A következő címkéjű bejegyzések mutatása: john digweed. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: john digweed. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. január 25., kedd

Tudtad-e Vol.3: a műkedvelő gyógyszerész, a nyár végét két eltérő szöveggel adaptálók, a gyanús prófécia és az elbaltázott névválasztás

A 'Tudtad-e' rovat harmadik bejegyzésében igencsak széles stíluspalettáról válogatunk. Lesz itt techno - Umek és a gyógyszeres számcímek iránti vonzódása-, populárisabb dance/pop vonal - az FLM és Soltész Rezső (szövegben és zenében is) eltérő adaptációi az olasz Righeira slágerére -, némi progressive house - az egyik számában a 911-re nézve kétes tartalmú szöveg miatt vegzált holland Lemon8 -, és pumpálósabb funk house -  az A.T.G.O.C formáció nevének könnyfakasztó jelentéstartalma - is.

1. Umek a műkedvelő biológus és gyógyszerész?
A szlovén Uros Umek-et nem hiszem, hogy techno berkekben járatosoknak külön be kellene mutatnom. Umek a '90-es években nőtte ki magát első rangú producerré és dj-vé. Egyre-másra öntötte magából a jobbnál-jobb darabokat akár Umek néven, akár Mumps alias-án.
A producerek számára mindig is fogós kérdés, ha elkészülnek egy-egy friss darabbal, hogy mi legyen annak a címe? Valami egyszerű, egyértelmű (mondjuk, ha van benne vokál, az adja a témát magát), vagy valami elvont, művészi (persze ehhez a zene minőségének is legalább ugyanolyan jónak kell lennie).
Umek megoldotta egyszerűen, nagyon sok zenéjének gyógyszerekről adta a címét (nagyjából a 1996-2003 közötti időszakban sorra hozta ki ezeket, vegyítve egyéb biológiai szakkifejezésekkel, lásd pl. a 'Glutamate - The Sound Of Slovenia' című első albumának teljes tracklistáját).
Alábbiakban felsorolok pár ezek közül: Oxetal (gyomorsav-túltengés, gyomorégés ellen), Aspirin (fejfájás, torokfájás, láz ellen), Catapresan (magas vérnyomás ellen), Effortil (alacsony vérnyomás ellen), Adumbran (akut és krónikus szorongás ellen), Alupent (hörgőgörcs, asztma ellen), Prepidil (méhnyak tágítására alkalmazható szülés megindításakor), Colestid (magas koleszterin ellen), Halcion (depresszív nyugtató), Loniten (magas vérnyomás ellen), Lanicor (szívbetegségek ellen) stb.
Vagy Umek a műkedvelő biológus, gyógyszerész, vagy a családban volt, aki "szakmabeli" volt, esetleg a kezébe került valahonnan egy gyógyszerészeti nagylexikon?

2. Véget ért a nyár - kétszer, eltérő szöveggel adaptálták magyarra a Righeira nagy slágerét
Az olasz Righeira duót az 1983-as 'Vamos A La Playa' tette ismerté világszerte. A partra való csábítás himnusza a maga egyszerűségével és nagyszerűségével megtalálta az utat a kiéhezett hallójáratokhoz.
'L'Estate Sta Finendo' két évvel későbbi produkció, melyen egyértelműen felismerni a Righeira-s alapokat, viszont egy dögös szaxofonszóló viszi a prímet, ami ad egy mélységet a produkciónak, emellett a két uriember kicsit több vokált ad hozzá, mint a 'Vamos A Playa'-ba.
A levegőben lógott, hogy itthon is készül rá előbb-utóbb egy magyar nyelvű verzió, ugyanis a táncdalfesztivál éra óta folyamatosan merítettek olasz szerzők műveiből itthoni produkciókhoz.
Itt történetesen Soltész Rezső "csapott le" elsőként a 'L'Estate Sta Finendo'-ra - aki remek érzékkel nyúlt más italo disco művekhez is, elég pl a Ryan Paris 'Dolce Vita', vagy Ricchi e Poveri 'Voulez Vous Danser' adaptációjaira gondolni - és így készült el 'A Nyárnak Nincs Még Vége', ami a művész ötödik studióalbumán, a 'Férfivilág'-on tűnt fel, mint nyitószám. A szöveg végkicsengése pozitív, hisz "amíg velem vagy, addig itt a nyár". Ugyanezen az albumon van egy másik verzió is, a záró tétel 'A Nyárnak Lassan Vége', amiből az elmúlás és a szomorúság süt át. Ehhez társul a lírai zongorajáték és lassabb tempó, körítés, természetesen a Righeira zenei alapötlete mentén haladva.
Császár Előd és az FLM 1995-ben porolta le az alap slágert, ők is nyárbúcsúztató jelleggel, teljesen átírt magyar szöveggel ("Nézz az iskola vár, integet már a vonatablakból a sok srác, süt a nap az igaz, de ez nem ugyanaz, mint amikor előttünk állt a forró nyár") tudta le a saját verzióját, mint 'Véget Ért A Nyár' címmel (tükörfordításban ugyanazt jelenti, mint Righeira-ék eredeti címe), s klubosabb módba hozták a zenei alapokat, hamisítatlan zongorás, rádióbarát, '90-es évekre jellemző popsláger lett belőle.

3. Lelkesen klikkelgettek a szövetségiek a 'New York, New York' szerzőjének honlapján
2021. szeptember 11-én posztolt egy érdekes sztorit Lemon8 aka Harry Lemon a facebook profilján, 'New York, New York' című darabjának születésének 20. évfordulóján.
A holland house legenda 2001 elején készítette el emblematikus 'New York, New York' című ópuszát, amit eredetileg John Digweed szeretett volna megjelentetni a Bedrock-on. A 2001-es new york-i terrortámadás után magát a track-et sokan a vég kezdetének, előzetes próféciának sejtették.
A track elején van egy szövegrész ugyanis, ami a következőképpen hangzik: "Something strange is going down, everywhere I walk...it's like danger walking along with me, New York, New York". Azaz "valami furcsa történik, bármerre sétálok a veszély követ engem".
A track intro részében lévő string folyamatosan kibontakozó intenzitását, majd halkulását voltak, akik a repülőgép hangjához hasonlították, s a kettő együtt éppen elég volt ahhoz, hogy az összes amerikai 3 betűs szolgálat és ügynökség rákeressen a dologra, s együttesen több ezer klikkel pörgessék meg Harry honlapjának számlálóját.
Végül is érzelmi okokra hivatkozva Digweed elállt a kiadási szándékától, így a holland Basic Beat vette gondozásába 2002-ben (Az 'Inner Sanctuary Sessions Part 4'-en). Gondolom a fenti mizéria miatt csak egy szem 'Out Of The Sanctuary Remix' készült a darabra (amit szintén Harry készített), nem akarták a pofonfát tovább rázni.

4. Repetead Love - buta borítóval megfejelt ostoba névválasztás
Itthon is sokszor lehetett hallani A.T.G.O.C 'Repeated Love'-ját, például legutóbb Sterbinszky 'Club Speed #25'-ös mixében is találkozhattunk ezzel a darabbal. A zeneiségéről kár vitatkozni, mert nem nagy megfejtés, egy loop filterezgetése felpörgésekkel és szétesésekkel, pumpálós alapon Michael Jackson 'Billy Jean' drum loop-jára pakolva. 
Az eredeti téma Shirley Kim 1978-as 'Girls In Love'-ja, ami egy nagy köröket leíró, szimfónikus témával gazdagított darab. Ebből sikerült egy apró loop-ot, másolni és ez adja a 'Repeated Love' alapját. Na, de kicsit elkalandoztunk. Az A.T.G.O.C-ról az ember azt gondolná, hogy legalább öt ember formációja és a neveik kezdőbetűiből áll a mozaikszó. Az olasz Andrea Mazzali és G.L. Casini személyében köszönthetjük a projekt életre keltőit, mozgatórugóit. A név pedig egy bugyuta frázisból származik: 'A Thousand Girls One Condom'. Mit valami rossz, spórolós gangbang...Maga a név felfedése vizuálisan már az Urban Track-es kiadáson elindult, amolyan rossz Activity rajzolós feladványként: 20 db női fej és a borító közepén egy piros gumióvszer. Aztán valószínűleg rájöttek, hogy jobb hagyni az ízléstelen poénokat: a név maradt mozaikban, a borítók teljesen sterilek, a produkcióhoz semmilyen módon sem köthetők lettek a további kiadásoknál.

2021. november 5., péntek

Raving Iran - egy dokumentumfilm, amiben a zene győz a hatalommal szemben

Blade&Beard azaz Arash Shadram és Anoosh Raki két iráni techno producer, ők a főszereplői a Susanne Regina Meures által írt és rendezett, 2016-ban bemutatott 'Raving Iran' című dokumentumfilmnek.
A duót szenvedélye a zeneírás és a nagyszabású rendezvényeken való zenélés hajtaná, viszont a rendkívül konzervatív iráni rezsim nem kultiválja a nyugati kultúra bármilyen formájú "ápolását", "népszerűsítését", így ebben a közegben folyamatosan falakba ütköznek techno-hoz közeli hangzásukkal, melyben amúgy elég ügyesen csepegtetik a közel-keleti motívumokat.
A srácok titokban, eldugott helyeken lépnek fel a rendőrség vegzálása közepette, veszélyeztetve ezzel azt, hogy akár börtönbe is kerülhetnek emiatt. És ez még csak a kezdet!
A felkeresett fénymásolással, nyomtatással foglalkozó cégek CD-jük borítóját sem hajlandóak kinyomtatni hatósági engedély nélkül. Az engedélyeztetésnél pedig zsákutcába jutnak, mivel gyakorlatilag mindent leszedetnek velük a borítóról, ami a helyi értékekkel szembemenő elem lehet.
A sutyiban elkészített CD-t ennek ellenére próbálják eljuttatni pár helyre (könyvesboltba, kávézókba), kevés sikerrel.
Ekkor ötlik fel bennük, hogy akár emigrálhatnánk, s nagyobb sikerrel tudnák zenei karrierjüket építeni.
Kapóra jön számukra, hogy a CD-k kiküldése után a zürichi Streetparade-en fellépési lehetőséget kapnak.
A vízum elintézése sem megy egyszerűen a számukra, de végül 5 napos tartózkodási engedélyt kapnak.
Egész idő alatt - bár élvezhetnék, hogy szabadok - ott lappang bennük a döntési kényszer, hogy visszatérjenek-e Iránba, vagy menekültjogi státuszt kérjenek maguknak Svájcban.
A másfél órás filmben végig átjön a feszültség, mesterséges hangulatkeltésre sincs szükség hozzá. A szereplők egytől-egyig hús és vér emberek, így abszolút valóságszagú a sztori (maguk a főszereplők is saját nevükön és valós artist nevüket használva vannak jelen).
A film nagyrészt mobiltelefonnal felvett és sok éjszakai, valamint arckitakarós részt tartalmaz, ugyanis a hatóságok nem nézték jó szemmel a filmeseket, másrészt a szereplők is féltek, hogy a rendőrség esetleg utánuk nyúl a szereplés miatt.
Alapvetően a film pozitív értékelést kapott, az imdb-n is 7.2-es pontszámon áll a 10-ből (865 szavazatból). A vice.com-on Niloufar Haidari tollából megjelent kritika viszont általánosítónak és sarkítónak címkézi a filmet, mondván ennyire nem lehetetlenítik el a(z elektronikus) zenészeket Iránban, illetve maga a film üzenete is tartalmaz félrecsúszott elemeket, s túlzottan egy nyugati kultúrából érkező szemével tekint egy bezárt és külsősök számára különös jogrendszer alapján működő országról.
Ettől függetlenül szokatlan megközelítése miatt rendkívül megkapó és tartalmas film, mindenképp javaslom megtekintésre!

A film trailer-e:
 
 


A duó zenei hátterét még jobban megismerhetjük a Marc De Pulse 'How I Met The Bass' című podcastjához készített interjúból.
"Az egyik barátunk hozott nekünk egy CD-t az Amerikai Egyesült Államokból, ami John Digweed Kiss 100-a volt. Miközben ezt hallgattuk felfedeztük magunknak a techno zenét és azt hogy mi is ilyen stílusban szeretnénk alkotni.
Ez azért volt nehéz, mert semmilyen zenei és technikai előképzettségünk nem volt, hogyan kell ilyen  zenéket írni. Sok zenét készítettünk, így a tudásunk idővel egyre jobb és jobb lett.
Sajnos kiadni nem tudtuk ezeket a műveket, mivel a nyugati típusú zene be volt tiltva Iránban, így hasonló stílusú lemezkiadó sem működött ott. Emellett az internet kapcsolatunk is elég ramaty volt, mivel Iránban mindent ellenőriztek és szűrtek. Ebbe beleesett például a Soundcloud és egyéb más zenével kapcsolatos oldal is. Egy lehetőségünk volt új hangzásokat megismerni, hogy proxy szerveren keresztül csatlakoztunk különböző zenéket kínáló hálózatokhoz és bár ez is baromi körülményes volt, nem volt más lehetőségünk."

A Blade&Beard formáció hangzásvilága:

 

Raving Iran
Kiadás dátuma: 2016
Film műfaja: Dokumentumfilm
Hossza: 1 óra 24 perc
Rendezője: Susanne Regina Meures
Főszereplői: Arash Shadram, Anoosh Raki


2012. július 2., hétfő

A Release Promo csapata Oliver Lieb-et faggatta

A frankfurti bázisú dj és producer Oliver Lieb 1969-ben született, 1988 óta aktív alakja és formálója az elektronikus tánczenei szcénának. Az elmúlt 20 évben Oliver több, mint 250 single-t adott ki, emellett olyan neveknek remixelt, mint Faithless, Moby, Snap, Yello, Human League, Mory Kante, Utah Saints, csak, hogy párat említsünk a terjedelmes listáról. Albumai olyan labelek számára hoztak dicsőséget, mint a Superstition, Hooj Choons, Yoshitoshi és a Platipus. Két-három évnyi kihagyás után 2010 végén Oliver ismét producerkedésre adta fejét. Első megjelenése a 'Parallax' volt, ami exkluzív track-ként John Digweed 'Structures Two'-jára készült, amit júliusban az 'Epsilon Eridani EP' követett, mindkettő a Bedrock égisze alatt jött ki. 2011 nyarán studióját fejlesztette, majd sorra érkeztek tőle a remixek, olyan előadók számára, mint Microtrauma, Ioan Gamboa és Davide Cali. Ezen év februárjában Oliver egyesítette erőit Jimmy Van M-mel, s mint Audible Suspects elsőként egy Bedrock-os mixen a 'Collaborations'-ön bukkantak fel. Oliver legutóbbi remixét a 99Percent Recorings-nak készítette, aminek megjelenése kapcsán a Release Promo csapatának lehetősége nyílt a techno pionírját faggatni, hogy mire számíthatunk tőle a jövőben.

RP: Melyek a zenével kapcsolatos legkorábbi élményeid, mit hallgattál fiatalon? Miként csöppentél bele az elektronikus zenébe, és miért döntöttél úgy, hogy ezt űzöd majd teljes idős elfoglaltságként? 
OL: 6-7 éves koromban volt egy kazettás magnóm, amivel szerettem játszani mindenféle zenéket rögzítettem vele. Mindig is egy zeneőrült gyerek voltam. Tizennégy éves koromban basszusgitárosként játszottam néhány funk, soul és jazz bandában. Akkoriban olyan soul és funk előadók munkáit hallgattam, mint Level 42, Stanley Clarke, Marcus Miller, illetve korai elektronikus dolgokat, mint pl. Pink Floyd, és később a Yello valamint Jean-Michel Jarre. Egy bizonyos ponton rájöttem, hogy a jövőmet nem a fentebb említett bandákban képzelem el ezért döntöttem úgy, hogy veszek egy sampler-t és egy hardware sequencer-t. Pont olyan volt, mint amire számítottam, mázlimra az első zeném egy évvel később 1989-ben jelenhetett meg Thorsten Fenslau Abfahrt labelén. Világszerte elég szép visszhangot kapott ás majdnem a hivatalos német slágerlistára is betört. Ez lökést adott a folytatáshoz, még inkább beleástam magam a producerkedésbe, újabb vasakat vásároltam, próbáltam a saját hangzásomat csiszolgatni, miközben különböző stílusokba is belekóstoltam.

RP: Mindig is Frankfurtban éltél? Milyen zenei élettel bír a város klubok valamint rendezvények terén? A saját városodban sokszor pörgetsz?
OL: 1997-ben kiköltöztem Frankfurtból 11 évre, de most visszatértem. A városban rengeteg klub működik, de sok helyen inkább a negatív kisugárzás jellemző, így ezeket nem kedvelem. Akad néhány underground parti itt-ott, ami jó, de perpillanat leginkább Németországon kívül vannak fellépéseim.

RP: Rendelkeztél-e fiatalon zenei képzettséggel? Ha nem, volt-e aki segített neked boldogulni?
OL: Nagyon jó basszusgitár tanárom volt, aki megmutatott  pár fontosabb dolgot, de igazából ha elkezdsz egy programot használni ahhoz hozzá idomulsz, vele együtt fejlődsz. Viszonylag hamar felfejlesztettem magam a keverés terén, jó minőségű hangfalakon, ügyesen kivitelezett és kikevert zenéket hallgatva.

RP: Az elmúlt évtizedben számtalan sikerdarab fűződik a nevedhez, kezdve Paragiders 'Paraglide/Bagdad'-jától, L.S.G. 'Netherworld'-jén át Aquilia 'Dreamstate' remixedig bezárólag. Van-e olyan esetleg, amire különösen büszke vagy valamiért?
OL: Mindig a legutolsó produkcióm tetszik a legjobban, amíg a következőt be nem fejezem. Nem igazán vannak kedvenceim. A felsorolt darabok mindegyike sokat jelentett számomra egy bizonyos időszakban, de mindegyik általam írt zenére büszke vagyok. A stílusod állandóan fejlődik, s egyre jobb és jobb leszel, remek érzés hallani a fejlődést.

RP: Beszéljünk egy kicsit labeleid a Solieb és a Maschine jelenlegi státuszáról! Milyen területet céloznak meg ezek a kiadók és miben különböznek egymástól? Milyen tanáccsal látnád el azokat a producereket, akik nálad szeretnék a zenéjüket megjelentetni?
OL: A Solieb-et a régi produkcióim digitális újra kiadására használom, a Maschine pedig az új zenéimre fókuszál. Utóbbi kicsit kényszerpihenőn van, amíg a stúdiómat visszaköltöztetem Frankfurtba, de már készen állok az újraindításra! Számtalan jó zene várható, már a nyár vége felé restartolhat a label! Nem terveztem más előadók munkáit kiadni a Maschine égisze alatt, persze ez attól is függ majd, hogy milyen demókat kapok illetve küldenek nekem.

RP: Fran Von Vie 'Abatros'-szából készített átiratod hamarosan napvilágot lát a 99percent Recordings gondozásában, amit John Digweed már rendszeresen pörget, illetve számtalan jó visszajelzést kapott más elismert dj-ktől. Mesélj egy kicsit a remix elkészítésének folyamatáról.
OL: Az eredeti darab elég telt volt, megpakolva csupa finom hangzással, én ezt egy kicsit visszavetkőztettem. Elégedett vagyok a végeredménnyel, és örülök, hogy részese lehetek az EP-nek, mivel tényleg remek darabok kaptak rajta helyet.

RP: Jimmy Van M oldalán The Audible Suspects néven adtatok ki a Bedrock-nál egy mixet. Mesélj arról, hogy ezt a projektet miként hoztátok tető alá! Miként válogattátok ki a mixbe szánt zenéket? A mix jól reprezentálja azt, amit a klubokban élőben játszol?
OL: Jimmy-vel hosszú idő után léptem kapcsolatba. Kitaláltuk, hogy mi lenne, ha egy olyan válogatást raknánk össze, ami összefoglalja a szettjeink hangzását egyetlen mixben. Beszéltünk John-nal is, aki támogatta az ötletünket, ezután az előadókkal kontaktoltunk és kértük hogy küldjék át kiadatlan, exkluzív számaikat. Büszke vagyok arra, amit ketten alkottunk ezzel a mixszel. Nem volt egyszerű minden ötletet egy cd-re sűríteni.

RP: Tervezel-e új albumot kiadni? Egyáltalán mi a véleményed a szerzői lemezekről a digitális korban? Vannak annyira fontosak, mint régen voltak?
OL: Igen, szerintem mindig nagyon fontosak, hiszen megmutatják milyen lehetőségek rejlenek egy előadóban. Mostanság nem terveztem albumot, persze a későbbiekben nem zárom ki a lehetőségét.

RP: Produceri álneveid is sikeresek voltak, gondolok itt Paragliders-re, L.S.G-re, Ambush-ra és a Spicelab-re. Vannak-e terveid ezekkel kapcsolatban a jövőre nézve?
OL: Hogy őszinte legyek szerintem az embereket csak összekavarja ez a sok projekt név, mivel rengeteg zene jön ki manapság. Szóval nem csinálok velük semmit sem mostanság. De soha ne mond, hogy soha!

RP: Sokan biztosan nem tudják, de te egy masztereléssel és vinyl vágással foglalkozó céget is irányítasz LHaudio néven WJ Henze-vel közösen. Milyen szolgáltatásokat ajánlotok, és hogyan léphetnek veletek kapcsolatba azok, akik nálatok masztereltetnék a zenéjüket?
OL: Igen, ez egy high end mastering szolgáltatás, ami analóg felszerelésen készül, s ahol személyesen én vagyok a felelős a maszterért, a partnerem pedig a vágási folyamatért, amit egy korszerű Neumann VMS 80-as vágóval végzünk. Az előadóknak mindig adok részletes tanácsokat, ha van valami probléma az alapanyaggal, illetve módosítási lehetőség, amit ha kiviteleznek annak révén jobb lehet a végeredmény. Van egy olcsóbb lehetőség is a maszterelésre, amihez plugin-okat használunk, s ami ingyenes, amikor a vinyl vágás elkészült. Az ideális mód, hogy elérjenek bennünket az az, ha a honlapunkra - www.lhaudio.com-ra - kattintanak.

RP: Miben tér el a stúdiódban használt technika a tíz évvel ezelőttitől? Még mindig sok hardware-t használsz? Melyek a kedvenc szintijeid?
OL: Állandóan változom. Volt egy fontos fejlesztésem az elmúlt évben, amikor is a produkciók összerakásához használt számítógépet, valamint programokat a Pro-tools-t és Logic-ot lecseréltem egy új Mac-re Ableton Live-val. A régi mixereim helyett két Metric Halo LIO 8 konvertert, illetve egy Phoenix mixert alkalmazok. Még mindig sok hardware-t használok, ami mindig attól függ, hogy min dolgozom éppen. Általában sokat nyüstölöm a Clavia Nord-ot, pár analóg szintimet és természetesen a Lexicon és Eventide effekt egységeimet.

RP: A hangzás tervezésekor már meg van a fejedben, hogyan áll majd össze az adott projekt?
OL: Nálam nincs igazából hangzás tervezési fázis. Számomra ez egy automatikusan működő folyamat, ami akkor fejeződik be, amikor elkészültem a zenével és elégedett vagyok a végeredménnyel. Előfordul, hogy van amikor egy hangzás köré építek fel egy-egy zenét, vagy a groove-val kezdem a zeneírást. Valamikor a legfontosabb rész ötlete hirtelen jön, és egy már meglévő megoldást szorít ki, amivel esetleg korábban annyira nem voltam kibékülve.

RP: Mennyire vannak rád hatással más előadók és hangzások, amikor zenét írsz? Tudnál példákat mondani?
OL: Mindegy hogy hangzásról vagy csak zajról beszélünk azok valamilyen szinten hatnak rád.  Ez egy tudatalatti dolog, ami mindenkivel megesik. Ha kedvelek pár zenét és játszom is azokat, azok hatással vannak rám. Ha valami izgalmasat hallok nem igazán érdekel, hogy milyen stílust képvisel. Valahogy kiváltja belőlem az elemző üzemmódot, ami a struktúrát, a hangzást, a groove-ot és a keverést fürkészi. Ez lehet hip-hop, heavy metal vagy bármi más. Olyan ötletet adhat, ami később ilyen vagy olyan formában visszaköszönhet nálam.

RP: Sokan úgy vélik, hogy a zeneipar túltelített lett, rengeteg label alakult, melyek középszerű muzsikákat adnak ki. Mit gondolsz az elektronikus zenei szcéna jelenlegi helyzetéről?
OL: Tény, hogy a korábbinál sokkal több zene jelenik meg, és sokkal több zenét kell átnyálaznod, hogy új tehetségekre bukkanj, de persze emellett számtalan jó zene jön ki. Szeretek új hangzásokat és producereket felfedezni, ezért sok időt töltök keresgéléssel a beatporton. Most már nincs meg az  szűrési folyamat, mint régebben, amikor elég sok pénzt kellett költened, hogy a zenéléshez alapvető felszereléseket beszerezd, de a kiadókat is megválogatták a disztribútorok, akiket pedig a lemez/cd üzletek szűrtek tovább. Tehát a fogyasztónak csak egy áttekintése volt arról, hogy mi folyik. Ma már lényegesen több infóval rendelkezik a fogyasztó, ami lehet jó is meg rossz is.

RP: Mire számíthatunk Oliver Lieb-től 2012 második felében?
OL: Lesz néhány megjelenésem a saját nevem alatt, plusz pár remixre is lehet számítani tőlem augusztus közepétől. Éppen egy ausztráliai turné leszervezésén fáradozom, amire október végén, november elején kerül majd sor. Emellett jó pár érdekes helyen pörgetek majd. Lehet, hogy újra live act-ezésre adom a fejem, s az ehhez szükséges beállítások megtervezésével is foglalatoskodom.

Forrás: RELEASE PROMO

U.i.: Oliver Lieb a közelmúltban (egészen pontosan június 16-án) Budapesten tette tiszteletét. A 'Private Mad Boat' elnevezésű bulin játszott szettjét itt letölthetitek.



Továbbá az audio mellékletben ide kívánkozik a fentebb, az interjúban említett 'Albatros' remix és a The Audible Suspects projekt mixe is.



2012. május 12., szombat

Inside: John Johnson lemezgyűjteménye

Bár már régen a cd-k és mp3-ak korát éljük, a jó öreg bakelitet semmi sem pótolhatja. A lemezlovasok közül a nagy "öregek" szép kis gyűjteménnyel rendelkeznek, amik manapság pont az előbb említett formátumok térnyerésével porosodásra vannak ítélve. Ezúttal kicsit csorgathatjuk a nyálunkat a fekete gyöngyszemek után, ugyanis betekintést nyerhetünk John Johnson több, mint tízezer vinyl-es gyűjteményébe. John ezt az igazi ritkaságokat is tartalmazó terjedelmes kollekciót hely szűkében nem jelenlegi lakhelyén New York-ban tárolja, hanem Németországban a szülei házában, saját régi szobájában. Vele készítettünk rövid interjút, illetve az általa elküldött képeken legeltethetjük kicsit a szemünket.

DZ: Milyen ritkaságokat rejtenek a szobád polcai, melyekre különösen büszke vagy?
JJ: Van néhány ritkaság a birtokomban, az egyik legkedvesebb számomra Plasticman 'Spastik'-jának első kiadása, Richie Hawtin aláírásával ellátva.

DZ A képeket elnézve katonás rendet tartasz.
JJ: Igen, rendszerető ember vagyok, aki utálja a kupit.

DZ: Milyen elv alapján van elrendezve a gyűjtemény?
JJ: A lemezek label-ek szerint ABC sorrendben sorakoznak. Ha ennyi bakelited van, valahogy katalogizálnod kell, mert különben semmit sem találsz meg, amit keresel.

DZ: A dj-k gyakran panaszkodtak arra, hogy régebben állandóan elkutyulták a lemezes táskáikat a repülőtereken. Nálad előfordult ilyen?
JJ: Annyi volt, hogy már nem is emlékszem mindre. Egyszer viszont a South American Airlines sikeresen elhagyta a táskámat a klubturném kellős közepén. Hét napig tartott mire megtalálták...

DZ: A Plasticman féle 'Spastik'-on kívül milyen kedvenceid lapulnak a kollekciódban?
JJ: Az egyik ilyen a legelső Harthouse single, amit Sven Vath is aláírt saját kezűleg. A másik az 1992-es D'enrico 'Everybody Party' című kislemeze Paul Oakenfold névre szóló szignózásával. Becses darab az a dubplate, amit Sasha 'Xpander'-éből kaptam. Azon öt szerencsés flótás között tudhattam magam, akik megkapták. Na ez nem volt véletlen, hiszen akkoriban Sasha és az én menedzserem is Guy Ornadel volt. Kiemelt helyen őrzöm a Bedrock 'Heaven Scent'-jének bekeretezett példányát, amit John Digweed-től kaptam, mint a Bedrock történetének legtöbbet eladott lemezét, rajta az én remixemmel. Ezen kívül  további ritkaság az a kiadatlan Grace 'Not Over Yet' remix, ami a minden idők ötven legjobb track-jét tartalmazó listámon rajta van. Ha a Cream-ben vagy a Gatecrasher-ben pörgettem mindig ezzel a lemezzel zártam a szettemet. Mondani sem kell, hogy a közönség megörült érte!

DZ: Mennyi lemezt vittél magaddal egy-egy fellépésre?
JJ: Két táskányit, azaz összesen 150 vinyl-t.

DZ: Mi alapján válogattad ki az aktuálisan a táskába kerülő zenéket?
JJ: Ez mindig a közönségtől függött. Amikor nagyon jó társaság jött össze, akkor bármit játszhattam, amikor heterogénebb közegben, finnyásabb partiarcoknak pörgettem mindig két-három különböző zenét dobtam be csaliként, hogy melyikre harapnák rá. Ha ez megvolt azon az íven mentem tovább az este folyamán.

DZ: Mely klubokban játszottál szívesen?
JJ: Nem egyszerű kérdés. Íme egy lista, de nem sorrendben kell nézni!
Twilo - New York, Velfarre - Tokyo, Central Station - Sydney, Inside Out - Glasgow, 1015 - San Francisco, Pacha - Punta Del Este Uruguay, Zouk Club Singapore, Space Terrasse - Ibiza.


Rend a lelke mindennek

Labirintus a javából

Tízezer darabos gyűjtemény, közte ritkaságokkal

Cd-ből is akad pár John régi szobájában

2011. június 24., péntek

Digweed újra hallat magáról, itt a Structures Two

Megérkezett John Digweed nagy sikerű 'Structures' sorozatának második része. Érdemben annyira nem villanyozott fel a hír, ismervén John aktuális zenei ízlését, másrészt az elmúlt időszak minőségi hallgatnivalóinak hatása még nem csenget le bennem teljesen. Azonban Digweed csak Digweed, mindig érdemes odafigyelni rá, hiszen rendkívüli érzékenységgel képes a szcéna rezdüléseit lekövetni, frissen tartani hangzását, és megtalálni a művészit a mai mennyiségorientált világban.
Hogy nem teszünk rossz lóra a cd beszerzésével azt már az egyes lemez garantálja, hiszen egy chill out-downtempo szettet kapunk. Ez önmagában is megsüvegelendő tény, hiszen egy chill mixet ezerszer nehezebb érdemben összerakni, mint egy 4/4-es ütemekkel felvértezettet. Egyrészt nagyon nagy tempóbeli eltérések nem lehetnek, hiszen az alacsony BPM esetén nagyon kihallható, másrészt a harmóniákkal, hangképekkel startoló zenéket hangzásilag is ügyesen kell elhelyezni, a disszonanciát elkerülve. John mindkét tényezőre odafigyelt és ez az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb egyvelegét (a Henry Saiz-os 'Balance' mix után) eredményezi. Az külön érdekesség, hogy szinte az összes felvonultatott szám eredeti, kluborientált változatát már ismerhetjük korábbról, a lassú, hömpölygő átiratok viszont kétségtelenül új megvilágításba és egy teljesen más dimenzióba ágyazzák a produkciókat. A Bedrock label nagyjai szolgáltatják a talpalávalót, olyan nevek, mint Guy J, King Unique, Ian O'Donovan, Quivver, Smith & Selway és Marco Bailey. A mix tényleg mix, van felépítése, lüktetése, eleje, közepe és vége, egy kézzel fogható története.
A második lemez, amit a Los Angeles-i Avalon klubban rögzítettek, folytatja az előzmények továbbgörgetését. Egy testes intró után aztán megérkezik a hőn áhított 4/4-es ritmusképlet. Eleinte deep house-ban utazunk, majd mint ahogy az egy klubos szettől elvárható haladunk a szikárabb, pumpálósabb, kisérletezősebb dolgok irányába. John szépen átevez tech house terepére. Nekem helyenként már túl technos, egysíkú, de amikor már épp elvesztettem volna az érdeklődésem, mindig jött egy effekt, vagy hang, ami újra az egyvelegre irányította figyelmemet. Ezeket is figyelembe véve a klub mix becsületesen össze lett rakva, de annyira nem kiemelkedő, mint a chill out rész. Aki szereti a lassabb, valamint a tech-esebb cuccokat mindenképp tegyen vele próbát. Pontszámban 8/10-et kap tőlem.

