|
A Stellar brand tagjai |
A
Stellar Fountain Records az elmúlt tíz évben megannyi emlékezetes kiadvánnyal örvendeztette meg a progressive house, deep house/organic house, melodic techno fanatikusokat itthon és a határainkon túl is. Hazai vonatkozásban a progressive house hangzásban pionírnak számító
FeralCode Records (alapítva: 2005 /
Feral Code),
Tilth Music (alapítva: 2005 /
Snake Sedrick) és
Morphosis Records (alapítva: 2007 /
Retroid) által elkezdett úton tovább építkezve a
Stellar Fountain stabil szereplője lett a magyar elektronikus szcénának, ügyesen ötvözve a tehetségek felkarolását és az aktuálisan pörgő neveket a repertoárjukban.
Olyan nevek kezdték a
Stellar-nál bontogatni a szárnyaikat, mint például
D.M.P (aka Robert R. Hardy),
Tomek,
Underground Ticket,
John Drummer,
Spacebeat,
Ri9or (a techno berkekben manapság befutott
blaktone formáció egyik tagja). Az évek során olyan elismert nevekkel egészült ki a line up, mint
Cid Inc, Deepfunk, Marcelo Vasami, Paul Hazendonk, Dmitry Molosh, Derek Howell, Silinder, Oliver Lieb és
Juan Deminicis.
A három alapítóval -
Erich Von Kollar, MiraculuM, Greyloop - a kerek évforduló kapcsán ültünk le és beszélgettünk sikerről, nehézségekről, a jövő irányáról, illetve összegyűjtöttük személyes kedvenceiket.
|
A Stellar team (B->J: Greyloop, MiraculuM, Erich Von Kollar |
DZ blog: Kezdjük egy
egészen banális kérdéssel. Hogyan ismerkedtetek meg és honnan jött az ötlet,
hogy közösen kiadót alapítotok?
MiraculuM: Lassan olyan rég volt már, hogy kezdem elfelejteni, de a
Gergőnek volt, illetve van is egy blogja, amit nagyon szerettem, elektronikus
zenékkel kapcsolatos témákban, ahová egy idő után én is írogattam posztokat,
meg talán mutogattam neki pár zenémet, innen az ismeretség, igazából vissza
kellene olvasni a levelezést, biztos tanulságos lenne. Erik pedig játszotta
valamelyik zenémet az akkor már a Protonon futó műsorában, ez valamikor
2010-ben vagy '11 elején lehetett, és ezzel kapcsolatban írt rám, szimpatikus
volt, hogy olyan fiatalon milyen céltudatos, és fókuszált volt. Aztán
felkínálták neki, hogy alapítson kiadót, mert a Proton akkor kezdett el egy
intenzív bővítési kampányt, és akkor megkérdezte, hogy tudnék-e benne segíteni.
Ennek kapcsán ismertettem Gergőt és Eriket is össze, lelki szemeim előtt
láttam, hogy hárman annyira sokoldalúak tudunk lenni, hogy az biztos jól
működne, aztán az első megjelenésünk 2011 szeptemberében volt.
Greyloop: Ebben a 10 évben annyi minden történt, hogy aprólékosan a kezdetekre
már nem is emlékszik az ember. Ezért jó, hogy előttem Gyuri összefoglalta mindezt
😊 A saját szemszögemből nézve a sztorit Gyurit
ismertem meg először, mi adj isten ő is blogolt és nagyon aprólékos,
választékos nyelvezettel írt az arra érdemes elektronikus zenei produkciókról.
Mivel akkoriban az állásom és a hobbim is az írás volt egyből éreztem a közös
nevezőt vele. A kiadósdinak is részéről volt előzménye, mert 2009-ben indította
el a MiraculuM Recordings-szot, ami bár csak 4 kiadványt ért meg, de mindenképp
a Stellar Fountain előzményének tekinthető. Gyuri itt már látta, hogy egy
independent label mi is valójában, hogy lehet mindezt elindítani, fenntartani.
Ekkoriban Gyuri mutatta be nekem Eriket, akiben hihetetlen ambició dolgozott,
dj-ként az amerikai Proton szinte a tenyeréből evett, több dj mix kiadványt is
jegyzett náluk. Ők ajánlották fel neki a lehetőséget, hogy akár saját kiadót is
vihetne, ő pedig ránk gondolt, akiknek volt kontaktja producerekhez, illetve
némi tapasztalata a kiadó gründolásról és üzemeltetésről. Ezt hoztuk aztán
közös nevezőre és startoltunk el 2011 szeptemberében.
Erich Von Kollar: Onnan indult minden, hogy – emlékeim
szerint – 2010 nyarán felfedeztem egy MiraculuM track-et, a ’Green Pastures
Quiet Waters'-t, és egy kis utánajárás következtében tudatosult bennem, hogy
egy magyar producerről van szó a dal mögött, nevezetesen Udvardy Gyuriról.
Annyira megtetszett különleges hangzása miatt a zene, hogy fel is kerestem
Gyurit és chat-elés formájában szóba is elegyedtünk. Ekkoriban már az amerikai
Proton Radio csatornáján elindult a ’Relations’ című havi rádiósműsorom és gondoltam,
elkérem tőle ezt a darabot, hogy színesítsem vele az aktuális szettemet. Erre
felbuzdulva több zenét is küldött át, hogy nyugodtan használjam őket. Ebben az
időben kezdtem ismerkedni a producerkedés világával és Gyuritól kértem
tanácsokat, hogy véleményezze kezdetleges próbálkozásaimat, és építő kritikákat
fogalmazzon meg azokkal kapcsolatban. Egyik, már kész dalomat a Proton Music
kiadójával meg is osztottam, reménykedve egy esetleges megjelenésben egyik
sublabeljük-nél. Ezt meghallgatva felajánlották, hogy akár én is indíthatnék
egy saját ilyen társkiadót az ő disztribúciójuk alatt, amennyiben érdekel a
dolog. Gyurival diskurálva megemlítettem neki a dolgot és felajánlotta szíves
segítségét, némi korábbi label manager-i tapasztalatai révén. Eközben bemutatta
nekem virtuális úton Németh Gergő nevű ismerősét, aki ekkor a ’Deep Zone Musix’
blogot vezette, telis-tele érdekes zenei cikkekkel, tartalmakkal. Gergő
újságíró mivoltából nagyon profin vitte ezt a blogot és rengeteg kapcsolatra
tett szert az elektronikus zenei világból producerek és DJ-k terén. Ezek után
megfogalmazódott bennünk, hogy mi lenne, ha hármunk erejét egyesítve vágnánk
bele a kiadó alapításába. Elképzeléseinket és ötleteinket benyújtva a
Proton-nak, 2011 nyár végén/ősz elején elindult a kiadó és ez év szeptemberében
napvilágot is látott első megjelenésünk.
|
A hazai prog élvonal 2012-ben egy Cöxpon-os fellépés után |
DZ blog: Kezdetben mi
volt a zenei célotok a kiadóval? Mennyire kellett megküzdeni az ismeretlenség
tényével eleinte, amikor egy artistot éppen a labelhez akartatok csábítani?
MiraculuM: Talán a kezdőknek akartam leginkább segíteni. A 2000-es években
teljesen más volt még a szcéna, és amatőr zenészként rengeteg olyan előadót
ismertem, akik tök jó dolgokat csináltak, de soha nem tudtak kiadványra
kerülni. Mai napig is hallgatok olyan zenéket abból az időszakból, amik
unreleased-ek maradtak. Szóval elsősorban ilyen zenészeket akartunk feltúrni Soundcloud-on
például, hogy esélyt adjunk. Illetve a magyarokra is akartunk fókuszálni.
Az
ismeretlenség természetes volt, nem kellett vele küzdeni, illetve akkor még
ebből a szempontból nem volt olyan nehéz dolgunk, mint ma lenne, mert sokkal
kisebb volt a konkurencia, még a nagyobb nevek is sokkal könnyebben elérhetőek
voltak, és nyitottabbak volt a kooperálásra. Úgy emlékszem abban az időben, tehát
a 2000-es évek legelején még sokkal nagyobb szó volt önmagában az, ha kiadód
volt. Sokat segített az is, hogy Gergő a blogjának köszönhetően elég
kiterjedt ismeretségi körrel bírt, sok emberrel tartotta a kapcsolatot.
