Hölgyeim, és Uraim (pergődob kíséret)! Van szerencsém bejelenteni a blog eddigi legütősebb interjúját, amit Elfsong aka Kertész Krisztián adott hőn szeretett oldalunknak. Elfsong elmeséli furcsa névválasztásának történetét, megemlékezik kezdeti szárnybontogatásairól, virtuálisan a studiójába is elkalauzol bennünket, valamint leszedi a keresztvizet a klubokban domináló deep-tech house mániáról.
DZ: Hogyan mutatkoznál be öt mondatban azoknak, akik még nem hallottak rólad? Az Elfsong név hallatán nálam a fantasy-k világa ugrik be egyből. Innen ered a névválasztásod?
E: Üdv! Azt kell, hogy mondjam, jó az asszociációs képességed. A művésznevem eredete elég egyszerű: óriási rajongója vagyok a klasszikus fantasy művészetnek. Annak idején rengeteg időt töltöttem ezekben a fantázia világokban a számítógép előtt ülve vagy éppen különböző könyveket olvasva, így nem csoda, hogy a saját képzeletem, illetve ihletem egy jó része innen származik. Manapság már nem nagyon jut időm ilyesmire sajnos, de annyi baj legyen, azt hiszem egy életre való inspirációhoz jutottam már így is. Maga az Elfsong név egyébként tulajdonképpen nem sok mindent jelent, de annak idején valamiért megtetszett, aztán meg rám ragadt. A saját zenéim címének megválasztásakor is szeretek hasonló forrásokból meríteni, ki nem állhatom a hétköznapi elnevezéseket, amiből 12 egy tucat.
DZ: A kezdetekhez képest zeneileg honnan hová fejlődtél? Mely darabok/előadók voltak rád nagy hatással?
E: Na, igen, a kezdetek. A legelső szerzeményeim még javában sötét, tribal beütéssel fűszerezett progressive house zenék voltak. Aztán szép lassan elmozdultam egy másfajta irányba, hogy úgy mondjam, és elkezdtem dallamosabb, érzelmesebb töltetű zenéket készíteni. Manapság egy kicsit megint más irányba próbálok haladni, szeretnék minél inkább a tánctéren is jól működő, élőben lejátszható zenéket készíteni, de persze az útközben felszedett dallam-orientáltság már megmarad. Az idők folyamán rengeteg előadó volt rám kisebb-nagyobb hatással, de a nevek jönnek-mennek, így nehéz lenne bárkit is kiemelni. Sokszor van úgy, hogy aki 4-5 éve a kedvenceim közé tartozott, az manapság megbotránkoztatóan gyenge zenéket produkál, vagy rég eltűnt a süllyesztőben, akiért pedig most vagyok oda, elképzelhető hogy ugyanennyi idő elteltével sehol sem lesz már. Vannak persze örökzöld zenék, amiket bármikor szívesen újra és újra előveszek, mert nem tudom őket megunni sok-sok év elteltével sem.
DZ: A Style Clash név is téged takar. Ez mennyiben másabb project, mint az Elfsong-ként képviselt vonal?
E: A kérdésed egészen időszerű, ugyanis pont néhány héttel ezelőtt döntöttem úgy, hogy a Style Clash projektet befejezettnek, lezártnak tekintem. Ez a név jelentette volna egyébként a keményebb, technósabb vagy elektrósabb vonalat, míg az Elfsong projekt kifejezetten egy progisabb, deep-esebb hangzás jegyében született. Mára persze a dolgok rendesen megváltoztak, mindenesetre egyelőre minden erőmmel az Elfsong projectre koncentrálok, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy később újra felvegyek egy másik nevet, más fajta zenékhez. Azonban ha így is lenne, jobban szét kell választanom a különböző fedőneveket mint azt a múltban tettem, különben nincs túl sok értelme.
DZ: Aeron Aether-rel (Sylleptica, Empyria, Kaivalya) sok közös munkátok jelent már meg. Hogyan néz ki egy stúdió session nálatok? Ellátogattok egymáshoz, vagy mindenki a saját otthonában csiszolgatja a részleteket, majd elkülditek azt egymásnak?
E: Sajnos elválaszt minket a földrajzi távolság, így még nem volt alkalmunk személyesen találkozni, de ami késik, remélem nem múlik. Addig is a világháló adta lehetőséggel élve tudunk együtt dolgozni: legtöbbször valóban oda-vissza küldözgetjük egymásnak az ötleteket, félmegoldásokat, mígnem valakinél összeáll a teljes kép, ez változó. Aztán a végén a hangmérnöki tevékenységeket Aeron végzi el, ez inkább az ő területe. Jó vele együtt dolgozni, mert kreatív ember, és félelmetesen jól bánik mind a dallamokkal, mind a ritmusokkal, így sokkal inkább az idő hiánya az, ami általában hátráltat a közös munkánál, mintsem bármi más.
DZ: Ha lehetne választanod, kivel dolgoznál együtt, illetve kinek a munkáját remixelnéd szívesen?
E: Nagyon szívesen dolgozok bárkivel, akiben elég kreativitást és a megfelelő hozzáállást érzem ahhoz, hogy végeredményben valami különlegeset tudjunk letenni az asztalra. Számomra érdektelen, hogy az illető egy nemzetközileg is elismert „sztár”, vagy esetleg egy szárnyait bontogató lelkes amatőr (mindkét csoportból kerülnek ki ugyanis remek, és csapnivaló zenészek is). Ha megkeresnek egy együttműködés, vagy remix reményében, kizárólag az illető zenei tevékenysége az, ami meghatározó. Szerencsére, ahogy szép lassan halad előre a saját szekerem, úgy van lehetőségem egyre inkább tehetséges, ügyes emberekkel együtt dolgozni, így ezen a téren nem panaszkodhatok.
DZ: Milyen technika áll rendelkezésedre a stúdiódban? Melyik az a plugin/software/hardware, amitől semmiképp sem válnál meg?
E: Valószínűleg rémes egy közhely, de akkor is igaz: valójában nem az számít, hogy mid van, hanem hogy hogyan tudod használni. Sok kezdő producer beleesik abba a hibába, hogy azt hiszik, ha tengernyi pénzt költenek felszerelésre minden adott lesz a jó zenékhez, pedig ez közel sem elég. Félreértés ne essék, a zenélés alapvetően nem olcsó mulatság, de pusztán az anyagiak nem fogják meghozni a várt eredményeket. Jómagam egy egyénileg épített pc-vel dolgozok, illetve egy majd 20 éves lehallgató rendszerrel. Talán viccesen hangzik, de akkoriban még anyagból csinálták a műszaki cikkeket, illetve nem dúlt a házimozi őrület, így aztán olyan hangfalakat és erősítőket gyártottak, amelyek nem színezték szanaszét a rajtuk átmenő hangot, ellenben gyönyörűen, kristálytisztán szólnak. Vannak persze ma is ilyen eszközök, csak éppen árban akár 10-20-szoros nagyságrendi különbségek is lehetnek. Egyébiránt jelenleg csak szoftveres szintikkel dolgozom, de tervben van egy-két „vas” beszerzése is a nem túl távoli jövőben. Úgy érzem most már elég érett a tudásom ahhoz, hogy néhány komolyabb hangszer beszerzése ténylegesen a zenéim előnyére váljon és ne csak egy felesleges kiadást jelentsen. A lehető legkomolyabban üzenném ezúton is bárkinek, aki ezt az interjút olvassa és zenélésre adná a fejét: előbb tanuljatok meg jó zenét írni (akár) ingyenes szoftverekkel, mert amíg nem megy, nem fog segíteni semmiféle méregdrága felszerelés, sőt ami azt illeti, még ronthat is a helyzeten.
DZ: Az általunk meginterjúvolt embereknek mindig nekiszegezzük a következő kérdést: véleményed szerint melyik hangzás/stílus fog dominálni a zenei piacon illetve a klubokban 2011-ben?
E: Úgy gondolom, hogy az elektronikus zene elkommerszesedése, és a mainstream-be való beolvadása idén is folytatódik majd. A központi szerepet azt hiszem továbbra is a primitív, jellegtelen deep-tech house zenék játsszák majd, sajnos nem látok sok esélyt rá, hogy a közeljövőben ez változzon. A véleményem ebben a kérdésben az, hogy sikerült jó alaposan elcseszni az emberek ízlését, és a vicc az egészben, hogy ezzel a kijelentéssel sokszor olyanok értenek egyet, akik talán a leginkább felelősek a kialakult helyzetért. Aztán persze, hogy kinek mi a jó, az már eléggé szubjektív, az én szemszögemből sajnos az egész történet már elég régóta mélyponton van, de biztosan vannak, akiknek tetszik ez az irány.
DZ: A magyar producerek egyre több pozitív visszajelzést kapnak munkáikkal kapcsolatban külföldről. Szerinted lehetünk-e központjai bármilyen zenei kezdeményezésnek, amit mások később importálhatnának tőlünk?
E: Nos, nem szeretnék senkinek a lelkébe gázolni, de az az igazság, hogy nem különösebben foglalkoztat ez a kérdés. Számomra a zene, mint olyan mindig is az abszolút szabadságról, a kicsinyes korlátokon való túllépésről szólt, effektíve elmosva ezzel az országhatárokat. Nekem nem okoz nagyobb örömöt egy magyar producer vagy dj sikere, mint bárki másé. Ha meghallok egy kiemelkedő zenét, az utolsó kérdés ami foglalkoztat az, hogy melyik nemzet szülötte a szerzője. Természetesen sok tehetséges producer van Magyarországon, de az egészet elvből nem versenyként fogom fel, így annak sincs túl sok értelme, hogy az a hazai felhozatalt a külföldihez hasonlítsam. Nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak a többieknél, illetve itthon is rengeteg a túlsztárolt, álszenzációkkal a köztudatba pumpált egyén, akik alapvetően elveszik a lehetőséget mások, arra érdemesebbek elől. Sajnos ez általános jelenség, mindenhol így van, azonban mivel kicsi ország a miénk, és rengeteg a wannabe dj/producer így elég erősen érezhető/észlelhető a dolog.
DZ: Min dolgozol mostanság, és milyen megjelenésekre számíthatunk tőled a közeljövőben?
E: Az igazat megvallva: elégedetlen vagyok a tavalyi teljesítményemmel. Amilyen kevés megjelenésem volt akkor, olyan sokat szeretnék idén. Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy nem megy –e a mennyiség a minőség rovására, de szerencsére itt szó sincs erről. Az előző esztendőben sem az ihlet, sokkal inkább az idő hiánya az, ami rányomta a bélyegét a zenei munkásságomra. Ezért azt hiszem, idén megpróbálok jóval több időt szakítani a zenélésre, mert ötletem az van rengeteg, csak meg kellene valósítani őket. Több, különböző zenén is dolgozom most párhuzamosan, hogy némi konkrétummal is szolgáljak: egyfelől Aeron-nal dolgozunk egy közös EP-n a Proton Music számára, ami bár lassan halad, de egyszer majd csak elkészül, és azt hiszem, bizakodhatunk a sikerében tekintve, hogy eddig akárhányszor összeálltunk a Protonnal, az mindig jól sült el. Aztán van egy muzsika, amit még ugyan tavaly írtam, de most tavasszal, vagy a nyár elején fog egy neves külföldi lemezlovas mixalbumán megjelenni. Lesz belőle egy chill out változat, és nem sokkal később egy maxilemez is néhány remix kíséretében, de erről egyelőre többet nem árulhatok el Végül, de nem utolsó sorban, idén sokkal több saját szerzeményt szeretnék megjelentetni. Az utóbbi években könnyen kialakulhatott egyesekben az a kép, hogy én amolyan „remixer” vagyok, mert sajnos a múltban nehezen tudtam nemet mondani a remix felkéréseknek, azokból pedig nem volt hiány egy percig sem. Nemrég azonban elhatároztam, hogy mostantól ez másképp lesz, úgyhogy meghatározatlan ideig csak a különleges felkérésekre mondok igent, ehelyett a figyelmem és időm nagy részét a saját zenéimre szeretném fordítani, azt hiszem éppen ideje már.
Néhány Elfsong zene és remix memoriter gyanánt!
2011. február 14., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
(y) hajrá :)
VálaszTörléseddigi teljesítménye alapján 10-ből 9 zenéje 10/10
(a maradék 1 pedig 9/10)