Rare stuff: Wednesday Rolls EP

Matti Laamanen pres Wednesday Rolls - Wednesday Rolls [Danceteria Music]
Vannak olyan kiadványok, amik bár remekül egyben vannak mégsem fodrozzák az elektronikus tánczene sokszor poshadt állóvizét. Ha az előadó kvázi ismeretlen, nem is igazán számíthat túl nagy figyelemre. Másik esetben ha a kiadó nem rendelkezik a megfelelő disztribúciós lehetőségekkel, akkor csak kerülőúton juthat el a nagyok lemezes táskájába, ami elég ritka. A harmadik tézis pedig az, hogy maga a producer nem is tör overground babérokra, hanem a minőséget szem előtt tartva alkot egy elképesztő kislemezt. A finn Matti Laamanen feltehetően ez utóbbinak lett az "áldozata". A saját nevén illetve Cosmicman-ként trance produkcióval már meggyőzte az értő füleket. Ki ne ismerné és dúdolná a mai napig a 'Flakes'-t, vagy az 'I love You'-t? Matti a változó idők szelével egy kicsit eltávolodott az eufórikus trance hangzástól és Wednesday Rolls néven a progressive irányba mozdult el. Míg ezt sokaknál kényszerű lépésnek érezzük, nála pont a fordítottja jut az eszünkbe: ez a gyerek ha ilyet is tud, akkor hosszú évekre be van betonozva a helye a fősodorban. A 2007 márciusában a Danceteria Music-nál megjelent 'Wednesday Rolls EP' négy kísérletező kedvtől, nyers elektronikától és földöntúli dallamoktól hemzsegő darabot találunk. Nem mellesleg egy igazi nehezen beszerezhető kislemez, csak a discogs-on találni hozzá pár preview-t.
A 'Strange Clouds' első taktusaiból érezzük, hogy itt valami másról van szó, mint amit Matti-től megszoktunk. Két és fél perces szigorú felvezetés után jön a kiállás, ahol kezd elgyurulni a gyógyszer, a delay-ezett melódia össze-vissza csúszkál, nem győzzük a fejünket kapkodni. Aztán visszatér a progis struktúra és kezdődik az utaztatás. A 'Bended Face' Ozgur Can-t idézi még a fénykorából. Széttördelt, recsegéssel felvértezett dobalap kezd masírozni, majd egy ultrakomoly elektrós baseline karmol bele az éterbe. A melódia itt is a végletekig ki van csavarva, minden pillanatban változik. A 'Hopero' tribal-os nyitánya után a mélységet célozza meg. Patikusi precizitással vannak adagolva a hozzávalók, a string szőnyeg simogat, a deep house-ból ismert stíluselemek alá dolgozva. A 'Virga' a 'Bended Face'-hez kanyarodik vissza, legalább is az alapokat illetően. A dallam 100 százalék adrenalinnal tölt fel, ahogy felbukkan és a visszhanggal a távolba vész.
Ez egy méltánytalanul alulértékelt EP, amit most melegen ajánlanék a figyelmetekbe. Mind a négy track a maga nemében tökéletes, nem csoda, ha 10/10-es pontszámmal jutalmazom Matti fáradozását.

Wednesday Rolls - Wednesday Rolls

Label: Danceteria Music
Katalógus szám: DANTE003
Ország: Finnország
Megjelent: 2007. március
Stílus: Progressive House, TranceProducer: Matti Laamanen

Tracklist:
1. Strange Clouds (7:58)
2. Bended Face (7:52)
3. Hopero (7:59)
4. Virga (7:22)

Belehallgatós

Labelhopping IV.: Kosmo Records

Tavaly november nem most volt, történetesen ekkorra datálható a Labelhopping rovat legutóbbi írása. Mivel múltkorában Tomcraft videókat teszteltem a youtube-on így villant eszembe a '90-es évek végén Németország vezető kiadójának számító Kosmo Records. A müncheni székhelyű, ma is aktív label sokat tett a német tánczenéért. Hogy konkrétan mit is? Az alábbi írásból kiderül.

Első élményeim a kiadóhoz egészen 1997-ig nyúlnak vissza. Az első lemez, amit a Kosmo diszkográfiából hallottam az Dj Tomcraft 'Mind'-ja volt. Mivel mindig is vonzódtam a dallamosabb zenékhez, egyből megtetszett ez a klub trance darab, amit a Viva TV elég sűrű rotációban pörgetett. Egyébként ez a track fordulópontnak is tekinthető a kiadó életében, hiszen gyakorlatilag innentől kezdve vállalták fel a trance-sebb hangzást. Ha a discogs információi nem csalnak az első itt megjelent kiadvány 1995-ben látott napvilágot a Kosmo-n, mégpedig Tom Novy 'I House You'-ja, a címéhez hűen a house hangzás jegyében. Az évek során olyan nevekkel sikerült az artist bázisukat feltölteni, mint Moguai, Phil Fuldner, Da Hool, Eniac, Andry Nalin, Dani König, Niels Van Gogh, Oliver Moldan vagy éppen Oliver Morgenroth. Ami külön érdekesség, hogy az innen startoló előadók zöme ma is aktív, s maradtak a zenei fősodorban, igaz más hangzásvilágot képviselnek már, mint anno.

Néhány meghatározó release a teljesség igénye nélkül:

Tom Novy vs Eniac: 'Superstar', 'Someday Somehow', 'Pumpin'

Niels Van Gogh: 'Pulverturm', 'Doppelganger'

Phil Fuldner: 'The Final', 'Miami Pop'

Moguai: 'Beatbox', 'You Know Why'

Da Hool: 'Meet Her At The Love Parade', 'Bora Bora', 'Mama Sweet', 'Hypochonda', 'Eichelrück'

Nalin Inc: 'Planet Violet', 'Magic Fly'

Dj Tomcraft: 'Prosac', 'Mind', 'The Circle', 'Silence', 'The Mission', 'Loneliness'

Craving: nemcsak sóvárognak a jó zene után

Az orosz Craving duó - Ilya Karpov és Denis Fedotov - pár éve üstökösként robbant be a köztudatba. Olyan nevek kezdték el progresszív hangvételű, megkapóan dallamos, érzelmes zenéiket pörgetni, mint Armin Van Buuren, Tiesto, Markus Schulz és Richard Durand. Utóbbi holland úriember révén a legendás In Search Of Sunrise 8-as és 9-es részén is képviselhették magukat. Mostanság a First State Music alkalmazásában állnak, illetve különböző label felkéréseinek próbálnak eleget tenni. Flashtech hathatós közreműködésével sikerült a fiúkat elkapni egy interjúra, ami elvileg az első magyar nyelvű anyag, ami velük kapcsolatban megjelent.

DZ: Ha mindkettőtöknek egy perce lenne arra, hogy bemutassa önmagát, melyek lennének azok a legfontosabb információk, amiket megosztanátok?
Ilya: Hát, ez egy elég jó kérdés…
Denis: Mi vagyunk a Craving és sóvárgunk a jó zenéért, ha-ha.

DZ: Hogyan találkoztatok először, és mi inspirálta a Craving projektet? Honnan jön a nevetek?
I: Egy internetes fórumon botlottunk egymásba, hogy melyiken pontosan arra már nem emlékszem. Denis olyan valakit keresett, aki megtanítja dj-zni, és nekem megvolt erre a kellő felszerelésem. Összeismerkedtünk, majd én Denis-től lestem el hogyan kell zenét írni.
D: Igen, Ilya próbált tanítgatni dj-zni, s döbbenten figyeltem milyen ügyesen kezelte a lejátszókat. Amikor láttam ezt arra gondoltam, hogy ezt soha se leszek képes elsajátítani. Ő egy igazán tehetséges lemezlovas.
I: Craving volt a dj nevem. Emellett mivel a domain címem is így volt regisztrálva úgy döntöttünk ezt a nevet használjuk majd a duónkhoz.
D: A korai kezdetektől az egész projekt az én részemről a letisztult, ritmusos elektronikus zenéről, míg Ilya oldaláról a mély, gyönyörű dallamokról szólt. Ennek a kettőnek az egyvelege az, amit Craving-ként hallhattok.

DZ: Mi a Craving sikerének a titka?
D: Olyan zenét csinálunk, ami után az emberek sóvárognak.
I: Egyetértek.

DZ: Miként osztjátok el a stúdióban a munkát?
I: Mi mindig együtt írjuk a zenéket. A zenei teendőkért én vagyok a felelős, Denis pedig arra fókuszál, hogy a muzsika miként szólaljon meg. Ő egy igazi megszállott, mindent tud például a különböző plugin-okról és a különböző megközelítésekről, ami révén elérünk a kívánt hangzáshoz.
D: Ilya a legjobb zenész akivel valaha is találkoztam. Nélküle a zeném lélektelen lenne, ami csupán úgy szólna, mint jó pár hangminta egymásra pakolva.

DZ: Mely kiadóknak dolgoztok?
D: Mostanság a First State Music-kal kooperálunk, és elégedettek vagyunk a közös munkával. Emellett persze jó néhány további zenénk és remixünk vár megjelenésre más label-eknél, de velük nem nevezhető gyakorinak az együttműködésünk.

DZ: Milyen támogatásokat sikerült eddig begyűjtenetek? Melyik áll a legközelebb a szívetekhez?
I: Nagyjából már az összes nagyobb név szupportált bennünket a szcénán belül, de számunkra a legkedvesebb Myon és Shane 54 támogatása volt, mivel ők pörgették először a zenénket.

DZ: Milyen zenékre és remixekre számíthatunk tőletek a közeljövőben? Készül-e netán szerzői vagy mixalbumotok?
D: Hamarosan a legutóbbi ISOS-on megjelent zenéinket adják majd ki. Ezt követően tovább friss zenék várhatóak tőlünk.
I: Annak a lehetőségéről is beszéltünk már, hogy mi lenne ha egy saját válogatással állnánk elő.

DZ: Hol és merre láthat titeket a közönség?
D: Eddig sem volt túl sok fellépésünk, mivel inkább a studió munkára koncentrálunk, de mindig nyitottak vagyunk a beérkező felkérésekre.

Albumajánló: Sterbinszky - Gates Of Mind

Gyakorlatilag a teljes Sterby diszkográfiát bemutattuk már a blogon, csupán 2001-ben megjelent második studió albuma a 'Gates Of Mind' várt még a véleményezésre. Karesz akkoriban domináló két kedvenc stílusát - a house-t és trance-t - vonultatja fel az LP, ez a mixlemezeit ismerve egyáltalán nem meglepő.
A 'Floating'-al kezdünk, ami egy igen szétcsavart, technikás darab, ráadásul baseline-jával Donna Summer 'I feel love'-ját idézi meg. A 'Discography III.' méltó folytatása a nagy sikerű Discography szerzemények sorának, dögös house tömény funky-val és diszkó életérzéssel átitatva. A 'Neo Noize' is a fényes diszkógömbök korát idézi meg modern köntösbe bújtatva, feszes alapokra helyezve. A 'M.I.R' űrbeli zajfoszlányokkal nyit, majd egy vidám pumpálós funky téma bontakozik ki. Ezt én is kipróbálnám fülhallgatón, nagy hangerő mellett a súlytalanság állapotában! A 'Rhythmcity' egy erőteljesebb pumpin' téma némi tribal-lal és egy Roach Motel-es sample-lel megfejelve. A 'Discography II' radio edit-je a következő a sorban, ami számomra az egyik legdögösebb hazai house szerzemény a mai napig. A címadó 'Gates Of Mind'-dal kezdetét veszi a trance blokk, ahol Sterby stúdiópartnere Tranzident nyújt hathatós segítséget a tökéletes eufória elérésében. Nos, ami a 'Discography II' house-ban, az a 'Gates Of Mind' trance-ben, vitathatatlanul az egyik legsikeresebb magyar transz track, ami külföldi válogatások tömkelegén hirdette, hogy Közép-Kelet Európában is tudnak valamit. Jewls hangja a mai napig libabőr képző hatású, a dallam pedig überelhetetlen: egyszerű, de hatásos. Az 'It's No Good' a Depeche Mode hasonló című darabjának trance cover verziója a jazz körökben ismert és elismert Winand Gábor hangjával (aki anno Dj Junior 'Angyallány' feldolgozásában is énekelt). Érdekes, egyben egyedi megközelítése egy világszerte ismert slágernek. Az 'Irish Coffee'-t a címéhez hűen áthatja az ír népzene szellem köszönhetően a hangszereket kezelő M.É.Z. zenekarnak. Nagyon szép, megkapó szerzemény, ami mintapéldája annak, hogy az élő zene milyen jó passzolhat az elektronikushoz. A 'Coup De Grace' az In Trance We Trust label által képviselt sound-ot hozza, az elején szigorú ritmusképlettel és baseline-nal, majd a kiállásban a string és a fődallam teljesen megszeliditi az egész koncepciót. A 'Hopeful Sign'-ban ismét Jewls varázsol, ezúttal rengeteg pozitív energiát sugározva, nem a mélabús hangulatot erősítve. A zárás a 'Move Me'-re hárul, amit szintén a régi nagy kedvenceim között tartok számon. Igéző hang és melódia elegyedik, emotional trance a javából.

A 'Gates Of Mind' a hazai elektronikus zenei élet egyik üde színfoltja. A trance részleg frenetikus, a house blokk is pezsdítő és ötletes, közös nevezőjük pedig a profizmus, amivel összerakták őket. Aki nem hallotta pótolja sürgősen!

Sterbinszky - Gates Of Mind

Label: EMI Music
Katalógus szám: 7243 537294 2 4
Ország: Magyarország
Megjelent: 2001
Stílus: Trance, House
Producer: Sterbinszky Károly
Közreműködők: Váradi Balázs, Bruckmann Balázs, Brunner Zsolt, Winand Gábor, Jewls

Tracklist:
1. Floating (9:32)
2. Discography III. (5:12)
3. Neo Noize (6:58)
4. M.I.R. (5:27)
5. Rhythmicity (5:16)
6. Discography II. (Radio Edit) (4:02)
7. Gates Of Mind (ft Jewls) (10:00)
8. It's No Good (7:46)
9. Irish Coffee (ft. M.É.Z.) (9:45)
10. Coup De Grace (5:21)
11. Hopeful Sign (ft Jewls) (5:48)
12. Move (Radio Edit) (4:26)

Break In The Clouds Vol 11: progi és klasszikus break egy csomagban

Cirka 3 hónapot kellet várni, hogy elkészüljön a break in the clouds sorozat legújabb darabja, ami jó néhány ínyencséget tartogat a tört ütem kedvelői számára. A mix ívét ezúttal a klasszikus és a trance-esebb break számok alakítják, melyek valamivel kevesebb, mint 60 percen keresztül diktálják az iramot.
Egy chilles break zenével kezdünk, ami egyből remek hangulatot teremt. A második számot szinte kivétel nélkül minden nagy dj játsza, aki a jelen nagy prog zenéit pörgeti. Bátran tudom ajánlani mindenkinek, aki szereti a háztetőt lerobbantó break trekkeket. A másik ajánlható zene Laurent Veronez örök érvényű klasszikusa a Sunday Break. Ha előbb azt mondtam, hogy a háztetőt is lerobbantjuk, akkor ezzel a zenével a ház alapját aknázhatjuk alá. Gyakorlatilag már most garantált, hogy mire a mix végére érünk - jelképesen legyen mondva - mehetünk a szabd ég alá. :)) A maradék 6 zenére nem sok mindent tudok nyilatkozni, mindegyik egytől egyig profi darab! További jó hallgatózást a mixhez!

Break In The Clouds Vol. 11 - Mixed by Arko Madley (2011-08-21)

Tracklist:
1. 2 City - Elbrus (North Wind Mix) [CDR]
2. Ivan Nikusev & Wav-E - Aurora (Airwave Breaks remix) [Mistique]
3. Airwave - Sunday Break (original) [Bonzai Trance Progressive]
4. Jono Fernandez - Colours Of Conscience (Fretwell Remix) [Armada]
5. Sean Privett - Impacific (A.R.X. Glam Slam Mix) [CDR]
6. Xplore - Awakening [Pure Substance Digital]
7. Baunder - Homesick [Segment Records]
8. Jono Fernandez - Everytime (Arthur Deep Remix) [Proton]
9. Way Out West - The Gift (Way Out West's 2010 Remix) [Deconstruction]

Dynamic Illusion: a mélyről jövő hangzás nagymestere

A Mindfields bulik társszervezőjeként és dj-ként az elmúlt időszakban sokat hallani Gyarmati Dániel aka Dynamic Illusion nevét. Produceri vonalon sem tétlenkedik Dani, hiszen a progressive stílus elkötelezettjeinek a közelmúltban ingyen bocsátotta rendelkezésre 'Expressions' című gyűjteményét, melyben mélyről jövő zenei kifejezései törnek a felszínre. Az alábbi interjúban az album track-jeiről, jövőbeli terveiről és megjelenéseiről valamint a hazai progressive helyzetről is faggattuk.

DZ: Honlapodon ingyenesen elérhetővé tetted Expressions című albumodat, ami inkább remix gyűjteménynek tekinthető. Sok-sok igazi finomsággal találkozni itt, mi az oka, hogy nem hivatalos formában jelent meg?
DI: Több fontos oka is van, hogy ilyen formában váltak elérhetővé a dalok. A klasszikus értelemben nem is megjelenésről van szó, inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a közös érzésvilágra épülő track-jeim gyűjteménye. :) A legtöbb remix esetében pusztán arról van szó, hogy úgynevezett bootleg formában készült el, tehát nem az eredeti előadó kérésére, nem a hivatalos hangmintákat felhasználva íródott meg a dal, csupán saját kedvtelésemre vagy éppen hirtelen ihlet nyomán jöttek létre a track-ek. Ezért is lett "kifejezések" azaz Expressions a lemez címe. Mondhatni ezek a legőszintébb zenei megnyilvánulásaim, hiszen nem felkérésre és nem határidőre dolgoztam velük, pusztán az örömszerzés volt a célom velük. Saját magamé és természetesen a hallgatóságé egyaránt.

DZ: Melyik darab a személyes kedvenced? Esetleg fűződik-e valamelyikhez különleges élményed?
DI: Nagyon nehéz kérdés, több kedvenc is van, főleg azért mert mindegyik track-nek megvan a maga története, a maga érzésvilága és biztosan állíthatom, hogy ezek hűen tükrözik azt a lelkiállapotot, amiben éppen akkor voltam, amikor született az adott dal. Legnagyobb kedvenceim közé sorolom a Kozma Orsinak készített remixet, mivel ez komoly visszaigazolás volt számomra is, hiszen egy más műfajban dolgozó művésznő közreműködésével sikerült elkészíteni valami olyasmit, ami talán mindkettőnk hallgató táborának emészthető, mondjuk úgy populáris, vagy azzá válható darab. Emellett nagyon szeretem a Butterflies-t a könnyedsége miatt, a Cut Me Down remixet, amiért a klubokban lejátszva rengeteg pozitív visszajelzés érkezett közönség oldalról. Az album vége felé a Tokyo in Love a favorit a dnb-k közül, talán azért is, mert japán ének van benne mégis mindenki pontosan tudja mit szeretne közölni az énekesnő, igazi szívből szóló darab, illetve a Björk feldolgozás szinté speciális hiszen ahhoz még egy házi barkács klip is készült.

DZ: Produkcióidban egészséges egyensúlyban van a house deep és progressive oldala, valamint a breakbeat melódikusabb válfaja. Te hogyan jellemeznéd pár szóban a Dynamic Illusion hangzást?
DI: Csöpögős, érzelgős, szentimentális **ar….;D Viccet félre téve erre talán nincs is egzakt leírás, közhely de a zenében rejlik a válasz. Mindenképpen pozitív, életvidám felfogású, és üzenetű hangzásról van szó, ami őrzi a klasszikus progressive house és break értékeit, de hatással van rá rengeteg akusztikus zene és zenekar és természetesen a 20 évnyi zeneimádatom. Ennek a fúziója végül is a Dynamic Illusion.

DZ: Milyen nagyobb dobásokra készülsz a közeljövőben?
DI: Olimpia, gerelyhajítás, diszkosz…vagy kislabda… Szóval továbbra is őrizve a komolyságomat, készül a tényleges szerzői album, szeretném nyomatni deep house oldalon a Daniel Cleaver projektemet, zenekari oldalról a Planet Alliance-t, amihez session zenészek is társultak már néhány dal erejéig és remélhetőleg még fognak is. Talán egy énekes nő is, ki tudja… Ez maradjon egyenlőre a misztikum része. Ami biztos az a Silk Sofa Recordsnal egy full chill out/downtempo EP még a nyáron jó pár remix már a „gyárban” van csak megjelenésre vár ezekre szerintem érdemes lesz oda figyelni, illetve Ivan Nikusev barátom kiadójánál egy valódi klasszik progressive saját szerzemény (Just a Vision) fog napvilágot látni Storyteller, Michael & Levan, Groover és Optimál barátaim közreműködésével.

DZ: A Facebookon olvastam tőled egy idézetet: miszerint a progressive forradalom elkezdődött a szívekben és az elmékben egyaránt. Mi a helyzet ilyen fronton kicsiny hazánkban?
DI: Nézd…én továbbra is úgy gondolom, hogy elkezdődött valami. Alig 2 hónap alatt csináltunk 2 Mindfields bulit Retroid-dal és East Cafe-val, volt egy fantasztikus Jody Wisternoff party a getFrisky keretein belül, ami iszonyat volt, ezúton is minden elismerésem és köszönetem Del Sol-nak amiért tető alá hozta. Tehát van itt pezsgés, és talán a mi nyomunkban járva már is van egy-két emberke aki tudatos zenei értékrendszer mellett pedzegeti a buli szervezést kisebb helyeken. A zene írás terén soha nem volt lemaradva az ország mindig is születtek nagyon komoly track-ek, csak buli nem volt, ami befogadta volna őket, de most lesz ezt garantáljuk, mivel látszik, hogy van rá igény. Annyit elárulhatok, hogy a közeljövőben tervben van egy Kay-D party de ha egy kicsit kinövi a kereteit a buli én speciel szívesen hívnám Mehmet Akar vagy Ivan Nikusev barátomat zenélni, mondjuk egy jó Michael & Levannal megtámogatva…Na az lenne rock’n’ roll…;) Tehát lelkesedés és tervek vannak, a facebook csak úgy pezseg a progresszív daraboktól már most, és én valóban úgy gondolom, hogy a negyedik generációs dj-k és producerek beteljesítik a forradalmukat, és Magyarország újra méltó lesz majd arra a hírnevére amire a 90-es évek végén szert tett!

Dynamic Illusion - Expressions

Tracklist:
1. Leon Somov & Jazzu - Butterflies (Dynamic Illusion Burst Into Bloom Mix)
2. Kozma Orsi - Holnap (Dynamic Illusion Remix)
3. Moloko - Time Is Now (Dynamic Illusion Remix)
4. Harland - In The Dark (Dynamic Illusion In The Light Mix)
5. Sasha - Cut Me Down (Dynamic Illusion Geminate Mix)
6. Paul Kwitek - Black Ocean(Dynamic Illusion Remix)
7. Sasha - Cloud Cuckoo (Dynamic Illusion Glimmer Of Hope Mix)
8. Corrinne May - Safe In A Crazy World (Dynamic Illusion Keep Flying Mix)
9. Teshima Adi - Tsuzureyoubi (Dynamic Illusion Tokyo In Love Mix)
10. Björk - Hyperballad (Dynamic Illusion Remix)

Van Bellen hosszú hallgatás után tér vissza

Korábban több cikkben is méltattam a német Van Bellen aka Jörg Querner munkásságát. Egyben szomorúan kellett konstatálnom, hogy a Van Bellen alterego 2005 után az inaktivitás sorsára jutott. A minap gondoltam egyet és egy levelet küldtem Jörg-nek, melyben az okokról érdeklődtem. A válasz postafordultával jött, melyben biztató híreket kaptunk felőle.
"2004/05-ben hagytam fel a Van Bellen-hangzással. Az utolsó remixemet John Johnson 'I want You'-jához készítettem, illetve 2006-ban Torsten Stenzel egyik számához raktam össze egy átiratot, de utóbbival kapcsolatban nem kell semmi komolyra gondolni. Olyan sok produkciót és remixet készítettem, hogy egy kicsit kiégtem mind a hangzást, mind a szcénát tekintve. 2004-ben a dj-zéssel is felhagytam. Ezzel együtt eljött az idő, hogy új területeket fedezzek fel és fejlesszem a zenei képességeimet. Zenéket készítettem reklámokhoz, illetve az exbarátnőmmel több, mint 20 popdalt írtunk közösen. Fejlesztettem a technikai tudásomat is jó néhány stúdiót látogattam meg, s lestem el trükköket producerektől, szakemberektől. A másik ok, hogy kiléptem a mókuskerékből, hogy 2006 környékén már javában tombolt az electro minimal láz, ami teljesen megölte a progressive house iránti rajongásomat. De most már itt az idő, hogy visszatérjek az új Van Bellen hangzással! Jelenleg egy kicsiny angol house label-nek az Adaptive Music-nak készítek egy remixet. Ők általában vokál house-ban utaznak. Késő ősszel egy új release is várható tőlem.
A visszatérésem nem másnak köszönhető, mint annak a rengeteg pozitív visszajelzésnek és energiának, amit ti rajongók a világ különböző pontjairól adtatok nekem. Ez meggyőzött, hogy folytassam a munkát. Amikor a youtube bejött, egy csomóan írták le érzéseiket, érzelmeiket a zenéim, produkcióim alá, ami visszaadta a motivációmat és szenvedélyemet a house progressive válfaja iránt."

John 00 Fleming kilenc élete

"I'm not really one for psy trance, but John 00 Fleming never disappoints". Eme discogs-os idézet tökéletesen összefoglalja, amit John-ról tudni kell. Tény, hogy a psy/goa zenék nem mindenkit érintenek meg, viszont J00F olyan mesterien sáfárkodik a hangokkal, atmoszférákkal, hogy az még egy könnyedebb ritmikához ás hangulathoz szokott fület is hamar meggyőz. John a trance underground vonulatának elkötelezett híve, most se várjunk tőle sláger darabokat. A 'Nine Lives' egyben ars poetica-ja is a szerzőnek, hiszen gyakorlatilag már a harmadik reinkarnációját gyűri. A '90-es években tüdőrákot diagnosztizáltak nála, amiből sikerült felgyógyulni. 2005-ben vízisielés közben érte baleset, de szerencséjére az őrangyala ezúttal is mellette volt. Érdekesség továbbá, hogy bár John termékeny producer a saját nevén ez az első LP-je (a legutóbbi három nagylemezét Digital Blonde-dal a 00db alteregon jegyezte). Cserébe kapunk 16 zseniális alkotást, amit most tüzetesen ki is elemzünk!
A nyitó 'The Winds Of Change Are Blowing' óvatos felvezetést ad, bár a cím a változás szelét emlegeti ez a sound is John, csak a lassabb és progressive-bb énjét helyezte előtérbe. A kiállás libabőr, és még csak most kezdtük a túrát! Az első vendég is megérkezik a belga Airwave személyében, aki szintén több, mint egy évtizede konstansan magas szintet hoz produceri munkáiban. Az 'United 93' is marad a hömpölygős progressive vonalán, talán még vissza is vesz a tempóból, de sűrűbbre veszi a dallamszekciót. Jó hallani, hogy a két úriember hogyan viszi bele magát a darabba, s a különböző megközelítések egymás mellett remekül megférnek. Az 'MMX1215' az albumot felvezető single, ami az első psy-s produkció a lemezen. Egy éteri hanggal kezdünk, ami révén egyből Indiában érezzük magunkat. Ebben a spirituális utazásban az a legszebb, hogy csak hallgatni kell a zenét és hagyni, hogy a szárnyára kapjon. A 'Dense Clouds' se sokat teketóriázik egyből a lényegre tér sejtelmes atmoszférájával és vészesen pumpáló dobszerkójával. A háttérben Sona Mohapatra hangjával egyszerre fokozza a félelem és a gyönyör faktort, majd a törtbetéttel felvértezett kiállásban átmegy indiai folkba. Egy kis felpörgetés után szétesünk és újra épülünk a csilingelő kísérő szinti futamok segítségével. A 'Far Off Place' egy rövid időre megálljt parancsol a klubzenének. Igen, jól olvassátok, J00F odakanyarít egy full rádióbarát, downtempo alapokon nyugvó gyöngyszemmel, ami ráadásként egy álmodozós női vokállal is meg lett fűszerezve. Az optimista, bizakodó hangulat pedig a tetőfokára hág. A 'Baphomets Horn' az eddig hallottakhoz képest minimalistább struktúrával dolgozik, a klubos hangzáshoz persze még így is társul repítős melódia. Első nagy kedvencem az albumról a 'Finding Ganesha', ami szikár taktusokkal nyit, majd megtáltosodik, a string szekció szinte már könnyfakasztónak nevezhető, Incolumnis munkásságát juttatja eszembe. A 'Fight The Darkness' Sascha Cooper skandálásával kevésbé bejáratott goa vizekre evez. A fő dallam beindítja az intenzív nyál elválasztást félidőben, kicsit 00db 'Marjaka'-ját felidézve. A 'Last Night A DJ Saved My Night' nem az ős-funky klasszikust újkori verziója, hanem egy teljesen különálló szám. Combos psy a javából acid-del, sejtelmes vokál foszlányokkal és spacey szintifutamokkal. A 'Bumble Lights' is a diverzitás jegyében fogant, John egy epik, s egyben fülbemászó d'n'b stílusgyakorlattal bővíti repertoárját. A 'New Beginning' nem mostani darab, hiszen több mint egy éve jelent meg EP formájában a 'Temple Of Spice' társaságában. Ennek ellenére mindig frissnek hat. Az álmodozós kezdés után belehúzunk, de a tech-es alapokra lassan visszakúszik az intróban megismert dallam és innentől nincs megállás. A '1440 Minutes' kőkemény goa, a stílus minden sunyiságával megkenve. Táncra hívogató acid, agybamászós dallam, vadul pulzáló ritmika: ez mind a miénk lesz. A 'Trancelucent'-ben érdekes hibridet üdvözölhetünk, amiben a rock-os attitűd köszön vissza, csak 135-140 BPM-hez közeli psy alapokon, gitárszólóval és Intervurt érdes hangjával. Ez egy kicsit szirupossá válik idővel, sajnos. A 'Never Forgotten' is marad a gitáros hangzásnál, igaz szerencsére itt a trance jobban elnyomja a fúzió akusztikus részét. A 'Frisson' visszaterelget a vegytiszta goa ösvényre, s ismét libabőrözés lesz az osztályrészünk. J00F a dallamokkal egyszerűen nem tud hibázni! A zárás se kutya, E-Clip ugrott be vendégként röfögtetni egyet. A 'Sym*bol*ism' a második fénypontot jelenti a lemezen, a melódia itt is visszavesz a stílus sajátosságának számító szögelésből. Még egy ambient verziót is el tudnék belőle viselni...
J00F ezúttal se ábrándít ki magából és a psy/goa trance-ből sem. A bristoli mesterember továbbra is remekül önti formába zenei elképzeléseit, a stíluskereteket kellőképp váltogatva. A néhány sziruposabb, rock-osabb megszólalású szám miatt 8,5/10-et adok rá, de egyébként a 'kötelező' jelzőt is gyorsan idebiggyesztem az írásom végére.

John 00 Fleming – Nine Lives

Label: Joof Recordings
Katalógus szám: JOOF098
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 2011 augusztus 16.
Stílus: Trance, Psy-Trance, Downtempo
Producer: J00F

Tracklist:
1. The Winds Of Change Are Blowing (7:41)
2. United 93 (vs Airwave) (6:37)
3. MMX1215 (8:37)
4. Dense Clouds (ft. Sona Mohapatra) (7:28)
5. A Far Off Place (ft. Joanna Swann) (5:56)
6. Baphomets Horn (8:19)
7. Finding Ganesha (9:44)
8. Fight The Darkness (ft. Sascha Cooper) (10:40)
9. Last Night A DJ Saved My Night (8:59)
10. Bumble Lights (ft. Joanna Swann) (3:33)
11. New Beginning (8:33)
12. 1440 Minutes (8:17)
13. Translucent (ft. Intervurt) (9:36)
14. Never Forgotten (3:43)
15. Frisson (8:31)
16. Sym*bol*ism (vs E-Clip) (9:03)

Grey presents People Can Fly 007

Hosszú kihagyás után ismét odapirítunk a psy és goa kedvelőknek. A 'People Can Fly' mixsorozat hetedik epizódja folytatja a korábbi vonalat és a progressive house-on túl, de még a full on-on innen célozza meg a zenei tartalmát. Szolid 135-ös BPM-en dudorgunk, hősies acid csavargatások és szárnyaló melódiák társaságában. A psy vonulat jelenlegi legnagyobb nevei váltottak ide belépőt: üdvözölhetjük többek között Aerospace-t, Flegma & Nerso-t, E-Clip-et, Egorythmia-át. Grey le se tagadhatná, hogy a Iono Music kínálata közel áll hozzá, ezúttal hat produkció is a nevezett kiadótól emelt át egyvelegébe, amit üdítőként szánunk a sok house és techno szett mellett.

Greyloop presents People Can Fly 007

Label: Deep Zone
Katalógus szám: PCF 007
Megjelent: 2011. augusztus 16.
Stílus: Psy, Goa
Dj mix: Grey

Tracklist:
1. Aerospace - Re Entry [Digital Nature Records]
2. Flegma & Nerso - Sonic Manipulation (Sven Snug Remix) [Iono Music]
3. Protonica - Red Dust (Ectima Remix) [Iono Music]
4. Synesthetic - LA Cucaracha [Iono Music]
5. Abstract Sunrise - Time Secrets [Plusquam Records]
6. E-Clip & Flegma - Antimatter [Iono Music]
7. Sideform - Santo Diame [TesseracTstudio]
8. Flegma & Nerso - Bending Time (Liquid Space Remix) [Iono Music]
9. E-Clip - Reactor (Original Mix) [JOOF]
10. Egorythmia - Eternal (Gaudium Remix) [Iono Music]

Deep Zone Charts 2011. augusztus

Azt hiszem bátran állíthatom egy zenei szempontból igen termékeny és minőségi megjelenésekben bővelkedő hónapon vagyunk túl. Most mintha mindenki rákapcsolt volna és a szokásos nyári pangást nyomokban sem lehet felfedezni. MiraculuM listáján a szokásos kísérletezős kedvtől sem mentes elektronika képviselteti magát, köztük Gyuri egy hamarosan megjelenő Tolga Diler remixével. Jómagam most a lassabb cuccokat preferáltam, ez talán az Erdi Irmak és Cid Inc darabok laidback verzióin érhető leginkább tetten. Persze itt is van egy Deep Zone-os kötődés szintén Gyuri révén, akinek a Balkan Connection-ön érkező 'Seismic Feather'-je fért fel a chart-omra, mivel szerintem az elkövetkező időszakban zsenialitása miatt sokan fogják még pörgetni. Jó csemegézést!

Deep Zone Charts 2011. augusztus

Greyloop
Erdi Irmak - Bad Moon (Aural Imbalance Remix) [Elliptical Sun Recordings]
Microtraume - Circulate (Mononoid Remix) [Traum]
Marcelo Vasami - Feeling For You (Santiago Garcia Remix) [Stripped Digital]
Cid Inc - Blizzard (Cid Inc's Daiichi Unit 1 Mix) [Replug]
Lanvary - Loko Sonar [Mistique Music]
MiraculuM - Seismic Feather [Balkan Connection]
Stefan DJordjevic - Drops [Mestiza Records]
Kassey Voorn - Ghalantomos (Mike Griego Remix) [Lowbit]
Leach - Girls On Pills [Neglected Grooves]
Gus Gus - Selfoss (Deepfunk Unofficial Remix) [Promo]

MiraculuM
Dave Shtorn - Pulses (Exoplanet Remix) [Lowbit]
Daniel Mehes - Sparkling Depth [Flow Records]
Microtrauma - Circulate [Traum]
David Granha - Show Us Your Ass (Deepfunk Remix) [Southsight]
Soren Aalberg - Let Love Kill You (Tom Hades Remix) [Rhytm Converted]
Gus Gus - Selfoss (Deepfunk's Unofficial Remix) [Promo]
Phunktastike - Serenata (Oscar Vazquez Remix) [Liquid Grooves]
Stanisha - Hypnotize Me [Deepsessions Recordings]
Tolga Diler & Semih Karakas - Judgement (MiraculuM Remix) [Elliptical
Sun Recordings]
Walsh & Coutre vs. Darin Epsilon - Detour On 44 (Lanny May Remix)
[Perspectives Digital]

Rare stuff: Future Sound Of Budapest Vol. 1.

Ha valami régi, elfeledett értékre találsz semmiképp se szalaszd el! Valahogy ez a bölcselet igaz az 1997-re datálható 'Future Sound Of Budapest' sorozat első részére, ami a neten igazi 'rare stuff' kategória, alig találni belőle hallgatható kópiát. Némi szerencsével azonban sikerült szert tennem rá, így a 14 éves kíváncsiságom végre megkaphatta a magáét. Először a FREEE Magazinban olvastam a válogatásról és látva az akkori időben szolidan elegánsnak ható borítót, illetve a combos hazai line up-ot mindenképp úgy döntöttem, ha törik, ha szakad valahogy meg fogom hallgatni. Ez a projekt most összejött, így egy régi vágyam tárgyáról fogadjátok szeretettel az alábbi kritikát/méltatást. Fura vagy nem, de a válogatás (ami négy részt ért meg) megálmodója nem más, mint Tommyboy aka Pacziga Tamás, aki itthon a house koronázatlan királyaként vonult be a köztudatba. Nos, akik ismerik Tamást tudják, hogy nemcsak ez az egy stílus áll közel a szívéhez, hanem a funky-tól a hip hop-on át a drum 'n' bass-ig szinte minden ami minőségi és igényes. 1997-ben jött az ötlet, hogy mi lenne, ha egy haladó szellemű válogatáson bemutatnák Budapest hangját. A gondolatot tett követte. A korongon oroszlánrészt vállal még a válogatást végző Tommyboy-on kívül Garam Péter is, aki közel a lemez felét jegyzi hol a saját nevén, hol a Doctor Beat formáció tagjaként. Nova nu jazz-es 'Ville Radieuse'-ze, egyből egy párizsi kávézó teraszát juttatta eszembe. Dj Cadik 'Spiderman'-je egy vicces bigbeat darab, amin érződik bizony az idő múlása. A FSOB-n tűnt fel az azóta külföldön is szép sikereket elkönyvelhető Marcel is. Az 'Early Morning' egy lazulós d'n'b bizsergetős rhodes futammal felvértezve. Tommyboy Daydream project-je se maradhatott le, a Cafe del Mar-os hangulatért a 'Luv U'-t ráncba szedő Garam Péter felel. Ha már itt van hozza is a következő számot. A 'Rhodes Vibe' mélázós d'n'b a címben ígért rhodes hangokka megspékelvel. A szombathelyiek büszkesége az Anima Sound System 'Home'-ja hozza a szokásos etno bass figurát, ami gyakorlatilag a korai időszakban a formáció védjegye is volt. Marcel visszaveszi a stafétát az 'Ask me know'-val és egy bitang jó break darabot tol, sok-sok atmoszférikus hanggal átitatva. A sorminta szerint ismét Mr. Garami a soros, a 'Promise You' játékos fuvolafutama hozza az éteri vonulatot, ami egyben remekül ellenpontozza a Bassface Sascha-s súlyos sub-okat. Holi 'Hallucinate'-je egy 1995-ös darab, de annyira jól össze van rakva, hogy most is frissnek hat. A Massive Attack hagyományait magába olvasztó, szitárral operáló track az egyik csúcspontja a lemeznek a Marcel szerzemények mellett. Doctor Beat ébresztőt fúj pattogós party d'n'b-jével az 'Urban Melody'-val, ami még LTJ Bukem-nek is becsületére válna. Palotai Zsolt is megmutatja producernek sem utolsó, Garamival szövetkezve Moona Productions-ként a 'The Voice From 1981'-ban egy sötét jungle-t raktak össze, a gyomorrángató basszussal nem spórolva. Garami P. tovább menetel, a 'Fusion' szalonzenéje visszaringat mindenkit a nyugalmi szintre. Doctor Beat ezúttal a szigorúbb énjét küldi ellenünk, a '2000' ragadozó jungle ütemei és basszusa, baljós hangulata, sátánivá torzított vokálja jelzi: az elbüvőlő mellett, sötét oldala is van a magyar fővárosnak. A múlt egy releváns darabja ez a válogatás, mindenkinek ajánlom, aki gyűjti ezeket az időszilánkokat. Csillagos ötös!

VA - Future Sound Of Budapest Vol. 1.

Label: Juice Records
Katalógus szám: JUI002
Ország: Magyarország
Megjelent: 1997
Stílus: Downtempo, D'n'b, Jungle
Selected by: Pacziga Tamás

Tracklist:
1. Nova - Villa Radieuse (4:26)
2. Dj Cadik - The Spiderman (8:07)
3. Marcel - Early Morning (6:14)
4. Daydream - Luv U (P.G.'s Rework For '97) (4:33)
5. Peter Garam - Rhodes Vibe (5:43)
6. Anima Sound System - Home (5:56)
7. Marcel - Ask Me Now (4:54)
8. Peter Garam - Promise You (6:44)
9. Holi - Hallucinate (4:25)
10. Doctor Beat - Urban Melody (6:24)
11. Moona Productions - The Voice From 1981 (5:14)
12. Peter Garam - Fusion (6:03)
13. Doctor Beat - 2000 (5:34)