Greyloop: Mondhatnám azt, hogy nehéz volt, de a kezdeti lelkesedés nem
foglalkozik a falakkal és addig megy előre tőle az ember, amíg meg nem szerzi,
amit szeretne. Mivel a blog révén volt kontaktom sok olyan producerhez, akikről
már írtam, illetve, akik akkoriban már javában a progressive house műfajban
alkottak (East Café, Reelaux, Dynamic Illusion, Retroid, Nomean, Kay-D, Jozef
Kugler) az induláshoz szükséges személyi tőke adott volt. Gyakorlatilag velük
töltöttük meg az első pár kiadványunkat, mellette a Proton közös demo
pool-jához is hozzáfértünk és ott is találtunk néhány csiszolatlan gyémántot
(Omar Fayyad, Alexander B, Tuxedo). Ezzel párhuzamosan elkezdtünk kapcsolatba
lépni olyanokkal is, akiket nem ismertünk, de a munkáik alapján abszolút
passzoltak a kiadónk hangzásvilágához. Ez könnyebb volt, mint manapság, sokaknál
az amatőr lelkesedés, a naiv „adni szeretnék valamit a világnak a
művészetemből” jellegű attitűd dominált, nem pedig a „híres leszek és egy zsák
pénzt keresek” típusú. Egy elfogadható koncepcióval már nyert ügye volt az
embernek. Ma már mindent is kell ígérned és akkor is csak maximum beállsz a
sorba a jobb anyagokra licitálók közé.
Erich Von Kollar: Én úgy gondolom, hogy az ismeretlenség
tényével mi abszolút nem is foglalkoztunk. A cél a minőségi elektronikus zene publikálása
volt, olyan formán, ami lefedi mindhármunk ízlésvilágát, kezdetben főként
ígéretes magyar producerek munkáinak támogatásával. Bár, mivel ekkor már futott
a Proton Radio-n a saját show műsorom, Gergő tele volt jó kontaktokkal,
MiraculuM neve pedig produceri munkái miatt tűnt fel a színen, így akik tudták,
hogy kik állnak a kiadó mögött, azok számára nem is voltunk teljesen
ismeretlenek, nagyjából el tudtak képzelni rólunk egy adott hangzásvilágot,
irányvonalat. Talán ezek miatt és az akkoriban még kisebb számú konkurencia
miatt talán könnyebben elérhető volt egy-egy kiszemelt név.
|
Műhely pub, Proton meeting 2019-ben |
DZ blog: Ha meg
kellene vonni a mérleget, valójában az elmúlt 10 évnek mi volt a legnagyobb
tapasztalata a kiadó szempontjából? Van olyan, amit esetleg másképp csinálnátok
és melyik az a momentum, amit kiemelnétek, mint legnagyobb pozitívum?
MiraculuM: Nehéz tíz évet mérlegre tenni, de egy fantasztikus utazás az egész,
ugyanakkor egy folyamatos tanulási folyamat is. Utólag könnyű okosnak lenni, és
ma már rengeteg mindent másképp csinálnék. Sőt, visszatekintve látok egy
egy-két éves szakaszt amikor ott volt előttünk az esély, hogy a progi műfajon
belül tényleg a legnagyobb kiadók közé kerülhessünk. Akkor viszont ez fel sem
tűnt, és ezért nem is igazán reagáltunk semmit erre a szituációra, nem is
gondoltuk, hogy 'helyzet van'. Ma már pontosabban látom, hogy mit és hogyan
kellett volna ott csinálni, de nem volt meg a kellő tudás hozzá. Illetve jól
jöttek volna mondjuk 5-6 éve is olyan analizáló alkalmazások, mint amelyek ma a
rendelkezésre állnak, sokkal jobb döntéseket is lehetett volna hozni velük, de
akkor még nehezebb volt az adatokkal dolgozni. A legnagyobb pozitívum, hogy
legendás nevek is megfordultak nálunk, mint Oliver Lieb vagy Van Bellen,
illetve a jelenlegi progresszív élvonalból, ha megnézem mondjuk a Top 20
előadót, akkor abból volt nálunk 5. Mondjuk ez a tény hagy bennem némi
keserűséget is.
Greyloop: Számomra a legnagyobb tapasztalat az volt, hogy lelkes „amatőrök” is
tudnak valamit sikeresen csinálni hosszú ideig, ha dedikálják magukat a
feladatnak. Nyilván egy ponton túl azért már limitálja a sikerességet, ha az
ember a magánvagyonát nem dönti a pénznyelőbe, ami vagy bejön vagy nem. Ettől függetlenül én büszke vagyok arra, amit felépítettünk. Voltak benne olyan
momentumok, amiket csinálhattunk volna másképp, de utólag erre úgysincs már
esély és értelme se sok van.
