Interjú Paul van Dyk -kal (2009-10-21)

Bár megkeresésünkkor Paul épp egy kilenc napos távol-keleti utazás előtt állt, mégis boldogan vállalta interjúfelkérésünket.
Sőt, hála Paulnak, a tervezett villáminterjúból egy kiadós beszélgetés kerekedett zenéről, a terveiről (többek között 2010-re várható új albumáról), a berlini fal leomlásának 20-ik évfordulójáról, és még sok minden másról.

— Kezdjük egy kis bemelegítő kérdéssel. Hogy vagy és mit csinálsz éppen? Meglepődtünk, hogy egyáltalán jutott időd erre a beszélgetésre a világkörüli turnéd kellős közepén.
— Valóban, mostanság extrém módon elfoglalt vagyok a "Volume" világturné miatt. Egyébként sem vagyok fellépések híján, de július óta, amióta beindult az album turnéja, még a szokásosnál is sűrűbb a booking-naptáram. Most épp itthon tartózkodom, de csak azért, hogy rápihenjek egy kicsit a turné ázsiai folytatására, ahol 9 nap alatt 9 különböző városban lépek fel Tokiótól Szingapúrig. Ezután térek vissza Európába, ahol előbb az Amsterdam Dance Event-en játszom, majd másnap érkezem hozzátok. Amikor pedig épp nem utazom, akkor természetesen zeneírásra fordítom a munkaidőmet.

— Térjünk is akkor rögtön rá a "Volume"-ra. Úgy tűnik ez nem csak egy egyszerű visszatekintés a karrieredre, hanem egy széles tömegeket megcélzó kiadvány. Gondolok itt arra, hogy a legnagyobb slágereid javarészt rádióbarát verzióban kerültek a lemezre, aztán rengeteg plusz dvd-anyag, videoklippek, fellépéseidről felvételek, ésatöbbi. A kérdésem az lenne tehát, hogy milyen fő szempontok alapján állítottad össze a "Volume" anyagát?
— A "Volume" elnevezés jelen esetben nemcsak a hangerőre, hanem az album összegző jellegére is utal. Ez az első igazi "Best Of" válogatásom, de nem kizárólag saját felvételek találhatóak rajta, hanem a legnépszerűbb remixeim közül is tartalmaz jónéhányat. Aztán nyilvánvalóan próbáltunk valami extrát is nyújtani a fan-eknek, így kerültek rá élő partifelvételek a közelmúltból és a videoklipjeim zöme is. Igen, tulajdonképpen ez egy abszolút a rajongóknak készült cucc, mindazoknak szól, akik így vagy úgy támogattak az évek alatt.

— Röviddel a "Volume" megjelenése után talán még kicsit korai a kérdés, de van már folyamatban új szerzői album?
— Igen. Amint már említettem, ha van időm a turné mellett, akkor stúdiózom, és jelenleg pont egy új szerzői nagylemezen dolgozom, ami előreláthatólag 2010-ben fog megjelenni.

— Sejtem, hogy nem árulhatsz el még részleteket, de egy picit hadd kíváncsiskodjak. Nagyjából milyenre tervezed zeneileg az új albumot? Számíthatunk újabb érdekes kollaborációkra más művészekkel?
— Még minden szupertitkos, de igen, annyit elárulhatok, hogy lesznek közreműködő társművészek is. Zeneileg egy természetes és logikus fejlődése lesz az eddig megszokott hangzásomnak. Nyitott vagyok az új dolgokra, szeretem ötvözni a zenémmel a különböző stílusok hatásait, és a technika fejlődése is folyamatosan új lehetőségeket biztosít, de a jövőben is alapvetően hű maradok ahhoz, amit egyszer elkezdtem.

— Ha már a stílusok keveredésénél tartunk... Nemcsak az elektronikában kalandozol el, hanem dolgoztál már együtt szimfonikus zenekarokkal is. Nem gondolkozol valamiféle komplexebb elektronikus-zenei alapokra írott, de szimfonikus darabon? Vagy esetleg klasszikus zenedarabok újraértelmezésén, mint ahogy azt mostanában több művész is megtette?
— Tudod, én csak akkor használok klasszikus elemeket, ha jól passzol a zenémhez. Nem azt figyelem, hogy más művészek is csinálnak ilyesmit és akkor nekem is muszáj beállnom a sorba. Ha egy jó ötletem támad, legyen az bármilyen hangzás, akkor egyszerűen csak megpróbálom megvalósítani, és ha úgy érzem, hogy a tökéletes eredmény eléréséhez egy teljes szimfonikus zenekar kell, akkor egy teljes szimfonikus zenekart használok. Talán egyszer eljön az idő, hogy én is belevágok egy komplett klasszikus anyag elkészítésébe, de nem erőltetem.

— Tudom, hogy nincs ínyedre, ha trance művészként aposztrofálnak, de nem tudom kihagyni a kérdést. Az utóbbi időben rengeteg kritika érte az úgynevezett trance sound-ot, hogy nem képes megújulni és kezd kicsit ellaposodni. Te hogy látod ezt? Talán ez az oka annak is, hogy tiltakozol a 'trance dj' címke ellen?
— Nem tiltakozom semmi ellen, de úgy gondolom, hogy amit csinálok, az nem egy szűken behatárolható dolog. Én elektronikus zenének hívom ezt az egészet, mert egyszerűen erről van szó. Ha figyeled a zenéimet, vagy az élő fellépéseimet, akkor hallhatod, hogy természetesen játszom jófajta trance zenéket, de emellett ugyanúgy hallhatsz kiváló techno-t, house-t, breakbeat-et, mindent amit szeretek. A lényeg, hogy a szettemhez és az adott hangulathoz illő legyen. Ha megkérdeznek, ezt valóban mindig szeretem leszögezni, de nem azért, mert cikinek találom a trance-t. Ezzel pedig már válaszoltam is a másik kérdésedre. Egyáltalán nem mondanám azt, hogy az elmúlt néhány évben unalmassá, vagy fáradttá vált volna a trance. Ellenkezőleg, inkább úgy látom, hogy rengeteg nagyszerű zene van, amit trance-ként kategorizálhatunk be. A trance hangzás még mindig élettel teli és az egyik legérdekesebb része az elektronikus zenének. Műfaji sajátosságából fakadóan nagyon muzikális és dallamközpontú, ennek következtében pedig szerintem sokkal többet ad, mint például valami minimal techno, ami szinte nem áll semmi másból, mint egy basszusdob-ból és hi-hat-ből.

— Egyébként merre látsz új utakat és lehetőségeket az elektronikus zenében? A különböző hibrid hangzások jelenthetik a jövőt, amit sokan mások is mondanak?
— Az elektronikus zene fő jellemvonása, hogy befogadó és abszolút nyitott mindenre és már eddig is rengeteg más műfajjal keveredett, olyanokkal is, amikkel korábban szinte senki sem gondolta volna. Ha például megnézed a legutóbbi szerzői albumomat, az "In Between"-t akkor találhatsz népzenei, popzenei, underground, vagy minimal-house elemeket is a zenékben. Pont erről beszéltünk az előbb, ez nem csak szimplán trance, mégha persze rengeteg trancy elemet is tartalmaz, hanem sokkal összetettebb annál. Én is úgy hiszem, hogy az elektronikus zenékben már csak különféle fúziókkal lehet érdekeset alkotni, ezek tárháza viszont végtelen, csak az alkotói képzelet szabhat határt az újabb és újabb ötleteknek.

— Mostanában sokat lehetett olvasni rólad a nevedet viselő, iPhone-okra készült alkalmazás kapcsán. Több nagynevű művész is előrukkolt már különféle promóciós iPhone vagy iPod alkalmazással. Hogyan jött az ötlet, hogy Te is előállj valami hasonlóval?
— Valóban egyre népszerűbbek ezek az alkalmazások, sok művész használja ki ezt a lehetőséget is, hogy eljusson a rajongókhoz. Ám mi nem olyasvalamit akartunk megvalósítani, ami mondjuk néhány információból, képből, és egy egyszerű zenelejátszóból áll, amin mixelni is lehet a zenéimet. Arra törekedtem, hogy olyat hozzunk létre, ami valóban hasznos lehetőségeket rejt magában. Persze tettünk bele vicces dolgokat, mint például a beépített fényrúd, de ha megnézed, akkor javarészt csupa olyan funkciót találhatsz benne, ami hasznos lehet a dj-k számára is. Például a beépített rezgésmérő minden olyan dj-nek jól jöhet, akik digitális rendszeren zenélnek. Sok esetben túl nagy vibráció éri a felszereléseket, aminek kellemetlen következményei is lehetnek, a rezgésmérő segítségével viszont könnyedén be lehet állítani mindent úgy, hogy ne érje zavar a rendszert. Szóval amellett, hogy tettünk bele szórakoztató elemeket, ez egy nagyon hasznos dolog, akár professzionális szinten is.

— Ha már az alkalmazásoknál tartunk, jelenleg milyen szoftverekkel dolgozol a stúdióban és az élő fellépéseiden?
— 1996 óta hűséges vagyok a Logic-hoz, ez a fő program, amit a stúdióban használok zenekészítéskor. Amikor élőben játszom, az egyik laptopon Mainstage-t használok, ami része a Logic-nak, a másik komputeren pedig Ableton fut, a kettő pedig össze van szinkronizálva.

— Pár hónapja Te is megtalálható vagy a Twitteren. Mik az eddigi tapasztalataid az új őrülettel?
— A Twitter egy igazán cool dolog, nagyon gyors és egyszerű mód a kommunikációra. Az emberek mindig azt kérdezik "min melózol mostanában?", vagy "mi várható tőled legközelebb?" A Twitter pont arra kiváló, hogy kicsit kommunikálj a rajongókkal, bármikor feldobhatsz apró infókat, például "ezt az őrült hetet végig a stúdióban töltöttem, épp befejeztem ezt vagy azt...", "óriási volt a hangulat x vagy y fesztiválon, vagy klubban" és hasonlókat. Mindenképpen egy extra kapcsolatot létesíthetsz a rajongókkal.

— Térjünk vissza egy kicsit zenei témákra. A Vandit-tel sok energiát fordítasz arra, hogy fiatal tehetségek zenéit is publikáljátok a sajátjaid mellett. Sok, ma már világszerte ismert producer kezdte bontogatni a szárnyait a Vandit-nél. Amikor egy beküldött demót hallgatsz, milyen pontok alapján ítéled meg, hogy ki az igazán tehetséges, és hogy érdemes-e megadni neki a lehetőséget?
— Ha tetszik nekünk, akkor kiadjuk, ez ilyen egyszerű. Persze nyilvánvalóan a kiadó A&R szakemberei és én is rengeteget tudunk az elektronikus zenéről, így egyből kiszúrjuk, hogy mi az ami csak egy sokadik koppintás, és mi az ami érdekes lehet és új, kreatív ötleteket rejt magában. Azok a beküldött anyagok, amik az utóbbi kategóriába esnek, számíthatnak arra, hogy megjelenhetnek a Vandit-nél, érkezzenek bárkitől és bárhonnan. Mindenki egyenlő esélyekkel indul.

— A fellépéseid során hogyan szelektálod a zenéket? Az utóbbi időben mintha egyre jobban túlsúlyba kerülnének a saját és Vandit kiadványok a szettjeidben. Mennyire figyeled még az aktuális lemezmegjelenéseket a rengeteg neked címzett promo és demo anyag meghallgatása mellett?
— Azért ez nem egészében igaz, játszom sok más előadótól is zenéket. Arra pedig, hogy miért dominálnak az általunk kiadott zenék a szettjeimben, nagyon egyszerű a válasz, hiszen a zenék, amiket megjelentetünk, nyilvánvalóan azok, amiket szeretünk. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy nagyon kritikus és válogatós vagyok, ha a szettjeim műsorának összeállításáról van szó. Aztán odafigyelek arra is, hogy az adott atmoszférájú rendezvényen mi a legmegfelelőbb a közönségnek, hiszen én vagyok értük és nem fordítva. Nem jövök zavarba, ha netán teljesen mást kíván meg az adott buli hangulata, mint amit előtte elterveztem. A lényeg, hogy mindenki jól érezze magát.

— Németország és a világ ezekben a napokban ünnepli az újraegyesülést és a berlini fal leomlásának 20-ik esztendejét. Az interjúidban és az életrajzaidban is sokszor felbukkan ez a téma. Hogyan éled meg a történteket ennyi idő után, milyen most úgy visszatekinteni, hogy már 20 év eltelt?
— Őrült egy 20 év telt el azóta, az biztos. Ha csak a zenéket, és kimondottan az elektronikus zenét nézzük, az egész egy parányi mozgalom volt 20 éve, mára pedig a világ legnagyobb ifjúsági kultúrájává fejlődött. Ha pedig megnézed Németországot, egy megosztott országból hatalmas és modern társadalommá vált. Persze nekünk is vannak problémáink, nem is kevés, de a lényeg, hogy közösen oldjuk meg őket. Ugyanígy, ha visszaemlékszünk, egész Európa megosztott volt annak idején, ma pedig az európai unióban élünk, és mindenki részesülhet az előnyeiből. Az útleveled felmutatása nélkül utazhatsz egyik országból a másikba, ami korábban elképzelhetetlen volt, aztán sok országban ugyanazt a fizetőeszközt használjuk, és még sorolhatnám. Szóval tényleg rengeteg pozitív dolog történt azóta, hogy Németország újraegyesült. Természetesen még nem minden tökéletes, de pont ez az amin dolgoznunk kell.

— Mit gondolsz, mit csinálnál ma, ha a történelem másképp alakult volna, még mindig a régi rendszerben élnénk, és állna a berlini fal is?
— Egy rokonnak köszönhetően már a fal leomlása előtt sikerült elhagynom Kelet-Németországot, szóval lehet, hogy amúgy is nyugaton lennék. Ha mégsem így alakult volna, akkor ki tudja... szeretem a jó ételeket, szóval lehet, hogy szakács lennék valamelyik kelet-berlini étteremben.

— Lesz valami évfordulós rendezvény Berlinben, amin Te is részt veszel?
— Igen, én szereztem a himnuszát a hivatalos városi ünnepségnek. Ez egy klasszikus darab lesz, klasszikus hangszerekkel, tehát nem elektronikus, nem trance, vagy techno. Egy igazi klasszikus ballada lesz, nagy zenekar közreműködésével.

— Csak ezen az ünnepségen lesz hallható a mű, vagy tervezed a hivatalos megjelentetését is?
Igen, tervben van, hogy kiadjuk valamilyen formában, a dal címe egyébként "We Are One - No More Barriers" lesz.

— Két éve jártál utoljára nálunk, legvégül kérlek üzenj valamit a magyarországi rajongóidnak!
— Az ilyen kérdésekre mindig udvarias választ illik adni, de tényleg őszintén mondhatom, hogy nagyon várom már, hogy visszatérjek Magyarországra. Sokszor játszottam már nálatok, és bármikor jövök, mindig nagyszerű élményekben van részem. Köszönöm a magyar rajongóknak a támogatást és biztosak lehettek benne, hogy jól fogjuk magunkat érezni együtt !

Kapcsolódó linkek:

— www.pvdparty.hu
— www.paulvandyk.com
— www.deadcode.hu

(Forrás: Pulzar.hu)