2011. december 8., csütörtök

Back In Time Vol 4.: Visage – Fade To Grey

Szomorúan kell megjegyeznem, hogy a mai felgyorsult világban alig-alig van ideje a producereknek arra, hogy egy-egy remekművük készítésével kapcsolatban plusz információkat osszanak meg a rajongókkal. Éppen ezért ismét az időgépet hívom segítségül, hogy 1980-ba repítsen vissza, s egy ősklasszikus kulisszatitkait ismerjük meg.
Az esztendő egyik legnagyobb dobását a Visage nevű brit formáció követte el ’Fade To Grey’ címmel. A Polydor Records gondozásában kijött anyag a banda második single megjelenése volt, egyben bebetonozta helyüket a tánczene történelemkönyvébe. Az Egyesült Királyságban nyolcadik, míg Németországban és Svájcban listavezető pozícióig jutott. A zene struktúráját Billy Currie és Chris Payne álmodta meg, Midge Ure pedig a szövegért volt felelős. Steve Strange közösen vett énekórákat Ure-val, hogy maga is részese legyen a produkciónak, a hangját viszonthallja a felvételen. Gary Numan az egyik vele készített interjúban a következőket mondta: „Chris és Billy voltak a ’Fade To Grey’ megszületésének legfontosabb mozgatórugói. A ’79-es turném sound check-jei közben dolgoztak rajta. Cedric (Sharpley, aki a Numan-t kísérő zenekar dobosa volt) szintén vastagon benne volt az ekkoriban még ’Toot City’ címen futó számban.”
1999-ben egy tévéműsorban Steve Strange azt állította, hogy az ő ötlete volt az angol és francia nyelv kombinálása a szövegben (ezt az állítás Ure erősen vitatta). A tény az, hogy a Currie & Payne-féle eredeti felvételben már ott volt a francia szöveg, mielőtt még Ure és Strange a képbe kerültek volna. A szöveget a manapság is Franciaországban élő Payne jegyezte. A francia vokált egy fiatal luxemburgi diáklány Brigitte Arendt énekelte fel, aki ekkoriban a szintén a csapathoz tartozó Rusty Egan barátnője volt.
A track-et valódi kultusz övezi, rengeteg előadót ihletett meg. Egy raklapnyi feldolgozást ért meg (volt, aki csak bizonyos részeket használt fel az eredetiből). Kylie Minogue-tól kezdve, az U96-on, Datura-n, Kelly Osborne-on és Tizino Ferro-n át sokan próbáltak így maguk számára sikert kovácsolni. Számomra legjobban Mark ’Oh 1996-os techno átirata tetszett, ami kicsit karakteresebb ritmusszekcióval, gyorsabb tempójával a tánctereken is fogyaszthatóvá tette a komótosabb eredeti verziót. (Forrás: wikipedia)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...