A fénypontok közé sorolnám, amikor Erik közbenjárására a görög Bloque fesztivál
hivatalos sampler kiadványa 2015-ben a Stellar-on jött ki olyan nemzetközi
előadók közreműködésével, mint Paul Hazendonk, Dustin Nantais, Graziano Raffa,
Nick Varon vagy Dmitry Molosh.
Érdemes megemlítenem továbbá, hogy két olyan egykori „nehéztüzért” is sikert
megnyerni a kiadványainkra, mint Van Bellen vagy John Johnson, akik több év
kihagyás után tértek vissza a zene világába és érdemesnek találták a kiadót
arra, hogy a munkáikat gondozzuk.
Erich Von Kollar: Egy kiadó menedzselésénél, akár csak a
producerkedésnél, folyamatosan tanul valamit az ember, mindig érik újabb, eddig
még nem tapasztalt fordulatok, történések, csavarok. Az egyik talán
legkiemelkedőbb tapasztalat, hogy nem árt, ha minden eshetőségre van egy
B-terve is a csapatnak, hogy gyorsan és hatékonyan le tudjuk reagálni az
esetleges változásokat, makro szinten legyen szó akár a piac alakulásáról, a
globális hangzásvilág formálódásáról, vagy mikro szinten egy-egy kiadvány ütemezésének/összetételének
borulásáról.
Büszkék lehetünk arra a fiatal, feltörekvő producerek gondozása mellett, hogy
olyan előadók is megjelentek a kiadó neve alatt, mint például a nagyágyú Cid
Inc. vagy Dmitry Molosh. Valamint utólag az a tény is jó érzéssel tölti el az
embert, hogy a mai toplistás húzónevek, mint Shai T is, jóformán nálunk kezdtek
el nyiladozni, mielőtt világhírre tettek szert munkásságuk által.
Másképp csinálni utólag sok mindent lehetne, talán hasznos lett volna korábban
is komolyabb statisztikákat követnünk, habár ezt nem feltétlen engedte meg az
adott technológia, nehezebb volt bizonyos adatokhoz hozzáférni.
|
Hernan Cattaneo Erich-kel egy közös buliban |
DZ blog: Nem is olyan régen állítottatok
a zenei fókuszon, a felemelő, utaztatós progressive house helyett az organic
hangzás mellett tettétek le a voksotokat. Mennyire nehéz megküzdeni azzal, ha
egy label-t már elkönyvelnek egy bizonyos hangzás zászlóvivőjének?
MiraculuM: Azért én nem látom olyan nagyon élesnek a különbséget, nem arról van
szó, hogy eddig horrorfilmeket néztem, most meg csak romantikusat, szerintem,
amit most organicnak nevezünk, az mindig is létezett, ha visszanézem a
katalógusunkat, évekkel korábbról is tudok olyat mutatni, ami ma beférne ez alá
a címke alá. A merev műfaji határoknak, illetve új műfajok feltalálásának
egyetlen értelme van - hogy könnyebben megtaláld a hangulatodnak megfelelőt a
boltban, de művészi szempontból borzasztó káros, ha úgy gondolkodsz, hogy én
progi előadó vagyok, és progit írok. Ugyanakkor pragmatikus okokból,
menedzserként, kiadói szempontból viszont nagyon is dolgoznod kell ezekkel a
fogalmakkal, szóval itt egy érdekes skizofrén helyzetben kell működni. Én
egyébként kiállok a Beatport mellett abban, hogy rengeteg alműfajt hozott
létre, még akkor is, ha ezek mesterségesen létrehozott műfajok, rengeteg haszna
van ennek. Visszatérve a kérdésre, egy kiadó, különösen, ha már megbízhatóan
üzemel, akkor úgy viselkedik, mint egy böhöm vitorláshajó, ha egy kicsit is
irányt akarsz váltani, akkor nehézkesen reagál és lassan. Tulajdonképpen már
másfél éve eldöntöttük a váltást, mára meg is valósult teljesen, és most már
igazából szinte csak az előnyeit lehet érezni szerintem.
