A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érdekesség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érdekesség. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. január 25., kedd

Tudtad-e Vol.3: a műkedvelő gyógyszerész, a nyár végét két eltérő szöveggel adaptálók, a gyanús prófécia és az elbaltázott névválasztás

A 'Tudtad-e' rovat harmadik bejegyzésében igencsak széles stíluspalettáról válogatunk. Lesz itt techno - Umek és a gyógyszeres számcímek iránti vonzódása-, populárisabb dance/pop vonal - az FLM és Soltész Rezső (szövegben és zenében is) eltérő adaptációi az olasz Righeira slágerére -, némi progressive house - az egyik számában a 911-re nézve kétes tartalmú szöveg miatt vegzált holland Lemon8 -, és pumpálósabb funk house -  az A.T.G.O.C formáció nevének könnyfakasztó jelentéstartalma - is.

1. Umek a műkedvelő biológus és gyógyszerész?
A szlovén Uros Umek-et nem hiszem, hogy techno berkekben járatosoknak külön be kellene mutatnom. Umek a '90-es években nőtte ki magát első rangú producerré és dj-vé. Egyre-másra öntötte magából a jobbnál-jobb darabokat akár Umek néven, akár Mumps alias-án.
A producerek számára mindig is fogós kérdés, ha elkészülnek egy-egy friss darabbal, hogy mi legyen annak a címe? Valami egyszerű, egyértelmű (mondjuk, ha van benne vokál, az adja a témát magát), vagy valami elvont, művészi (persze ehhez a zene minőségének is legalább ugyanolyan jónak kell lennie).
Umek megoldotta egyszerűen, nagyon sok zenéjének gyógyszerekről adta a címét (nagyjából a 1996-2003 közötti időszakban sorra hozta ki ezeket, vegyítve egyéb biológiai szakkifejezésekkel, lásd pl. a 'Glutamate - The Sound Of Slovenia' című első albumának teljes tracklistáját).
Alábbiakban felsorolok pár ezek közül: Oxetal (gyomorsav-túltengés, gyomorégés ellen), Aspirin (fejfájás, torokfájás, láz ellen), Catapresan (magas vérnyomás ellen), Effortil (alacsony vérnyomás ellen), Adumbran (akut és krónikus szorongás ellen), Alupent (hörgőgörcs, asztma ellen), Prepidil (méhnyak tágítására alkalmazható szülés megindításakor), Colestid (magas koleszterin ellen), Halcion (depresszív nyugtató), Loniten (magas vérnyomás ellen), Lanicor (szívbetegségek ellen) stb.
Vagy Umek a műkedvelő biológus, gyógyszerész, vagy a családban volt, aki "szakmabeli" volt, esetleg a kezébe került valahonnan egy gyógyszerészeti nagylexikon?

2. Véget ért a nyár - kétszer, eltérő szöveggel adaptálták magyarra a Righeira nagy slágerét
Az olasz Righeira duót az 1983-as 'Vamos A La Playa' tette ismerté világszerte. A partra való csábítás himnusza a maga egyszerűségével és nagyszerűségével megtalálta az utat a kiéhezett hallójáratokhoz.
'L'Estate Sta Finendo' két évvel későbbi produkció, melyen egyértelműen felismerni a Righeira-s alapokat, viszont egy dögös szaxofonszóló viszi a prímet, ami ad egy mélységet a produkciónak, emellett a két uriember kicsit több vokált ad hozzá, mint a 'Vamos A Playa'-ba.
A levegőben lógott, hogy itthon is készül rá előbb-utóbb egy magyar nyelvű verzió, ugyanis a táncdalfesztivál éra óta folyamatosan merítettek olasz szerzők műveiből itthoni produkciókhoz.
Itt történetesen Soltész Rezső "csapott le" elsőként a 'L'Estate Sta Finendo'-ra - aki remek érzékkel nyúlt más italo disco művekhez is, elég pl a Ryan Paris 'Dolce Vita', vagy Ricchi e Poveri 'Voulez Vous Danser' adaptációjaira gondolni - és így készült el 'A Nyárnak Nincs Még Vége', ami a művész ötödik studióalbumán, a 'Férfivilág'-on tűnt fel, mint nyitószám. A szöveg végkicsengése pozitív, hisz "amíg velem vagy, addig itt a nyár". Ugyanezen az albumon van egy másik verzió is, a záró tétel 'A Nyárnak Lassan Vége', amiből az elmúlás és a szomorúság süt át. Ehhez társul a lírai zongorajáték és lassabb tempó, körítés, természetesen a Righeira zenei alapötlete mentén haladva.
Császár Előd és az FLM 1995-ben porolta le az alap slágert, ők is nyárbúcsúztató jelleggel, teljesen átírt magyar szöveggel ("Nézz az iskola vár, integet már a vonatablakból a sok srác, süt a nap az igaz, de ez nem ugyanaz, mint amikor előttünk állt a forró nyár") tudta le a saját verzióját, mint 'Véget Ért A Nyár' címmel (tükörfordításban ugyanazt jelenti, mint Righeira-ék eredeti címe), s klubosabb módba hozták a zenei alapokat, hamisítatlan zongorás, rádióbarát, '90-es évekre jellemző popsláger lett belőle.

3. Lelkesen klikkelgettek a szövetségiek a 'New York, New York' szerzőjének honlapján
2021. szeptember 11-én posztolt egy érdekes sztorit Lemon8 aka Harry Lemon a facebook profilján, 'New York, New York' című darabjának születésének 20. évfordulóján.
A holland house legenda 2001 elején készítette el emblematikus 'New York, New York' című ópuszát, amit eredetileg John Digweed szeretett volna megjelentetni a Bedrock-on. A 2001-es new york-i terrortámadás után magát a track-et sokan a vég kezdetének, előzetes próféciának sejtették.
A track elején van egy szövegrész ugyanis, ami a következőképpen hangzik: "Something strange is going down, everywhere I walk...it's like danger walking along with me, New York, New York". Azaz "valami furcsa történik, bármerre sétálok a veszély követ engem".
A track intro részében lévő string folyamatosan kibontakozó intenzitását, majd halkulását voltak, akik a repülőgép hangjához hasonlították, s a kettő együtt éppen elég volt ahhoz, hogy az összes amerikai 3 betűs szolgálat és ügynökség rákeressen a dologra, s együttesen több ezer klikkel pörgessék meg Harry honlapjának számlálóját.
Végül is érzelmi okokra hivatkozva Digweed elállt a kiadási szándékától, így a holland Basic Beat vette gondozásába 2002-ben (Az 'Inner Sanctuary Sessions Part 4'-en). Gondolom a fenti mizéria miatt csak egy szem 'Out Of The Sanctuary Remix' készült a darabra (amit szintén Harry készített), nem akarták a pofonfát tovább rázni.

4. Repetead Love - buta borítóval megfejelt ostoba névválasztás
Itthon is sokszor lehetett hallani A.T.G.O.C 'Repeated Love'-ját, például legutóbb Sterbinszky 'Club Speed #25'-ös mixében is találkozhattunk ezzel a darabbal. A zeneiségéről kár vitatkozni, mert nem nagy megfejtés, egy loop filterezgetése felpörgésekkel és szétesésekkel, pumpálós alapon Michael Jackson 'Billy Jean' drum loop-jára pakolva. 
Az eredeti téma Shirley Kim 1978-as 'Girls In Love'-ja, ami egy nagy köröket leíró, szimfónikus témával gazdagított darab. Ebből sikerült egy apró loop-ot, másolni és ez adja a 'Repeated Love' alapját. Na, de kicsit elkalandoztunk. Az A.T.G.O.C-ról az ember azt gondolná, hogy legalább öt ember formációja és a neveik kezdőbetűiből áll a mozaikszó. Az olasz Andrea Mazzali és G.L. Casini személyében köszönthetjük a projekt életre keltőit, mozgatórugóit. A név pedig egy bugyuta frázisból származik: 'A Thousand Girls One Condom'. Mit valami rossz, spórolós gangbang...Maga a név felfedése vizuálisan már az Urban Track-es kiadáson elindult, amolyan rossz Activity rajzolós feladványként: 20 db női fej és a borító közepén egy piros gumióvszer. Aztán valószínűleg rájöttek, hogy jobb hagyni az ízléstelen poénokat: a név maradt mozaikban, a borítók teljesen sterilek, a produkcióhoz semmilyen módon sem köthetők lettek a további kiadásoknál.

2011. december 23., péntek

Érdekes összefonódások 6: U96, Rollergirl, ATC, Jasper Forks

Ezúttal egy olyan úriember munkásságát vesszük górcső alá, aki a pop-tól kezdve az euro techno-ig sok mindenbe belekóstolt, s tette mindezt sikerrel. Ő nem más, mint Alex Jörg Christensen. Lehet a név nem cseng ismerősen, de ha azt mondom U96, akkor már biztos dereng valami. Nos, Alex és csapata az 1991-es ’Das Boot’ című filmzene technósított adaptációjával helyezte el a tengeralattjárókról elnevezett formációt az elektronikus tánczene térképén. Persze nem ez volt az egyetlen emlékezetes momentumuk, hiszen olyan ópusszokkal gyarapították a zenei közkincstárat, mint a ’Love Religion’, az ’I Wanna Be A Kennedy’, a ’Love Sees No Colour’, a ’Club Bizarre’, a ’Heaven’, a ’Night To Remember’ és az ’Energie’.
A csapat taglétszáma és képviselt zenei stílusa – Euro Techno, Dance, Electro Pop, Hard style - állandóan változott, Alex, mint frontember és lemezlovas (a discogs szerint egyetlen U96 track-ben sem énekelt, és nem sok köze volt a számok komponálásához és formába öntéséhez – a szerk.) számított stabil, megingathatatlan alappillérnek. Nem ez volt az egyetlen referenciája, hiszen mellette maszekban más projektekbe is belefolyt (nyilvánosan vagy a háttérből). Egyik ilyen volt a Rollergirl. Alex Mallorcán ismerkedett meg Nicole Safft-tal, s eldöntötték, hogy közös zenélésbe kezdenek. Később nemcsak producer-énekes viszonyt ápoltak egymással, ugyanis Alex feleségül vette Nicole-t. A Rollergirl nevet a 'Boogie Nights' című filmben Heather Graham által megformált naív pornó sztár karakterről koppintották. A dallamos dance zenét jegyző formáció legnagyobb dobása a ’Dear Jessie’ volt, ami az első londoni Love Parade-n is felcsendült. Egyébként további érdekesség, hogy Nicole eleinte húzódozott a kamerától, így fordulhatott elő, hogy a ’Dear Jessie’ videóklipjében Julie Pecquet ugrott be helyette.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy Alex saját kiadót alapított King Size Records néven, ahol olyan híres produkciók jöttek ki, mint R.O.O.S. ’Instant Moments’-sze, Billy Hendrix ’Body Shine’-ja, Liquid Child ’Diving Faces’-ze, Carlos ’The Silmarilla’-ja és AMbassador ’One Of These Days’-ze. A kommerszebb vonal is megérintette, s olyan előadók producere lett, mint Paul Anka, Right Said Fred, Prince Ital Joe feat Marky Mark, valamint az ATC (A Touch of Class rövidítéseként).
Utóbbi egy tudatosan összerakott euro dance csapat volt, angol, olasz, ausztrál és új-zélandi tagokkal. Első single-jük, az ’Around The World’ (egy orosz csapat a Ruki Vverh! ’Pesenka’ című számának cover verziója), ami hat héten át vezette 2000-ben a német slágerlistákat, később az angol és amerikai chart-okon is előkelő pozíciót ért el. 'Planet Pop' című első albumuk is jól fogyott, köszönhetően az ’Around The World’ zenei nyomdokain haladó ’My Heart Beats Like a Drum’-nak. További érdekesség, hogy André Tanneberger aka ATB beperelte a banda kiadóját, emiatt névváltoztatásra készültek, így lettek A Touch of Class. Korábbi sikereiket nem tudták meg sem közelíteni, így 2003-ban a feloszlás mellett döntöttek.
Alex napjainkban is aktív, az aktuális zenei trendekhez simuló új alteregója a hangzatos Jasper Forks lett. 2010-ben kiadott első single-je, a piano house ösvényén haladó ’River Flows In You’ volt, amit az ’Alone’ követett 2011-ben.

Források: U96 discogs, Alex Christensen Official Website, King Size Records catalog

2011. augusztus 12., péntek

Érdekes összefonódások 5: Dj Sammy, Loona, Porno DJ, Parker & Hanson

Samuel Bouriah vitathatatlanul a spanyol dance szcéna egyik legismertebb arca. A világhírt Dj Sammy-ként begyűjtő producer tehetségét több álnév alatt is kamatoztatta, az alábbi cikk ezeket veszi gorcső alá.
Természetesen a sorban előre kívánkozik a fő profil: azaz Samuel, mint Dj Sammy. A mallorcai legény 1984-ben kezdte zenei karrierjét, a helyi Zorba Klubban pörgette a lemezeket, miközben az egyik vezető rádiócsatornán is felbukkant lemezlovasként. Producerként első munkáját a 'Life Is Just A Game'-et 1995 novemberében dobta piacra az énekes Marie José közreműködésével. Ez a darab meg sem állt egészen a spanyol top tizes listáig. Az ezt követi kislemezek ('You're My Angel', 'Prince Of Love', 'Golden Child') a német chart-okon is felbukkantak. 1998-ban jött az első Sammy LP-je, ami szintén a 'Life Is Just a Game' címet viselte. Embrünk labelalapításra adta a fejét, ezidő tájban keltette életre a Super M Record-ot és a Gamba Music Company-t. Az igazi áttörést a holland Do-val közös 'Heaven' hozta el (ami egyébként egy Bryan Adams szám feldolgozása), Európában és Ausztráliában 2 millió példányt adtak el belőle, majd Amerikában a slágerlisták élén is tányázott. A folytatás hasonlóan veretesre sikeredett, ezúttal is egy cover verzióval jelentkezett, a Don Henley féle 'Boys Of Summer'-ből fabrikált Sammy muzsika is ott figyelt minden fontosabb dance chart-on. A sikerszéria újabb darabja a 'Rise Again' lett, ami például a 'Nesze Neked Pete Tong' című filmben is felbukkan (mint a főszereplő Frankie Wilde saját szerzeménye, s emiatt vannak akik neki tulajdonítják a darabot). A single-t követő 'The Rise' albumon minden eddiginél kiforrottabb hangzással jelentkezett, magába olvasztva a pop, dance és elektronikus zene közérthetőbb, de minőségi elemeit. Az elmúlt időszakban sem ült sokat a babérjain, olyan nemzetközi előadóknak segédkezett, mint David Bisbal, Chenoa, Marta Sanchez, Soraya és Nuria Fergó.

Ennyi munka és teendő mellett is jutott a hiperaktív spanyol apróságnak ideje néhány mellékprojekt futtatására is. Az egyik ilyen a Porno DJ, amely név alatt csak egy EP-t jelentetett meg, de azt rommá játszották a klubokban. A 'The Judgement'-et itthon Sterbinszky is sokat játszotta, a 'Megint egy nyár a Flörtben' house korongjára is felkerült a Mac Zimms által továbbgondolt verziója.

Loona néven korábbi vokalistájával (és párjával) Marie-José van der Kolk-kal (aka Carisma-val a képen) szövetkezett és nem titkoltan a pop-osabb hangzás felé mozdultak, ami magán viselte a spanyolos virtust és életérzést. Ismertebb munkáik 1999 óta: 'Bailando', 'Mamboleo', 'Baila Mi Ritmo', és a legfrissebb 'El Tiburon'.

Sammy is csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyben európai (zömében német) producerek szövetkeztek karitatív jelleggel. A lemezek eladásából befolyó összeget a rászorulóknak ajánlották fel. A Dance United project két számot élt meg, a 2002-es 'Reach Out'-ot és a 2005-ös 'Help Asia'-át.

A végére hagytam a legizgalmasabb fedőnevet. Amikor először hallottam, azt hittem a fülem cseng. Nos a hír igaz, Sammy a Parker & Hanson duó tagja, Gabriel Ward oldalán. A kőkeményen tranceben utazó kettős olyan nagy dobásokat tudhatnak magukénak, mint a 'Let It Be', a 'Aim High Shoot Low' (a Maelstrom-nál) vagy éppen a tavalyi év legszebb Anjuna darabját az 'Alquimia'-t. Szinte hihetetlen, hogy ebben a projektben Sammy teljesen el tudott rugaszkodni korábbi munkáinak hangzásától és egy egészen más terepen bizonyított. Legfrissebb EP-jük az 'Arabesque' is szép support-okat kap, gyanítom ez a monikert még egy jó ideig futtatni fogják.

2011. április 18., hétfő

Egy kis kedvjavítóval a pult mögött

A múltkor egy Luciano b2b Sven Vath videó adta az ihletet, hogy a drunken vs overdose dj témát felvessem. Személy szerint mélységesen felháborít, amikor a lemezlovas - aki elsősorban nem a saját, hanem a belépőért súlyos pénzeket kiperkáló közönség hangulatáért felelős - magáról megfeledkezve, tántorogva vagy beszívva bohóckodik a pult mögött. Az ominózus Luciano b2b Sven Vath szett olyan, mint egy homoszexuális tornaóra. A két férfi enyhén természetellenesen ölelgeti egymást, majd Sven a csimpánzok ügyességét meghazudtoló módon kapaszkodik fel a pult fölötti fémrúdra. Hogy részegek voltak, vagy beszívtak? Ki tudja. Viccesnek vicces, másrészt szánalmas is, hogy ily módon rombolják a verejtékes munkával felépített imidzsüket. Sven-nek nem ez az egyetlen drunken performance-sza, a 2000-es Love Parade-n is igencsak tántorogva tolja egy köldökvillantós posztóba burkolózva. Tálentumát jelzi, hogy még így is olyan szettet tol, ami másoknak józanul sem menne. Persze nem ő az egyetlen addict a német dj-k között, Westbam mája miatt is aggódhatunk. A nagy ceremóniamester - és lelkes fogyasztó - hírében álló kopasz vesztfáliai legény szintén az egyik Love Parade-os videón kicsit koordinálatlan mozgáskultúrával fűszerezve az orrával szkreccsel és gyermeki örömmel az arcán bambul a tömegre. Szerintem normál hőfokon pörögve eszébe se jutna az embernek. Mr. Lódoktor Fatboy Slim a ketamin-függő mesélt egy érdekes sztorit, amit a megboldogult Check Magazinban olvastam. Egy klubban volt éppen, amikor a marihuána füstjétől megpilledt lemezlovas felrakott egy nagy üdvrivalgást kiváltó zenét. Erre a dj fogta magát és lement táncolni az emberek közé. Annyira jól érezte magát, hogy észre sem vette, hogy a track szépen lecsengett. Erre a közönség bőszen lapogatni kezdte a vállát, hogy ügyes vagy srác, de nem ártana feltenni a következő lemezt. Konklúziót vonva nem azt mondom, hogy a dj-k ne fogyasszanak semmit, hisz ez rájuk van bízva, viszont tudják hol a határ és ez ne menjen a teljesítményük rovására. Nektek mi erről a témáról a véleményetek?

2010. szeptember 28., kedd

Érdekes összefonódások 4: a helvét armada

A PTF törlése óta nem jelentkezett új résszel az érdekes összefonódások című rovatunk. Ezt az időszakot akár az erőgyűjtés hónapjainak is nevezhetjük, hiszen most újult erővel vesszük elő a nagyítót és a böngésző szemüveget, hogy az előadók közötti szövevényes viszonyok útvesztőjében rendet tegyünk. Ezúttal egészen Svájcig utazunk, ahol nem a bernáthegyit, az alpesi csokoládét, vagy a méregdrága órákat vesszük lajstromba, hanem a zürichi bázisú Unreleased Digital kiadó művészeit mutatjuk be egy kicsit. Az igencsak aktív kollektíva jó néhány sikeres projektet adott a house szcénának, no de nézzük is melyek is ezek.

Mindenképp a sorban legelőre venném a rangidős Daniel Portman-t, aki szinte egycsapásra lett svájci nemzeti hős, új vonalas house zenéivel, melyek tökéletesen ötvözik a ropogósabb elektro és tech megoldásokat, miközben légies string-ekkel ad egy kis érzelmi töltetet az egésznek. A 2007-es 'Backside/Evolution' volt az első Unreleased Digital-nal megjelent EP-je, de az első pozitív visszhangokat a 'Port One' hozta meg a számára, amiről főleg a 'Cerberus' tarolt a klubokban. Remixerként sem tétlenkedett, hiszen saját stílusjegyeivel látta el Sultan és Ned Shepard 'One day'-ét, valamint az örök klasszikus 'Greece 2000'-et. Mindkettőt hallva szinte megáll az ütő az emberben annyira zseniális verziók. Daniel nem is ült sokáig a babérjain, hiszen olyan szenzációs darabok követték az előbbiekben felsoroltakat, mint a progresszív mennyországot megidéző 'Open your mind' és 'Starwarrior', a népzenei motívumokkal operáló 'Baaly' és a kérlelhetetlen tech house-ban utazó 'Back to the underground' és az ugyanezen a szikárabb irányvonalon mozgó 'Port 4 EP'. Egy albuma is megjelent a label-nél 2008 decemberében. A 'Twisted Memories - Poems In C-Minor' gyakorlatilag összegyűjti nekünk mit érdemes Mr. Portman-ról tudnunk.

Christian Beat Hirt (a képen jobbra) a label boss. 2007. júniusában alapította az Unreleased Digital kiadót, ami azóta tonnányi EP-t és hat válogatásalbumot is piacra dobott. Polgári neve nem is biztos, hogy ismerősen csenghet, de mindjárt mondok pár projektjét, amit minden valamire való zenerajongó ismer és szeret. Ő felelős a Passanger 10, a Dinka (a formációt dj-ként vivő Tamara Maria Hunkeler-rel közösen), a Leventina és a Chris Reece (mindkettő Roberto Pagliaro oldalán) monikerek sikereiért. Passanger 10-ként olyan sikerdarabokat jegyzett, mint a 'Mirage', a 'Mikado', vagy épp a 'Waterworld'. A Leventina alterego alatt Chris és Roberto egy kicsivel több dallamot és telítettebb hangzást produkál. Csak, hogy pár emlékezetes momentumot idézzünk fel tőlük, ott volt a 'Nightshift', a 'Sweet southern comfort', a 'Here workin'.

Bizony könnyeim potyogtatva kuncogtam a Dinka név hallatán. Chris és a Dinka-ként dj-ző Tamara Maria Hunkeler lehet nem sokat törődött a hangzatos megnevezés kiagyalásán, egyszerűen improvizáltak. Ugyanez nem mondható el az így kiadott zenéikre, melyeket a gondosan felépített és remekül kivitelezett jelzőkkel tudnék illetni. Sikerdarabok (a teljesség igénye nélkül): 'Temptation', 'Autumn leaves', 'Elements EP', 'Meaningful story'. Igazán termékeny projekt, hiszen három éves fennállása óta két albummal (The temptation 2008 S2 Records, Hotel Summerville 2010 Unreleased Digital) is megörvendeztettek bennünket. És még ki tudja mit tartogat a jövő?

Chris Reece. Rob és Chris újabb közös dobása. A formációval kapcsolatos friss információ, hogy most jelent meg debütáló albumuk az Armada-nál 'The Divine Circle' címmel. Eddig rögös út vezetett, ám a megszokott Deadmau5-féle sound vokállal felturbózva egészen könnyen emészthető, amit kajálnak a népek és nem csak a szakavatott fülek. Kezdésnek ott volt az egyszerű megszólalású 'Del Mundo' a 'Brasil EP'-n, majd a selymesen simogató 'Autumn leaves' Dinka-val, a 'Salvation', a 'Still breathin' Luciana Di Nardo-val és a 'The Notice' Nadia Ali-val.

EDX aka Maurizio Colbella, aki szintén a Helvetic Nerds csapat tagja az eddig felsoroltakkal együtt (plusz még: Rino Cabrera, Andrea Olivia, Nora En Pure, George F. Zimmer, Stanley Ross). Ő sem tehetségtelen figura, elég csak meghallgatni tőle a 'Casa grande'-t, a 'Premiumline'-t, a 'Shy shy'-t és a 'Hoover'-t, valamint Dubfire 'Roadkill'-éhez kreált remixét. Szerintem ő a labelnél dolgozó "kisebb nevek" közül ő hozza legbiztosabban ugyanazt a magas színvonalat minden megjelenésén. Mindenképp meg kell említeni, hogy Dj Tatana-val ők alkotják a Dobenbeck-et is, amelynek a 'Please don't go' című száma óriási sláger volt.
Mint látjátok Svájcban a house-ban is ott vannak a szeren. Egymásnak besegítve egy összetartó kis közösséget sikerült kialakítaniuk, amely remélhetőleg még nagyon sokáig lesz a minőségi zene fellegvára.

2010. április 18., vasárnap

Producerek, akik kiszálltak a show bizniszből

Lehet ez nem általános tendencia, de akiknek igazán tetszik a zenéjük egy idővel teljesen kikopnak a zenei porondról. Lehet ez csak belemagyarázás, miért is lenne más. Vegyük alapul két nagy kedvencem: John Johnsont (a képen) és Van Bellen-t. JJ 2003-04 óta nem hallat magáról, bár a honlapja azt igéri 2006-ban lesz a nagy visszatérés, ennek már jó két éve. Van Bellen-nél is 2004-ben szakadt el a cérna. Bár nagy örömömre ő visszakacsingat. 2007-ben Wilhelm Bolz-zal (a Saints & Sinners duó másik felével) Sven Oliver néven a Sounds Good Rec. égisze alatt piacra dobtak egy kétszámos EP-t. Ott a Starecase duó is, akik detto beragadtak vagy két évre aztán tavaly egy DT8 remixxel jelezték még élnek, csak Mike Crossman inkább a General Midi projektjére és a break-re összpontosít.

És a listának még nincs vége, akad még egy nagy név, aki(k)ről nem hallani mostanság. Ez pedig a Webster tesók fémjelezte Transa (az alsó képen). Gurult náluk is a szívgyógyszer, valszeg azóta se leltek rá. Ezzel ellentétben én találtam egy 2002-es interjút az egyik taggal Brendan-nal, amit belinkelek ide. Angol, de azért ki lehet hámozni belőle a lényeget. A 356 Mag interjúja a Transa egyik felével. Ha valaki tudja a felsorolt producerek hiányzásának okát, eme blog hasábjain vázolja már nekem, csak hogy megnyugodjon kicsi lelkem.

2010. április 17., szombat

Érdekes összefonódások 3.: Solid Globe, Doppler Effect, Embrace és Classified Project

Mivel a legutóbb a Solid Globe életművét taglaltam, úgy gondoltam nem haszontalan, ha utánanézek a csapatot alkotó fiúk (Nic Vegter és Raz Nitzan), honnan is érkeztek a projektbe. Mondanom sem kell, hogy itt is érdekes összefonódásokra találtam, amiről mindenképp írni akartam. Szóval a SG egyik fele Nic Vegter (az első fotón) olyan projektekben ügyeskedett még, mint a Classified Project a Nickelson és az Infernal Machine. A Classified Project (2001-ig Mirko Van Dommelen-nel közösen, majd szólóban) a progosabb hangzású tranceben utazott, s olyan nagy dobásokat jegyeztek, mint a Resurrection (1998) és az Eyecatcher (2001) vagy a Solis - The dolphins (Classified Project rmx) (2001), amelyeket a nagyobb nevek (pl. Nick Warren és Tiesto is) előszeretettel pörgettek. Nagyjából ezt a hangzásvilágot hozta Nic Infernal Machine néven is, melyet Berry van Gardingen-nel közösen álmodtak meg. Egyetlen számuk igazi klubsikernek bizonyult, a Realistic (2000) egyenesen Paul Van Dyk lemezestáskájában landolt (a szám jogait meg is vásárolta Vandit), s igen sokáig tanyázott ott, mint a trance partik egyik igazi felpörgető hímnusza. Azt nem tudni, hogy Chris Liebing is beleszerelmesedett e az ominózus számba, vagy felkérésnek "engedelmeskedett", de tény, hogy jómaga is készített egy változatot, amit Adam Beyer a 2004-es Timewarp-on lejátszott a szettjében. No a Chris féle változat techno orientált volt, de azért érdekes, hogy őt is megihlette eme track. A Nickelson álnév alatt már termékenyebb volt Nic (Aquaphonic - Tiesto remixszel -, World of love, Yin, Black wood/Crystal water), itt inkább már a Solid Globe előörse köszön vissza, már több melódiával és érzelemmel.
Áttérve a duó másik alkotójához Raz Nitzan-hoz ő sem egy zöldfülű a szakmában. Olyan projectek fűződnek a nevéhez, mint a The Doppler Effect (Carol Lee, Peter Kriek, Ariaan Olieroock, Adrian Broekhuyse-zal közösen), a Dark Matter (Adrian Broekhuyse és Armin van Buuren együttműködésével) és az Embrace (Ferry Corsten-nel).
The Doppler Effect egy ötös közös, melyben Raz is ott figyel. 2007-ben kijött eddigi egyetlen számuk a Beauty hides in the deep, amelyet később az Armada lízingelt, s főleg a Blizzard és a John O'Callaghan remixével küldte hódító körútjára. Úgy néz ki Raz mestere az egyszámos sikeralteregó-knak. Dark Matter néven (Adrian és Armin segédletével) egy Van Buuren szám a Sound of goodbye remixe készült el, amit Arminunk pörgetett előszeretettel. Sőt válogatásalbámára a 10 years-re is ez a mix került fel. Szándékosan a végére hagytam a legfrissebb projektet az Embrace-t, amit Raz és Ferry Corsten közösen gründolt. A Flashover Recordings-on 2008-ban kijött szám tarolt a klubokban, főleg a Ferry féle mixe (volt az ASOT-ban, TATW-ban és Corsten's Countdown-ban stb.).
Úgy érzem eme példa is jó mutatja, hogy az egyszámos projektekkel is lehet hírnévre szert tenni, viszont ezt igazából csak a vájtfülű és érdeklődő kluberek értékelik igazán.