2010. május 31., hétfő

Chris Drifter: „Sokan temetik már ezt a stílust, de mindig is megmarad”

„Chris Drifter nevét egyre sűrűbben hallani idehaza. Egyrészt az általa navigált brit Soundtribe Records, másrészt - és ez utóbbi a jelentősebb - a saját munkáinak sikerei révén. Való igaz, hogy még a szakmabeliek is úgy tartják őt számon, mint aki a legstabilabb minőséget képes nyújtani, minden egyes munkájában maximálisan teljesít.

— Annyi minden történt veled az elmúlt időszakban, ráadásul a Justmusic-nak még nem is adtál interjút, hogy nem is tudom, hol kellene kezdenünk. Talán a legérdekesebb veled kapcsolatban számomra, hogy egy külföldi kiadó A & R menedzsere vagy. Hogyan és mikor kerültél a Soundtribe Records-hoz?
— A történet 2006 év végén kezdődött, épp kiadót kerestem az egyik új zenémnek, és egy ismerősöm javaslatára feltöltöttem a demómat az Audiojelly aloldalára (ajtunes.com), ahol tulajdonképpen kiadatlan zenéket lehet publikálni. Ott talált rám a kiadó tulajdonosa, aki egyből lecsapott a zenére. Később küldtem még neki további promókat, és olyannyira elvarázsolta a hangzásvilágom, hogy megbízott ezzel a munkával. Én ekkor még elég keveset tudtam a gyöngyhalászatról, de beleástam magam, kerestem, kutattam az új trackekket, majd az első sikeres negyedév után teljesen szabad kezet kaptam.

— Teljes egészében rajtad múlik az, hogy mely zenék jelennek meg a kiadónál?
— Kezdetben még a kiadó vezetőjével egyeztettem a soron következő megjelenésekről, volt, hogy ő ajánlott művészeket vagy küldött track-eket,de manapság már teljes egészében én döntöm el, hogy mit adunk ki és mikor. Szerencsére folyamatosan kapok demókat a világ minden tájáról, így bőven van anyag, amiből válogatok, de volt példa arra is, hogy én kerestem fel producereket remixelésre, akiknek tetszettek az előző munkái.

— Mennyire játszik az szerepet a döntéseidben, hogy magyar vagy éppen nem magyar művész alkotásáról van-e szó?
— Természetesen nyitott vagyok mind a magyar, mind a nemzetközi zenészek munkái felé, de a magyar producerek zenéit kiemelten kezelem, hiszen velük személyesebb a kapcsolatom. Ahol tudom, támogatom a fiatal, feltörekvő tehetségeket. A kiadó nemzetközi érdekeltségű, de mindenekelőtt az számít, hogy az adott zene maga beleillik-e a kiadó vonalába vagy sem.

— Rengeteg saját zenét is írsz. Emlékszem, anno azzal vívtad ki legelőször sokunk figyelmét, hogy a te egyik zenéddel indult újra a Plastic Fantastic kiadó. Ennek mi a sztorija? Hogyhogy éppen rád esett a választás?
— Igen, lényegében folyamatosan írok zenéket, de ez nem azt jelenti, hogy futószalagon gyártom a trackeket. Ha van inspirációm, nekiállok és megírok egy zenét. Így történt a Blue Roommal is. Sokat dolgoztam vele, míg elkészült, és mindenképpen valami neves kiadónál szerettem volna megjelentetni, így sorra elküldtem az ismertebb kiadóknak, akikről már hallottam azelőtt vagy játszottam tőlük zenét. Mivel van otthon plastic fantastic-os bakelitlemezem is, nekik is elküldtem. 3 hónapig semmi visszajelzés nem érkezett, aztán megkeresett a kiadó menedzsere, hogy az ő szavaival élve “Óriási a muzsika” és szívesen megjelentetnék, illetve egy remixre is felkértek. Nagyon örültem, egy igazi mérföldkő volt a zenei karrieremben, amire mindig is büszke leszek.