Greyloop: A mai napig jönnek olyan demók, amikre a készítője által rá van sütve
a progressive house címke, de csupán WC ülőke csattogtatós, visítós, szirénázó
effektben tocsogó EDM/mainroom utánzatok. Még a Beatport is rájött, hogy ezeket átkategorizálja a mainstage fül alá,
akkora katyvaszt okozott az Avicii / Swedish House Mafia / Afrojack kópiák
áradata, amit progiként belevágtak a korábban békésen csordogáló dallamosabb,
trance-nek túl monoton, house-nak túl dallamos trackek mellé. Szóval sokan még
a régi hangzásunk kapcsán is le vannak maradva és valami teljesen mással
keverik 😊 A döntés részünkről azért volt
elkerülhetetlen, mert, ha valamit már nagyon régóta csinálsz ugyanúgy azt
érzed, hogy megrekedtél. Az organic alapjai mindig is ott bújkáltak a kiadványainkon,
így gyakorlatilag csak egy belsőbb körbe zoom-oltunk bele, sokkal inkább a
kreativitásra és nem a lábak folyamatos, intenzív foglalkoztatására helyeztük a
fő hangsúlyt.
Erich Von Kollar: Tény, hogy demo-k fogadásánál sok
progressive house műfajhoz köthető zene esik be az email fiókba, tudván azt,
hogy majd’ egy évtizedig legfőképpen ezen stílusban mozogtunk. Nyitottak
voltunk mindig is a nem progressive stílusú minőségi elektronikus zenére, de
akkoriban még a Beatport-on sem létezett ennyi féle alműfaj, mint most, és sok
esetben egyébként is éles volt a határvonal „progressive” és „nem progressive”
zene közt. Amikor remixfelkéréssel keresek meg egy-egy előadót (ma már főleg
organic house stílusra kihegyezve), tőlük is lehet még találkozni azzal a
válasszal, hogy ők már főként organic house-ban utaznak és nem gondolják, hogy
belepasszolnának a kiadó koncepciójába. Ilyenkor amellett, hogy tudatosítom
bennük, hogy picit mi is kanyarodtunk stílusban, eléjük tárom az upcoming
megjelenéseinket és ilyenkor már leesik nekik a tantusz, hogy valami ilyesmire
gondoltak ők is és így szívesen együtt működnének velünk. Természetesen
továbbra is szeretjük és fogadjuk is az igényes progressive house műfajba
sorolható muzsikákat, ennek érdekében a fő label – Stellar Fountain – mellett a
Stellar Black-et is üzemeltetjük párhuzamosan, valamint a kísérletezős
elektronika jegyében megnyitottuk a Stellar Limited nevű alkiadónkat is.
|
Stellar label night a Bora Bora-ban |
DZ blog: Egy kiadónál
mennyire fontos, hogy a tagok maguk is producerek legyenek, illetve
szükségszerű-e, hogy saját rendezvények szerevezésével anyagi kockázatot is
vállaljanak az ismertség felé vezető úton?
MiraculuM: Az is egy érdekes kérdés lehet, hogy lehet-e egyedül kiadót
csinálni, vagy érdemes megosztani a feladatokat. Igazából mindkettőnek megvan a
maga létjogosultsága. Egy nagy kiadónál szerintem már egyáltalán nem fontos,
hogy legyen produceri tapasztalat is a vezetésben, egy nagy kiadó már inkább
egy cégvezetéshez hasonlíthat, a döntéseket pedig meg lehet hozni teljesen
racionális alapon, akár tetszik-e ez a mi idealisztikus gondolkodásunknak, akár
nem. A saját rendezvény kérdése pedig kicsit evolúciós kérdés is, szerintem a
növekvés elkerülhetetlen velejárója az, hogy a kiadódból egy brandet csinálj,
amihez minél több minden legyen köthető, szóval, igen, ez szerintem
szükségszerű, még akkor is ha mi nem tartunk itt, illetve akkor is, ha nem is
fogunk idáig eljutni.
Greyloop: Ma már azt látod, hogy szinte csak producerek indítanak kiadót. Sokan
rájöttek, hogy a két tevékenység – producerkedés és dj-zés - összefonódásával a
marketing érték és az érdeklődés is hatványozottan megnő. Emellé adja magát, hogy a már névvel rendelkező előadók és kiadóik kisebb
kockázattal tudnak harmadik lábként event-et szervezni, mert a brand
becsatornázását nem 0-ról kellett kezdeniük.
