készül, mint a saját számaim esetében - az egyetlen különbség, hogy az eredeti darab részleteit is belegyúrom a verziómba. Az 'I Am' remixemben ez főleg a vokált és a dallamot jelenti.

— Mire számíthatunk tőled 2011-ben? Esetleg érkezik az első albumod?
— Az album már készen van, jövőre jelenik majd meg a Proton-nál, amit természetesen kimásolt single-k és remixek is kísérnek majd. Ettől függetlenül sok zenére számíthattok tőlem, de most csak ennyit árulhatok el.

Click here for the english version of this interview!