2010. október 21., csütörtök

Borongós hangulatú szeniorok

Sokan szorítottak a norvég Röyksopp duónak, hogy legalább annyira összetett albumot tegyenek le az asztalra a most megjelent Senior-ral, mint amilyen volt az egy évvel ezelőtti Junior. Mint tudjuk mindig akkor a legnehezebb valami színvonalasat csinálni, amikor mások természetesenek veszik, hogy a zsenialitás a kisujjunkból jön. Svein Berge és Torbjorn Brundtland erre meglépte azt, amit sokan nem igazán mernek: szartak az elvárásokra, csupán kizenélték magukból ambivalens érzéseiket, s azt egy albummá pofozták össze. Amit előre érdemes leszögezni: egyetlen rádióbarát zene sincs itt (míg azért a Junior-on azért akadt pár), a vokalisták is messzire elkerülték a studiót, s mintha egy nagy fekete felhő telepedett volna a fiúkra alkotás közben.
Az ...'And the forest began to sing', egy intro, ami gyakorlatilag egy naturalista hangulati kép, némi komolyzenei beütéssel. Mire elkezdenénk élvezni érkezik a 'Tricky two', ami már teljesen másfelé veszi az irányt. Én utaztatós elektro-diszkónak nevezném. Az igencsak harapós alapra szépen rétegződik a szinti, némi acid groove és a Giorgio Moroder fénykorát megidéző diszkó miliő. Azért mielőtt teljesen elszállnánk a végereménytől mindig beúszik egy kis disszonancia, amitől a slágerfaktor vissza is ugrik a zéróra. A 'The alcoholic' egy jóízű deleriumos kóvájgás space effektekkel és a fogyasztott pia mértékétől torzuló, ám első nekifutásra tetszetős gitárdallammal. A 'Senior living' olyan, mintha egy régi 20-as, 30-as évekbeli lemezt tettünk volna fel lazulás céljából. Aztán megérkezik egy lágy gitárhang, s közben a vonósok is dolgoznak a háttérben. Talán a legélvezhetőbb szám a korongról, de nagy áttörést ne várjunk tőle, hisz a zene nem feszíti szét saját kereteit, csendben visszatér az origóhoz. A 'The drug' egy békésen induló hallucináció igaz története, ami később kiegészül néhány rémképpel. A 'Forsaken cowboy'-ban azért felfedezni némi életet, női dúdolgatást, szokatlanul dallamos gitárszólót, ennek ellenére még sem támad tőle határtalan jókedvűnk. Ez a darab bizony elbírt volna egy kis éneket. A 'The Fear' akár a Keresztapa modernkori adaptációja is lehetne, a dallam első része talán egyezik is az emlegetett filmklasszikusban felcsendülő címzenével. Érdemes azonban túllendülni a nyúlás tényén, mert érdekes hangok cikáznak ki és be a hallójáratainkba. Komplex track, a közepén kissé átcsúszik funky-ba, de a mély depresszió megmarad. A 'Coming home' igyekszik lírai lenni, s tulajdonképpen az is a maga módján. Az egész olyan mint visszatérni valahová, egy kedves helyre, ahol a régi emlékek azonnal lerohanják az embert. A 'Long, long way' is egy vízió, mintha a végtelen óceán fölött repülnénk, s a vízen megtörő fény játékában gyönyörködnénk. A 'The final day' mint ráadás okoz meglepetést, mivel nem is szerepel a borítón. A sub kinyír, a maradék zörej azonban kicsit rendezetlenül úszik egymásba. Ez már a totális megsemmisülés.
Azt hiszem nem mondok badarságot, ha ezt az albumot 18 éven felettieknek ajánlom csak. Annyira depresszív és nehéz, aminek kellő hangulatban kell nekiveselkedni. A sokk ezért is lehet nagy a rajogók számára, mivel könnyedebb hangvételt és játékos sokszínűséget szokhattak meg a fiúktól. Most ez ilyen lett, remélem ettől mélyebbre már nem szállunk követlkezőleg. Ha a hallgathatóságot nézem 5/10-et adok rá, ha a képviselt művészi értéket kellene pontoznom 9/10-et érdemelne nálam.

Röyksopp - Senior

Label: Wall Of Sound
Katalógus szám: WOS080CD
Megjelent: 2010. szeptember
Stílus: Electro, experimental, ambient
Producer: Svein Berge, Torbjorn Brundtland

Tracklist:
1. And The Forest Began To Sing (1:50)
2. Tricky Two(7:51)
3. The Alcoholic (5:11)
4. Senior Living (5:10)
5. The Drug (5:58)
6. Forsaken Cowboy (5:28)
7. The Fear (7:02)
8. Coming Home (5:05)
9. A Long, Long Way (4:00)
10. The Final Day (6:42)

Belehallgatós

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...