Erich Von Kollar: Ha egy produceri tapasztalatokkal
rendelkező egyén menedzsel kiadót, ő talán könnyebben beszél egy nyelvet az
előadókkal, valamint saját alkotásai miatt valamilyen szinten már tudni fogják
elhelyezni munkásságát. Természetesen ez nem szükségszerű, de jelenthet
előnyöket, ha egy kiadón belül dolgozik ilyen személy is.
A brand tovább építésében fontos lépcsőfok lehet a saját események
megrendezése, viszont mi abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy
valahogy a rendezvényszervezéssel kapcsolatos affinitásunk és tapasztalatunk
sincs meg. Persze mindent el lehet sajátítani és mivel valamilyen szinten
szükségét érezzük a fejlődés érdekében, ezért (némi külső biztatás hatására)
egyre többet töröm a fejem a lehetséges opciókon és különböző ötleteken. Bízunk
benne, hogy hamarosan egyre több Stellar Fountain event-el jelentkezhetünk
majd, habár 1-2 korábbi próbálkozásra már volt példa, viszont a rendszeresség
hiánya miatt van mit pótolnunk!
|
Reisz Robi a Stellar-nál kezdte építeni a karrierjét |
DZ blog: Azoknak milyen tanácsokat
adnátok, akik most vágnak bele a saját digitális kiadójukba? Milyen alapvető
hibákat lehet elkövetni?
MiraculuM: Hú, hát talán azt, hogy ez a hajó már elment. De ha már mégis,
két esetben érdemes: ha azt látod, hogy nyüzsögnek az olyan kiadatlan zenék a
neten, amik szerinted tök jók, tehát tulajdonképpen egy piaci rést vélsz
felfedezni. Ez az egyik eset, lehet, hogy igazad lesz. A másik eset pedig, ha
már szakmabeliként dolgozol jó ideje, és olyan kapcsolati hálód van, ami
véleményed szerint segít abban, hogy jó, minőségi kiadványokat tudj
összeszedni. Az alapvető hibákból milliárdnyi van, ezt kár is elkezdeni
felsorolni, (kéne indítanom egy online tanfolyamot arról, hogy mit hogyan ne
csinálj), de lehet, hogy a fejlődésnek valamennyire a hibák elkövetése is a
mozgatója.
Greyloop: Ha Gyuri indít online tanfolyamot a témában és is szívesen beszállok 😊
Aki instant akarja a sikert annak nem a zenekiadás az a tevékenység, amit
keres. Ha mégis ez az utad, akkor lenne itt három jó tanács: ne bízd el magad,
légy kitartó és nyitott!
Erich Von Kollar: Kiadó alapításánál fontos a céltudatosság,
egy összeszedett struktúra meghatározása és egy működőképesnek vélt koncepció
kialakítása. A mai világban készüljünk fel a konkurencia sokaságára. Érdemes
kitűnni valamivel (ezt határozza el mindenki a saját ízlése szerint), de
ugyanakkor érdemes néhány íratlan szabályt is követni (pl. a hét melyik
napjaira érdemes megjelenő kiadványt ütemezni, hány verziót bír el egy EP az
adott dalból, fektessünk hangsúlyt a dalok megfelelő masterelésére, a borítók
egységes megmunkálására, megfelelő promo pool csatorna működtetésére, már ha
szeretnénk a DJ-k között terjeszteni a zenéket stb.) Másrészről a növekedés,
fejlődés érdekében a bevételek visszaforgatása mellett, ajánlott időnként saját
vagyonból is befektetni a kiadóba.
DZ blog: Milyen
kiadványokra lehet a kiadótól számítani a közeljövőben?
MiraculuM: Lágy, szellős, dallamos, lassú, ugyanakkor még táncolható, mozogható
kiadványokra. Nem vagyok már fiatal, olyan zenéket szeretek, amik kis helyeken
is működnek, napközben is, távolodunk a mainroom-tól.
Erich Von Kollar: A Stellar Fountain kiadványok terén,
organikus elemekkel tűzdelt, melódikus, kellemes house stílusjegyű tánczenékre
számíthat a hallgatóság. A Stellar Black-en jönnek a klasszikusabb értelemben
vett progressive -és melodic house kiadványok. A Stellar Limited-en a
kísérletezős elektronika kap színteret, itt ritkábban jelentkezünk majd, a
szokványostól eltérőbb dolgokkal.
