Az utóbbi időben ha dallamos progi zenéket keres az ember jobb, ha egyből kelet felé veszi az irányt. Mi is jártunk már a környéken, most pedig egyenesen Oroszországig jutottunk. E-heti interjúalanyunk Mango, polgári nevén Alexey Golovanov. Tehát hátra lehet dőlni a székben és miközben hallgatod a mixet, végigolvashatod az interjút is. Jó szórakozást mindkettőhöz.— Több hazádból származó producerrel is sikerült már interjút készítenünk, te hogy kerültél bele ebbe a zenei világba?
—Amióta az eszemet tudom, elektronikus zenét hallgatok. Az első kedvencem Robert Miles és a „Dreamland” albuma volt. Szóval bekerültem a house világába, folyamatosan vettem a bakeliteket, számokat, válogatásokat. Majd jött Nalin & Kane „Beachball” című trackje és teljesen beleszerettem, az eredeti változat a kedvencem, igazi mestermű! Ezután kezembe került és meghallgattam Sasha „Expander”-jét, ezzel kezdődött a progresszív zenei „pályafutásom”. 2003 körül pedig felfedeztem a Fruity Loops-ot és elhatároztam, hogy belekezdek a zenekészítésbe. Végül 2006-ban elkészült pár számom, amik úgy éreztem, jók lettek. Ezután jött a tél és egyik barátommal úgy döntöttünk, szerencsét próbálunk, és elküldtük pár számomat különböző kiadókhoz. Pozitív kritikát kaptam hála istennek, és Stefan Anion, valamint Retroid leszerződtette a „Lollipop Girl”-t a kiadójukhoz és meghívtak producernek hozzájuk. Szóval így kezdődött minden.
— Kik azok támogattak és segítettek előrébb jutni?
— A barátaim, és a barátnőm persze :). Azt mondhatom, hogy Ők segítettek és bátorítottak eddig. Tudod, hogy ha egy új számod megdicséri a barátod, hogy „hú, de jó szám, azt hiszem felrakom az mp3-lejátszómra”, akkor az vagy igaz, vagy csak kedvességből mondja, de amennyiben úgy érzed igaz, akkor rendkívül inspiráló dolog lehet. Arra ösztönöz, hogy tovább dolgozz, és jobb légy. Emellett nagyon szigorú vagyok önmagamhoz, és ez tényleg jót tesz a munkáimnak. Az-az igazság, hogy nagyon lusta vagyok, de ha zenéről van szó, akkor teljesen megváltozik a hozzáállásom, és a tökéletességre törekszem.
— Szerinted mennyiben függ az előrébb jutásod attól, hogy milyen kapcsolatokat sikerül kiépítened?
— Szerintem a tehetségtől és kemény munkabírásról szól minden, ha igazán híres akarsz lenni! A siker sokféleképp értelmezhető, mindenkinek mást jelent. Az én értelmezésemben azt jelenti, hogy ismert vagy, szeretnek és megértik a zenéid. Ha az emberek szeretik a zenémet, akkor meg is értik azt, és nekem ez az igazi siker, és nem attól függ, hogy milyen kiadónál vagy – csak a zene számít. De, az-az igazság, hogy azért van néhány jó kapcsolatom, csak a biztonság kedvéért. :)
— Hogy értékeled a progressive house illetve break zene jelenlegi helyzetét, nálatok Oroszországban illetve tőletek nyugatabbra?
— Nagyon meglepődve tapasztalom, hogy Oroszországban ennyi jó a progresszív zenét készítő producer. Sajnos még mindig elég kevés ilyen ember van itthon, aki ezzel foglalkozna, és ez nagyon szomorú. Silent Brothers, Lokitas, Arthur Deep, iFrolov, szerintem sokan ismerik e neveket. Európában a progresszív zene sokkal felnőttebb, sok a kiadó, sok a remek producer, és van jó néhány internetes rádió, mely ilyen zenével kecsegtet. Rengeteg név van, melyek az egész világon ismerősen hangzanak. Lehet, hogy mi ismertségben még nem vesszük fel a harcot, de nagy a kreativitásunk és nagy a potenciál bennünk, szóval van hová fejlődnünk. A zenének össze kellene fognia az embereket.
— Szerinted érezhető egyfajta kettészakadás az érzelem dúsabb zenét játszó illetve író producerek és a minimal-os elektro-s illetve tech-esebb vonalat képviselők között?
— A válaszom határozottan: nem. Érzelem dús progresszív zenét próbálok készíteni, de néha jó kísérletezni kissé tech-es és minimal-os hangzással is. Szabadidőmben imádok tech és minimalt hallgatni olyan arcoktól, mint Dan, Deadmau5, Adam Johnson, Petter és még sokan mások. Amúgy is véleményem szerint a tech és minimal is tud érzelemmel teli és melódikus lenni. Miért ne? Ez csak szerintem a hangulattól és az inspirációtól függ. Szerintem sokan ismerik Petter „These days” című számát. Vagy a nemrég megjelent, Deadmau5 - „Jaded”-et – teljesen pozitív hangulatú zenék.
