Aeron Aether: „Nálam nem a totális népszerűség elérése a cél”

Sokszor vagyok úgy, hogy hallgatok egy zenét és megtetszik ezért izibe utánajárok, ki is az elkövető. Anno emlékszem nagyon meglepődtem, amikor a 2009-ben a Silk Digital-on megjelent Aeron Aether 'Aeron Is Coming' EP által feltüzelve az előadó nevét bepötyögve kiderült, hogy Kovács Gábor áll a projekt mögött. Gábor - bár sokan nem tudják - az elmúlt években olyan nagy nevekkel dolgozott közösen, mint Matt Darey, Tiff Lacey illetve Mango. EP-i, remixei rendszeresen bukkannak fel elismert progressive house/breaks lemezlovasok playlist-jein. Aeron nem profitorientáltan áll hozzá a zenéléshez (mint napjainkban sajnos oly sokan). Számára a népszerűség csupán sokadik a sorban, a legfontosabb a minőségi szórakoztatás és az önkifejezés a lehető legszínvonalasabb módon. Az interjúval kapcsolatos megkeresésünkre is azonnal reagált, amiben azért Flashtech-nek is szerepe van, aki zenéivel, mint az Arrival kiadó vezetőjét bombázta, s a kontaktot is megadta nekünk.

— A szokásos első kérdések egyike, mikor csöppentél bele a zenei körforgásba, s mikor választottad a tétlen zenehallgatás helyett a zeneírást? Kik hatottak rád és milyen üzenetet próbálnak a zenéid közvetíteni?
— Ez a része eléggé átlagos a zenével foglalkozók körében. Gyerekkoromban megbabonáztak a szintetizált hangzások, aztán amint kapcsolatba kerültem a számítógépekkel már rögtön azt kerestem, hogy hogyan tudnék hasonló hangot kicsikarni belőlük a saját szájízem szerint, kezdve a C64 kezdetleges zeneszerkesztőitől a trackereken keresztül egészen a ma használt szoftverekig, mint az Ableton. Persze e kettő közt rengeteg idő eltelt, és rengeteg program megfordult a kezeim között. Az Aeron Aether nevet 2007 környékén vettem fel, előtte más neveken működtem más stílusokban. Ez fordulópont volt minden téren, és ebben az évben meg is jelent az első kiadvány ezen a néven, az Abandon c. breaks track a Tilth Music-nál. Ettől a ponttól már nyomonkövethető vagyok. A zenéim rengeteg irányból táplálkoznak. Minden zene amit hallok, és érzés amit érzek hat rám valamilyen szinten, de a természetből is rengeteg ihletet merítek.

— Az Aeron Aether név külföldön jobban cseng mint itthon. Mennyire zavar az téged, hogy a munkásságod a hátárainkon túl talál igazán pozitív visszhangra? Hasonló cipőben járó pályatársaiddal (Kay-D, Retroid, VG & Dave Sullivan, Human8) mennyire tartod a kapcsolatot?
— Kezdek hozzászokni. Azért a magyaroktól is egyre több pozitív visszajelzést kapok szerencsére, de még mindig elég ritka. Szerintem ez betudható annak hogy kis ország vagyunk, és a stílusok amiket képviselek nem igazán népszerűek itthon, vagyis népszerűek lennének, ha lehetőséget kapnának hazánk dallamosabb, de mégsem kommersz stílusokat képviselő feltörekvő tehetségei, és nem csak a jól bevált arcokat tolnák mindenhol. Az emberek nyíltak lennének az újdonságra, ha egy megfelelő promócióval ellátott bemutató party-sorozat indulhatna az új arcoknak, akik külföldön már ismertek valamennyire, esetleg egy nemzetközileg elismert névvel téve azt még eladhatóbbá. Elég sok magyar producerrel tartom a kapcsolatot, és sokuk megérdemelné azt, hogy méltó figyelmet kapjanak itthon.

— Milyen volt Matt Darey-vel közösen dolgozni? Személyesen is találkoztatok, vagy csak interneten keresztül tartottátok a kapcsolatot?
— Nagyon örültem hogy Matt-el alkothattunk közös muzsikákat, mert így olyan énekesnőkkel volt lehetőségem együtt dolgozni, mint Tiff Lacey és a Ridgewalkers énekesnője. Egyelőre személyesen még nem találkoztunk, de biztos vagyok benne hogy a jövőben lesz még rá lehetőség. Matt teljesen profi módon kezeli a dolgokat, egy teljesen normális embernek ismertem meg, és örülök hogy ő még támogatja a sokak által már jó pár éve kihalásra ítélt progressive breaks stílust.

— Ha jól tudom te vagy az Arrival Records feje. Mi alapján válogattok a hozzátok beérkező több száz szám közül? Ki tartoznak a label húzónevei közé? Kikre lesz érdemes odafigyeljünk a jövőben?
— Nagyon örülök hogy tagja lehetek a Silk Music csapatnak, Max Flyant, Mango, Jacob Henry és Gorm Sorensen mellett. Úgy érzem, hogy kezd a méltó helyére kerülni a nagy kiadók között a Silk kiadócsoport, és emögött elég nagy munka húzódik meg. Az Arrival egy olyan kezdeményezés, ami főleg az eddig névtelen, de tehetséges arcoknak próbál segíteni, és elindítani őket azon a bizonyos úton. Nehéz kiemelni konkrét neveket, mert a kiadó lényege hogy mindig keressük a minőségi friss hangzásokat. Ez alapján is válogatunk, a sok beérkezett zene közül azoknak adunk lehetőséget a megjelenésre, akiben látunk fantáziát. A stílus nem feltétlenül kötött, de főleg progressive house/trance/breaks irányokat követjük, ahogy azt már a Silk Digital esetében is megszokhatták az emberek. Lényeg hogy legyen a zenében valami extra, valami, amire felkapjuk a fejünket, és magával ragad.

— Melyik produkciódra vagy a legbüszkébb és miért? Volt-e olyan dalod, amivel alaposan megszenvedtél (mert mondjuk nem találtad a megfelelő hangot, vokált stb)?
— Általában ha egyszer leülök zenélni, akkor elég hamar jönnek az ötletek. Ami sok időt vesz igénybe az inkább a dal kikeverése, felépítése. Amivel nagyon meg tudok szenvedni az egy olyan zene remixelése, amiben nem találok semmit, amit megfoghatnék, vagy a dallamvilágát nem tudom az én szájízem szerintire átdolgozni. Nehéz rangsort felállítani a zenéim között. Kedvenceim vannak, de konkrétan olyan, amire a legbüszkébb vagyok, még nincs. Remélem hamarosan meg tudok alkotni egy ilyet is.

— Általában hogyan készül egy Aeron Aether produkció? Milyen eszközökkel (hard/software) rakod össze a zenéidet?
— Állandó receptem nincs. Próbálok azért valamennyire arra törekedni hogy mindig legyen a zenéimben valami különleges, valami új, még ha nem is mindig sikerül. Ez persze néha hátrány is, mert aki csapong stílusban és hangzásban, annak nehezebb állandó rajongókat szereznie, mert nem mindegyik zene tetszik egy adott embernek emiatt, de hát nem volt kedvem 3-4 aliast csinálni magamnak, ez mind én vagyok. Persze ez nem gond, nálam nem a totális népszerűség elérése az elsődleges cél, hanem az hogy olyan zenéket alkossak, amelyek valami különlegeset adnak az embereknek, és persze nekem is tetszik. Egyébként az Ableton Live-ot használom különféle pluginekkel kiegészítve, ezen kívül van egy 4 oktávos Roland PC-300 midi billentyűm, két midi controllerem, egy Alesis M1 Active mk2 stúdió monitor hangfalpárom és egy Audio Technika ATH-M50 monitor fülesem. A dallamokat mindig a midi billentyűzeten írom, mert már nagyon nehezemre esik egérrel pöttyözgetve dallamot csinálni.

— Szerinted hosszú távon lehet-e itthon is masszív rajongótábora az új progressive hangzásnak? Manapság mintha mindenki a trance-re lenne rákattanva. Egyáltalán mi lesz az aktuális trend 2011-ben a magyar klubokban?
— Én igazából örülök annak hogy végre kezdünk kitörni a techhouse és minimal nyújtotta egyhangúságból, még ha a trance irányába is. Most persze gondolom sokan megköveznének, de nekem nagyon unalmas ez a ma trendi lélektelen-dallamtalan robotzene, pláne hogy tudom hogy mennyi idő egy ilyet összelegózni az előre gyártott stílus specifikus sample pack-ekből egy igényes proghouse, progtrance vagy progbreak zenéhez képest. De a másik véglet, az a bizonyos "őstrance", amelyik 10 éve ugyanazokat az arpokat és saw lead-eket használja nekem sem igazán az ínyemre való, viszont a technikailag modern, inkább progtrance-nek nevezhető dolog nagyon jó tud lenni. Én reménykedem benne hogy hamarosan már jön a következő trendváltás itthon, ahogy az 3-4 évente meg szokott történni, és végre oda kerül a palettán az igényes dallamos elektronikus tánczene, ahova kell. Azt kívánom 2011-re, hogy támogassuk a magyar elektronikus zenét, mert van mire büszkének lennünk.

— Aeron Aether mit tervez a következő évre? Gondolom még jobban rákapcsolsz...
— Évek óta tervezem már a saját albumom, most talán végre el is kezdem. Ez persze majd azzal jár együtt hogy nem remixelek ennyit mint az elmúlt években, most végre kicsit az originalokra szeretnék koncentrálni. A többi pedig legyen meglepetés, érdekes együttműködésekre van kilátás.