DZ blog: Végül a
közel 1000 kiadványból melyik 10 zene / remix volt a személyes kedvencetek és
miért?
MiraculuM: A kedvencem egyértelműen Gians ’Love Letters Suspended In The Void(Original Mix)’. Szerintem ez egy érzékeny, finoman kidolgozott, ugyanakkor
szépen ívelt darab, ami zeneileg is abszolút megállja a helyét, nálam ez minden
idők egyik legjobb elektronikus zenéjeként szerepel, a mai napig is elég sokat
hallgatom. Igazából ilyenkor azt sajnálom, hogy az ilyen világszintű
produkciókat nem tudjuk kellően megnyomni, sajnos megvannak a magunk korlátai
is.
A többi kilenc:
I Am Wolter - Merciful Lord
Underground Ticket - Into The Blue (sYnus Remix)
Andrew Case - Singularity
Oliver Lieb - Wasp17b (Espen Remix)
Meller - Tiefseetauchen (Minoru Remix)
Ri9or - Come Inside (az egész dupla album)
Gabriel Carminatti - Urban Legion
CJ Peeton - Walking On Velvet
John Drummer - Pause (Deepfunk Remix)
Greyloop: Gians egy meg nem értett zenei zseni, hihetetlenül érett és megindító
textúrákkal operál minden egyes zenéje, legyen szó klasszikus 4/4-es pumpáról,
vagy ambient szőnyegen tovasuhanó kreációkról. Számomra utóbbi műfajban
teljesedik ki igazán a hangzása, elég csak a ’Colors of Francy Fly’-t
meghallgatni Textures Version-ben és máris beszippant a megannyi
dallamfoszlány. Ez számomra az ultimate kedvenc a teljes katalógusunkból.
A többi kilenc:
GAEO – Grip (Original Mix)
Minoru – Tauon (Original Mix)
Tuxedo – Medina (Original Mix)
CJ Peeton – Levitation (Van Bellen Remix)
Jacob Singer – Epic Sunday (Hoopski Remix)
Greenage – Zenith (Original Mix)
Karoza – Nothing And Everything
SMIRRE – 100 Strokes of Butterfly
Smart Wave – Soulmates (Nomean Remix)
Erich Von Kollar: A legfőbb kedvencemet nem egyszerű
kiválasztani, az alábbi tízes listámból mindegyik zenéhez egyenként egy külön
erős érzés köt, kellemes, nosztalgikus hatást előidézve. Az ’Ezequiel Anile -The Form Of Your Words’ című dalt amiatt emelném ki, mert ez mindig nagyon jól
betalált a bulik alkalmával játszva, és egy emelkedett hangulatot, energikus
atmoszférát varázsolt a tánctérre.
A többi kilenc:
Ri9or - When Frida Sings (Cid Inc Remix)
CJ Peeton - Mesmerized P2 (East Cafe's Enchanted Mix)
Progreg - Never Look Back (Matias Chilano Remix)
Alfonso Muchacho - Heartless (Cosmonaut Remix)
Dmitry Molosh – Kara
Jose Tabarez – Mindset
Silinder - A Doomed Endeavour (LoQuai Remix)
Alex Vidal - Stellarium (Federico Monachesi Remix)
LoQuai - Beast (Steve McGrath Remix)
A Stellar Fountain Records tevékenysége számokban:
Kiadványok:
Stellar Fountain Records / Progressive House - 420 db
Stellar Fountain Records / Organic - 25 db
Stellar Fountain Deep - 103 db
Astrowave - 181 db
Stellar Black - 24 db
Stellar Limited - 4 db
Sampler, válogatás, DJ mix - 69 db
Kiadványok - összesen 826 db
További érdekességek:
- 49 darab top 100-ba bejutó track
- Az elmúlt 1 év adatai alapján a 130-ik legsikeresebb organic kiadó
- 2.3 millió stream Spotify-on
- Közel 500 ezer lejátszás a Youtube csatornájukon
- Az elmúlt 3 évben 614 szettben játszották a zenéiket
- Soundcloud-on 1,3 millió meghallgatást produkáltak a feltöltéseik
Stellar Fountain socials
BEATPORT
SOUNDCLOUD
FACEBOOK