2010. május 7., péntek

Interjú Henry Saiz -zel (2010-03-01)

A spanyol, Henry Saiz, nagy hírnevet szerzett magának viszonylag rövid idő alatt. 2008-ban megjelent első albuma, a Renaissance, hamar népszerű lett. Első ausztráliai turnéjára sem kellett sokáig várni, de már itt is a következő. Egy interjúban faggattuk, erről-arról.

2006-ban, Madridban tűntél fel legelőször de hamar világhírnévre tettél szert a progresszív és techno területén. Hogyan változtatott ez az érzéseiden?
„Természetesen jó érzés mikor elismerik az ember munkáját, és ez a munka egyben a szenvedélyem is. Ez megerősíti a kreativitásomat, nem pedig ellustít. Ösztönöz hogy mindig jobbat és tökéletesebbet készítsek.”

Hatalmas lépés lehetett mikor 2008-ban megjelent a Renaissance. John Digweed is felfigyelt rád, és azóta nem csak az ő, de Tiesto és a Way Out West dalait is remixelted már. Hogy Digweed szavaival éljek, te Guy J dalából a Lamur-ból egy ‘abszolút szörnyet’ készítettél. Mi inspirál általában?
„Nagyon jó ilyen szavakat hallani, főleg John-tól és érdekes olyan dalokat feldolgozni mint a Way Out West nóták vagy Guy dalai…Az inspirációt illetően, a zene az ami számomra lételem. Nem tudom elképzelni nélküle az életemet. Az inspiráció pedig mindenhonnan jöhet, nehéz ezt megfogalmazni pontosan.”

A felvételek mellett turnézol is. Ha egy clubban vagy más fellépésen vagy igyekszel alkalmazkodni a tömeghez vagy ragaszkodsz ahhoz amit elterveztél?
„Számomra minden arról szól hogy egyensúlyba hozzam a saját és a közönség akaratát. Ez egy fajta tanítás, meg kell tanítanod, hogy milyen a te hangulatod és ötvözni azt a hallgatóságéval. Igyekszem egy igazán intenzív klub élményt adni az embereknek, a dallamokkal, hangulatokkal, textúrákkal. Néha sikerül néha nem igazán, de ez sok mindentől függ. Azt hiszem ha van amit megmutass a közönségnek akkor gyerünk és mutasd is meg. Nekem az elektronikus zene több mint loopok meg beatek sora. Ez egy igen erőteljes nyelv amit minden előadó, dj a maga módján ad elő, mond el.”

Van egy saját internetes rádió műsorod, a The Labyrinth, és egy saját label a Natura Sonoris. Van időd egyáltalán pihenni néha?
„Nem igazán. Azokban az órákban amikor nem dolgozom, utazok a következő helyszínre. Mindig lefoglal a zene akár a stúdióban vagyok akár a rádió műsoromat készítem. Imádom amit csinálok. A barátaimmal szoktam lógni és hotelekben fújom ki magam.”

Mi a véleményed arról hogy a dj-k többsége kezd felhagyni olyan hagyományos technikákkal, mint a bakelit? Van még valamilyen analóg berendezés a te stúdiódban?
„Azt hiszem én azok közé tartozom akik kezdik elhagyni a régi technikákat. A techno egyben a technikáról is szól, így nem hiszem hogy le kellene maradnunk bármiben is az újításokban, ezzel új utakat fedezhetünk fel a zenében. Abletont használok a DJ set-nél, mert olyan dolgokra vagyok képes vele amit egy bakelittal vagy cd-vel nem tudnék megtenni, mint mondjuk hat számot egyszerre lejátszani azonos időben, loopolni, effekteket használni vagy épp szintizni a számokban. Ezek tesznek egy dj felszerelést különlegessé, persze nem kell mindennek a legjobbat választania, ezt mindenki maga válogatja.”

A legtöbb zenész zenei háttérrel, vagy családon belül, esetleg felfedezés útján nő fel. Én például azon a zenén nőttem fel amit a családomban hallgattunk, közép nyugati dalokon és kortárs jazz-en. Hogy ment ez nálatok? Játszottál valamilyen hangszeren?
„Hangszeren 15 évesen kezdtem el játszani nem túl fiatalon. Ez személyes választás volt, de a szüleim is támogattak, a bátyám pedig dj-zett. A klasszikus zene iránti szerelmemet anyukámnak köszönhetem, a 70-es évek szinti úttörőit és progresszív rock együtteseit is a családdal, pontosabban apukámmal és a nagybátyámmal, hallgattuk.”

Milyen előadókat hallgatsz az iPod-on?
„Minden evő vagyok. Minden stílust szeretek, szóval van itt black metal, pop. Random módon egymás után van Abba, Moloko, Infected Mushroom, King Crimson, Dredg, The Temper Trap, Britney Spears, Muse, Bach, Iron Maiden…”

Mit hoz majd a 2010-es év? Több fellépés vagy inkább stúdió munka vagy esetleg mindkettő?
„Inkább mindkettő. Egy új Renaissance EP-t jelentetek meg áprilisban, néhány új remixel és érdekes projecteken is dolgozom. Ezenkívül az új dolgon, egy remixen dolgozom a legutóbbi They Come From Light-on. Olyan csodás remixek kaptak rajt helyet mint Hernan Cattaneo & Soundexile, Guy J és Jesse Somfay.”

Rövid időn belül másodszorra láthat majd az ausztrál közönség, olyan nagyágyúk mellett mint Steve Lawler és James Lavelle Melbourne-ben és Gui Boratto Sydney-ben. Hogy lehet ilyen tehetséges emberek mellett helyt állni?
Nem bírtam kivárni hogy ne térjek vissza minél előbb. Csak jókat tudok mondani az első élményeimből, hihetetlen volt az egész. A bulik egyszerűen fantasztikusak voltak. Még sosem játszottam együtt sem Lawler-el sem Lavelle-el de azt hiszem remek este lesz. A Gui Boratto-val közös fellépést is nagyon várom már Sydney-ben. A legutóbbi show egyszerűen frenetikus volt, azt hiszem az volt a legjobb parti amin valaha is részt vettem. ”

(Forrás: onemusic.hu)

Kacsolódó linkek:

Henry Saiz on MySpace
Henry Saiz's The Labrinth
Henry Saiz on Discogs
Website

4 megjegyzés:

  1. Henry Saiz a király, még nem járunk az év felénél, de biztos hogy erős esélyes lesz az artist of the year címre.

    VálaszTörlés
  2. Hallgatom a podcastet is, hát az se piskóta.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon nagy tehetség, reméljük a jövőben is hasonló minőségben alkot majd!

    VálaszTörlés
  4. Hát, amíg Henry sokat kísérletezget, addig bőven lesz mit meghallgatni tőle. Csak maradjon is ebben a stádiumban. A rádióműsorát nem szoktam élőben hallgatni, de utólag mindig bepótolom. :)

    VálaszTörlés