Korábban többször is ódákat zengtem a francia Cassius duóról. Ez egyáltalán nem volt véletlen, hiszen Zdar és Boombass albumaikkal ('99', 'Au Reve', '15 again') jelezték zsenialitásuk határtalanságát. Míg anno a kreatívan felhasznált disco és funky sample-k jelentették muzsikáik lelkét, addig mostanra egy vokálos, electro-house vonal felé mozdultak el. Kommercializálódás ide vagy oda az érdemeiket nem lehet elvitatni tőlük, így azokat a slágereket, amiket a mai napig dúdolgatunk ('Cassius 1999', 'Feeling for you', 'Sound of violence' 'I'm a woman') alkalomadtán. Eyg szóval birtak akkora marketing potenciállal, ami miatt a Nike cég felfigyelt rájuk és korszakalkotó projektjük zenei megvalósítására kérte fel a srácokat. Ez nem volt más, mint a 'Nike+ Original Run', ami egy futáshoz szánt inspiráló háttérmuzsika, ami révén az egészségesebb életmód preferálására bujtogatják a lustább népeket. A zeneszerzők így vallanak a CD booklet-jében a lemezzel kapcsolatos érzéseikről: "A kollaborálás mindig is a munkánk fontos része volt, de ez most valami teljesen más. Egy 45 perces számot kellett kreáljunk (inkább mixet - a szerk.), amire futni lehet, és nem voltak éveink a kivitelezésre. Amikor a Nike felkért bennünket írtunk egy számot, ami egy futóról szólt..Az első demónk elég gyorsan, 140 bpm-en kezdődött, mivel azt hittük a futóknak erre van szükségük. De aztán rájöttünk, hogy képtelenség ilyen tempóval nyitni, majd ezt tovább fokozni. Számtalan repetitív ütemet használtunk, hogy ritmusban tartsuk a futókat. A számok először hipnotikusak, majd építkezők. Ugye pontosan emiatt hallgatunk zenét futás közben. Csak hallgatom és az utolsó öt perc szinte elszáll, s meg sem fordul a fejemben, hogy megálljak..."
És milyen jól fogalmaztak. Azt hiszem, ha én is futóbolond lennék, erre a típusú zenére simán falnám a kilométereket. A nyitó 'Swan' totál a 80-as évek funky diszkó életérzését idézi meg, ez kvázi a bemelegítés. A 'The song I'll never sing' egy bohókás átkötő muzsika, amit tény, hogy nem fogunk dalolászni, de címben rejlő szellemesség adhat egy kis plusz energiát, na meg a jó kis alaptempó. A 'Keep on running' szerintem egy house szettben is nagyot szólna, persze kizárólag a warm up idősávban. Egyébként a főtéma és a funky baseline kart karba fonva játszadoznak egymással, hol visszatérnek, hol eltűnnek. A 'Daltophonia' egy space-s intro-jú darab, amihez egy harapós basszus és a 70-es, 80-as évek miliője társul. A 'Looker'-re már jó 15 km/h órás sebességgel lehet száguldani, ad egy kis plusz adrenalint, hogy ne lankadjon a sportolási kedvünk, funky henger a javából pöpec vokállal megtoldva. A 'The runaway' is nagyjából hasonló alapokon nyugszik, a szerkesztési elv sem sokban tér el. A 'Cala' már egy teljesen más világ, elvesznek Cassius-ék a bpm számból legalább 15-20-at. Érdekes törtütemes túra, ami egyértelműen a levezetést segíti. S ha a nyújtásból még nem lenne elegünk a 'Swan' loopolt verziója is a rendelkezésünkre áll. Pofás összeállítás, ami igazi erejét a futás mellett a kocsiban és a házi hifin is ki tudja fejteni. Ajánlom hát mindenkinek. 8/10.
Cassius - CASSIUSPLAY: Nike + Original Run
Label: Nike+ Sport Music
Ország: USA
Megjelent: 2008. május
Stílus: House, electro
Producer: Zdar, Boombass
Tracklist:
1. Swan (8:56)
2. The song I'll never sing (4:16)
3. Keep on running (10:20)
4. Daltophonia (4:15)
5. Looker (6:07)
6. The runaway (3:43)
7. Cala (7:59)
8. Stertching track (Swan Looped) (5:01)
Mi is ez?
2010. október 10., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése