Kobana & Yane3dots - Nuclear Friction [Lowbit] A Lowbit Records az idén igencsak kitett magáért. Bár - ahogy elnézem - nem igen fecsérlik feleslegesen a szót (ennél a release-nél konkrétan egy A betűt se írnak az EP számairól), de a produkcióik beszélnek helyettük is. Legutóbb Kobana és Yane3dots közösködése bizonyult gyümölcsözőnek. Kobana munkásságát már jó ideje követem, viszont eleinte nem győzött meg, túlzottan is sablonosnak tartottam a produkcióit. Szerintem erre idővel ő is rájött és az Inpetto-Duderstadt vonalról átnyergelt a sötétebb és komplexebb struktúrák irányába. A 'Nuclear Friction' original mixben a Cid Inc-féle komisz tech hangzást hozza el nekünk. Ha lehet még harapósabb lett a végeredmény, mint Henri-nél szokott lenni. Félidőben a fékeveszett acid valósággal szétmarja a hallójáratainkat, cserébe viszont ellenpontként egy lebegős string kíséri végig a baseline ámokfutását. Luke Porter szolidabban adja elő magát, az álmodozós textúrákra helyezte a fő hangsúlyt. Luke is remek mesterember, tökéletesen ráérzett, hogy ebbe az irányba elmozdulva is jól fog szólni a végeredmény. Epikus, lazulós! Colorless már ennyire nem akart mást összehozni a meglévőből, a baseline megmaradt, viszont félidőben egy pofás string dallam nyújt enyhülést a pumpálásban megfáradt hallgatóknak. Ez az átirat is a maga nemében rendben van. Az EP összességében 8/10-es pontszámot kap tőlem!
Label: Lowbit Records Katalógus szám: LBR056 Megjelent: 2011. november 14 Stílus: Progressive House
Topa Ferenc aka Reelaux 2004 óta van jelen a hazai elektronikus tánczenei forgatagban. Első, a FREEE Magazinhoz köthető megjelenése után ZRG néven főleg tánctérrobbantó techno-ban utazott, majd 2009-ben keltette életre az érzelmesebb, eklektikusabb vonulatot preferáló Reelaux monikert, amivel határainkon túl is letette a névjegyét. Ferivel — aki nem mellesleg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Mozaik partisorozat rendszeres fellépője — arról beszélgettünk melyek voltak eddigi pályafutásának fontosabb állomásai, kik inspirálták munkáiban, szó esik a várható zenei trendekről illetve a hazai média szerepéről az elektronikus tánczenei szcéna népszerűsítésében. Jó olvasást!
DZ: Ha egy perc állna rendelkezésedre, arra, hogy bemutatkozz, milyen információkat osztanál meg magadról az érdeklődőkkel? R: Valószínűleg nem gondoltátok, de ez a legnehezebb kérdés az összes közül, ráadásul mindjárt az elején. Rengeteget gondolkodtam rajta, mit érdemes belesűríteni 1 percbe 12 év munkájából. Valószínűleg azokat kezdeném felsorolni, amire ebből az időszakból a legbüszkébb vagyok. Ezek között van az első hivatalos megjelenésem 2004-ből, aztán ugyanebből a korszakból egy amatőr filmhez készített teljes soundtrack, ami nagyon jó visszajelzéseket kapott. A későbbiekből kiemelném az első beatport eladási listás zenémet, a ’Halfway to Sidari’-t, ami a progressive house chart 21. helyéig jutott és több hétig maradt is a top 100-ban úgy, hogy a track egy minimális promóciót sem kapott a kiadó részéről, még egy nyamvadt sort sem írtak róla, még egy tíz ember által olvasott hírlevél hátulján sem. Dj-ként pedig természetesen az első hazai fellépések mellett — amik a gödöllői Club Play (ma Club CUE) falai között zajlottak — az első külföldi marad meg leginkább számomra emlékezetesnek, ami egy genovai igen menő klubban történt 2007-ben, s egy helyi kiadónál megjelent kislemezem adta az apropót, hogy meghívjanak. Hatalmas élmény volt telt ház előtt főidőben játszani. A mai napig ezt tartom életem bulijának. Az olaszokról meg csak annyit, hogy nagyon tudnak bulizni és nem csak a fiatalok! És itt kb le is telt az 1 perc.
DZ: Zenei érdeklődésed mikor fordult az elektronikus műfaj irányába? Kiket tekintesz legfőbb inspirálóidként? R: Nem mondanám így kifejezetten, hogy az érdeklődésem az elektronikus műfajok irányába fordult. Az érdeklődésem a zene irányába fordult – így általánosságban. Hirtelen jött kb. 12 éves koromban, hogy nekem ezzel kell foglalkoznom. Mindegy hol, hogyan, milyen zenével.Az első zenei élményeim valóban az elektronikus zenéhez köthetőek, de ugyanúgy hallgatok rock zenét, pop zenét, jazz-t, mint house-t vagy éppen techno-t, úgyhogy ezt a szemléletet a saját zenéimre is szeretném kiterjeszteni és kipróbálni magam minél több műfajban. Bár még a közönség nem hallhatott tőlem rock zenét, de a jövőben még ez is előfordulhat. Kevesen tudják ugyanis, de – ha nem is profi szinten – tanultam dobolni és mostanában úgy gondolom, hogy bár az ötlet nem új, élő dobokat ötvözve elektronikus zenei témákkal elég ütős dolgokat eredményezhet. Egyre inkább egysíkúnak érzem az elektronikus tánczenék jelentős részét, szeretnék új dolgokat kipróbálni. Hogy őszinte legyek, mindig elítéltem azokat, akik egy-egy műfajra állnak rá dj vagy producer létükre, hiszen hogy lehet úgy változatosnak, izgalmasnak maradni, ha mindig csak ugyanaz a műfaj vesz körül és szándékosan lekorlátozzák az agyukat. Szerintem sehogy.Pár ember inspirál a munkában igazán, közülük is kettőt emelnék ki, akik nagy hatással voltak/vannak rám. Két jó barátomról van szó. Az egyikük Lórencz Péter alias Maybe, aki kb. 10 éve folyamatosan megmutatja, mennyire kreatív is lehet egy elektronikus zene, nagyon sokat köszönhetek neki ezért. A másikuk pedig Puha Szabolcs, aki hangmérnökként a legutóbbi 4-5 év összes Reelaux zene születésénél jelen volt és mindig tudta, melyik potit merre kell tekerni, hogy úgy szólaljon meg egy-egy hang, amiről álmodni sem mertem előtte. Rengeteg tippet és trükköt tanultam tőle.
DZ: Első megjelenésed a legendás True Sounds Of FREEE sorozathoz köthető. A ’Message Of The Unknown’ a feltörekvő producereket bemutató cd melléklet ötödik részén kapott helyet. Ezelőtt milyen zenei szárnypróbálgatásaid voltak? Maga a megjelenés mennyiben segített a produceri fejlődésedben? R: A fent említett megjelenés előtt, azaz 2004 májusa előtt nem volt értékelhető zeném. 1999-ben kezdtem zenekészítéssel foglalkozni, divatos, de szerintem helytelen szóval élve producerkedni (egy másik interjúban szívesen kifejtem, hogy miért helytelen) és az első öt év tisztán a gyakorlással telt. Mikor belekezdtem, fogalmam sem volt alap dolgokról sem, így az öt év az első zenéig nem is nevezhető sok időnek. A fejlődésben annyit segített, hogy kaptam egy visszaigazolást, hogy jó úton vagyok, nem szabad abbahagyni.
DZ: Szintén a FREEE Magazin mellékleteként megjelenő Collins & Behnam által összeállított Hungarian Techno Only válogatásokon is felbukkantál több számmal is. Akkoriban igen erős volt a hazai techno vonal, sok remek kvalitású producer bontogatta ez időtájt a szárnyait. Közülük kivel tartottad a kapcsolatot? R: Az élvonalból a válogatást jegyzőkön, azaz Begin (aki ma a Compact Disco tagja) és Collins-on (aki ma már Snilloc) kívül senkivel nem tartottam a kapcsolatot. Velük sem voltam kimondottan napi kapcsolatban, leginkább csak közös bulikon beszéltünk. Akkoriban nagy hatással voltak mindketten a zenéimre, mindig nagyon szerettem a stílusukat, fantasztikus, mennyire érzik a közönséget. A többiek munkásságát sajnos legfeljebb a távolból figyeltem. Nem éreztem magam elég jónak ahhoz, hogy odamenjek, és azt mondjam „helló, itt egy cédé, hallgasd meg, szerintem király” máshol meg nem volt esélyem a kontaktra, akkor még nem volt myspace meg facebook.
DZ: A Reelaux nevet 2009-ben ismerte meg a világ, amit tudatosan house produkcióid publikálására keltettél életre. Melyik zenei éned áll közelebb hozzád: ZRG vagy Reelaux? Milyen különleges ismertetőjegyei vannak ennek a két alteregónak? R: Mindkét név nagyon hirtelen és spontán keletkezett. A ZRG egy rövidítés, mert eredetileg a Zero Gravity és az ebből jövő Zero-G kifejezés tetszett, használtam is, csak rövidesen kiderült, hogy foglalt minden formában, meg elég kommersz is, aztán egyszer csak kb 1 perc alatt kellett másik művésznevet választanom egy buli flyer-ére, és hirtelen más nem jutott eszembe, minthogy kivegyem a magánhangzókat. A Reelaux nevet pedig a kedvesem találta ki. Sokan kérdezték mit jelent, több megfejtést is kaptam, de most elárulom: semmit, de olyan misztikusan hangzik. És külön öröm volt, hogy a Google keresője nulla találatot adott ki rá.Természetesen mindkettő név nagyon közel áll hozzám, egy-egy jól elkülönülő korszakot jelentenek az életemben, de azt kell, hogy mondjam, hogy a ZRG alteregó már csak az emlékekben létezik és Reelaux teljesen átvette a helyét. Aki valaha dolgozott több alteregó alatt, az tudja, hogy nagyon nagy energiát igényel kettővel folyamatosan foglalkozni, állandóan új zenéket megjelentetni, promótálni, stb. Ez úgy, hogy emellett van egy napi 9 órában végzett másik munkám, lehetetlenné vált, ezért úgy döntöttem, az utóbbi marad. Egy név alatt ma már bármilyen zenét ki lehet adni, nincsenek meg azok a műfajbeli kötöttségek, elvárások, amik a ’90-es évek végéig jelen voltak a szakmában. Bulikon általában techno-t játszom, mert fontos, hogy az emberek pörögjenek, tomboljanak egy szett alatt, ez az ami dj-ként igazán motivál, hogy az emberek önfeledten táncoljanak. Szerzőként viszont bármi más is belefér. Annyi kiadó van a világon, biztosan lesz olyan, amelyiknek épp az jön majd be.
DZ: Van-e olyan munkamódszered, ami nem nevezhető szokványosnak? R: Ez egy rövid válasz lesz: szerintem nincs. Leginkább szintetizátor alapúak a zenéim, nem nagyon samplingelek. Gyári loop-okat meg egyáltalán nem használok, még dob groove-okat sem. Csak és kizárólag akkor, ha remixelek és az eredetinek is egy meghatározó része az a loop. Bár pár sorral feljebb azt mondtam, rövid válasz lesz, azért azt meg kell említenem, hogy valamilyen szinten én átverésnek tartom ezeknek a loop-oknak a használatát. Mégpedig azért, mert a hallgatóság azt fogja gondolni, hogy milyen ügyes volt a producer, hogy ezt a dobalapot ilyen jól megcsinálta, mert persze honnan is tudná, hogy a „szerző” úgy ahogy van egy CD-n megvette és kb. fél perc alatt beleillesztette a saját zenéjébe, ez meg nem valami nagy érdem.
DZ: Véleményed szerint a hazai média mennyire tud segítségére lenni az elektronikus tánczenei szcénában tevékenykedő dj-nek/producereknek? Sokan felróják, hogy itthon is – mint külföldön – a nagyok kapják a támogatást, a kicsik pedig ritkán jutnak szóhoz. R: Válasszuk ketté a kérdést. A segítségről azt gondolom, hogy ha többet játszana underground zenét egy mainstream rádió, vagy netalán televízió, akkor az megszűnne underground lenni és abból is sablonos popdal lenne, mint ahogy ez már nagyon sok műfajjal megtörtént korábban, így az nem segítség, hanem egyenesen gyilkosság lenne. Így is elég egymást másoló producer és dj van a világban, mi lenne, ha ez a dolog még ennél is felkapottabb lenne?Ami pedig a támogatást illeti, ha úgy érted pénzbeli támogatás, akkor azt mondom, ma a média üzleti alapon működik, a kereskedelmi csatornák egyáltalán nem támogatnak semmilyen kultúrát, miért pont ezt támogatnák? Ha van egy előadó, aki a saját holdudvarukból kerül ki, (lásd tehetségkutatók befutói) akkor ők fognak szerepelni a reggeli beszélgetős műsorban, a késődélutáni pletykaműsorban, amit ráadásul legtöbbször közszolgálatiként adnak el, stb. Mindenki vissza akarja kapni a produkcióba befektetett nem kevés pénzét, erről szól ez a történet. A média támogatása által lesz valaki széles körben ismert, tehát attól lesz „nagymenő”. És addig marad az, amíg ez a hype megmarad körülötte.
DZ: Szerinted zeneileg melyik stílus dominálhat jövőre a hazai klubokban? Ez mennyire fedi majd le a globálisan tapasztalható trendeket? R: Az a baj, hogy azt sem tudom, melyik dominál jelenleg. A maga visszafogott módján minden stílus megy ma. A slágert játszó diszkókban ugyanúgy jövőre is azt fogják pörgetni - ez biztos. A kevésbé slágeres műfajok között pedig szerintem töretlen a techno/tech-house népszerűsége, csak maximum egy-két hang fog bennük változni. Ami így nagyon szánalmasnak tűnik, de mégis ez már évek óta. Igazán nagy áttörés egyelőre nem várható sem a dubstep részéről, sem más műfajtól. (Ha ironizálni akarnék, akkor elmondanám, hogy talán a "DABTEPP"-nek van esélye, ha már ilyen jeles képviselői vannak a műfajnak.) Külföldön pedig ki tudja, bármikor előállhat valaki valami „újjal”, ami aztán fél évig minden klubban veszett nagy erővel tombol, még végül mindenki megunja és kezdődik elölről a dolog.
DZ: Visszatérve produceri munkáidra milyen megjelenésekkel készülsz az elkövetkező időszakra? R: Egyrészt rengeteg saját zenei ötletem van, mindig elhatározom, hogy nekiülök valamelyiknek, de aztán mindig felülírja ezeket az élet, mert szerencsére sok kiadó keres meg remix ügyben, ráadásul általában rövid határidőkkel, úgyhogy állandóan elnapolom a saját zenék írását, az ötleteket pedig beépítem a remixekbe. Másrészt régóta rajta vagyok, hogy sikerüljön reklámokhoz, esetleg filmekhez zenét írni. Ez nagyon nagy kihívás zeneileg is és hát tagadhatatlan, hogy elég jelentős marketingmunkát is végezni kell, hogy az ember bekerüljön ilyen körökbe. Az idei év hatalmas előrelépése az volt, hogy egy remek svéd producer csapat, a WestTownMusic tagjává válhattam, akik már igen rutinosak a témában, így tőlük nagyon sokat tanulhatok. Úgyhogy tervek vannak bőven, meglátjuk, mit hoz a jövő. Eddigi legtermékenyebb évemet zárom lassan, nagyon bízom benne, hogy ez jövőre csak fokozódni fog! Aki pedig szeretne erről meggyőződni, annak ajánlom, hogy kattintson a weblapomra, vagy keressen a facebook-on!
A minap botlottam bele a 'The Theme' Cosmic Gate féle cover verziójába, ami igencsak kiverte nálam a biztosítékot. A zene mellett a videó is elég sablonosra sikeredett, így úgy döntöttem, némileg visszaállítva az eredeti darab renoméját megosztom az original videót és a Darren Tate aka Jürgen Vries-féle muzsikát. A zene ebben a verzióban azért tetszett nagyon, mert különleges dallammal lett felvértezve, amit egyszerűen nem lehet megunni. A videó se kutya, Jürgen Vries 'The Theme' nevű űrhajóján 55 nap alatt igyekszik minél több új bolygót felfedezni, s közben a zene és a szeretet igéit hirdeti a galaxisban. Persze a történetben van egy kis csavar, ettől lesz igazán érdekes és szerethető a sztori!
This must be underwater love The way I feel it slipping all over me This must be underwater love The way I feel it
O que que é esse amor, d'água Deve sentir muito parecido a esse amor This is it Underwater love It is so deep So beautifully liquid
Esse amor com paixão, ai Esse amor com paixão, ai que coisa
After the rain comes sun After the sun comes rain again After the rain comes sun After the sun comes rain again
This must be underwater love The way I feel it slipping all over me This must be underwater love The way I feel it
O que que é esse amor, d'água Eu sei que eu não quero mais nada
Follow me now To a place you only dream of Before I came along
When I first saw you I was deep in clear blue water The sun was shining Calling me to come and see you I touched your soft skin And you jumped in with your eyes closed And a smile upon your face Você vem, você vai Você vem e cai E vem aqui pra cá Porque eu quero te beijar na sua boca Que coisa louca Vem aqui pra cá Porque eu quero te beijar na sua boca Ai que boca gostosa
After the rain comes sun After the sun comes rain again After the rain comes sun After the sun comes rain again Cai cai e tudo tudo cai Tudo cai pra lá e pra cá Pra lá e pra cá E vamos nadar Y vamos nadar e tudo tudo dá
This must be underwater love The way I feel it slipping all over me This must be underwater love The way I feel it Oh oh d'água we are full
Underwater Oh underwater love This underwater love This underwater love Underwater love
Hosszú kihagyás után reaktiváljuk speciális időgépünket, a 'Back In Time' rovatot (előző cikkeink itt és itt olvashatók!). Sajnos sokszor azzal kellett szembesüljünk, hogy az általunk bemutatni kívánt számokról alig-alig lehet háttér információt megtudni (a száraz tényeken túl). Ugyanez az állítás viszont nem igaz a most bemutatásra szánt megaklasszikusról, az Eurythmics duó 'Sweet Dreams'-széről, ami különböző verziók révén szinte állandó résztvevője a rádiós lejátszási listáknak. A brit Eurythmics formációt Annie Lennox és David A. Stewart alapította. Maga a 'Sweet Dreams' (Are Made Of This) - 1983-ban jelent meg az Egyesült Királyságban az azonos címet viselő albumukon, negyedik single-ként (Amerikában ez volt az első kiadott Eurythmics szerzemény - a szerk.). Az angol slágerlistán meg sem állt a második pozícióig, míg az US Billboard Hot 100-on az első helyen is tanyázott. Ha mindez nem lenne elég a Rolling Stone Magazin 2003-as 'The 500 Greatest Songs Of All Time' listáján 356, helyén zárt. 1991-ben a dalt remixelték és újra kiadták, hogy a banda 'Greatest Hits' albumát promótálják vele. Ezzel egyidőben újra felbukkant a Szigetország slágerlistáján, mégpedig a 48. pozicióban. Ezután még 1995-ben, 2005-ben, 2006-ban és 2010-ben is újra kiadták a 'Sweet Dreams'-t. Az eredeti darab fő alkotóeleme egy analóg szintiriff, amire Stewart teljesen véletlenül talált rá, amikor a studióban egy basszus hangot vissza felé játszott le. A szintetizátoron kívül Movement Systems dobgép, egy zongora és Lennox többszólamú vokálja kap szerepet a track-ben. A darab C-mollban íródott, eredeti tempója 126 BPM. A számhoz készült videóklipet Chris Ashbook készítette még 1983 januárjában, az album és a single megjelenése előtt kevéssel. A klipet sűrű rotációban jáétszották az MTV-n, nem csoda, hogy a korai MTV-era egyik klasszikusaként tartják számon. Annie Lennox férfias megjelenésével és narancssárgára festett hajával sokkolt mindenkit, egyben trendet is indított. A kétnemű attitűd további Eurythmics videókban, így a 'Love Is A Stranger'-ben és a 'Who's That Girl'-ben is felbukkant. A 'Sweet Dreams' számtalan cover verzióban élt tovább, illetve számtalan remixet, sample felhasználást ért meg. Egyik legismertebb cover-t Marilyn Manson készítette. Remixek terén a tribal mester Danny Tenaglia és Steve Angello & Sebastien Ingrosso átirata viszi a prímet, valamint Alex Butcher hard dance adaptációja érdemel említést. További infók: itt!
A 'Rare Stuff' rovatunk ezúttal 2000-be repít vissza mindenkit. Ebben az évben nagyon sok minden történt, ha kicsiny hazánkra levetítve nézzük a zenei élet történéseit: egyre többen kezdték el az Angliában már nagyban dívó progressive house vonalat vinni. Sasha, Digweed, Seaman, BT munkáinak hatására Magyarföldön is akadtak korai követői ennek a stílusirányzatnak, akik közül két nevet különösen kiemelnék: Kühl és Sylvie. Kühl 'Liquid' mixsorozatának darabjaival, míg Sylvie eddigi egyetlen mix cd-jével a 'ProgresSylvie'-vel alkotott maradandót. Egy harmadik úriemberről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, nevezetesen Dj Korányiról (nem tévesztendő össze Karányi Danival), aki 2000-ben jött ki beszédes 'Út Egy Új Világba' című mixével. Sajnos túl sok infót nem találhatunk az ominózus release-ről, az viszont biztos, hogy méltatlanul alulértékelt lemez. Egyébként az ominózus mix a Sylvie-t is köreikben tudó magyar kiadó a Voodoo Kids Records égisze alatt jelent meg, s a produceri teendőket a progressive lady látta el. Ennek tükrében már sejteni lehet, hogy ez a korong is legalább annyira lesz telitalálat, mint a 'ProgresSylvie' volt.
A tracklista még ennyi év távlatában is igen sok ID-t tartalmaz, némi kapaszkodót csak Ian Wilkie-Timo Maas féle 'Twin Town', Antidote 'Eclipse'-sze és az Ocean Wave 'Clearwater'-je jelentett számomra. Az ismeretlen zenék ellenére a minőségre abszolút nem lehet panaszunk. Korányi rendesen odaaprította nekünk az érzelmes, dallamos, lebegtetős progressive house és progressive trance vinyl-eket. Az elején a Boom Unit révén vokálos break-4/4 hibriddel startolunk, a Third Rail-lel finomkodunk, majd a Starecase duó utaztatós 'The Other Side Of The Line'-jával el is érkezünk az első fényponthoz. A 'Twin Town' Nick Warren adaptálásában a pure classic kategóriát erősíti, Deepsky aka Cosmic Dancer 'Cosmic Dancer'-e nem különben (Heads Of State remixében egy tipikus ízig-vérig progi hősköltemény - a szerk.). A mix második felére se lehet panaszunk, Jimmy Johnson az elektromos gitárt is hadrendbe állítja. A Coloured Oxygen a zongorát mesterien veti be, Antidote 'Eclipse'-sze fura, keleties vokáljával hálóz be. Ocean Wave 'Clearwater'-je egy iszonyat finom intrót követően bizsergeti meg tagjainkat komoly dallam és atmoszférakészlettel. A záró AGH féle 'Yummy' deep-es textúráira a zongora válaszolgat ellenpontozva a brutálisan öblös dobot, ami diktálja a tempót elég rendesen.
Összességében sajnálatom tudom kifejezni, hogy ez a mix nem kapott nagyobb publicitást annak idején, mert nagyon egyben van zeneileg. Semmi giccs, az érzelmek ennek ellenére nem hiányoznak. A keverések nem a megszokottak, rövidek, de hatásosak, ennek tükrében a beválogatott tíz számot majdnem teljes hosszában élvezhetjük, melyek révén tényleg megnyílhat számunkra egy út egy új világba.
Korányi - Út Egy Új Világba
Label: Voodoo Kids Records Ország: Magyarország Megjelent: 2000 Stílus: Progressive House, Progressive Trance Dj mix: Korányi
Tracklist:
1. Boom Unit - Intravenus (Boom Unit's Future Sound Of Hale Owen Mix)
2. Third Rail - The Tempest
3. Starecase - The Other Side Of The Line
4. Ian Wilkie Vs. Timo Maas - Twin Town (Nick Warren Remix)
5. Deepsky - Cosmic Dancer (Heads Of State Remix)
6. Jimmy Johnson - Fear Of Flying (Charlton Manor Mix)
7. Coloured Oxygen - Global House (Northern Hemisphere Blueprint)
8. Antidote - Eclipse
9. Ocean Wave - Clearwater (Highland Remix)
10. AGH - Yummy '99 (Future Element Remix)
Már elindult a promo kampánya az ötödik Stellar Fountain release-nek, amit az egyiptomi producer/dj Omar Fayyad jegyez. A zenekiadás azért is szép, mert amellett, hogy ismert nevekkel tudunk közösen dolgozni olyan embereket is felfedezünk, akik a jövő nagy reménységei lehetnek produceri vonalon. Omar is ilyen. Rá is a Proton-pool-on keresztül figyeltünk fel, s első számát rögtön le is lízingeltük magunkhoz. Igazából akkor még csak tervekkel rendelkeztünk, katalógusunk félkész release-kből állt, így megtiszteltetés volt, hogy az EDM aranykorszakát megidéző 'Salute The Dorks'-ból Stellar gyermek lett. Az 'Original Mix' ördöngősen zseniális, deep hangulata már az első pillanattól kezdve magával ragad. A szétfolyó string-hez tökéletesen passzol az álmodozós fődallam, ami totálisan ellazult állapotba hozza a hallgatót. Nem hiába írtam, hogy az ezredfordulós időszakot idézi fel bennem ez a track, ami egyszerre gigantikus és himnikus, s tartalma messze kiemelkedik a mai ingerszegény környezetből. A remixre a Mozaik DJ-k csapatát erősítő Reelaux-ot kértük fel, aki huszárosan megoldotta a feladatát. Valami újat próbált ki, ami kétségtelenül hatásos és átütő. A melódiákat minimálisra redukálta, s egy nyers alapot hegesztett alájuk. A pumpáló baseline az eredetiből felbukkanó hangfoszlányokkal igazi ragadozóvá alakul át. S mikor már elhisszük, hogy 4/4-ben maradunk végig a kiállásban egy dubstep betét kólint tarkón bennünket, s halmoz el minden földi jóval. Ez a verzió a klubok kedvence lehet, ahol biztosan meglepődnek majd páran a kompozíciót hallván! A megjelenésre egészen december 12-ig kell várni, de addig is mellékelek két preview-t, amin lecsekkolhatjátok, hogy megéri-e addig epekedni!
Justin Timberlake - Cry Me A River (Bill Hamel Justinough Vocal Mix)
You were my sun, you were my earth but you didnt know all the ways I loved you, no So you took a chance, made other plans But I betcha didnt think that they would come crashin down, no
You dont have to say, What cha did I already know, I found out from HIM now theres just no chance with you and me there will never be dont it make you sad about it
you told me you love me Why did you leave me all alone now you tell me you need me When you call me on the phone
Girl I refuse you must have me confused with some other guy the bridges were burned now its your turn,To cry
Cry me a river Cry me a river er er cry me a river cry me a river er er YA YA
You know that they say somethings are better left Unsaid It wasnt like you only talked to him And you know it (Dont act like you dont know it) all of these things people told me keep messin with my head shoulda been honesty then you may not have thought it
You dont have to say, What cha did I already know, I found out from HIM now theres just no chance with you and me there will never be done it make you sad about it
you told me you love me Why did you leave me all alone (all alone) now you tell me you need me When you call me on the phone ( call me on the phone)
Girl I refuse you must have me confused with some other guy (not like them baby) the bridges were burned now its your turn to cry
So Cry me a river Cry me a river er er cry me a river cry me a river er er YA YA
Oh The damage is done So i guess i be leavin
Oh The damage is done So i guess i be leavin
Oh The damage is done So i guess i be leavin
You dont have to say, What cha did I already know, I found out from HIM now theres just no chance with you and me there will never be dont it make you sad about it
So Cry me a river Cry me a river er er cry me a river cry me a river er er cry me a river cry me a river...........
Ezúttal egy közeli desztinációt célzunk meg: a sógorokat, Ausztriát. Nem hiszem, hogy hosszan taglalnom kellene, mennyi szálon – főleg történelmin – kötődünk nyugati szomszédunkhoz. Zeneileg már sokkal érdekesebb a történet.
Az osztrákok legnagyobb hatással kétségtelen a komolyzenére voltak, nem csoda hiszen olyan zeneszerzőkkel büszkélkedhetnek, mint Haydn, Schubert, Johann Strauss, vagy éppen Mozart. A könnyűzene térképére viszonylag későn kerültek fel, a ’80-as években Falco gondoskodott arról, hogy a Habsburgok leszármazottai ezen a téren is babérokat arassanak. 'Rock Me Amadeus', 'Naked', 'Der Komissar', csak, hogy párat említsünk a tragikus sorsú (autóbalesetben életét vesztő) énekes művei közül.
Az elektronikus zene szele Németország felől fújdogált keresztül az Alpokon, nem véletlen, hogy a techno zene vetette meg leginkább itt a lábát. Bécs, mint főváros, egyben az osztrák partikultúra központja is lett, s olyan raveknek adott helyet, mint az 1994-1999 között fénykorát élő, világszerte ismert Gazometer rendezvények. A mega techno bulikat szervező brigád XXX Records néven alapított kiadót, ahol két emlékezetes sorozatot indítottak ’(More) Favourite Tools’ mixeket és ’Gazometertraxxx’ válogatásokat. Előbbin zömében az osztrák techno élvonal mutatkozott be (Dj Adelic, Peter Pan, Eric Fischer, Rokis, Felipe, Elex Red), később a határokon átlépve más nemzetiségű lemezlovasok (Monika Kruse, Tom Wax, Toni Rios, Gayle San, Cristian Varela) is lehetőséget kaptak tehetségük bemutatására. Utóbbin a Gazometer bulik hangzásvilágát tükröző zenék kaptak helyet, először unmixed verzióban válogatásként, majd később a világ elismert techno dj-inek (Pascal FEOS, Marco Bailey) tálalásában, mix formátumban.
Trance vonalon is akadnak kiemelkedő tehetségek. A képzeletbeli dobogóm első helyén Oliver Prime (polgári nevén Oliver Moser) áll, aki agyig hatoló trance/psy/goa hatásokat magán viselő alkotásaival igazán értékálló dolgokat barkácsolt össze stúdiójában. Elég csak a ’Hesitated’-re, a ’Radiance’-ra, a ’Mind Games’-re gondolni, illetve a remix munkái közül kiemelkedő L.S.G.’Netherworld’ illetve Vibrasphere’Autum Lights’-szának átiratára. Oliver egy rövid inaktív időszaktól eltekintve újra alkot, legutóbb a John 00 Fleming nevével fémjelzett JOOF Recordings-nál jött ki két EP-je (’Interesting/Variatio Delectat’, ’Eye Searching Sun/Water Rise’). A pattogósabb elektró és progressive trance elemeket is bátran használó generáció három kiemelkedő alakja Dj Observer aka Wolfgang K. Fischer (legismertebb száma a Heatcliff-el közös ’Cowabunga’) Daniel Heatcliff aka Daniel Stiller (megahit-je a ’Phoenix') és David Barnes. Utóbbi kettő Barnes & Heatcliff ('Pyjamaparty', 'Attention', 'Dakota – Johnny The Fox Remix') és Lentos ('Forget About Us') néven is alkot.
A jazz-es, downtempo-s beütésű, intelligens hangzások mesterei közül is páran Ausztriában születtek, vagy itt találkoztak először, közös munkájuk innen datálható. A legnagyobb névnek a Kruder & Dorfmeister duó számít, akik egyedi a hip-hop-tól a d’n’b-ig több féle stílust magába olvasztó hangzásuk révén váltak igazán híressé. Két legismertebb remixmunkájuk a Depeche Mode’Useless’-szének valamint Madonna’Nothing Really Matters’-szének átirata. Dj-ként is magasan jegyezték őket, Dj Kicks albumuk, valamint 'K & D Sessions' egyaránt jól fogyott. G-Stone néven saját kiadót is alapítottak Richard Dorfmesiter Rupert Huber oldalán 1994-ben keltette életre a Tosca alteregót (ismertebb zenéik: 'Opera', 'Suzuki', 'F*ck Dub'), ahol szintén a bedőlős, mélázós hangképek és lusta törtütemek domináltak. Peter Kruder szólóban is kipróbálta magát, deep és minimál gyökerekből táplálkozó zenéi 2008-tól kezdve jelentek meg különböző labelek (Compost Black, International Deejay Gigolo).
Svájcban nevelkedett Mario Kamien és bosnyák zenész családból származó Vlado Dzihan tanulmányaik során Bécsben találkoztak először. Balkáni jegyeket magán viselő, fúvósokat és lebegős atmoszférákat bevető zenéjük hamar utat talált a hallgatókhoz. 'Freaks & Icons' (’Homebase’) és 'Gran Riserva' (’Where’s Johny Sabatino’) albumukat klasszikusok között tartják számon.
A két említett duó munkásságából táplálkozó, a jelen elismert művészének számító Parov Stellar (aka Marcus Füreder) is a szcéna öreg motorosa. 2000 óta ad ki lemezeket, a korai munkáit Plasma álnéven és polgári nevén publikálta. Manapság Parov Stelar Band-ként négy zenész kíséretében ad élő fellépéseket, emellett dj-ként is turnézik szerte Európában. Zenéje hektikus, hol house-osabb, hol jazz-esebb.
November havi listánkon, mint azt már megszokhattátok többnyire a house progressive és deep válfaja szerepel a listákon, persze most is akad néhány üde kivétel, ami nem tánctérre, hanem otthoni hallgatásra szánt alkotás eredendően. Felvonul a minőségi zene krémje, Henry Saiz-tól kezdve Juan Deminicis-en át Nick Warren-ig bezárólag. Azt hiszem, aki ezeket a zenéket beszerzi nem lesz gondban a hallgatni valót tekintve!
Deep Zone Charts 2011. november
Arko Madley Henry Saiz Feat Anneke - Come Wander With Me (Kitkaliitto Remix)
[Natura Sonoris]
Awakenas - Wonderful Night (Another World Remix) [White]
Little Dragon - Thunder Love (Mario & Vidis Redo) [Philomena] Rytek - Ritma (Alexander B Remix) [Stellar Fontain] Hiatus - Third (Max Cooper Remix) [Last Night On Earth] City & Colour - Northern Wind (Maor's Private Mix) [White] The Bluestorm - Icelandic (Pole Folder Remix) [Promo] H.U.V.A. Network - Cobalt [Ultimae Records] Cyrus Strictly - Hypnotized (Intro for a Dream) [SoundTribeRekords] The Forest and Solar Eclipse Feat. Kowalsky - Follow You [Salto Recordings]
Erich Von Kollar Daniel Banker - The Request (Deepfunk Remix) [Aegyptia] The Bluestorm — Icelandic (Pole Folder Remix) [Festival Lounge Records] Greenville Massive - What A Wonderful Place (Original Mix) [Soul Sheep Music] Lank & Zajac - Juice Box (Original Mix) [Mesmeric] Verche - Milkdrop (Original Mix) [Somebody's Story] Simon Vuarambon - Inception (Mike Griego Remix) [Tetsuko Records] Schiller - I Feel You (Boral Kibil & Mahmut Orhan Mix) [Promo] Juan Deminicis - Rainbows (Rikesto 'Alma En Coma' Remix) [Per-vurt Records] Poison Pro - Wake Up (Original Mix) [Somebody's Story] DSS a.k.a Meszy & Philowz'O - Autumn At The Beach (Meszy Remix) [Promo]
Greyloop Lonya & Ilya - Spring Reign (Van Bellen Southside Remix) [Adaptation Music] Smart Wave - Soulmates (Nomean Remix) [Stellar Fountain] Adam Antine - Maglinant (Incolumnis Remix) [JOOF V2] The French Connection - Aquarius [Howz Choons] Ian O'Donovan & Breccia - Nebula (Oliver Schories Remix) [Espai Music] David Granha - Pin Pan EP [Stripped Recordings] Tuxedo - Levante [Stellar Fountain] Weepee - Platea (Tom Glass Remix) [Particles] Solead - Chicaboo (Cid Inc Remix) [Flow Vinyl] Namatrija - Areyonga [Mistique Music]
MiraculuM Stimpack - Dreams Of Victory [Mandarine Music] Juan Deminicis - Rainbows (Kevin Di Serna Remix) [Per-vurt Records] Deepfunk - Upon A Lilac Sea [Lowbit] Max Cue - Fame-Status (Ode 2 Chinmaya Dunster) [Promo] Papercut feat. Sous Peau - He Loves Me She Loves Me Not (Eelke Kleijn Remix) [The Sound Of Everything] Dusty Kid - That Hug [Boxer Recordings] Nick Warren - Rumbletump [Sudbeat Music] CoMa - Fiction [Kompakt] Dave DK - Hug For Japan [BPM Japan] Tuxedo - Medina [Stellar Fountain]
It's in natural grace Or watching young lives shape It's in minor keys Solutions and remedies Enemies becoming friends When bitterness ends
This is my Church This is my Church
This is my Church This is where I heal my hurts
It's in the world I've become Containded in the hum between voice and drum It's in change The poetic justice of cause and effect Respect, Love, Compassion This is my Church This is where I heal my hurts For tonight God Is A DJ For tonight God Is A DJ
Még szinte alig csengett le a 'Nine Lives' okozta hangrengés máris itt egy újabb ínyencség, mégpedig a 'Nine Lives' számaiból készült remixeket tarthatjuk virtuálisan a kezünkben. Mivel J00F első szerzői albuma igencsak ütősre sikerült lehetett sejteni, hogy készül hozzá - korunk sémájának megfelelően - egy remixed edition is. Persze, mivel John-ról van szó, - aki az underground trance mozgalom mogulja már több, mint egy évtizede - a sablon szót felejtsük is el, ő a maga útját járva, a minőség felől közelítette meg a remixelősdit. Eleve a line up-ra tekintve is érezni, hogy nem nyúlhatunk mellé, ha nekiülünk a 14 verzió meghallgatásának. Bár Marusha egyszer azt mondta, hogy a remix olyan, mintha egy kész ételt tovább főznénk, s így romlana annak ízintezivitása, azért vitába szállnék a zöld szemöldökű rave amazonnal, máris az első passzusnál a 'Finding Ganesha' Dark Soul Project féle átiratánál. Eleve adott volt az LP legerősebb száma, amihez bármilyen oldalról is, de piszok nehéz volt hozzányúlni. Ivan Jaime vállalkozott a "továbbfőzésre" és a tálalás után bizton állíthatom, hogy finom lett a fogása. A 130 fölötti tempót lejebb vette és az intenzív alapok helyett inkább a string szekciót tolta előtérbe, ez egy melankólikus, deep-be hajló darabot eredményezett. Moshic se váltotta fillérre a tehetségét, a tőle megszokott ultrakomoly tribal felségterületére kalauzol el a 'Last Night A Dj Saved My Night'-ból gyúrt verziójában. Az elszórt vokál foszlányok illetve a csilingelős melódia pedig valami túlvilági hatásként telepszenek az alapokra. Ha már a nagyok, az "öreg" Airwave is tiszteletét teszi, mégpedig a 'Dense Clouds' kapcsán. A kezdő baseline kicsit Laurent Garnier 'Crispy Bacon'-jára emlékeztet, de később ez a feledés homályába merül, hiszen a sok-sok effekt és az egyre inkább kinyíló dalstruktúra nem is enged ezen morfondírozni. A kiállás pedig egyértelműen meggyőzött arról, hogy LaurentVeronez ennyi év ténykedés után is mindig elő tud valami váratlant húzni a kalapból. A 'Fight The Darkness' Adam Antine keze munkáját viseli magán. Antine-nak nemrég jelent meg a J00F V2 labelen egy zseniális EP-je ('Maglinant'), ezúttal sem okoz csalódást. A (prog) psy trance remake-je szépen lassan épülget, ám a breakdown-ban kap elementáris löketet, a fődallam nyíltan goás feeling-je rendesen tarkón csap. Ügyes srác, rá érdemes lesz a jövőben is figyelni! Ismét a lemezlovas menti meg az esténket, a mesemondó ezúttal Relaunch, aki a védjegyének gyomorrángató dobszerkóját küldi hadrendbe. Maik-ról én csak jókat tudok mondani, hiszen bár az átlag progressive-khez képest kicsivel gyorsabb dolgokat követ el és a ritmus szekciójávál sincs mindenki kibékülve, de a dallamok terén vitathatatlanul ott van a szeren. Itt is a trance hőskorának epikussága villan be, a monumentális kiállást minden mai trance producernek tananyaggá tenném. A lengyelek büszkesége Cj Art a 'Baphomets Horn'-ból egyből két remixet is készített. A dub mix és a remix között némi hosszbeli és hangzásbeli különbséget vélhetünk felfedezni, mindkettő odaver, de nem kicsit! A dark tribal kedvelői tutira extázisba jönnek majd ennél a pontnál! Subtara a 'Fight The Darkness' mellett tette le a voksát. Munkájában a becsületesen összerakott alapjain szépen hozza az eredetiből ismert motívumokat, amitől Subtara-s és J00F-os is egyszerre a hangzó anyag. J. Michael Kober a 'Finding Ganesha'-val gyűrkőzött. A psy szcéna egy újabb tehetségeként számon tartott Kober az effektekre és a ritmikára fókuszált, ettől olyan semmilyen lett a remixe. A dallamokkal mindenképpen többet kezdhetett volna. Dyno majd 15 percen keresztül utaztat a 'Last Night A Dj Saved My Night'-ből készült pattogós átiratával, de nem értem miért kellett ennyire elnyújtania, a mondanivalója 7 percben is tökéletesen belefért volna, annyira nem változatos és sokrétű a remixe, hogy ez a hossz indokolt lenne. Mindwave a 'Baphomets Horn'-t vállalta, s már az első pillanattól kezdve nem titkolja, hogy goában utazunk majd. Kellemes, egyben tempós megközelítés. A 'Finding Ganesha' Whirloop-ot is megihlette, s szinte rá se lehet ismerni az eredetire, egy darabig, aztán Daniel előbújtatja a szöget a (psy)zsákból. Ismét a sötétség ellen küzdünk, ezúttal Ovnimoon oldalán. Ebből a track-ből nekem ez a pattent prog-psy verzió tetszik a legjobban. Dallamos, lüktető! Eleusyn a psy ösvényen maradva a 'Dense Clouds'-hoz adagolt némi acid-et, s engedte, hogy Sona Mohapatra csodálatos hangja kibontakozzon. Összességében sajnálom, hogy csak öt számon dolgoztak a felkért remixerek (a 297 megányi mennyiség ellenére csak EP-nek titulálják a megjelenést - a szerk.), hiszen lett volna még átgyúrásra váró matéria bőven az eredeti LP-n. Ennek ellenére, akik közreműködtek igyekeztek a maximumot kihozni magukból. Egy-két kivételtől eltekintve szavunk sem lehet, önmagukban is megálló verziókat kaptunk. Az original nagylemezzel együtt gyűjtőknek, és psy rajongóknak melegen tudom ajánlani. 9/10.
John 00 Fleming - Nine Lives Remixes
Label: JOOF Recordings Katalógus szám: JOOF104 Ország: Egyesült Királyság Megjelent: 2011. november 8. Stílus: Psy, Goa, House
Tracklist: 1. Finding Ganesha (Dark Soul Project Remix) (9:28) 2. Last Night A DJ Saved My Night (Moshic Remix) (8:44) 3. Dense Clouds (feat Sona Mohapatra) (Airwave Remix) (6:59) 4. Fight The Darkness (feat Sascha Cooper) (Adam Antine Remix) (7:34) 5. Last Night A DJ Saved My Night (Relaunch Remix) (8:58) 6. Baphomets Horn (CJ Art Dub Mix) (9:58) 7. Baphomets Horn (CJ Art Remix) (10:21) 8. Fight The Darkness (feat Sascha Cooper) (Subtara Progressive Remix) (11:10) 9. Finding Ganesha (J. Michael Kober Remix) (8:16) 10. Last Night A DJ Saved My Night (Dyno Remix) (14:42) 11. Baphomets Horn (Mindwave Remix) (7:23) 12. Finding Ganesha (Whirloop Remix) (10:33) 13. Fight The Darkness (feat Sascha Cooper) (Ovnimoon Remix) (8:44) 14. Dense Clouds (feat Sona Mohapatra) (Eleusyn Remix) (6:18)
Ha minden jól alakul, akkor ezentúl minden hónap valamelyik szombat délutánján egy-egy mixszel kedveskedek az olvasóknak. A mixek stílusa valahol a Float Away és Simple Pleasuresközött fog elhelyezkedni, ami röviden annyit jelent, hogy a sorozat a deep house, progressive house határ mezsgyéjén fog haladni.
Az első zenére Another World soundcloud-os profiljában találtam rá, amit bárki szabadon letölthet. A második track Derek Howell 'Stride' című klassz kis zenéje, ami DreamAwaken álomszerű remixében ringatózik. Jozef Kugler 'Unexpected Journey' -je szintén az álmodozásról szól. Aztán begyorsulunk egy kicsit és a következő három számmal egy kis psy hangulatot csempészünk a mixbe (a Mossy remixre külön felhívnám a figyelmet!). A hetes zene engem kilóra megvett. Ivan Jaime és Andres Lopez 'Angel Signs'-e majdhogynem megunhatatlan. Az elmosódott zongoradallam csodásan szól, miközben a hangulat robbanásig feszült helyzetet indukál. Cristian R 'Natural Landscape'-je már már ambientbe hajlik. A kilencedik zene egyenesen Indiából érkezett. És hogy ne maradjunk további szabadon letölthető zene nélkül arról az utolsó szám remixere Trim The Fat gondoskodik! További jó hallgatózást a mixhez!
Arko Madley - Resonance 01 (2011-November)
Tracklist:
1. Awakenas - Wonderful Night (Another World Remix) [White]
2. Derek Howell - Stride (DreamAwaken Remix) [Echoplast Digital]
3. Jozef Kugler - Unexpected Journey [Stellar Fountain]
4. Luke Porter - Opiate (Kassey Voorn Remix) [Sudbeat]
5. Oscar Vazquez - Between Walls (Original Mix) [Balkan Connection South America]
6. Plato, Jette Von Roth - The Ashes Of Our Dreams (Mossy Remix) [Big & Dirty]
7. Ivan Jaime, Andres Lopez - Angel Signs (Original Mix) [Lowbit]
8. Cristian R - Natural Landscape [7 Seas NuWave Records]
9. Vipul Angirish feat. Vin - Ranjhana [Wind Horse]
10. Underworld - Moon In The Water (Trim The Fat Remix) [White]
Az interjú készítés korántsem egyszerű műfaj. Bár a kérdéseket könnyű feltenni, mégis nehéz úgy rendszerezni, hogy a riportalany által elmondottakkal együtt egy érdekes, egymásból logikusan következő gondolati háló keletkezzen belőle. Ezúttal viszont nem volt nehéz dolgom, mivel riportalanyom Varga János aka Nomean kihozta belőlem és az interjúból is a maximumot, zenéiről már nem is beszélve. Hiszitek vagy sem, bár nem vagyok jövőlátó, sem médium, de Nomean, ha így folytatja meg sem áll a világra szóló hírnévig! Szerénységéből kifolyólag ő azonban nem az ismertségre hajt, sokkal inkább kizenéli magából érzéseit, megpróbálva még közelebb hozni az underground vonulatot az egyszerű, hétköznapi emberekhez.
DZ: Mint oly sokan te is tracker-eken (Fast Tracker, Impulse Tracker) kezdted produceri pályafutásodat. Mennyiben tudtad hasznát venni annak a tudásnak, amit ott megszereztél? N: Ha jobban belegondolok akkor azt kell hogy mondjam, az első zeneszerkesztő program amin a pályafutásomat kezdtem, az akkor Nokiákon lévő dallamszerkesztő volt. :) Emlékszem, hogy óra közti szünetekben csináltam az osztálytársaknak csengőhangokat az akkori slágerekből, de az Impulse Tracker alapjában váltotta valóra az akkori álmaimat zeneírás terén, igaz manapság már nem tudnék vertikális DAW-on dolgozni (Pl. Renoise), de egy alap groove felépítését vagy egy pár perces zenét meg tudtam vele csinálni. Meg tudtam tanulni, hogy a hangmagasságok és a frekvenciák milyen viszonyban állnak egymással és, hogy hogyan kell alap hangbankokból sokféle groove-ot építeni. Egy nagyon jó alapleckének bizonyult.
DZ: Idővel a komolyabb szoftverek megjelenésével váltottál, a Reason-t és a Fruity Loops-ot is nyüstölted. Manapság mivel készülnek a zenéid? N: Reason-t nagyon sokáig használtam, komolyabb dalok is készültek vele amivel aztán lehetett villogni a házibulikon. :) Körülbelül 2009 tavaszán ismerkedtem meg Ableton Live-al és nagyon hamar beleszerettem. Elhatároztam, hogy a sok vándorlásom után végre szeretnék egy DAW-ot teljes mértékben megtanulni és elsajátítani, ebben gondolkodni és ha valami ötlet eszembe jut akkor már a fejemben fel tudjam építeni anélkül, hogy lenyomtam volna egy billentyűt. Úgy gondolom, hogy az Ableton-nak nagyon sok fegyvere van és ezeket kihasználva lesz igazán powerful. Számomra a leghasznosabb a Session View ahol anélkül építhetem fel a zenémet, hogy akár egy percre is csend lenne és nyugodtan ötletelhetek, tervezhetek, hogy hol legyen a kiállásom, milyen felépítésű zenét szeretnék csinálni, milyen hangzást szeretnék teremteni és ezt egészen addig tudom variálni amíg úgy nem érzem, hogy tökéletes. Ezen felül a macro control, amivel hiper-egyedivé tudok tenni akár egy loop-ot is megfelelő beállítás után.
DZ: Volt egy hosszabb szünet a karrieredben, miért hagytál fel egy időre a zenéléssel? Mennyiben változtak, fejlődtek a produkcióid? Kik voltak, akik hatással voltak a munkásságodra? N: Nagyon fiatalon kezdtem el dolgozni és előbb utóbb ez minden erőmet és energiámat felőrölte. Középsikolás éveim előtt még volt idő, hogy foglalkozzak a zenéléssel aztán egyre több munkát vállaltam és iskola mellett örültem, hogy legalább egy kis pénzt keresek amivel tudom a családomat segíteni. A hobbi mint olyan nem nagyon működött nálam, 2009-ben a barátnőmnek mutattam meg pár régi zenémet (aki azóta szintén producerkedik) aki arra késztetett, hogy poroljam le és kezdjem el edzeni a zeneszerkesztő / író izmomat, ehhez motivált még egy ajándék Sennheiser stúdió fejhallgatóval is. Mai napig hálás vagyok neki ezért. A zenéimben megpróbáltam követni a nagyokat, megtanulni milyen egy jó kiállás, hogyan indul be jól egy zene, mi őrjít meg egy groove-ot. Alapvetően trance-t hallgattam nagyon sokáig, aztán belezuhantam a minimal-ba később megbolondultam a techno-tól és végül elmerültem a progressive hangzásban. Próbáltam ötvözni azokat a stílusokat amik hatással vannak rám. Amik végig megmaradtak kedvencnek azok a filmzenék. Ezért is hallani sok vonóst a zenéim zömében. :) Akik a mai napig hatással vannak rám azok a filmzeneszerzők mint Thomas Newman, James Newton Howard, vagy Hans Zimmer. Rengetegen vannak még ezért csak az ismertebbeket írtam.
DZ: 2009 gyakorlatilag fordulópontnak tekinthető a karrieredben. Művésznevet változtattál Gnetic Vibes-ból Nomean lettél. A Tulipa Records vett a szárnyai alá, s gyakorlatilag innentől indultak be a dolgok igazán körülötted. Furának hangozhat, de milyen célt tűztél ki magad elé, amit mindenképp elérnél a producerkedéssel? N: Gnetic Vibes-ként sokkal több DJ mixet készítettem és a végére már a saját zenéhez való visszatérés volt a legfontosabb célom, ezért is történt a névváltás. A kérdés egyébként nem fura mert úgy gondolom mindenkinek megvan a célja a zenéléssel, van aki a pénz miatt csinálja mert úgy gondolja ebből majd meggazdagszik, van aki magát szeretné kifejezni és van aki lázad a rendszer ellen. Én valahol az utolsó kettőbe tartozom, szeretném magamat kifejezni és formába önteni azt, hogy mit jelent számomra a zene és bebizonyítani, hogy egy gyönyörűen megírt elektronikus zene is okozhat zenei forradalmat. A lázadás egy másik pont mert sajnos el kell fogadni, hogy van az a bizonyos mainstream kategória ami számomra egy igazi vesztőhelye az elektronikus zenének, ahol már a zenék annyira amorf módon mutálódnak, hogy akár egy igényes zenei stílus is elveszítheti az értékét (club house vs. progressive house). A célom, hogy olyan zenéket írjak amik közelebb hozzák az embereket az undergroundhoz és amolyan utat mutatva rávenni őket, hogy a minőséget válasszák a mennyiség helyett mert (ez furán fog hangzani) nem minden zene jó, amit sokan hallgatnak.
DZ: Hogyan készül egy Nomean produkció? Szöszölős típus vagy, vagy hamar jönnek az ötletek? Van-e hasznos tipped arra, hogyan kerüljünk produktív hangulatba? N: Ha választani lehet akkor a szöszölőst választom. :) Nem tudom előre kitalálni, hogy milyen zenét szeretnék írni és ha valamikor meg is próbálom akkor mindig másik irányba haladok mint ahonnan elindultam. Nagyon sokan a kick + bass kombóval kezdik el csinálni a zenét ha jól tudom így is oktatják az iskolában. Szerintem nem kell annyira a ragaszkodni ehhez a technikához mert a zeneírás éppen arról szól, hogy úgy kezded el írni a zenét ahogy Te akarod, ahogy benned megszületik. Én mindig a főtémával kezdek és köré építem a zenét, de természetesen a dob és a basszus is nagyon fontos, hogy jól szóljon. Valószínűleg sokan azért kezdik megírni elsőként mert arra kell a legtöbb időt fordítani mondhatni az a lelke a zenének. Ahhoz, hogy produktív hangulatba kerüljek két dolgot szoktam tenni. Elsőként oktató anyagokat keresek amikből lehet tanulni új technikákat. Ehhez nagy segítség a Future Music és a Computer Music nevű angol nyelvű magazin amiben nagyon sok ehhez kapcsolódó cikk van. A második dolog pedig a zene hallgatás. Vegyesen a kedvenc producerektől és zeneszerzőktől. Mi más motiválhatna zeneírásra, mint maga a zene.
DZ: Zenéid hangzása kapcsán Cid Inc és Deepfunk munkái jutnak eszembe. Zseniálisan vegyíted a kíméletlen elektronikát a földön túli dallamokkal. Egyáltalán te milyen címkét aggatnál a produkcióidra, ha megkérdeznék tőled, hogy milyen stílusban alkotsz? N: Valószínűleg most tetted fel a legnehezebb kérdést amire válaszolnom kell. :) Érdekes dolog ez mert amikor töltöm fel a zenéimet Soundcloud-ra akkor a 'genre' részbe eddig mindig 'Nomean Sounds'-ot írtam. Mostanában a progressive house stílust szoktam bejegyezni habár úgy érzem, hogy némely zenémben ennél jóval több van. Úgy gondolom azért nehéz megneveznem a stílust amit képviselek mert rengeteg forrásból táplálom ezt a hangzást. Beszéltem korábban a filmzenékről az is megtalálható bennük, a groove-jaim önmagában a tech-house és a techno küszöbén masíroznak, a magasabb bassline-ok és a szintik pedig a progressive, már már trance-esebb vonalban úszkálnak. Ennek az ötvözetéből alakul ki az, amit Nomean original-ként, vagy remixként lehet hallani. Remélem később lesz erre a hangzásra felvarrva egy név, amivel aztán én is fémjelezhetem a munkáim.
DZ: A Mozaik csapat tagjaként rendszeresen hevíted a hangulaton bulikon. Mennyiben tér el a producerként és lemezlovasként vitt zenei vonalad? N: Lemezlovasként gyakrabban játszom tech-house-t vagy techno-t. Szeretném ezzel megmozgatni a népet de mindig fűszerezem a szettjeimet egy-két Nomean zenével is. A Duca remix szinte állandó résztvevője a buliknak és ahogy elnézem a közönséget még pár bulin fel fog csendülni. :) A jövőre tekintve viszont sokkal több dallamosabb, Nomean-esebb, progisabb zenét szeretnék vinni a játékomba mert aki megtisztel azzal, hogy eljön meghallgatni olyan hangzást fog várni amit producerként képviselek és nem egy techno bulin szeretne részt venni.
DZ: A magyar elektronikus platform hemzseg a tehetségektől. Te kit ajánlanál az olvasók figyelmébe, aki a jövőben még nagyot robbanthat? N: A magyarok mindig is élvonalban voltak az elektronikus zenében és úgy gondolom, hogy mint sok más ez is benne van a vérünkben. Erre nagyszerű példa Kay-D, MiraculuM, Reelaux és még rengeteg olyan producer akik már elismertek és ezt a stílust építik és erősítik. A mai piacon újnak tekinthető kiadóknál is folyamatosan jönnek ki a jobbnál jobb munkák olyan producerek kezei alól, akikről nem is sejtenénk, hogy magyarok (csak alapos utánajárás esetén). Közvetlen közelemben is van egy olyan ember, aki az elmúlt hónapokban nagyon produktív volt és a szemem láttára kezdett el egy olyan úton járni, olyan hangzást képviselni ami külföldön (is) nagy népszerűségnek örvend. Ez a hangzás a dark techno és minimal ötvözete, a személy nem más mint Meshe. Lassan már 6 hónap is eltelt mióta beírta az első midi note-ot Abletonba, a múlt héten pedig már hallani is lehetett egyik zenéjét Frisky-n. Őt tartom egy olyan producernek akiről ebben a stílusban még sokat fogunk hallani.
DZ: Hogyan látod a zenei trendek jövőre milyen irányba mozdulhatnak? N: Ahogy eddig is, a mainstream marad a megszokott helyén és az underground erősödni fog. Hála az olyan művészeknek mint Hernan Cattaneo, John Digweed, Sasha vagy Nick Warren és még sokan mások akik elegendő energiát fordítanak arra, hogy új tehetségeket találjanak. Ők azok akik még hisznek az új hangzásokban és erősítik azt, játsszák az új kiadók zenéit és támogatják a fiatal művészeket. A közönség befogadja azt amit hallanak ezektől a művészektől és bíznak abban, hogy amit ők játszanak az jó. Technikai szempontból pedig szerintem egyre többen fogják keverni a 4/4 alapú zenéket a tört ütemekkel (köszönhetően a dubstep népszerűségének) ami várhatóan egy új kategóriát fog teremteni.
DZ: Végül, de nem utolsó sorban milyen megjelenésekre számíthatunk tőled a közeljövőben? N: A legközelebbi kiadvány, az első megjelenésem lesz magyar kiadónál mégpedig a Stellar Fountain-nél, ami nem más mint Smart Wave - Soulmates című track-jének a remix-e és November 28-án lát majd napvilágot. Ez a track jellemzi az aktuális hangzásomat és remélem sokaknak fog tetszeni. December izgalmasnak tűnik, ha minden igaz megjelenik a Hannah című track-em a Pure Substance gondozásában. Ha jól sejtem fognak készülni remixek is hozzá, pontos információt még nem közölt a kiadó. A Mirabilis Records két tulajdonosa, Alex és Filip építette bele mix albumába a Monologue című track-emet, ami a Baroque Records-nál fog megjelenni valamikor az év vége felé. Végül az első EP-men szereplő, Nick Warren toplistáján tündöklő Hesitation című track-emből készültek remixek, amik az original-al együtt a Tulipa Recordings-nál kerülnek majd a polcokra.
Once , you dreamed of me Twice, you wished that i'd pull you out you chose your life , and put me down still you don't understand
Tired of being alone
what you have dreamed is not what i am so far let me be the one please understand me how i am but i don't want , to walk alone I need your hands to warm my soul
Tired of being alone Tired of being alone
I will do my best to become your love I'll try to fill the emptyness in our hearts oh so tired of being alone
Tired of being alone I want to feel , I need to fall in love with you Tired of being alone
Újabb Stellar Fountain gyermek van érkezőben! A katalógus negyedik kicsinye egy igazán szemrevaló EP, ami azt hiszem minden eddigi SF-megjelenést felülmúl majd sikerességben. Nézzük hát a keletkezés körülményeit! Iulian Manole román fiatalember, aki Smart Wave néven fodrozza manapság az EDM feszített víztükrét. Nem nevezném zöldfülűnek, hiszen már olyan labelekkel is összeszűrte a levet, mint az Olaris, vagy éppen a trance-kult Bonzai. Emberünk szerencsére magasról tesz a zenei sematizmusra, így kerülhetett figyelmünk középpontjába a Proton demopool-on felbukkanó 'Soulmates' című alkotása. Alkotás ez, a szó szoros értelmében, ami olyan hatást vált ki, mint egy gátakon átcsorduló árvíz, sodor és magába szív. A dallam pedig a nagyok nyomdokain halad: beívódik a tekervényeinkbe pillanatok alatt. Persze az EP úgy erős, ha más megközelítésből is ismerkedhetünk az adott darabbal. Mivel fontosnak tartjuk, hogy a magyar underground művészek lehetőséget kapjanak nálunk, így nem csoda, hogy egy hazai titánra esett a választásunk remixer terén. Azt hiszem Varga Jánost aka Nomean-t sokaknak nem kell bemutatnom. Véleményem szerint produceri munkáival már most a világ élvonalában a helye. A zene iránti alázatossága és az ereiben csordogáló szenvedélyesség maximálisan átjön a verzióján. Egyértelmű, hogy ez a dolgozat a klubokban fog osztatlan sikert aratni. Kellemes, pulzáló dobok kezdik meg a masírozást, majd a karakteres baseline hatol előre a hallójáratainkban, mint kés a vajban. A kiállásban totál transzba kerülünk, amikor Nomean előcsalogatja az eredeti dal fő szintitémáját, miközben szinfónikus hatású stringek dolgoznak a háttérben. Amikor a dob visszajön nem a megszokott "pont ugyanaz, ami a kiállásban csak kick-kel együtt" metódust alkalmazza, hanem építkezik tovább. Nálam a hónap zenéje, nem tudok tőle szabadulni. Most már nincsen más teendő csak várni: november 28-án az online zeneboltok polcairól mindenki beszerezheti Smart Wave 'Soulmates'-ét!
Egy hely, ahol főleg house, progresszív, techno, breakbeat valamint goa/psy stílusú zenékkel találkozhatsz, ám minden más érdekességet is meglelhetsz, ami a régmúlttól napjainkig a zenével összefügg és ide kívánkozik. Az oldal lehetőségeinkhez mérten folyamatosan frissül szóval érdemes visszatérő olvasónak lenni.
Kobana & Yane3dots - Nuclear Friction [Lowbit]
Az elektronikus zene szele Németország felől fújdogált keresztül az Alpokon, nem véletlen, hogy a techno zene vetette meg leginkább itt a lábát. Bécs, mint főváros, egyben az osztrák partikultúra központja is lett, s olyan raveknek adott helyet, mint az 1994-1999 között fénykorát élő, világszerte ismert Gazometer rendezvények. A mega techno bulikat szervező brigád XXX Records néven alapított kiadót, ahol két emlékezetes sorozatot indítottak ’(More) Favourite Tools’ mixeket és ’Gazometertraxxx’ válogatásokat. Előbbin zömében az osztrák techno élvonal mutatkozott be (Dj Adelic, Peter Pan, Eric Fischer, Rokis, Felipe, Elex Red), később a határokon átlépve más nemzetiségű lemezlovasok (Monika Kruse, Tom Wax, Toni Rios, Gayle San, Cristian Varela) is lehetőséget kaptak tehetségük bemutatására. Utóbbin a Gazometer bulik hangzásvilágát tükröző zenék kaptak helyet, először unmixed verzióban válogatásként, majd később a világ elismert techno dj-inek (Pascal FEOS, Marco Bailey) tálalásában, mix formátumban.
