Jörg Querner örökérvényű klasszikusa. Egy hipnotikus groove-val nyitunk, ami végigkíséri az egész kompozíciót. Erre mesterien rá lett úsztatva egy string, ami egyszerűen mesés. Először egy válogatás cd-n találkoztam a szám rádióbarát verziójával. Tekintve, hogy a dallamosabb dolgokat favorizáltam azidőtájt, annyira nem győzött meg, de végül átmásoltam magamnak kazettára. Többszöri hallgatás után aztán felfedeztem a zsenialitását, hiszen minden egyes másodperce szórakoztat és utaztat. Egyébként a Superfly Records-nál megjelent vinyl-en szereplő Nalin & Kane verzió is brutálisan jól szól, a srácok továbbgondolták az eredeti sémát plusz hangulati képekkel.
Ha már Nalin & Kane-nél járunk ragadjunk le még egy picit. Jómagam nem is a duó két megaklasszikusáról a 'Beachball'-ról és a 'Talkin about'-ról ejtenék szót, hanem egy kvázi mellőzőtt szerzeményükről a 'Live at The Crystal Palace'-ról. Tipikus nehezen beszerezhető darab, vagy 7-8 évbe telt mire a 4 perces erősen vágott verzió (és a viszonylag felejthető Bedrock átirat) helyett szert tettem az Original és Alternative Club mixre. Az Original mix egy atmoszférikus break utazás egy csipet 4/4-el, az Alternative Club mix nagyjából ugyanaz, csak végig 4/4-es alapokra helyezve. Csillogó, sugárzó darab.
Az L-Vee & Dj Ghost fémjelezte projekt a karakteresebb, helyenként már hard-ba csúszó trance ágat képviseli. A 'Sleepless' ennek ellenére egy valódi progressive house-trance hibrid szerzemény lassú, körültekintő építkezéssel megbolondítva. Hangulatilag rendkívül összetett, én nem tudom megunni. Anno Sasha menedszere Guy Ornadel pörgette a Muzik Magazine Cd-mellékletén. Azóta valósággal beleszerelmesedtem. Meglepő lehet, de még a jó öreg Tom Wax is felpakolta a 'Mix Trax Vol.4.' című válogatására.
1999-ben nemcsak az euro trance élte a fénykorát. Olyan darabok is napvilágot láttak, melyek progressive alapokra építkeztek mérsékelt melódiával. A 'Feeling you' is ilyen, ami egyébként szintén L-Vee nevéhez fűződik. Szép intro némi break betéttel, majd alaposan belehúzunk. A kiállás hangulatában nekem BT 'Flaming June'-ját idézi. Bámulatos zongoraszólót kapunk egy flangelt string társaságában. Aki ismeri Slam Jr. 'Strictly Trance Symphony'-ját annak ismerős lehet, én először a 'Mystery Trance' válogatáson hallottam. Kortalan darab.
L-Vee és George Petkidis projektje a Planisphere. A duónak voltak nagy dobásai, ezek közé tartozik a 'So many ways' is. Nekem igazából nem is az eredeti megoldás a lenyűgöző, hanem a Force Mass Motion által átgyúrt még progressive-ebb verzió. Michael Wells okosan a kiállást még tovább finomította, a dobszerkót a rá jellemző stílusjegyekkel látta el. A kettő kombinációja pedig egy ütős egyveleget képez. Ötcsillagos lemez. Folyt köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése