2011. május 31., kedd

Világjáró I.: A felkelő nap országa, Japán

Új rovatunk indul. Ennek célja, hogy nagyjából bemutassa egy adott ország elektronikus tánczenei életét. Az első részben Japánra esett a választásom.

Japánról nem sok szó esik az általános és középiskolás történelemkönyvekben. Elzárkozó ország - foglalták össze röviden és tömören, ennek ellenére nem volt ennyire egysíkú a XVI. századtól a XX. századig terjedő időszak a felkelő nap országában. A fordulópont a második világháború volt, ahol, mint tudjuk az amerikaiak az atombombát is letesztelték a harcosságukról ismert japánokon. Ezzel gyakorlatilag teljesen lenullázták a szigetországot. Viszont a csoda ezután következett, hiszen a japók erős akarattal, töretlen lendülettel kezdték újjáépíteni országukat. Sikerült nekik. Eközben egy olyan technikai fejlődés indult be, ami pedig már innen gyűrűzött be más helyekre is. A technológiai boom az addig szendergő zenei életre is nagy hatással volt.
Fiatalabb koromban imádtam a japán techno szcénát. A japán techno zenéket ne úgy képzeljük el, hogy csak egy eszement darálást kapunk az első pillanattól az utolsóig. A tempó megvan, de olyan technikai és zenei megoldásokat hallhatunk, melyek kimondatlanul is lélekkel, plusz mondanivalóval, lelkesedéssel töltik meg eme darabokat. Nézzük kik is számítottak a stílus koronázatlan királyainak.

Ken Ishii: A 90-es évek óta az EDM-szcénában jelen levő Ishii zenéjén kétségtelenül erősen érződik a detroiti hatás, de innovatív, experimentális, helyenként avantgard megoldásai felejthetetlenné tették munkásságát. Ki ne emlékezne legismertebb darabjára az 1995-ös 'Extra'-jára, ami akkoriban igazi underground hímnusznak számított. Egyik legösszetettebb munkája a legendás !K7 kiadó X-Mix sorozatának 'Fast, forward & rewind' címre hallgató mixe 1997-ből, melyen a kísérleti elektronikától, a pumpáló klubtechnoig felvonul az underground zenei élet színe-java. Termékeny előadó emberünk, 1993-tól kezdve kilenc albumot adott ki, ezek közül nekem az 1999-es 'Sleeping Madness' (favourite: 'Water dripping down on the middle of the forehead') és a 2002-as 'Future in light' (favourite: 'Melting point') a személyes kedvencem. Sokoldalúságát jelzi, hogy a sajátján túl számos álnév alatt ténykedett (FLR, Flare, UTU, Yoga, Rising Sun), illetve az 1998-as naganói téli olimpia nyitó ünnepségén felcsendülő zenét ő komponálta.

Takkyu Ishino: Ha Ishii Jing, akkor Ishino Jang. Ő is techno artist, csak sokkal ritmus és tánctérorientáltabb, kevésbé művészi, inkább lényegretörő. Ez nem véletlen, hiszen számos német techno arccal dolgozott közösen, s kimondatlanul is a letisztultabb, egyszerűbb germán sound hatással volt rá és zenéire. Ennek egyik ekletáns példája az 1998-as 'Berlin Trax' (fav.: 'Alles nach Nippon', 'Stoned Dee-Jay don't lie'), ami a mai napig nagy kedvencem, bár hangzásában mai füllel hallgatva helyenként viccesen "vékonynak" hat. Takkyu is dolgozott álneveken (Dove Loves Dub, Ginger Heads, Mickiee, Ninjahead, Pedal Fumiya, Pigu, Yakyuu Ishida, Denki Groove, InK, Mangahead, TakBam - Westbammel, Ultra-Takkyu vs. Mijk-o-zilla -Mijk Van Dijk-kal) ebből az egyik legismertebb a Denki Groove volt. A 'Niji' volt a legismertebb zenéjük, amit a német MFS Records is lízingelt, többek között Paul Van Dyk is remixelte, sőt kimondottan trances 3 cd-s válogatáslemezén a 'Vorsprung Dyk Technic'-en is felcsendül.

Fumiya Tanaka: A szikár techno nagykövete. 1972 májusában született Kyoto-ban. 1993-ban alapította első labelét a Torema Records-ot, tizenöt évvel később a másikat Sundance néven. Olyan project-ek fűződnek a nevéhez, mint a Individual Orchestra, a Karafuto, a DARTRIIX, a Hoodrum, a Last Front, a Speaker és a Total Decay. Még élénken emlékszem középiskolás koromban futottam bele egy dj mixébe ('Mix Up Vol. 4 [1996]'), ahol a zenék észrevétlenül kapaszkodtak egymásba, szinte percenként váltva egymást, biztosítva a folyamatos lüktetést. Fumiya repetitív track-jei az avatatlan fülek számára hamar unalmassá válhatnak, viszont aki élvezi, hogy egy-egy téma lassan bontakozik az tuti favoritjaként említi majd. Néha eszméletlenül asszimetrikus az alap, máskor kőkemény 4/4-es lábdob hív keringőre bennünket, megtűzdelve olyan karakteres tónusú hangokkal, amire tuti felkapjuk a fejünket.

Satoshi Tomiie: Evezzünk house vizekre. Satoshi eme műfajban a legismertebb japán művész. Klasszikus zenei trenírozottsága réven (lásd. szolid négykezes előadás ala Tomiie) nem csoda, hogy a house lélekkel teli 'soulful' tipusát preferálta a kora '90-es években. Ő az egyiktársszerzője a Frankie Knuckles-Robert Owens féle 'Tears'-nek [1989]. A Def Mix család tagja lett és sokat dolgozott együtt Knuckles-szel, David Morales-szel, mint billentyűs, remixer, emellett saját szakállára a producerkedésbe is belevágott. Debütáló albuma a 'Full lick' 1999-ben jelent meg, s olyan klasszikusokat adott a szcénának, mint a 'Love in traffic', a 'Darkness' és az 'Up in flames'. A lemez fura fogadtatásra talált, hiszen ekkoriban már Satoshi mint dj a progressive vonal felé tendált, ám producerként még a deep és soulful dolgokat hozta. A változás szele producerileg is megérintette, 2001-ben megalapította a Saw Recordings-ot, ami a progressive house egyik ikon-labeleként vonult be a köztudatba. Számtalan felejthetetlen remixet készített (Delerium 'After all', Kosheen 'Hungry', Graffik 'Lesser man', Cass 'Mind rewind', Sarah McLachlan 'Fallen').

Dj Krush: Dj Krush a legismertebb japán elektronikus zenei művész. Több, mint másfél évtizedes pályafutásával felhelyezte hazáját a műfaj világtérképére, és fiatal, feltörekvő művészek hadát inspirálta a kontinensen túl is. Zenéjét többnyire az absztrakt hip hop, trip hop és downtempo stílusjelzőkkel szeretik illetni a kritikusok, de elég meghallgatni akár csak egy albumát, hogy belássuk: Dj Krush bekategorizálhatatlan. Funkysabb énjét mutatja meg az 1994-es Ronny Jordan meets Dj Krush féle 'Bad brothers'-szen, míg teljesen másfelé, művészibb irányokban kalandozik négy igazán meghatározó LP-jén a 'Krush'-on, a 'Meiso'-n és a MiLight'-on és a 'Zen'-en (fav: 'Day's end', 'With Grace'). Igazi multitálentum. Aki nem halott tőle még semmit pótolja de sürgősen a lemaradását!

Ayumi Hamasaki: A mainstream díva. Személy szerint nagyon idegesítő a cérna hangja. Töredelmesen bevallom, hogy a számait nem is eredeti verziókból ismerem (a youtube-on belehallgattam párba, de nem okozott eufóriát), hanem a 'Cyber Trance pres Ayu Trance' válogatások kapcsán. Fura vagy sem, de a japánok imádják a trance-t és Ferry Corsten-t. Nem csoda, ha az Avex Trax-nél meglépték, hogy kedvenc és legtöbb pénzt termelő énekesnőjük számait kicsit átszabatják európai trance producerekkel. Jelenleg ez a válogatás a Vol.4-nél jár, legutóbbi darabja pár hete jelent meg olyan remixerek munkáival, mint Aly & Fila, JOC, Push, Ramon Zenker és Alex M.O.R.P.H.. Fav: Connected (Ferry Corsten, Push remix), Vogue (Junkie XL remix), M (Above & Beyond, Alex MORPH & Van Eyden remix), Appears (Armin Van Buuren remix), Unite (Airwave remix), Depend on you (Dj Shog remix), Trauma (Dumonde remix).
Mindenképp meg kell említeni néhány nevet, akik munkásságát érdemes lecsekkolni, ha Japánról beszélünk: Kagami (RIP), Takaaki Itoh, Hiroyuki Oda, Satoshi Fumi, Bekkou, Boom Boom Satellites, Shingo Nakamura, Hiroshi Watanabe, Makoto.

2011. május 29., vasárnap

Tropical Highlight múltbeli gyöngyszemei

A minap szereztem be ezt a gyöngyszemet, de eléggé meg voltam lőve a háttérinfókkal kapcsolatban. Olyan, mintha ez egy égből pottyant lemez lenne! Szóval akkor ennyi handicap-pel lássunk neki egy trópusi túrának.
Joao Guilherme Sheffer egy megáltalkodott zseni. Ami ma Christos Fourkis a görögöknek, az Sheffer a braziloknak. Atmoszférikus, tribal elemeket vastagon tartalmazó zenéje igazi kuriózumnak tekinthető a minimalizálódó világban. Jelen albuma valószínűleg nem más, mint egy best of a kiadatlan zenéiből. Miből gondolom? A cím is utal némi visszatekintésre az időben ('Regressive'), valamint a tíz track után megtalálható a keletkezési évszám. 2002-től kezdve 2011-ig repülünk, évenként egy mesterművet kapva.
Miután kétszer végigpörgettem a lemezt úgy döntöttem, hogy rendhagyó módon nem track-enként, hanem egészében értékelem a hallottakat. Szerencsére Panda-éknál nem felejtettek el dögös zenéket írni. Az utóbbi időben elég sekélyes dolgokkal rukkoltak elő, node Joao a label főnök most biztosított arról, hogy megmaradtak a minőség keskeny ösvényén. Valami hihetetlen mennyire egyben van az LP, annak ellenére, hogy minden track teljes terjedelmében élvezhető. A búgó groove-ok, a szabadjára engedett ütősök, az elménket egy távoli világba repítő dallamvilág, s néhány "kimintázott" vokálfoszlány jelentik egybegyúrva az erejét a lemeznek. Néha beúszik egy elektromos gitárszóló, ami valahol az álmodozós Sultan-G-Pal-Tonedepth vonalat idézik meg, modernebb köntösben. Azt hiszem kár is a szót fecsérelni: világszínvonalú munka, ami ott kell virítson minden house rajongó gyűjteményében, 9/10-et kap tőlem. A promója viszont lehetett volna masszívabb, ezért jár az egy pont levonás. Kiemelkedő zenék: Mind.

Tropical Highlight - Regressive Life

Label: Panda Records
Katalógus szám: PND0084
Megjelent: 2011. május
Stílus: Deep house, Progressive house
Producer: Joao Guilherme Sheffer

Tracklist:
1. We Can Fly (7:14)
2. Dark Intense (8:40)
3. Water House (9:11)
4. The Breeze (8:55)
5. Deep Water (7:10)
6. 33 Degress (8:14)
7. Dark Angel (10:10)
8. Come On Over (8:22)
9. Visual Effects (9:31)
10. Touch The Sky (8:44)

2011. május 27., péntek

Lyrics Of The Moment Vol. 44: Paul Oakenfold feat. Tiff Lacey - Hypnotised (Bunkka Version)



You came in from the darkness and held the door open wide
You stood there like a vision before my unbelieving eyes
I believe in what I see and also what I hear
But did the night play tricks on me or were you really there.

Am I being Hypnotised
Feeling like I'm Hypnotised
Am I being Hypnotised
Feeling like I'm Hypnotised

Fear has gripped my heart and I am whispering out your name
Can you hear the silence screaming do they sound the same

Am I being Hypnotised
Feeling like I'm Hypnotised
Am I being Hypnotised
Feeling like I'm Hypnotised

Am I being Hypnotised
Feeling like I'm Hypnotised
Am I being Hypnotised
Feeling like I'm Hypnotised

You came in from the darkness and held the door open wide
You stood there like a vision before my unbelieving eyes
I believe in what I see and also what I hear
But did the night play tricks on me or were you really there.

Am I being Hypnotised
Feeling like I'm Hypnotised
Am I being Hypnotised
Feeling like I'm Hypnotised

2011. május 26., csütörtök

Zeneajánló: Sound For Summer

Menthetetlenül közeleg a nyár. Ezt a konstansan 20 fok fölötti hőmérséklet is jelzi agyunk és testünk irányában. Ilyenkor a legjobb a hűvös szobában, ne adj isten pálmafás, tengerparti helyen tölteni a ránk szakadt szabadidőt, perzselő dallamokkal és tengercsobogással felvértezett darabokat hallgatva. Ezúttal arra vállalkoztam, hogy az általam a nyári időszak öt legnagyobb dobásának ítélt zenét mutatom be nektek.

Soundprank – Burner [Silk Digital]
Ez tulajdonképpen nem is annyira friss muzsika, de mindenképp itt a helye. A kanadai Soundprank kétségtelenül az idei év egyik legtermékenyebb előadója. Egyelőre a mennyiség nem megy még a minőség rovására, de ha ilyen ütemben halad ő is el fog tűnni az Anjuna-süllyesztőben. Szerencsére emberünk nemcsak a plasztikgyárba termel, másfelé is kikacsingat. Jelen darabja a ’Burner’ a Silk Digital-nál jött ki, s már rajta volt a 'Silk Way Vol.3' válogatásmixen. Ott valahogy elveszett a sok napsütéses, egyen hangzású textúra között, de aki nemcsak compilation-öket, hanem dj-kompatibilis verziókat is hallgat, az tuti rá fog kapni erre a remekműre. A darab pont attól működik igazán, hogy nincsen túlbonyolítva: egy léleksimogató, meleg synth pad-ba ágyazott szintifutam adja a sava-borsát.



Answer42 – Dew Point (Martin Roth’s Morning Dew Remix) [Anjunadeep]
A plasztikgyárból is jönnek ki azért életre való dolgok. Az olasz Answer42 trió 'Dew Point'-ja már bizonyított a Jaytech, James Grant-féle 'Anjunadeep:03'-as mixen, ezúttal az elmúlt időszakban a deep farvizén evező német Martin Roth vette alaposan kezelésbe a track-et és kreált igazi szörnyeteget belőle. Azaz nem is egy, hanem két edit is a nevét dícséri, ebből inkább a lájtosabbnak mondható 'Morning Dew Mix' lengeti meg a pálmaágakat. Hősünk a fődallamot nem bántotta, viszont egy iszonyat nagy deep alapot pakolt alá, ami leginkább a 'Deep Style'-ban hallottakra emlékeztet. Adja, de rendesen!



Daniel Szabo – At The Break Of Day [Alter Ego Progressive]
Külön öröm számomra, amikor egy honfitársunk munkáját magasztalhatom. A korábban a SkyZoo-nál és az Alter Ego Pure-nál is kiadó Szabó Dániel általában az uplifting terepén mozog, ezúttal viszont jókora progresszivitást építet bele beszédes című zenéjébe. A BPM szám messze 130 alatt marad, a finom, tengerparti hangulatot szinte testközelben érezzük. A kiállásban a zongora és fő melódia összeolvadása már-már eufória közeli állapotot idéz elő. Napjainkban a trance elkommerszesedésével egyre kevesebb stílusbeli nótát tudok méltatni, de az 'At The Break Of Day' mindenképp a csekély kivételek táborát erősíti.



Eryo – Sorrento [Mistique Music]
Konstantin Vorontsov aka Eryo az atmoszférikus house zene orosz nagykövete. Eddig gyakorlatilag nem adott ki rossz zenét, nincs ez másképp mostani 'Sorrento' című EP-jével sem. A Mistique által gondozott kislemeznek három kiemelkedő pillanata is van, ebből (ki hinné), hogy kettő magyar producerekhez fűződik. East Café és Retroid is készített egy-egy remekbe szabott verziót a dalból, mindkettő megérdemli a kalapemelést. Engem az original mix ragadott magával a leginkább éteri gitárszólójával és távolba révedő, mélázós textúráival. Egy ilyen zenével a tarsolyomban már most megvenném a repülőjegyem a kislemez borítóján látható helyszínre.



Alucard – Porchweed [JOOF]
Egy nagy visszatérőt is üdvözölhetünk az ötös listán. A kanadai Alucard aka Peter McCowan végre visszatért ahhoz a sound-hoz, ami miatt megszerettük. A morgós basszusra és progressive ritmusokra, minimalista, de annál szuggesztívabb melódiákra építő zenéi mindig is külön helyet bitoroltak nálam. Most úgy néz ki újra leporolta ezt a vonalat, amit a mai követelményekhez igazított. Hogy nem cheesy trance-ről beszélünk, azt a kiadó JOOF label neve is garantálja. Maga a darab sötét, de van benne a dinamikája mellett egy olyan fajta nyárias kisugárzás, ami miatt ebbe a felsorolásba kívánkozik.


2011. május 25., szerda

Greyloop pres Float Away 044 (Instant Darkness)

Ritka, hogy intro-val kezdem a szettem, de most kivételesen így tettem. Davide Marchesillo munkája a 'Nature' annyira megfogott, hogy muszáj volt bevetnem. Kár, hogy csak másfél perces. A folytatásban elég sötét vizekre evezünk, a prog-nak a tech-esebb válfaja dominál, sok-sok tribal elemmel és morcos baseline-okkal, dallamfoszlányokkal megfejelve. Relaunch 'From dark to light'-jával úszunk át egy kicsivel barátságosabb közegbe, majd a tegnap már dicsőített Michael, Levan, Rivic trió epikus 'Healing'-je folytatja a mélység felfedezését. Itt újra nekifeszülünk, nyomunk egy két számos (Exoplanet, Niko Fantin) pumpálást, majd egy tökéletes levezető darabbal ('Through the looking glass') tesszük fel az i-re a pontot.



Greyloop - Float Away 044 (Instant Darkness)

Label: Deep Zone
Katalógus szám: FA 044
Megjelent: 2011. május 25.
Stílus: Tech house, Progressive House
Dj Mix: Greyloop

Tracklist:
1. Davide Marchesiello - Nature (Intro Dj Tool) [Aenaria Tribal]
2. Dj Ceratti & Juan Pablo Graziano - Infinite Resonance [Mistique Digital]
3. Federico Monachesi - Nameless (Oscar Vazquez Remix) [Liquid Grooves]
4. Stefano Secci - Shalom [220V Recordings]
5. Monaque - ID 2011 (Original Mix) [microCastle]
6. Relaunch - From Dark To Light [Hyline Music]
7. Michael & Levan And Stiven Rivic - Healing [Mistique Music]
8. Exoplanet - Distant Embrace (Fady Farraye's Embracing The Distance Mix) [Particles]
9. Niko Fantin - Many Years Ago (Original Mix) [frisky Records]
10. Polevschikov - Through The Looking Glass [SLL]

2011. május 24., kedd

Búvártanfolyam a Michael, Levan, Rivic trióval

A grúz származású Michael & Levan Dunamalyan az utóbbi években tényleg letett valamit az asztalra. A Németországban profi labdarúgóként kenyerét kereső horvát Stiven Rivic-csel kiegészülve készítették el debütáló albumukat, ami naná, hogy a srácok saját, igencsak jól prosperáló kiadójánál a Mistique Music-on látott napvilágot. Nagy meglepetés nem fog bennünket érni, hiszen a progressive, psy, a break és trance ösvényén kalandozunk a tíz számot magában foglaló LP-n. Ugyanazt kapjuk kvázi, mint eddig csak még átgondoltabb és kidolgozottabb formában.
A nyitó 'Leap of faith' egyből magasra teszi a mércét, hömpölygő textúrái, psy-s effektjei teljesen felcsigázzák az embert a folytatást illetően. És még egy árva négynegyed sem kezdi meg a diktálást. A 'Going the distance' már húzósabb a ritmust tekintve, a hangzás azonban a deep irányvonal felé tolódik el, a dallamok azonban hamísitatlan trance-s feeling-et árasztanak magukból. Az 'Aweakening' már kísérletezősebb megoldásokat hoz, persze itt se lépünk le az élvezhetőség ösvényéről. A bugyborékoló basszus és a fémes effektek szigorúságot kölcsönöznek, viszont a string-ek lebegése és a fő gitártéma teljesen más megvilágításba helyezi az egész darabot. A 'Vertigo' sem okoz csalódást, mélázós synth futamai és összetett hangképei teljesen eufóriába űzik a hallgatót. Ha már eufória akkor itt az 'Euphoria', ami azonban nevével ellentétben fékezett habzású track-ént kezdi meg masírozását. Mintha egy Silk release-t kagylóznánk, csak még több progressive behatással, csöppet bevaduló breakdown-nal. A 'Red velvet pillow' a triótól megszokott fülledt, sűrű hangzást hozza, egy elgondolkoztató kiállással. Mestermű. A 'Healing' személyes kedvencem. Bár sokban nem tér el az eddig hallottaktól, de olyan intenzíven és komplexen hozza az összetevőket, hogy lehetetlen nem beleszeretni első hallásra. Ebből bizony underground hímnusz lesz. A 'Basic story' szikár pumpálással nyit, de ez csak a felvezetés, mert a Kay-D-Timewave duó által is sokszor tökéletesen bevetett masszív rétegződés következik sok-sok dallam és atmoszféraelemmel. Az 'Over the coast' hoz egy kis enyhítő fuvallatot, törjük a ritmust a felemelő prog körítés mellé. Második abszolút fénypont. A címadó 'Sounds are deeply on surface' tipikus levezető zene keleties motívumokkal, chill out köntösben.
Összességében egy nagyon komplex albummal van dolgunk, amit eleve el is vártunk a fiúktól. Bár kétségtelen nem az az első hallgatásra könnyen emészthető anyag, de van lüktetése, dallamossága és progresszivitása. Szerintem a Mistique-nél kiadó zenészeknek érdemes lenne ezt az LP-t meghallgatni, hogy ennél alább ne adják a színvonalat. 9/10-et kap tőlem.

Michael & Levan And Stiven Rivic - Sounds Are Deeply On Surface

Label: Mistique Music
Katalógus szám: MIST152
Ország: Grúzia
Megjelent: 2011. május 5.
Stílus: Breaks, Progressive House
Producerek: Michael & Levan Dunamalyan, Stiven Rivic

Tracklist:
1. Leap Of Faith (7:44)
2. Going The Distance (9:18)
3. Awakening (8:34)
4. Vertigo (8:45)
5. Euphoria (8:51)
6. Red Velvet Pillow (8:45)
7. Healing (9:54)
8. Basic Stroy (9:09)
9. Over The Coast (10:23)
10. Sounds Are Deeply On Surface (5:52)

Így készült II.: Bedrock - Heaven Scent (Flashtech Prog Mix)

Az így készült rovatunk második cikkében egy igencsak szép közönség és szakmai sikert begyűjtő remix alkotási folyamatát követjük végig. Az értelmi szerző Fodor 'Flashtech' Tomi, aki gondolt egyet és készített egy saját verziót a Bedrock duó (aka John Digweed, Nick Muir) 1999-es 'Heaven Scent'-jéből (amit a Trend című film meghatározó darabjaként ismerhetünk).

"Ez tulajdonképpen egy bootleg, nem is igazán remix, mivel semmilyen külső segítséget (remix pack, sávok, midik) nem kaptam az elkészítéséhez. A 'Heaven Scent' egy olyan zene, ami a maga korában úgy gondolom, hogy kiemelkedően fejlett hangzással rendelkezett, talán a mai zenék közt is megállná a helyét a bulikban, de azért volt benne egy régies sound, többek között ez volt az oka amiért "felújítottam". Véleményem szerint ez volt az első progressive trance stílusú zene. Azért ezt a művemet választottam bemutatásra, mert elég jó visszajelzéseket kaptam róla, többen mondták hogy nagyon jól sikerült és szeretnék tudni hogy hogyan is készült.

Hol is kezdjem? Először is beszereztem az eredeti verziót teljes hosszában. A remix elkészítéséhez 'FL Studio 9'-et használtam. Vst-k közül a Toxic-ot kedvelem a legjobban, szinte bármilyen hangot ki lehet belőle hozni basszustól kezdve egészen a pad-okig...mindent, ha igazán ért hozzá az ember. A zenéből sávokat vágtam, illetve amit nem tudtam tisztán kivágni azt megpróbáltam a lehető legjobban leutánozni: például a mellékelt Youtube-os videóban az 1:06-kor kezdődő lead-et, amit a mellékelt, a projektről kimentett ábra is mutat.

A basszus: Ez a remixemben, ha jobban meghallgatjuk majdnem ugyanolyan mint az eredetiben. Ez azért van mert egyszerűen kivágtam az eredeti zenéből (lásd a képen a pirosra színezett részt) ott ahol nem volt közben semmi más, kicsit megszűrtem és újraírtam vele ugyanazt a ritmust. Ez még elég instabil volt ezért tettem alá egy sub-ot és egy mellékbasszust is.

A refrén: A dallamot, ami refrénben szólal fel, sajnos nem tudtam tökéletesen lemásolni, bár le tudtam midizni, de nem tudtam ugyanolyan hangot kikeverni csak hasonlót. Így kénytelen voltam ezt is kivágni. Szerencsére össze tudtam úgy vágogatni, hogy semmilyen más hang nem szólalt meg közben. A remixhez a következő fájlokat használtam fel Vengeance Essentials pack-okból: (A fájl neve tartalmazza azt hogy melyik pack-ban, melyik mappában fordul elő az adott fájl). VEH3 Kicks 003.wav, VMH1 Claps & Snares 030.wav, VMH1 Claps & Snares 002.wav,, VEH2 Snares - 046.wav, VEH3 Percussion 074.wav, VEH3 Percussion 018.wav, VEH1 Closed Hihat - 10.wav, VMH1 Minimal Perc 378.wav, VMH1 Minimal Perc 025.wav, VMH1 Closed Hats 020.wav, VEC3 Cymbals HH Open 009.wav, VEC3 Cymbals HH Closed 20.wav, VEC3 Claps 035.wav, VMH1 Crash 01.wav, VMH1 FX Sounds 096.wav, VEH2 Ride - 04.wav, VMH1 FX Sounds 014.wav, VFX1 Downlifter 049.wav, VEH3 FX 004.wav, VEE Synth Sound 082.wav.
Tulajdonképpen nem volt nehéz dolgom, mivel ez egy nagyszerű szám és a maga módján viszonylag egyszerű felépítésű track, én csak modernebbé tettem egy kicsit. Ezzel a zenével értem el az eddigi legnagyobb sikeremet, hiszen olyan DJ-k játszották, mint Myon & Shane 54, Cosmic Gate, Poleposition, Inpieces, Shelb és még említhetnék pár példát. Több ezren nézték meg a Youtube videót, a Soundcloud-on elérte a maximum száz letöltést és minden nap örömmel látom hogy a zippyshare-n a legutóbbi letöltés sem régebbi mint egy-két nap, szóval majdnem minden nap letölti valaki. Íme az említett youtube videó, amiben a Groove (Trend) című film pár jelenetét vágtam össze, s amelyben maga John Digweed is feltűnik, aki a zene egyik szerzője. A videó láthatóan nem az erősségem, de a zene a lényeg. Jó hallgatózást kívánok hozzá!"

2011. május 23., hétfő

Zeneajánló: Bom Bang, We Removed Mountains, The Maze, Hydra Island

A héten a szokásosnál karakteresebb zenék kerülnek terítékre. Marco Bailey megszelidűlt, 21 Street újra rákapcsolt, a Magnetic Brothers nem képes hibázni, míg Cid Inc újabb energiabombája tutira elgyengülésig ingerli majd az idegvégződéseinket. Nos nézzük, mit apríthatunk a tejbe!

Marco Bailey - Bom Bang! (Deepfunk Remix) [Bedrock Records]
A belga Marco Bailey-t már hallottam sokféle stílusban alkotni (goa, techno), de azt kell mondjam, hogy mostanság a Bedrock Records égisze alatt kiadott lassabb, minimal tech-es alapra építkező, de az átlagosnál dallamosabb zenéi igencsak viszik a prímet. A legfrissebb 'Faint Hope' EP-ről engem leginkább a 'Bom Bang!' Deepfunk remixe fogott meg (gyorsan tegyük hozzá a többi track is abszolút rendben van). A máltai illetősségű Deepfunk-nak most is helyén volt a szíve és az eredeti borongós, kicsit nyomasztó hangulatú szerzeményből egy igazi progressive bombát faragott. Az alap rendesen diktálja a tempót, ám ellenpontként a fődallam éterivé szelídíti a kompozíciót. Aki eddig nem figyelte emberünket szerintem gyorsan pótolja a lemaradását!



21Street - We Removed Mountains [Bonzai Progressive]
A török 21Street duó (Haluk Düz, Bayram Balsak) az elmúlt időszakban igencsak csendben volt. Ez azért is volt furcsa, mert előtte volt olyan hét, amikor három EP-jük is kijött. A sorozatgyártás negatív hatásai kezdtek is kiütközni a zenéiken, így okosan mértékletességre intették magukat. A rövid pihenő után elég izmos visszatérést produkálnak a Bonzai Progressive cimkén. A 'We Removed Mountains' már az első pillanattól kezdve nem hagy kétséget afelől, hogy egy igazi underground hímnuszt fogunk végigkagylózni. Szépen komótosan építkezünk, s a psy-s hatás egyből el is uralkodik a dal szerkezetén. A dallam és egy string szőnyeg szépen előbújik a groove takarásából, totális eufóriát idézve elő az elnyújtott felvezetés miatt. A 'Thorin Remix' kicsit kockább hangzást hoz az alapokat tekintve, azonban a dallam faktor jobban ki lett emelve. Ez a verzió szelídebb, deep-esebb beütése miatt valószínű játszottabb lesz, mint az original mix.



Magnetic Brothers - The Maze (Deep Dub Mix) [Hyline Music]
Az ishimi (RU) Magnetikus Tesók is elég durván űzik az ipart a kiadásaik mennyiségét tekintve. Ők még nincsenek kiégőben mint török pályatársaik, így nem is tartanak semmiféle kényszerszünetet. A Hyline Music-on prezentált 'Kissing The Ear' EP-jük messzemenően kielégíti majd a kísérletezősebb tech és a deep-pel beoltott house-ra áhítozó közönség igényeit. A címadó darab elég komisz munka, a guruló basszus viszi a prímet, miközben deep-es effektek úsznak játékosan a háttérben. A 'The Maze' eredetiben partisabb szerzemény, a 'Deep Dub Mix' a nevéhez hűen mélyebb irányból közelíti meg a dolgokat és nagyobb, elszállós csavarások is vannak benne. Egy virtuális pacsit küldök innen a fiúknak, mert ez az EP tényleg átlagon felüli.



Dibby Dougherty & David Young - Hydra Island (Cid Inc Remix) [Mirabilis Recordings]
A végére hagytam egy érdekes kollaborálást. Dibby Dougherty és David Young 'Hydra Island'-ja a Mirabilis Records 22-es katalógus számú kiadványaként érkezik egy elfogadható original edit-tel és gyenge közepes remix verziókkal. Persze ez nem adna okot az ajánlásra, viszont maga a tény, hogy a finnek agyafúrt Cid Inc-je is bejelentkezett egy kellőképp beteg átirattal máris megmenti a mundér becsületét. Csukott szemmel is megmondanánk, hogy Henri programozta a groove-okat, hiszen a védjegyévé vált sűrű bassline itt is visszaköszön. Aztán a bedobott FX-ek se kutyák, végig húzza a mester az agyunkat, a dallamfoszlányok túlvilágiak, az eredetiből átemelt széttördelt törzsi vokál meg leszedi a cserepet a háztetőről. Ezt hívják energiától tuzzadó tánctérmegtöltő bombának! Great!

2011. május 22., vasárnap

One night out with Cj Peeton

A tegnapi nap folyamán az a megtiszteltetés ért, hiszen végre személyesen is találkozhattam Cj Peeton-nal, aki épp két hetes megérdemelt pihenőjét tölti hazánkban. Ottót egy szombat esti buliba kísértem el, miközben próbáltunk megtárgyalni egy csomó zenével kapcsolatos témát.

Az este tizenegy órás találkozó után gyalog indultunk az egykori Tallin Mozi helyén kialakított pub felé, ahol Ottót éjféltől várták a dj pultban. A bulit szervező Dj Hocus méltóképp kívánt megemlékezni CJ 30.-ik születésnapjáról, az ünnep alkalmából hirdette meg és szervezte le az
ominózus partit. Bár az előzetes facebook promo alapján legalább 130-an biztosra ígérték megjelenésüket (ingyenes volt a rendezvényre a belépés), valahogy mégis ennek legalább a fele mintha eltűnt volna valahol a szolnoki éjszakában. Minden tiszteletem a srácoké, hogy a kevés vendég ellenére próbáltak maximálisan a hallgatóság kedvében járni, a zenék mellé egy VJ szolgáltatta a képi megoldásokat. TwentyNine Palms nyárias hangulatot idéző vidám tech-house-okkal melegítette elő a terepet CJ-nek. Ottó a mostanság rá jellemző vonalat hozta, azaz pörgős, funky-s, pumpáló house-okkal vitte tovább az est hangulatát. Olyan fél kettő tájékán Hocus vette át tőle majd 45 percre a karmesteri pálcát, s szépen tovább szigorított a hangzáson (nem a sebességen, mert Zsolt elmondása szerint a 131 BPM-ről visszavette a tempót 128-ra, hogy bírja szusszal a közönség).
Közben Ottó a sörét iszogatva, beszélgetve készült a második etapra. Itt már jóval harapósabb énjét mutatta, persze néhány saját produkció, s pár elképesztően utaztatós trance track is felcsendült. Három órakor ismét TwentyNine Palms vette vissza a terepet, aki egészen zárásig, azaz 4-ig küldte még a tech-house-okat. Végre tudtunk hosszabban is értekezni a zenéről Ottóval. Szóba került az ATB vs ADS nyúlásos ügy, Robert Vadney pökhendisége, a trance zene kiégettsége, a hazai top dj-k áldásos ténykedése. Később haza felé ballagva Hocus is beszállt a társalgásba, s mesélt a hazai bulikultúra meg nem létéről, illetve az emberek türelmetlenségéről és az internetes lehetőségek miatt leépülő személyes kapcsolatokról. Azt hiszem azok, akik nem jöttek le rázni a Tallinba rázni sajnálhatják, mert egy jó bulit hagytak ki.

2011. május 21., szombat

Töltsd le Abdomen Burst tíz számát ingyen!

Aki nyitott szemmel keresget a Soundcloud-on bizony belebotolhat olyan zenékbe, melyeket az előadók ingyenes letöltésre kínálnak fel. Emlékezzünk vissza, hogy Cj Peeton például két pakknyi produkcióját bocsátotta ilyen módon a közönség részére éppen a közelmúltban. Most az orosz Abdomen Burst kedveskedik hasonlóképen a gyűjtőknek. A Moszkvában éldegélő Andrey már jóideje ténykedik a proressive house/break szcénában, nevét olyan label-ek katalógusában találhatjuk meg, mint a Mistique, a Toes In The Sand, a Silk Digital és a Morphosis Limited. Manapság egy teljesen új területen is kipróbálta magát, mégpedig a trancestep-ben. Ez nem másra épít, mint a dubstep kiszámíthatatlan ritmusaira és vartyogó sub-jaira, illetve a trance-s dallamokra (pont egy ilyen darabját már a közelmúltban bemutattam egy Mobilize EP kapcsán). Az első szám a 'Feel me' pont ilyen stílusban íródott és azt kell mondjam, hogy újító hangzásával le is vesz bennünket a lábunkról. A 'Party animal' főleg 4/4-es verzióban adja az érzést, ám az igazi fénypontot a New Tone féle 'Sad Song' két átirata jelenti. Szomorkás lebegés lesz az osztályrészünk, ha meghallgatjuk eme két remekművet. A maradék öt track közül kettő ismerősen csenghet, hiszen a Deep Zone-os mixekben elsütöttük már őket, így Oleg Zubkov 'New Paralells'-szét és Andrey 'Syntagma'-ját. Ne hagyja ki, aki szereti a progis 4/4-et és a törtet egyaránt!

A pakk tartalma:
Abdomen Burst - Feel me (Dub Step Version) (5:13)
Abdomen Burst vs Timati - Party animal (Original edit) (4:48)
Abdomen Burst vs Timati - Party animal (4x4 Re-fix) (4:51)
New Tone - Sad song (Abdomen Burst's Lite Version) (5:01)
New Tone - Sad song (Abdomen Burst's 6 am In The Morning Mix) (9:03)
Oleg Zubkow - New Paralells (Abdomen Burst's Exclusive Mix) (7:19)
Abdomen Burst - Morning Stars (8:34)
Abdomen Burst - Night Stars (Theme From Morning Stars Mix) (8:15)
Abdomen Burst - Syntagma (8:03)
Abdomen Burst - So Many Hopes (7:39)
+1: Abdomen Burst - Moments Of Love (ez csak meghallgatható!) (9:27)

Ide klikkelve letölthető a tíz track!

2011. május 19., csütörtök

A Float Away a Proton Radio adásán

Az a megtiszteltetés ért a közelmúltban, hogy a Proton Radio 'Bedroom Bedlam' műsorába küldött 'Float Away 041'-es mixem bekerül a rotációba. Persze nem egy csettintésre ment a dolog. Erich Von Kollar barátom ajánlotta a lehetőséget a figyelmembe, illetve adta meg az elérhetőségét Bon Spengler-nek, aki válogatja a 'Bedroom Bedlam'-ban felcsendülő mixeket. Kis átfutási időt követően érkezett tőle a válasz, hogy lejátszásra érdemesnek tartja az egyveleget, csak néhány adminisztrációs dolgot kellett még megcsináljak. Küldtem képet, egy rövid bio-t, egy órásra „rövidítettem” a 63 perces egyveleget, illetve a tracklist-et is mellékeltem a kért formában. A mai nap landolt a levelesládámban egy újabb mail, ami már konkrét infót tartalmaz. Május 21-én szombaton magyar idő szerint 17 órakor kezdődik a 'Bedroom Bedlam' műsora, ahol a 'Float Away'-t is elcsíphetitek. A három órás aprításban az orosz Solarian és a portugál Merlo mellett nyílik lehetőségem a bizonyításra. Aki úgy érzi csatlazzon! Emlékeztetőként itt megtalálhatjátok a mixem.

2011. május 18., szerda

DVD ajánló: Carl Cox & Friends

Nem sokszor ajánlgatok DVD-ket, de azt hiszem az eddigi menüt alkotó képi anyagok a többség ízlését kielégítették. Már régebben végignéztem, de most jutott újra eszembe az angol techno félisten Carl Cox 2004 április 3-i, a rotterdami Ahoy-ban rögzített egész estét fellépését, prominens vendégekkel a line up-ban. A 'Carl Cox & Friends' 2005 februárjában került a boltok polcaira a Sony Media gondozásában. A pankrátor alkatú Coxy ezúttal is villantja, hogy a műfajban miért ő az egyik legelismertebb figura: energikus, funky-val és tribal-lal telitűzdelt techno-jától még a félholtak is feltámadnak hamvaikból. Persze az öreg nem akarta egyedül learatni egyedül a babérokat, így közeli dj/producer barátait és a 'Second sign' album számainál segédkező két vendégművészt, illetve egy profi kongást (Pablo-t) is meghívott, hogy emeljék az est fényét. A detroiti legenda Kevin Saunderson, a hazai pályát maximálisan kiélvező Michel De Hey és a baromi combos live act-et letoló Secret Cinema felváltva srófolják az adrenalinszintünket, konstansan a techno farvizén evezve. Külön öröm szemmel kísérni a művész urak, hogyan dolgoznak a pultban, bizony azóta a bakelit-éra már erősen leáldozott. Cox mester, mint említettem fentebb egy exkluzív albumbemutató blokkal is készült: meghallgathatjuk a d'n'b-s 'Open book'-ot (ft Onallee), a csöppet agresszív beütésű 'Got what you paid 4'-t (ft Saffron).
Aki szereti a minőségi elektronikát szerezze be, mert pont Carl Cox egy olyan személyisége az EDM-szcénának, akit a kommersz dolgok hidegen hagynak és csakis kizárólag a minőségi zenék szelektálására, írására és pörgetésére tett (nem írásos) fogadalmat. Az extra feature rész egy Cox és egy Saunderson interjút is tartalmaz, amit Michel De Hey készített a két dj-vel.

VA - Carl Cox & Friends The DVD

Label: Sony Music Media
Katalógus szám: SMM 202659 9
Formátum: DVD
Ország: Holandia

Megjelent: 2005. február 25
Stílus: Elektronikus

Tracklist:
1. Carl Cox – DJ Set
2. Kevin Saunderson – DJ Set
3. Michel De Hey – DJ Set
4. Carl Cox & Onallee – DJ Set (Live)
5. Carl Cox & Pablo – DJ Set (Live)
6. Carl Cox & Saffron – DJ Set (Live)
7. Secret Cinema – DJ Set (Live)
8. Carl Cox vs Kevin Saunderson – The Battle
9. Carl Cox vs Michel De Hey – The Battle
10. Carl Cox – Interview
11. Kevin Saunderson – Interview

Carl Cox playlist
1. Lucca - Mirage (Umek Remix)
2. Marco Bailey - Intec Promo
3. Laurent Garnier vs George Kranz - Krispy Kranz
4. Ignition Technician - Electric Sex
5. ID
6. Bryan Zentz - D-Clash
7. Danilo Vigorito & Rino Cerrone - Kevin (B1)
8. Loopkillaz - Loopkiller
9. Tomaz vs Filterheadz - Lazy People
10. Mike Dearborn - One
11. Phil Kieran - I Love You (Adam Beyer & Lenk Dub)
12. Renato Cohen vs Tim Deluxe - Just Kick! (Carl Cox Mix)
13. Valentino Kanzyani - La Sala Loca (A)
14. Chris Liebing - Natural Selection
15. Larson - Native
16. Marco Bailey - Intec Promo
17. Ali Wilson & Matt Smallwood - Samba
18. Ignition Technician - House Of Pain
19. Pimp - Ekkovibe
20. Frank Kalonne & Sebastian Prelar - Target
21. Carlos Rios - Against The Atoms
22. Marco Bailey - Promo
23. Frank Biazzi - Turbulence
24. ID
25. ID
26. Gaetano Parisio - Bendigo (B1)
27. Christian Smith & John Selway - Move! (Adam Beyer & Lenk Remix) & Sample
28. Zzino - Abjare
29. Urban - You Feel Me
30. E6 - Ta Bueno Ya! (AA1)
31. Felix Da Housecat vs P. Diddy - Jack Your Diddy
32. ID
33. Tomaz vs Filterheadz - Los Hijos Del Sol
34. WJ Henze & Thomas P Heckmann - Auge Um Auge
35. Marco Bailey - Outbreak (Christian Smith & John Selway Remix)
36. Hardcell - Hate The Work
37. Loopkillaz - PM 2 AM
38. Marco Bailey - Platinium
39. Tomaz vs Filterheadz - Sunshine
40. The White Stripes - Seven Nation Army (Adam Freeland Remix)
41. Marco Bailey - Play It Back
42. Marco Bailey - Wave Reset
43. Johan Cyber - Down Under
44. Titanium - CIA
45. Ignition Technician - Throw Your Hands
46. Hardcell - The Costume
47. Michel De Hey - Down And Out
48. D'Wachman & HD Substance - Quan
49. Phil Kieran - I Love You (Adam Beyer & Lenk Vocal Mix)

Sensitive Inside 07: Deep Impacts Edition - 2011

Sziasztok! Két hét után egy újabb mixel jelentkezik a sorozat. A mix ezúttal is a szokásos kis jól megszokott stílusösvényen halad tovább. A sorozat címe és a hozzá készült cover kép azt hiszem sokat elárul a mix hangulatáról. Egy igen komoly prog háuszos szerzeménnyel kezdünk, amire Gregő barátom, a blog állandó rovatvezetője hívta fel a figyelmemet. A második nóta egy fokkal visszafogottabb. Christopher Manik 'Ravenclaw'-ját a ruszki Mango alakította át egy dallam orientált nyárias kis zenévé. A harmadik szám itt a blog hasábján már egyszer szerepelt, mégpedig a zeneajánlóban. Sovve remixe a régi Markus Schulz féle coldharbour-ös hangzásképet idézi. Remek zene! Azt hiszem sokan összecsapják majd a tenyereiket e szám hallatán. A 4., 5, 6. zene szinte egy kontrasztot képez. A négyes szám zizegős effektjeivel, az ötös remek vokáljával, a hatos pedig melankolikus dallamaival kelti fel magára a figyelmet. Monogama 'Sea Trip' -je East Sunrise überfrankó gitárózós Remixében szerepel. Prosis feat. Nega alapkölteményét több zenész is megformálta, de talán mind közül a legsikeresebb a Christos Fourkis & djSaint Remix. A 9. és 10. zene mint egy záróakkordjai a mixnek, igazi naplementés zenék! További jó hallgatózást a mixhez


Sensitive Inside 07 mixed by Arko Madley
(2011 'Deep Impacts' Edition)


Tracklist:
1. Walter Fierce - Memories Of Tomorrow (Kid Broke Likes It Cosmic Rmx) [Outside The Box]
2. Christopher Manik - Ravenclaw (Mango pres. Tokyo Bay Cruise Remix) [Neuroscience Deep]
3. Zakat Project - Cosmogonia (Sovve Drive Mix) [Green Martian]
4. Makotrax - Hagoromo (Original Mix) [Mango Alley]
5. Magnetic Brothers feat. Ange - Dream About You (Dub Makers Remix) [Deep Blue Eyes]
6. Sound Process - Melting [No Smoking]
7. Monogamma aka DJ NaDi - Sea Trip (East Sunrise Remix) [DeepSound]
8. Prosis ft. Nega - If U Only Knew (Christos Fourkis & djSaint Rmx) [The Sound of Everything]
9. Sound Process - Glamour [No Smoking]
10. Metronomes - Fast Moving Clouds (Original Mix) [DeepSessions]

2011. május 14., szombat

Break In The Clouds Vol. 10: hosszas várakozás után új epizóddal jelentkezünk!

Hosszas várakozás után új résszel gazdagodik a Break In The Clouds mix sorozat. A mixet ezúttal Arko követte el, aki 10 progressive break zenével kedveskedik a tört ütem kedvelőinek. Az első két zenét Bluesoul a mistique label egyik kiválósága jegyzi. A 'Numina' és a 'Kill City' is gyilkos szerzemény, ezért került rögtön a mix elejére, hogy megadja a kellő hangulatot. A harmadik zene Oleg Zubkov 'Indian Hotel'-e, amit a MORPHOSIS RECORDS kiadványán a Morphosis Sampler Vol. 2 -n találjuk, ami egy brutálisan jó break szám. Mikas 'Atmo' -ja a szerző "atmoszférikus" Break Remixében szerepel. Francis Blaid szerzeménye az 'If I Want You' nem mai darab. Idén februárban töltötte be 5. életévét! Az ep-n szerepel egy original mix, egy ambient verzió, és egy retroid-féle break átirat. Utóbbi került bele a mixbe. Nagy kedvenc, már csak a vokál miatt is! A következő darab egy Alfoa szám, amire már csak azért is felhívnánk a figyelmeteket, mert komoly érzelmeket képes előcsalni az emberből. Alex Stealthy 'Once'-ára a Delikate Imposters duó vetette rá magát. Művük egy sistergősen szép, progi break remekmű. A nyolcas számot szintén Alfoa-nak köszönhetjük, akinek 'Typhoon' című költeménye fura módon csak CD-R-es promo formában jelent meg, pedig csodaszép zene. Kicsit andalító, elmélázós stílusa az őrületbe tudja kergetni az embert. A 'Before You Break On Me' minden idők egyik legprogibb break klasszikusa. Többet nem is fűznék hozzá, mert biztos nektek is tetszeni fog. Arthur Deep füstös, progos deep house szerzeményeiről ismert. 'Phoenix' című száma a mélybe ránt. Hangulata hol vidám, hol elgondolkodtató érzéseket vált ki az emberből. Alapmű! A gitárra pedig tessék odafigyelni! További jó hallgatózást a mixhez!


Arko Madley - Break In The Clouds 10th Edition

Label: Deep Zone
Katalógus szám: BITC 010
Megjelent: 2011. május 13.
Stílus: Progressive Break
Dj mix: Arko Madley

Tracklist:
1. Blusoul - Numina Theme [Mistique]
2. Blusoul - Kill City [Mistique]
3. Oleg Zubkov - Indian Hotel (Original Mix) [Morphosis]
4. Mikas - Atmo (Mikas Break Remix) [Progressive Grooves]
5. Francis Blaid - If I Want You (Retroid Remix) [Tilth Music]
6. Alfoa - Aves (Autumn Birds Mix) [7 Seas]
7. Alex Stealthy - Once (Delikate Imposters Breaks mix) [Sog Ice]
8. Alfoa - Typhoon (Original Mix) [CD-R]
9. Luke Chable & Jono Fernandez - Before You Break On Me [M Theory]
10. Arthur Deep - Phoenix (Original Mix) [Toes In The Sand Digital]


2011. május 13., péntek

DeepZone Charts 2011. május

Rengeteg zenét ajánlunk figyelmetekbe nap, mint nap, ám nem mindig érzékeltetjük, hogy ezek a darabok hol is állnak a képzeletbeli "slágerlistánkon". Pont emiatt gondolt a Deep Zone crew arra, hogy aktuális, egy hónapos intervallumra vonatkozó top 10-es chart-unkat megosztjuk veletek (mint ahogy a nagyok teszik mondjuk a Beatport-on - a szerk.). Aki lemaradna a szcéna történéseiről a listán szereplő darabok beszerzése után rögtön képbe kerülhet mitől is jön lázba az értő közönség. Ezúttal MiraculuM, Arko Madley és Greyloop osztja meg tíz kedvenc zenéjét, a jövőben hozzájuk csatlakoznak majd meglepetés vendégek is.


Greyloop
Subsky - Wolf [Fruit Machine Records]
Franck Orff - Hibiscus [Hope Recordings]
Anhken - Generic (Fiord remix) [Mesmeric Records]
Stefano Secci - Love in the sky [220V Recordings]
Oliver Morgenroth - 40 Waves 2k11 [Hyline Digital]
DAVI - Black Rock City (Deepfunk Remix) [Subtract Music]
Guy J - Sahara [Bedrock]
Eryo - Sorrento [Mistique Music]
MiraculuM - Nasty Little Fairies [Mistique Digital]
Martin Roth - Deep Style [Anjunadeep]

MiraculuM
Viker Turrit - Samarah [Orange Stripes]
Giorgos Gatzigristos - Binary Star System [Bedrock Records]
Citizen 42 - Fibre [Bonzai Progressive]
Daft Punk - End Of Line (Photek Remix) [Disney Records Europe]
Franck Orff - Hibiscus [EQ Recordings]
Lanny May - Heliopause [Irm Records]
Carlos Fox - In The Corner [Fragments Records]
Eelke Kleijn - Kyoto [Outside The Box Music]
Mathew Jonson - When Love Feels Like Crying [Wagon Repair]
Matias Chilano - Shine [Mistiquemusic]

Arko Madley
Tvardovsky - Under The Mask (Original Mix) [Particles]
Sean Marx - Cissoko (Original Mix) [Silk Royal]
Moby - Go (Steve Haines Unofficial Remix) [CD-R]
Evren Ulusoy - Annet (Original Mix) [Seamless Records]
Etnia - Sollar Valley (Original Mix) [Mistique Emotion]
Deriwer feat. Niki Palej - Back From Heaven (Original Mix) [MoonChild Records]
Proff feat. Gliss - I'll Try (Louder Dale Remix) [Silk Digital]
Deep Fog Feat. Iqcha - Drifting Away [Mistique Music]
Nick Warren - Buenos Aires [Hope Recordings]
Kay-D - Coastline [Promo]

Zeneajánló: Wolf/Mellow, Mindcrawler EP, Generic, Wander/Internal

Atyaég, nem győztem kapkodni a fejem az elmúlt időszak termése láttán! Subsky egy igazán veretős deep house darabokkal ad életjelet magáról, a Hyline Music-ra és Relaunch-ra lehetetlenség nem odafigyelni mostanság, Anhken-t végre kizökkentették rutinná váló trance miliőjéből, illetve az orosz Stimpack is gondoskodott róla, hogy elégedett mosollyal az arcunkon hallgassuk legfrissebb kreálmányát.

Subsky - Wolf/Mellow [Fruit Machine]
A tényállás jelen esetben az, hogy a 'Wolf/Mellow EP' február 28-a óta elérhető a jobb e-zeneshop-okban. A netes kiadás gigantikussága révén csak most jutott el hozzám a bemutatásra szánt darab, de ezt senkinek sem szabad kihagynia. A török Goktug Citci aka Subsky anno a progressive house fénykorának nagy felfedezettje volt. Ki ne emlékezne tőle a 'Strawberry Fields'-re, a 'Four Days'-re, a 'Let It Flow'-ra vagy a 'Harakiri'-re!? Emberünk aztán a house háttérbeszorulásával és techno előretörésével egy kicsit beleszürkült a mezőnybe, de nem tűnt el. Próbálta megőrizni dallamosságát és kreatív technikai megoldásait, aminek a 'Wolf' tökéletes iskolapéldája. A puha dobokra és melengető groove-ra beúszik egy barátságos string és szinti kombó. Mikor már azt hinnék, hogy egy egyszerű deep house szerzeményről van szó Subsky elkezdi a vadulást, kántálós férfivokál foszlányokat és egy agyoneffektelt deep hangot küld ajándékba nekünk. Idő közben a kezdő hangképek beszivárognak, igazi katarzist okozva.
A 'Mellow' megszólalásában a Plastic City-s vonalhoz húz, pumpálós tech-es alapokon szépen szűrődik keresztül a deep életérzés. A melódia itt is tudat alatt dolgoz meg bennünket, hajnali ébredések mellé napba pislogáshoz kihagyhatatlan.





Relaunch - Mindcrawlers EP [Hyline Music]
A németországi Mainz-ban éldegélő Maik Relaunch eddig több ízben bizonyította, hogy érdemes rá odafigyelnünk mind saját, mind remix munkák tekintetében. Az utóbbi időben úgy néz ki elkötelezte magát a Hyline Music-nak, legfrissebb EP-je a 'Mindcrawlers' is itt látott napvilágot. A címadó szám egy húzós, főidős progressive alapokon nyugvó trance-s és psy-s elemeket mesteri módon magába olvasztó szörnyeteg. Azt hiszem ezt a zenét nyugodtan ajánlhatjuk az uplifting-től megfáradt füleknek, hiszen olyan dallamvilágot és textúrákat kapunk (kicsengésében Reflekt 'Need to feel love'-ja idéződik meg számomra egy pár pillanatra - a szerk.), amiről napjainkban szólnia kéne az egy helyben toporgó trance-nek. Az EP második track-je a 'From Dark To Light' már kevesebb melódiával operál, viszont cserébe a progressive faktor van a maximumra csavarva. A kiállás valami hihetetlen libabőröztetős, hibátlan. Tuti fogom játszani a 'Float Away'-ben!



Anhken - Generic (Original, Cora Novoa, Fiord Remixes) [Mesmeric Records]
Hogy a tech-esebb hangzás híveinek is kedvezzünk érkezzék egy meglepi EP, ami messze nem az előre várt sound-ot hozza. Mint ismert a román Petrisor Dima aka Anhken elég bejáratot névnek számít trance berkeken belül. Most azonban a sutba vágta a kaptafát és egy eszement nagy tech-house zenét hozott tető alá (Original Mix). A remixerek sem aprózták el a dolgot. Cora Novoa experimentálisabb irányból közelített, az elektro gyökereket is megvillantó, analóg hangzást preferáló verziója (Cora Novoa Remix) nem okoz csalódást. A legnagyobb energiákat azonban az új-zélandi Fiord duó átirata hozza a felszínre. Az eredeti lüktetést meghagyták, egy kicsit gyorsítottak a tempón és egy csengő-bongó dallammal megbolondították az egész tech house-os atmoszférát. Őszintén megmondva nem nagyon csíptem a Fiord-ot, de a Balance 18-on megjelent 'The Tribe Has Spoken' és a mostani 'Generic' remix után tuti árgus szemekkel figyelem majd őket.



Stimpack - Wander/Internal [Particles]
A végére egy igazán epikus szerzeményt tartogattam nektek. Hála MiraculuM-nak már egy ideje meózom az orosz Stimpack aka Danil Shilovsky munkáit. Valahogy mégsem szakadt át nálam a gát, a helyenként túlzóan csapatós és megvariált struktúra nálam annyira nem jön be: én az igazi megkapó dallamokat keresem a zenékben. Na, most meg is kapom a Particles égisze alatt megjelenő Wander/Internal EP-n.
A 'Wander' még csak tesztelgeti a tűrőképességünket. Érdekes dallamvilágba csöppenünk, ami külön atmoszférát kreál, olyan mintha a baljós és a bizakodó érzés egyszerre ülnek a tarkónkon.
Az 'Internal' könnyebben emészthetőbb, konkrétabban beszél a zene nyelvén. Danil ügyeset húzott: egy szívbe markoló zongorabetéttel vértezte fel alkotását, már ennél a pontnál meg vagyunk győzve. Külön piros pont, hogy nem megyünk át nyúzós-húzósba, szépen tovább visszük a hömpölygős érzést. A kiállás itt is letarol, pedig egyértelműen nem hatásvadászkodik, csak egy kis szimfónikus hatást is belekever a dalstruktúrába a minél veretesebb összhatás kedvéért.

Greyloop pres Float Away 043 (Strange Lights)

A legfrissebb 'Float Away' epizód a duplázók műsoraként fog bevonulni a köztudatba. Ezzel egyidőben a múltkorihoz hasonló deep-prog-tech parádénak lehetünk fültanúi. Deepfunk nyitás gyanánt odakanyarít egy combos remixet Soulfire 'Echo Effect'-jéből, később egy sistergős prog bombával tér vissza, ezúttal Davi 'Black Rock City'-jét átgyúrva. Cid Inc-nek is bérelt helye van, Mohrr 'Dirty feet'-jét és Carlos Fox 'In the corner'-jét is saját ízlésére formálta. Idő közben is marad még min izgulni, hiszen olyan nevek érkeznek még, mint Eelke Kleijn, Pablo Acenso, és Astronivo, hogy csak az ismerteket említsem. Kalandra fel!


Greyloop - Float Away 043 (Strange Lights)

Label: Deep Zone
Katalógus szám: FA 043
Megjelent: 2011. május 12.
Stílus: Deep House, Progressive House
Dj mix: Greyloop

Tracklist:
1. Soulfire - Echo Effect (Deepfunk's Spaced Out Remix) [Soulfire Downloads]
2. Carlos Fox - In The Corner (Cid Inc remix) [Fragments Records]
3. Astronivo - Just A Feeling (Luis Junior Remix) [Evapourate]
4. Stefan DJordjevic - Moon [Mestiza Records]
5. Fefo, Dario Arcas - On Our Own [Sudbeat Music]
6. Mohrr - Dirty Feet (Cid Inc remix) [Sudbeat Music]
7. Eelke Kleijn - Arpeggiator Stories (Matador Remix) [Manual Music]
8. DAVI - Black Rock City (Deepfunk Burn The Man Remix) [Subtract Music]
9. Pablo Acenso - Addicted To Me [Stripped Digital]
10. Rich Curtis - Hummerling (Jamie Stevens Remix) [Iboga Records]


2011. május 11., szerda

Noispot: Átírja a közösségi zenehallgatás szabályait egy új magyar találmány

Az éttermekben, bárokban, szórakozóhelyeken szóló zene alakításába vonja be a jelenlévőket egy világszinten is újnak számító magyar szolgáltatás, a Noispot. A pár hónapja a Rézangyal Bistróban debütált, hamarosan pedig már a világ több nagyvárosának vendéglátóhelyein is működő rendszer segítségével a vendégek okostelefonjaikkal alakíthatják a zenét. Ha valaki egy buliban találkozik a Noispot logóval és felirattal, érdemes elővennie mobiltelefonját, hiszen így a készülék böngészőjéből vagy okostelefonokon működő Noispot alkalmazás segítségével azonnal kézbe veheti a helyszínen szóló zene irányítását.
„Vendégként közösen dönthetjük el a mobilunk segítségével, hogy milyen zenéket szeretnénk hallgatni, milyen sorrendben. Eközben megismerjük és megváltoztatjuk a környezetüket, amitől jobban, komfortosabban érezzük magunkat. Ez a szórakozás lényege: jobban érezni magunkat. És a szórakozóhely tulajdonosa számára sem utolsó, hiszen az elégedettebb vendég többet költ” – mondta Zsigó Dávid (a képen jobbra), a Noispot egyik alapítója.
A magyar találmány elsőként a Rézangyal Bistróban mutatkozott be, ahol most már rendszeressé váltak a Noispot bulik. „Hihetetlen, hogy mennyire megváltoztatja, élménydúsabbá teszi a Noispot a nálunk töltött időt. A vendégeink számára teljesen új élményt jelent, hogy a zene passzív befogadása helyett ők maguk irányítják azt, s ennek során új ismeretségek is köttetnek” – jegyezte meg Guth Róbert üzletvezető.

Zenei ízléstranszfer a világ bármely pontjára
Az étteremnek, szórakozóhelynek az új vendéglátói élmény biztosításához rendelkeznie kell egy Noispot állomással, ami kezeli a közösségtől beérkező lájkokat, illetve biztosítja a zenét. A rendszer használata során kialakul az egyéni ízlésvilágot tükröző profil, így ha valaki egy külföldi út során egy Noispot állomással felszerelt vendéglátóhelyre tér be, a zene is automatikusan adaptálódik az egyéni ízléséhez.
A Noispot a Rézangyal Bistrón kívül hamarosan két újabb budapesti szórakozóhelyen válik elérhetővé, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött a külföldi terjeszkedés. Ausztriában már működik a Noispot, Berlinben és Londonban pedig folynak tárgyalások a szolgáltatás bevezetéséről, az idei tervben 270 étterem és szórakozóhely „bekötése” szerepel. „Mindezt saját erőből értük el, hiszen a működési modell már most rentábilis, ráadásul a megoldásban még számos kiaknázatlan üzleti lehetőség rejlik. Annak érdekében, hogy még intenzívebb legyen a globális terjeszkedés, már több kockázati tőkebefektetővel is tárgyalunk. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy 2015-re már világszinten is markáns lefedettséget érhetünk el” – tette hozzá Márai László társalapító (a képen balra). [Sakkom Információ]

Így készült I.: MiraculuM - The Forsaken Astronaut

A technika rovat kistestvéreként indul az "Így készült" rovatunk, melyben egy-egy zenét mutatunk be a művész sajátos szemszögéből. Első „áldozatunk” nem más, mint MiraculuM, aki a 'The Forsaken Astronaut' készítésének fortélyairól mesél igencsak részletesen.

„Tavaly nyár közepén fejeztem be a 'Forsaken Astronaut' című zenémet, az előéletéről két dolgot érdemes tudni. Egyrészt egy-két hónappal korábban vált bizonyossá, hogy a 'Green Pastures Quiet Waters EP'-met annak ellenére, hogy magánkiadásban már kiadtam a Juno-n és néhány kisebb boltban, egy az egyben átveszi a Jetlag Digital, és rákerül a nyári válogatáslemezükre is a címadó dal. Ez azért volt különösen fontos a számomra, mert addigra már nem kerestem a zenéimnek kiadót, teljesen lemondtam arról, hogy valaha valakit is érdekelni fog a dolog. Ezt megelőzően 3 éve jött ki zeném egy kis kiadónál tökéletesen visszhangmentesen, tehát érthető, ha azt gondoltam, ez a kiadásosdi ez nekem nem fog sohasem sikerülni. Zenei szempontból tehát sikerült egy kis magabiztosságot szereznem az Astronaut megírása előtt. A másik lényeges tényező, amely végül az egész zene hangulatára, majd a címválasztásra is rányomta a bélyegét, az a munkahelyem elvesztése volt, és mivel korábban is voltam már közel egy évet munka nélkül, nem voltak illúzióim az újabb álláskeresés előtt. Tehát az életérzés is adott volt, egy nagy senkinek éreztem magam, aki csak vergődik valami teljesen elszeparált világban.

A zene írásakor néhány dolog már automatikusan ment. Az első, amit betöltök, az egy szimpla lelopott bassdrum Ormatie-tól, szinte minden alkalommal ezt használom mostanában, csak a filtert igazgatom rajta. Imádom ezt a dobot, finom, puha, önmagában is képes inspirálni. A tempó 124 bpm volt, az elmúlt időszakban ez is szinte változatlan maradt nálam, bár az évekkel lineárisan csökken ez a sebesség. Új zene írásakor mostanában is inkább a 122-n vacillálok, mintsem a 126-on... :)Az alapkoncepcióm az volt, hogy nyugodt, puha dobokra mindenféle arpeggio-zott analóg effektet dobálok rá nagy adag delay és reverb kíséretében, majd az így kialakított atmoszférát fogom továbbgondolni.

A zenét ezúttal is a felvezetés utáni résszel kezdtem, tehát itt gyakorlatilag 1:30 körül, az intro-t azt mindig szinte legutoljára írom meg, amikor már tökéletesen látszik , mi fog történni a teljes zenében. A virtuális szintikben nem volt semmi meglepetés, Nexus, Sytrus, FM8 és Vanguard volt a barátom ezúttal. 1:30-nál például egy Nexus szól egy Bigtone Signature pack-kal egy Metal Pluckerrel, a szőnyeget is egy Nexus húzza Pop expansionnel, B4 and after hangszerrel, lehúzott cut off-al. A szinte végighúzódó szinuszos prüntyögést, amelyet a jó öreg 'PPK - Resurrection' óta nagy örömmel használok, a Sytrus Dream Bell-je szolgáltatja. Érdekesség, hogy két bassline húzza a talpalávalót, kezdetben a már említett 1:30 körül egy szintén arpeggiozott Nexus Bass szól, de hamarosan feljön mellé egy sokkal egyenesebb, house-osabb húzóerő, egy Sytrus Deep2-es.

Egyébként a Sytrus-os bassline-okkal nagyon szeretek dolgozni. Szándékosan próbálok minden zeném alá kifejezetten house-os, klubos meleg bassline-t írni, ez némileg ellensúlyozza azt, hogy az effektjeim, hangszereim elég hideg, nyers analóg cuccok. Másik, azóta rendszeresen bevetett dolog is hallható: a clap-jeim nem minden 8/4-nél ugyanazok, hanem kétféle clap váltja egymást, erre mindig figyelek, ráadásul igyekszem úgy csinálni, hogy az egyik clap nyersebb, ütősebb legyen, a másik pedig egy picit hosszabb lecsengésű, lágyabb. A kiállás előtt vonósok is érkeznek, itt is egy Nexus Bigtone-os hangszer illetve egy Vanguard-os pad egyszerre szólal meg. Itt jegyezném meg, hogy az effekteknél ezúttal nem használtam szinte semmilyen extra dolgot, majdnem minden a Fruity Studio sajátja, egy FabFilter Timeless1-et illetve a master channel-en az izotope Ozone-t kivéve.

A kiállásnál szoktam általában időben a legtöbbet eltölteni, szerintem itt van a legnagyobb szükség az ember kreativitására, ezért ha nem megy, nincs jó ötletem, akkor általában elnapolom a zeneírást. Itt megszólal egy harang, aminek az érdekessége, hogy egy valódi harang van bedigizve, amelyet a freesoundsról „loptam”. Jellemző rám, hogy képtelen vagyok trance-es gyökereimtől elszakadni, abban a tekintetben, hogy nem tudok egy teljes zenét végigírni anélkül, hogy ne rakjak bele valamilyen követhető dallamot. A kiállás végére tehát most is ezt az utat választottam. A fő dallam tehát egy leszűrt Nexus Bigtone-os (valamiért nagyon rá voltam zizzenve erre a pakkra) Sync Me pad, amelyre elég keményen rá van téve delay, illetve a Fabfilter Timeless-ben a Seashore preset is gazdagítja a hangzást. A fő dallam 2 perc alatt teljesedik ki, közben lecsúszik róla a szűrő, és szép lassan az összes ütős és bassline is támogatja, amelynek eredménye egy oldschool trance-es vadulás lesz. Még megemlíteném, hogy imádom azt a részt, amikor a kiállás után elindítom csak a dobot és a bassline-t, valahogy olyan visszafogott energiák rejlenek benne, amelyek aztán fokozatosan elszabadulnak. Noha a levezetés gyakorlatilag ujjgyakorlat, a zene hangulatához illeszkedően nem sietem el, és mindent csak szépen finoman szedek le, emiatt át is lépjük a 9 percet.

Ha jól emlékszem, a végleges cím csak a vége felé lett meg. Mindenféleképpen valami űrrel kapcsolatosat akartam, valami magányos, és reménytelen dolgot. Először az Astronaut volt meg, tehát hogy egy személy szerepeljen a címben, aztán pár nyálas verzió, mint Lonely Astronaut meg hasonló giccsek után valami fantasy vagy metál-kapcsolódás révén ugrott be a Forsaken szó, a forsaken land szókapcsolatból. Ha land is lehet forsaken, akkor lehet az astronaut is, gondoltam, és máris kész a cím.

Remegő lábakkal indítottam el a kiadókeresést, az addigi rossz tapasztalataim miatt. A Jetlag-nek nem akartam elküldeni, hiszen ott augusztus végére volt beírva a 'Green Pastures EP', és emiatt úgy gondoltam, hogy nyilván sokkal később jöhetne ki a következő release, márpedig én minél hamarabb szerettem volna! Így visszanézve vicces, de elküldtem a Panda Recordings-nak, ők visszadobták, hogy atmoszférikusabb cuccot keresnek. Utána elküldtem a Proton-nak, ahol a labelboss írt vissza, hogy neki too digital, de volt annyira jófej, hogy bedobta a Proton demopool-ba, ahonnan két napon belül kihalászta a Spherax és az Olaris is. Átnéztem őket, hogy ki mit mutat, és a Spherax-ban láttam több fantáziát, ezért velük írtam alá. Novemberi megjelenést ígértek, és egy Juan Deminicis remixet, ami végül sajnos nem valósult meg. Lett belőle két orosz verzió és december 26-ai release. Először az Acosta Wink-féle verziót hallottam meg valami orosz soundcloud-on, és bár kicsit csalódott voltam a nyers klubos hangzás miatt, azért tetszett is, mert nagyon jól szólt, és elég pörgős is lett. December elején pedig a Stimpack-fél másik verziót is megfülelhettem, no az nagyot ütött nálam. Ha az eredeti verzióban az űrhajós beletörődve várja a halált az elsodródott űrhajóban, akkor a Stimpack-féle verzióban az űrhajós dühöngve veri szét a műszerfalat... :D

A promopoolokon kiválóan szerepelt a zene, a releasepromon bekerült a Top 10-be a 'Green Pastures'-höz hasonlóan, és a vipultima-n is özönlöttek a supportok. Egy picit féltem, hogy a Stimpack-verzió lemossa az originalt, mert a lemezlovasok elsősorban azt a verziót pörgették, de aztán amikor megjelent a zene. messze-messze az originalból ment el a legtöbb, tehát a hallgatóknak jobban bejött az én verzióm. Featured release is lett beatporton, illetve az első héten bekerült a beatport '10 Must Hear Progressive House' listájába is, ami elég komoly fegyvertény volt. Elég sokan beleépítették a szettjükbe, a legnagyobb nevek a Moonbeam és Derek Howell lett. Itt a vége, fuss el véle! :D”





2011. május 8., vasárnap

Zeneajánló: Drops, Hibiscus, Eta Carinae, Tokyo

Soundcloud a barátod. Mondom ezt azért, mert manapság a hangfelhőn csípem fel a legtöbb kiemelkedő szerzeményt. Ezúttal négy darabot mutatok be nektek, melyek között van balkáni progressive, aerospheric house, a trance hőskorát megidéző szerzemény, illetve egy hihetetlen mocskos-energikus break filler.

Stefan DJordjevic - Drops [Promo]
Úgy néz ki tőlünk délkeletebbre is egyre több helyi progressive hős kap lehetőséget a bizonyításra. A belgrádi Stefan DJordjevic is egy közülük, aki az elmúlt időszakban alaposan belecsapott a lecsóba, s mindegyik megjelenésével alaposan megkavarja egy kicsit az állóvizet (olyan label-eken jelentetett meg, mint a 'Mestiza', az 'Underground City', a 'Know Thyself', a 'Bonzai Progressive' vagy a 'Panda'. A 'Drops' sem egyszerű szerzemény (kár, hogy csak egy kétperces sample-t találhatunk belőle Stefan soundcloud profilján), valahogy magán hordozza születési helyének sajátos ízét, mellette csodálatosan csilingelő és atmoszférikus elemek bontakoznak ki a fülünk hallatára. Ha a birtokomba jut majd a teljes hosszúságú verzió biztosan játszani fogom a 'Float Away' aktuális epizódjában.



Franck Orff - Hibiscus (Another Society Mix) [Hope Recordings]
Ez az ember hol volt idáig? A francia Franck Orff aka Stephane Bernard olyan belépőt produkál, ami alapján lehetetlenség nem odafigyelni a jövőbeli munkásságára. A 'Hibiscus' egyből Nick Warren érdeklődését is felcsigázta, nem hiába kapott kulcsszerepet a brit EDM-ikon 'Balance 018'-as mixén. A 'Hibiscus' stílusát tekintve nagyon nehezen tudnám bekategorizálni (aerospheric by Orff), hiszen ügyesen keveredik benne a melankólia, a house ütemek kíméletlen pumpálása és a végletekig megvariált, de kimondottan emberközeli elektronika. Amikor már azt hinnéd nincs fentebb, akkor jön egy újabb harmónia és totál lezsibbad a tarkód. Ez csillagos ötös dolgozat!



Elfsong - Eta Carinae [Solaris Recordings]
Kertész Krisztián aka Elfsong 'Eta Carinae'-je az elmúlt időszak egyik legszebb dallammal operáló trance-s szerzeménye. Nem csoda hát, hogy Solarstone friss mixalbumán az 'Electronic Architecture 2'-n is találkozhatunk vele, mégpedig az első diszk záró tételeként. Krisztián a mixet készítő Richard Mowatt-tal egyetemben egy kicsit visszaadta a hitemet a trance-ben, mint műfajban. Lehet ezt szépen is csinálni. Kell hozzá egy kellőképp egyedi alap és egy szívbe markoló melódia, ami nem enged el, s mindezt arányosan és ügyesen összekeverve a végeredmény maradandó lesz. Az 'Eta Carinae' mindezen elvárásokat tökéletesen teljesíti, a dallamtól még mindig libabőrös vagyok. Gratula Krisztián, ez bizony 'must have' darab!



Paul Oakenfold - Tokyo (Beatman and Ludmilla remix) [Perfecto Fluoro]
Zárásnak is egy magyar vonatkozású darabot tartogattam. A 'Tokyo' amikor felcsendült Beatman és Ludmilla remixében Armin Van Buuren 'A State Of Trance' rádióműsorában sokan hitetlenkedve nyugtázták, hogy ez a darab hangzásában igencsak kilóg az egykaptafa trance-k sorából, mit keres itt?. Ez bizony nem trance, hanem egy igazi energiabomba törtütemekre pakolva (nem véletlen, hisz a dj/producer duó eme stílusban utazik és tudhat magáénak szép nemzetközi sikereket - a szerk.). Hogy Armin-nak hogy került a látószögébe? A válasz: Oakie révén. Az elején békésen csordogálunk, majd amikor megkapjuk a jelszót: "it has begun" 150 százalékkal meglódul az adrenalinszintünk. A pumpálásra érkezik a ritmusos fejbólogatás, mint reakció, aztán, hogy ne csak zúzás legyen a palettán az eredeti mixből átemelt részek szelíditik a kíméletlen ritmus és basszusképletet. Lehet, hogy sokaknak nem jön be, de nálam a hónap legenergikusabb száma díjat érdemelte ki.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...