— Igen sok magyar kapcsolattal rendelkezel, ahogy észrevettem, Ők kerestek téged, te őket, vagy kölcsönösen így alakult?— Az első kapcsolatom Huszár Ádámmal alakult ki, Ő Retroid. Pár demómat elküldtem neki, megtetszett neki és úgy döntöttünk találkozunk. Most Retroid ’Morphosis’ kiadójához vagyok leszerződve, de szerintem ezt te is tudtad. A kiadónál ismertem meg a East Cafe-t is. Majd nemsoká rá Snake Sedrick-kel is sikerült megismerkedni, aki szintén nagyon kedvelte a számaim, és 4 számom is felrakta a promo mixére, mely az oldalatokon jött ki. Júniusban végre Dynamic Illusion-nal is összehozott a jószerencse, aki egy remek remixet készített a Kisses EP-re. Azt kell mondanom, hogy mindegyikőjük kedves fickó, és jó arcok egytől egyig.
— Kiket tartasz példaképnek, illetve kik számodra jelenleg azok akik meghatározó zenét írnak illetve játszanak?
— Nagyon sok embert tisztelek. Természetesen azokat legfőképp, akikkel együtt dolgoztam eddig. Hogy nagy neveket említsek, itt van BT, Quivver, Sasha, James Zabiela. És persze Chris Micali – imádom, amit ez a pali csinál! Totálisan az én zenei ízlésem. Valamint itt jegyezném meg, hogy szintén imádok egy projektet – a Blackwatch-ot. Sajnos 2005-ben vagy 2004-ben eltűntek, és azóta nem hallok róluk semmit. De a Blackwatch munkáit imádom a legjobban Chris után, és rá hasonlít a legjobban az én zeném is.
— Elképesztően rengeteg tehetséges fiatal producer van nálatok Oroszországban akik az elmúlt pár évben hallattak csak magukról. Minek tudható be szerinted ez az áttörés?
— Azt hiszem, hogy az előző generáció nem nagyon volt rajongója a progresszív zenének. És volt egy olyan sztereotípia, hogy egy kis ember nem csinálhat nagy zenei karriert. Hála istennek, rájöttünk, hogy ez butaság. Szóval ha van tehetséged, és keményen tudsz dolgozni, akkor használd ki a lehetőségeid! Nagyon jó látni új neveket a szcénában, mert sajnos a régi motorosok, mint Quivver, Dousk, Sultan, Bart van Wissen és még sokan mások átváltottak a melodikus progresszív zenéről a tech-es és electro-s hangzásra. Ez nagyon kár, mert mindegyiknek megvolt a saját, egyedi stílusa. De az új arcok, és az oroszok segítségével a progresszív zene élni fog tovább. :)
— Milyen eszközöket, szoftvereket használsz zeneszerzés közben, és teljesen egyedül csinálod, vagy akad azért némi segítség is?
— Leggyakrabban Fruity Loops-ot és sok-sok VST-t használok. Mindig egyedül dolgozom, persze ez alól kivétel a közös projekt. Oh, ha már itt tartunk, tervezem, hogy Lokitas-szal és Kintar-ral is csinálunk egy számot. Remélem jól fog sikerülni!
— Elég termékenynek látom munkásságod, és komolyan veszed a zeneszerzést, esetleg van kilátásban egy önálló szerzői album is, vagy ez még csak a távoli jövő?
— Az elmúlt 5 hónapban nagyon sok zenét komponáltam. Most csak arra vágyom, hogy kivehessek egy kis szabadságot. Albumra még nem gondoltam illetve nem tervezem. Nem tudom miért, de nem érzem szükségét most egy saját szerzői korongnak. Szeretem, ha a hallgatóim maguk alakítják ki a zenéimről a véleményüket, és ezeket egy egésszé összerakva lesz egy kép a munkásságomról. Azt hiszem, hogy egy mixeletlen album a remixeimmel elég jó lenne, de ez a jövő zenéje.
— Játszol valamilyen hangszeren?
— Nem. De lehet, hogy tudok, bár inkább ezt ne hallgassa senki. :)
— El tudod képzelni hogy a jövőben esetleg akusztikus hangszerekre cserélj egy két VST-t?
— Igazából sokat gondolkodtam azon, hogy igazi gitárhangokat rakjak a zenéimbe. De inkább a 100%-os elektronikus zenét részesítem előnyben. Úgy gondolom, hogy az elektronikus zenének megvan a maga esszenciája, hangzása, így inkább nem keverem bele az akusztikus hangszereket.
— Végül hol szeretnél tartani, mondjuk 20 év múlva?
— Huh, ez nehéz kérdés. Még nem gondolkodtam erről. Remélem, mindig lesz időm a zenére. Amúgy sem szoktam ennyire előre tervezni. Ilyen kérdésnél azt mondanám: lesz, ami lesz.
(Forrás: www.musicforever.hu)
Kapcsolódó linkek:
— Mango On Discogs
— Mango On MySpace
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése