2010. december 25., szombat

Kay-D újabb csodát tesz a lelkünkkel

Kajdi Krisztián aka Kay-D nem igazán tétlenkedett ebben az évben hiszen 365 nap leforgása alatt már második LP-jét tarthatjuk a kezünkben. A februári 'Source of miracles' organikus - prog, deep és break - hangzását mintegy folytatja a 'Ways to my soul', ami 11 valódi gyöngyszemet tartogat a számunkra.
A nyitó 'Oriental light' légiesen könnyed, de némi baljós fuvallatot is hozó hangképpel nyit, később az összhatást keleties vokál elemek és egy álmodozós szaxofon szóló is erősíti. A 'Smoky town' receptjében nem sokkal tér el az 'Oriental light'-tól, itt azonban egyértelműen a szaxofon játsza a főszerepet, a szépen elnyújtott, hipnotizáló string-ek mellett. A 'Wonderful to see again' csodálatos, érzelmekkel és bársonyos szinti szőnyegekkel teli zene. Olyan hangképet kapunk, amely komplexitásában lekörözhetetlen. A 'Breathless girl' már klubosabb hangzású darab, amely abszolút hozza a Misqtiue-s hangzásvilágot, természetesen Kay-D sajátos megoldásaival egyetemben. A gitárszóló a kiállásban pedig csak hab a tortán. A 'Humanity'-t is a pörgősebb darabok közé sorolhatjuk, persze a szó nemesebb értelmében (itt sem több a bpm-szám, mint 128). Az elszállós sound a breakdown-ban kezd rá, de nagyon. Amolyan prog-deep-world music-ot kapunk az arcunkba. A 'Place in my heart' is hihetetlen eufóriát okoz dallamaival, amitől pár pillanatra teljesen magunkba révedünk, s átérezzük a zene mondanivalóját. A 'Diffrence' igazi szférák zenéje, egy tudatos szimfónia a végtelen univerzumról. A 'Land of the shades' karakán groove-jával és psy-s háttérelemeivel ragadja meg a figyelmünket, a kiállásban aztán egy érdekesen szintetikus gitárnyúzás következik. Egyedi. A 'Planet Peace' békésebb vizekre evez. A gitár itt is megszólal, de jóval szerényebben, amolyan Shah-i értelemben. Ez talán a korong leginkább trance-be hajló szerzeménye, de tekintve tempóját és komplexitását nem hiszem, hogy bármelyik trance dj playlist-jébe bekerül majd. Ezután érezik személyes kedvencem a korongról, a 'My sweet home', ami természeten az otthon melegségét sugározza magából, s végre a fanyalgók a vokált, mint alkotóelemet is újra üdvözölhetik. A záró 'Through the land of the red poison' egy elég korrekt prog-break darab, felvértezve minden földi jóval, aminek egy dögös törtütemes zenében benne kell lennie.
Összességében Kay-D ismét nagyot alkotott. Csodabogár ez a figura, hogy egy éven belül kétszer is ilyen minőségű produkcióval tudott előrukkolni. Talán egy kicsit néha soknak érezzük az egyforma hangképeket, de a kellő lelkiállapotban meditálva nagyon tud ülni, higgyétek el nekem. Én egy 9/10-re értékelném. Ne hagyjátok ki!

Kay-D - Ways to my soul

Label: Mistique Music
Katalógus szám: MIST116
Ország: Grúzia
Megjelent: 2010. december
Stílus: Deep house, progressive house, breaks
Producer: Kay-D aka Kajdi Krisztián

Tracklist:
1. Orient light (8:20)
2. Smoky town (7:33)
3. Wonderful to see again (8:11)
4. Breathless girl (8:07)
5. Humanity (8:15)
6. Place in my heart (7:57)
7. Difference (8:01)
8. Land of the shades (7:58)
9. Planet Peace (8:01)
10. My sweet home (8:45)
11. Through the land of teh red poison (8:26)

Egy kis kedvcsináló

1 megjegyzés:

  1. Csak most sikerült teljes terjedelmébe végigkagylózni az albumot. És ugyanolyan frankós, mint az első szerzői. Egy kicsit másabb a karakterisztikája a lemeznek, de mámorító zenék szerepelnek rajta. 'Place In My heart' féle férfi vokál egy az egyben ugyanaz, mint ami a Hypnotized (Deep Vocal Mix)-ben is szerepel. Jah és persze ugyanaz a monumentális érzés kerít minket hatalmába. Nagy kedvenc mind a kettő zene!
    Szép album! Tőlem is kap egy 9/10-et!

    VálaszTörlés