— Megjelenés itt, remixverseny ott, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. A tiedben azonban látványosan nagy a rend. Veleszületett vagy tanult sajátosságod ez a fajta fegyelmezettség?
— Igen ezen a téren eléggé jellemző rám a rendszeresség és a fegyelem. Kezdetben ez az egész egy szimpla hobbiként indult, de mára már egy komoly hivatássá vált. Szerintem az egésznek ez az alapja. Valamint van bennem egy késztetés, hogy alkossak, így kifejezve önmagamat. A karrieremet tudatosan építem, mindig kitűzök egy célt, amit el szeretnék érni és merek nagyokat álmodni.

— Mivel magadnak is húzós tempót diktálsz, feltételezem, hogy a kiadónál is ezt várod el a művészektől, ugye?
— Igen, természetesen. Szerencsére mindig sikerült megtalálni azokat az embereket, akikkel remekül lehet együtt dolgozni és a minőséget képviselik. Sok ifjoncnak segítettünk már elindulni a pályán az első megjelenéssel. De a többi mindig is az adott művészen múlik, hogy mennyire veszi komolyan a dolgot, és hogy mennyire tud élni a lehetőségekkel.

— 2009 különösen sikeresnek mondható részedről. Mégis mi az, amire legszívesebben gondolsz vissza?
— Valójában nem ragadnék ki egyetlen konkrét eseményt sem. Már az év eleje is sikeresen indult, amikor a Navigation Records által meghirdetett remixversenyen ezüstérmes lettem, melynek eredményeként meg is jelent az átiratom a kiadónál. Év közben is folyamatosak voltak a remixfelkérések, a kiadó egyre népszerrűbb lett, mind idehaza, mind pedig a külföldi producerek körében, illetve a több nevesebb DJ által is remixelt Andrea Ep-m hetekig listavezető volt a Mypromopool.com oldalon. Tehát eseménydús évet zárok.

— Mi az, amit 2010-ben szeretnél esetleg elérni, illetve mi az, amin változtatni akarsz?
— Szeretném befejezni az első szerzői albumomat, melynek a mix CD-s hajrá után neki is állok. Több stílusban is készülnek zenék, főként progressive/tech house vonalon, de lesz chill out szerzemény is. Olyan albumot próbálok összehozni, ami teljes egészében jellemző rám és az én világomat tükrözi. Remélhetőleg nyár végére elkészül. Ami a változtatásokat illeti, ebben a tekintetben figyelembe fogom venni a közönség igényeit és a zenei trend változását. Utóbbi már most megfigyelhető a szettjeimben, hiszen a progressive vonal mellett már tech house-os zenék is hallhatóak.

— Zenei világod mindig is a dallamosabb, progis hangzáshoz húzott. Mi az, ami téged ennyire megfogott benne?
— Mivel főleg ezeken a zenéken nevelkedtem, ez a hangzásvilág adta a legtöbb inspirációt a saját zenék kigondolásában és megvalósításában. Mindig is közelebb álltak hozzám a dallamosabb és változatosabb darabok, mert ezekben láttam fantáziát. Sokan temetik már ezt a stílust, de szerintem mindig is megmarad, csak most inkább undergroundba szorult. Manapság DJ-ként a feszesebb, vibrálósabb techesebb zenéket részesítem előnyben, de néha-néha belecsempészek egy-két progisabb elemet is.

— Mit gondolsz, meddig tart még nálad ez a „progressive láz”?
— Ahogy a zenei világ, úgy én is folyamatosan változom. Mostanság totál más zenékre mondanám azt, hogy progresszív, mint amelyekre évekkel ezelőtt mondtam. Úgy vélem, egy DJ-nek vagy producernek mindig is az újat és az előremutatót kell képviselnie, hiszen ez mozgatja a zenei világot és tulajdonképpen ez a progressive stílus maga.... Így nálam ez a láz valószínűleg elég sokáig fog tartani.”

Forrás: FREEE.hu

2 megjegyzés:

  1. Jó ez az interjú. :)
    Megnéztem Cris Drift szpészét, szerintem a Transition a legnagyobb zenéje!

    VálaszTörlés
  2. Nagy tehetségnek tartom Chris-t, kár még hogy nem sokan ismerik kicsiny hazánkban...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...