John Digweed – Structures Two

Label: Bedrock Records
Katalógus szám: BedstructCD2
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2011. június 20.
Stílus: Tech house, chill out
Dj mix: John Digweed


Cd 1 - Blissed Out Electronica Mix
1. Guy J – Easy As Can Be (Tom Middleton Beatless Mix) (5:51)
2. Stelios Vassiloudis – I Burn Like (Ambient Mix) (4:29)
3. Christian Smith & John Selway – Mistral (Ambient Mix) (6:30)
4. Vincenzo & Elon – Yarra Valley (Reprise) (4:54)
5. Quivver – In Your Boat (Reprise) (2:47)
6. Wiretappeur – My Real Name Is (Reprise) (3:10)
7. Guy J – Lamur (AM Mix) (3:21)
8. Ian O'Donovan – Aurora Borealis (Reprise) (4:31)
9. John Digweed & Nick Muir – Bilder (Wiretappeur Reprise) (4:00)
10. King Unique & Anthony Pappa – Vamoosh (King Unique Kosmische Mix) (5:13)
11. King Unique – 2000000 Suns (KU Heat Death Of The Universe Mix) (2:19)
12. King Roc & Dimitri Nakov – Jardin Nights (From Paris & Berlin Mix) (4:43)
13. Robert Babicz – Pink Trees (On The Couch Journey Mix) (7:00)
14. Alan Fitzpatrick – Involve (Ambient Mix) (3:28)
15. Marco Bailey – Beaming (Downbeat Mix) (3:30)
16. Nick Warren – In Search Of Silver (Ambient Mix) (3:35)
17. Suicide Sports Club – Freaky Boy From Outside (3:31)
18. Bedrock – Beautiful Strange (Ambient Mix) (3:39)

Cd 2 - Live From Avalon, Los Angeles
1. King Unique & Anthony Pappa – Vamoosh (King Unique Kosmische Mix) (3:09)
2. Estroe – Driven (Distortion Remix) (5:00)
3. H.O.S.H. Feat. Mistress Barbara – Finally Mine (Gorge Remix) (4:27)
4. Ellen Allien – Searching (Shonky Remix) (5:23)
5. Stephan Bodzin Vs Marc Romboy – Telesto (Martin Buttrich Remix) (3:35)
6. Paneoh Feat. Maetrik – Follow (5:00)
7. Lewis Ryder – Kaffee-Monster (Nathan Coles & David Coker's Spanish Fly Mix) (4:21)
8. Martin Dawson – What The Fuck (4:35)
9. Clément Meyer – Piece By Piece (Maetrik Remix) (5:36)
10. Mylo Salté – Soak (3:50)
11. Maxime Dangles – Santé (5:45)
12. Timo Maas – Kick1 Kick3 (Maetrik Sexy Remix) (5:22)
13. Philogresz – Isolated Funk Ensemble (Sarah Goldfarb Remix) (4:56)
14. Tom Hades – Come On (6:24)
15. Reude Hagelstein – Emergency (Super Flu's Gentle Dental Nurse Remix) (4:36)
16. Emmanuel Jal – Kuar (Henrik Schwarz Remix) (4:19)


2010. november 27., szombat

John Digweed és a lélekteli zene (2008 október 16.)

Pár nap van már csak hátra az angol house-legenda John Digweed budapesti fellépéséig, mely a tizedik évfordulóját ünneplő Bedrock turné állomása is egyben. Az október 22.-i buli elött most egy friss, ropogós interjúból tudhattok meg újabb érdekességeket kedvencetekről.

flyerz: Gratulálunk a tízéves évfordulóhoz! Gondoltad valaha is, hogy ilyen nagy időt megél a Bedrock?
Digweed: ha élvezed, amit csinálsz, akkor nem tűnik fel az idő múlása.

flyerz: A Bedrock 10 eltér a szokásos "Greatest Hits" albumoktól. Mesélj egy kicsit a koncepcióról!
Digweed: Valójában az összes track a kiadóé, bakeliten és digitálisan is elérhető zenékről van szó, tehát nem nagyon lett volna értelme csupán egy album kedvéért összemixelni őket. Az emberek ma ennél többet várnak. A kedvenceimből akartam válogatni, remixelni őket, és kiadni egy dupla CD-n. Aztán végül úgy döntöttem, lesz két mix és bónusz CD olyan művészek vadiúj zenéivel, mint Funk D'Void, Pindrop, Bradler vagy Nick Muir. Az egész album jobbára a katalógus remixeit vagy eredeti felvételeit tartalmazza, igazi gyűjtőknek való darab.

flyerz: Hogyan találod meg a remixet készítő producereket?
Digweed: Olyan művészeket kerestem, akik igazán nagy hatással voltak munkáikkal az évek során. Emelett fontosnak tartottam a még ismeretlen, új tehetségek közreműködését.

flyerz: Melyek az album legkiugróbb alkotásai?
Digweed: Imádom Jamie Stevens "Warung Beach" -remixét, és Tom Middleton "Forge"-átiratát, de hogy őszinte legyek, az összes többit is nagyon szeretem.

flyerz: A tízéves évforduló hivatalos buliját nem a Heavenben, hanem a Matterben tartottad most október 10.-én. Miért?
Digweed: A Heaven egy varázslatos klub, ahol a Bedrock rajongókkal csodálatos éjszakáink voltak. Egyszerűen úgy éreztük, hogy a tizedik évfordulóra valami egészen mást kellene összehozni, és a Mattert a Farbicos brigád üzemelteti, tehát biztosra vehettük, hogy a hang, a fény, az egész produkció nagyon-nagyon különleges lesz. Elképesztő partihelyszín, az emberek odavannak érte! Rendkívül izgalmas volt ott tartani ezt a bulit!

flyerz: Mennyire masszív a Bedrock 10-hez kapcsolódó turné?
Melyik állomást várod a legjobban?
Digweed: Elég erős turnéról beszélhetünk, sok jó helyszínnel.
Mindegyik fellépést nagyon várom, de Japánt különösen.

flyerz: Mi hoz lázba a fellépéseken?
Digweed: A lélekteli zene!

flyerz: Visszatekintve hogyan értékeled a zeneipar elmúlt tíz évének történéseit?
Digweed: A legszomorúbb a bakelitek és alemezboltok eltűnése. Tudom, hogy haladni kell a korral és a technológiával, de vinylkiadványokkal dolgozni sokkal nagyobb megelégedés egy producer számára, mint amit az mp3 nyújthat. Másrészről viszont nagyszerű, hogy lehetőséged van elérni rengeteg zenét, miközben úton vagy.

flyerz: Végül, de nem utolsósorban: Melyek voltak számodra a legkiemelkedőbb momentumok ebben a tíz évben?
Digweed: A Twilo-bulik New Yorkban, a Big Beach Fatboy Slimmel 2002-ben, hogy a DJ MAG Top 100 listáján első voltam. De mindenek felett a rajongóim folyamatos támogatása az, amit a leginkább kimelnék. Köszönöm nekik!

Forrás: IMD - London

2010. április 18., vasárnap

Egyszerre irány észak és dél! A nagy felfedezés Sasha-val és Digweed-del

Minden progresszív mixlemez alapja, kezdőpontja, zérója a Northern Exposure. A két angol fenegyerek Sahsa és John Digweed a kilencvenes évek elejétől kezdve kezdtek el közösen lemezeket pörgetni. Fellépéseik élményszámba mentek, a zenék nemcsak bpm-ben, hanem hangulatban is klappoltak egymáshoz, sokszor perceken szólt egymással szimbiózisban két kompozíció. Eme művészi képességet hivatott promótálni a Northern Exposure is, amely hangzásban ügyesen lavíroz az epikus és a progresszív hangzású dalok között. Bekategórizálni stílusilag lehetetlen, viszont kétségtelen, hogy minden darabnak ott van a helye, ahová a mixelők azt megálmodták. Sajnálom, hogy a két uriember már külön utakon jár, úgy érzem mostani stílusukkal korántsem tudnak olyan volumenűt mutatni a nagyérdeműnek, mint tették azt korábban. Ez viszont nem kicsinyít azon a tényen, hogy ez egy alapmű. Tom köszi a linket.

Sasha And John Digweed - Northern Exposure

Label: Ministry Of Sound
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 1996
Stílus: Progressive House, Techno, Progressive Trance, Ambient
DJ Mix: Sasha & John Digweed


Tracklist:

Cd 1/North
1. Keiichi Suzuki - Satellite Serenade (The Orb's Transasianexpress Mix) (10:40)
2. Future Sound Of London - Cascade (Part 1) (7:05)
3. Young American Primitive - These Waves (4:24)
4. God Within - Raincry (Submerged) (7:51)
5. Rabbit In The Moon - O.B.E. (Out-Of-Body Experience) (7:07)
6. Morgan King - I'm Free (Playdo's Minimalist vs La Serrena mix) (7:22)
7. Ultraviolet -Kites (Fantasy Flite Part One) (4:11)
8. Fuzzy Logic - Obsession (Quantum Loop Mix) (4:59)
9. William Orbit Water From A Vine Leaf (Spooky Xylem Flow Mix) (6:49)
10. Apollo 440 - Liquid Cool (Deep Forest Ice Cold @ The Equator Mix) (6:25)
11. Banco De Gaia Last Train To Lhasa (10:45)

Cd 2/South
1. Dope On Plastic - Wave Dub (5:59)
2. Drum Club - Sound System (Underworld Mix) (7:02)
3. Castle Trancelott - The Gloom (6:38)
4. Pete Lazonby - Wavespeech (Junior Vasquez Mix) (6:08)
5. Evolution - Phoenix (7:07)
6. The Light - Dusk (3:48)
7. X Tracks - Plan 94 (The Voyage) (5:46)
8. Mellow Mellow - I Can't Stop (4:32)
9. Banco De Gaia - Heliopolis (Eedupolis Dog Mix) (3:33)
10. Humate & Rabbit In The Moon - East (Opium Den Mix) (7:36)
11. Underworld - Dark & Long (Dark Train) (10:58)