Dark Soul Project spirituális próféciája

Az argentin mágus (s egyben rejtőzködő művész, mivel polgári neve sem derül ki a myspace profiljából) Dark Soul Project az idén igencsak rákapcsolt, hiszen már második albumát tarthatjuk a kezünkben 2010-ben. Az első a Deepsessions Recordings gondozásában megjelent 'Alma del sur' volt, melyen egy speciális hangzásnak lehettünk fültanúi: a lassú epikus house ütemek kaptak némi etno fűszerezést, e kettőt pedig hipnotikus, misztikus szőnyegek, szintifutamok kötötték össze. A második lemez ennek a sound-nak a folytatása, amire a grúz Mistique kiadó csapott le, s jelentette meg a label félszázadik kiadványaként.
A nyitó 'Harmonic choir' igazi deep zene, sejtelmes, hosszan elnyújtott hangokkal. A track közepén aztán érkezik a kórus rész, ami tovább fokozza a komor tónust. A '0000001' már több dallammal operál, a keleties hatás teljesen magával ragad. A sound annyira összetett, hogy egy üres részt nagyítóval sem találunk. Az 'El muro de los lamentos' folytatja az atmoszférikus vonalat, velőt rázó sub-okkal megküldve. A 'Stamina' amolyan modernkori esőtánc dél-amerikai módra. Lassan épülünk, a bekúszó string szőnyegek mögött a pedig törzsi dobok diktálják a ritmust. A 'Sad nature' baljós dallamai akár egy krimi aláfestőjeként is megállnák a helyüket. Persze ehhez a szokásos öblös dobok és delay-ezett FX-ek társulnak, így a 'Sad nature' nem a filmvásznon, hanem a táncparketten szedi áldozatait. A 'Nature revenge' deep house-osan nyit, majd egy mély regiszterben prezentált, elnyújtott férfi mormogás visz tovább bennünket. Meg sem lepődünk már azon, hogy a kiállásban a szokásos mélységekbe szállunk alá, s nem arpeggiator-os gagyizást kapunk az arcunkba. A 'Pristine nature' az előző két természet hangjait tolmácsoló darab továbbgondolásának tekinthető: az alapok maradnak, az etno-filinget pedig a rendkívül profin megszerkesztett dallamvilág hozza. Nem, nem káprázik a szemünk, a 'Nature' immár negyedjére bukkan fel, ezúttal jelző nélkül. Talán nem véletlen, meglehet, hogy DSP egy megrögzött környezetvédő. De félretéve az élcelődést egy nagyon is komoly darabot kapok, ami kiérdemli az album egyik legjobbja címet. Ultrakomoly kórus rész és szépen épülő alap jelzi, de megvan benne az a kis plusz, ami kiemeli a többi darab közül. Sokkal nyugodtabb, organikusabb, mint az ezt megelőző zenék. A 'The Mayan prophecy' is ötcsillagos alkotás, kicsit azonban hiányoltam a címre való hangzásbeli utalást, magyarán egy maja indián kántálás elfért volna a húzós alapokon. A 'The last goodbye' pörgősebben nyit az eddigiekhez képest, a többi alkotóelem azonban marad, a DSP hangzás tökéletesen tetten érhető, akár becsukott szemmel is rámondhatjuk, ki volt a producer. A 'Desert storm' a zaklatott vonulathoz kanyarodik vissza, hangképekben egy sivatagi viharba keveredünk, amit szerencsére túlélünk.
Összességében egy rendkívül összetett, hangzásában totálisan egzotikus utazáson vehetünk részt. A 'The prophecy' maximálisan otthoni hallgatásra szánt lemez, mivel az itt szereplő komplex darabok nem igazán tudnak kibontakozni a tánctéren, ahol mindenki az energikusabb, szeletelősebb zenékre vágyik. Ennek ellenére, aki nemcsak a lábára, hanem a lelkére és a füleire is gondol mindenképp szerezze be, csalódni garantáltan nem fog. Tőlem kap egy 9/10-et.

The Dark Soul Project - The Prophecy

Label: Mistique Music
Katalógus szám: MIST050
Ország: Grúzia
Megjelent: 2010. május
Stílus: Progressive house
Producer: DSP

Tracklist:
1. Harmonic Choir (7:48)
2. 0000001 (7:04)
3. El Muro De Los Lamentos (5:36)
4. Stamina (7:06)
5. Sad Nature (6:48)
6. Nature Revenge (6:44)
7. Pristine Nature (7:04)
8. Nature (8:49)
9. The Mayan Prophecy (7:33)
10. The Last Good Bye (6:54)
11. Desert Storm (8:12)

Belehallgatós