2010. november 30., kedd

Lapozgató Vol. 6: Sven Väth

Igazi művész. Lemezlovas, műsorvezető, producer, és társtulajdonosa a frankfurti OMEN Club-nak. Az egykori német pop-csillagból világhírű "underground" táncguru vált. 16 évesen már Barry White-ot játszott édesapja közkedvelt disco-jában a hálás közönségnek. 15 évvel később még mindig ott állt a lemezjátszók mögött, mélyen megindító hatást gyakorolva az emberekre. Már nem követi az irányzatokat, hanem Ő vezeti be őket. 1982-ben a Dorian Gray-ben kezdett. Pár évvel később már széles körben ismert volt legendás közönségének köszönhetően. Barátaival közösen rakták le a német techno mozgalom alapköveit. 1998-ban nyitották meg az OMEN clubot, egy hatalmas parkolóház földszintjén. Akkora már kis német lemezcégek hadai ontották az új ütemet magukból. Így saját cége lett neki is: az EYE Q. Idővel az egyébként terebélyes kiadó is szűknek bizonyult számára, ezért megteremtette az újszülöttet: a Harthouse-t. Végre azzal az irányzattal foglalkozhatott, ami a legközelebb állt hozzá. Először csak saját szerzeményeit publikálta, ám varázsütésre demó kazetták sokasága érkezett hozzá tehetséges kis srácoktól, akik otthon kedvtelésből szerezték saját dalaikat. Így egyszerre számára még ismeretlen területen találta magát: producerré vált. "A Harthouse az elejétől több volt, mint egy új hang. Minden egyes szerzeménybe érzelmeket, látomásokat és filozófiát szőttünk bele. A táncos estéket mindig is tartalmasabbá tette egyszerű zenei eseményeknél: akár előtáncosokkal, akár tűznyelőkkel vagy éppen zsonglőrökkel." Ezeknek az estéknek másságot kell sugározniuk a hallgatóságnak. Meg kell érteniük, hogy az egész több annál, hogy lemezeket dobálok fel egymás után. Egy teljes történetet tárok eléjük, ami a végére lesz kerekké. S én ezt tolmácsolom a fiatalok felé a fizikai és szellemi mivoltjában. Az utazás is rengeteget jelent számomra. Új érzelmeket és inspirációkat merítek az emberekből, a még ismeretlen hangszerekből vagy egyszerűen az atmoszférából. Utazgatni Nepálban, kerékpáron, tevén vagy akár hajón olyan mint visszatérni az időben 200 évvel. Nagyon megnyugtató." Természetesen hívják a világban mindenfelé, így kevésbé vallásos helyekre is ellátogat: Miami, New York, Párizs vagy éppen Budapest. Ám a fellépések sosem váltak rutinszerűvé. Még mindig idegesen várakozik, ha új országot készül művészetével megismertetni, s ezáltal új embereket megnyerni mozgalmával. Ezért kész akár 12-15 órát is folyamatosan játszani, hogy valóban tudásának teljes palettáját tárhassa a hallgatók elé. Hosszú évek során kifejlesztette azt a készségét, hogy őszinte és valódi érzelmeket csalogasson elő a közönségből. "A régi iskola és tanítványa vagyok. Tudom mit jelent felépíteni egy estét. Olyan ez akár a festészet. Az én kezemben van az ecset, és én keverem a színeket is. Csodálatos érzés!" A lehető legteljesebb "színiskola" a célja. Irányzatokat vegyít Detroit -ból, Angliából, Hollandiából. "Az átlagember a német party-kon 21 év. Ez igen alacsony. A londoni közönség sokkal vegyesebb, 25-től akár 50 évesig. Ez is azt bizonyítja, hogy igen is tudunk életcélt találni a muzsika és a barátságos emberek segítségével, s valóban lehet az egész több, puszta esti időtöltésnél." 31 évesen már csaknem a német zenei élet nagyapjának számít. "Megszállott vagyok. Ez az életem. Sosem fogom abbahagyni, s 60 évesen is itt fogok állni, s innen fogok örökre eltávozni. Ezt garantálom!"

NEXUS 1996. 07. 05 PECSA-Mody Club

Forrás: Free Magazin, 1996 február

AZ EDM fehér foltja a fekete kontinens, Afrika

A közelmúltban egyik progressive mixével Sys adta a mostani cikkhez az ihletet. Abban az egyvelegben ott figyelt két írtózatosan eltalált Culoe De Song szám is. A Dél-Afrikai Köztársaságból származó fiatalember (a képen) ma az afrikai elektronikus tánczene legelismertebb neve. Egyáltalán van-e konkurenciája? Ezt szeretném áttekinteni a következő írásban.
Ugyebár ódákat zengünk arról, hogy az internet elterjedésével az EDM is elveszítette UK-központúságát, azaz az anno zenei perifériának tartott országokból is szépszámban érkeznek korszak -és stílusalkotó dolgok. Egy kontinens azonban mintha kimaradt volna az elektronikus forradalomból és ez Afrika (na meg az Anktartisz - a szerk). Sajnos nem sok infóm van arról, hogy milyen a partiélet a fekete kontinensen, de egy biztos Egyiptom és Dél-Afrika Köztársaságot kivéve nincs számottevő felvevőpiac erre a típusú zenére. Azt azért hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem a zenei igénytelenségből ered, hanem mert az itt élők legalább 80 százalékának minden nap harc az életben maradásért. Az infrastruktúra is hagy némi kívánivalót maga után, szóval sok helyen még az aszfaltos út is luxusnak számít, nemhogy a mobilinternet. Az egyetlen zenével is társítható dolog, ami bármiféle technikai kütyü nélkül is élvezhető az a törzsi kultúra. Ebből pedig akad bőven, hiszen a kontinensen több száz törzs él a mai napig és örzi történelmét zenébe ágyazva. Azon előadók, akik Afrikából indultak és világhírnévre tettek szert is ezt a törzsi, rituális, ősi erővel felvértezett vonalat építették zenéikbe.

Négy előadó neve jutott eszembe, akik bár nem elektronikus vonalon, de megalapozták az afrikai zene hírnevét. Mindenképp elsőnek említeném meg a guineai születésű Mory Kanté-t, aki a 'Yeke yeke'-vel az első afrikai szuperslágert adta a világnak. Az 1988-as original mix mellett a klubokban leginkább a szám Hardfloor verziója ütött 1995-ből. Ez az a zene, ami a mai napig, ha előkerül classics bulikon a közönség megőrül rá, illetve a felújított verziókban (szinte minden évben jön ki újabb átirata) újra meg újra hódító útjára indul. Mory-t nevezhetnék egyszámos előadónak, azonban ez balgaság lenne, hiszen igazán terebélyes életmű van a háta mögött. Arról már nem tehet, hogy a világ ezen felén csak a 'Yeke yeke'-t kajálta a nép.

Kortársa a Maliból származó Salif Keita (született 1949-ben) is nemzetközileg jegyzett afro-pop énekes (ne ijjedjetek meg a kép láttán, albinó a szentem), akit Afrika arany torkaként becéznek, nem oktalanul. Tőle is ha másra nem is, de egy számra mindenki emlékszik, ez pedig a 'Madan', ami 2003-ban Exotic Disco Mix-ben tartolt a nagyobb klubokban. Az egyedi ízzel bíró vokálhoz kellemesen lüktető funky-s hátteret álmodott meg a verziót készítő francia house tálentum Martin Solveig. Nem ez volt azonban Salif egyetlen találkozása az elektronikus tánczenével, ugyanis a 'Moffou' című számára is készültek kimondottan táncikáltatós átiratok (ebből is volt Exotic Disco Mix). Azért egy jó ideje már azon mosolygok, hogy mi lenne, ha mondjuk Salif Keita számokat lehetne karaokee bulikon előadni. Na abból lenne ám a bábeli zűrzavar!

Bár Londonban született (1962-ben), de nigériai gyökerekkel rendelkezik Olufela Olufemi Anikulapo Kuti aka Femi Kuti, szaxofonvirtuóz. Az ő munkásságán már jobban érződik a világiasabb háttér, a metropoliszok örökös nyugtalansága. Femi tudatosan remixeltette zenéit ismert dj-kkel, producerekkel, hogy az a klubokon keresztül eljusson olyanokhoz is, akik alapjában nem tartoznak a rajongói közé. Azért nem árult zsákbamacskát, hiszen a Barclay-nál és a Talkin Loud-nál is jelent meg lemeze. Jómagam két meghatározó momentumot tudok tőle megemlíteni, az egyik a 'Beng Beng Beng' című száma, amiből egy bődületesen latinos csipőrázós Boris D'Lugosch átirat készült. A másik must have korong tőle a 'Shoki Remixed', ahol olyan nevek jammelnek vele közösen, mint Ashley Beedle, Nuyorican Soul, Mateo & Matos és Kerri Chandler.

Az említett emberek közül a legnagyobb sikert és legtöbb eladott lemezt kétségtelenül a nigériai születésű Alban Nwapa aka Dr. Alban tudhatja a magáénak, aki később mint fogorvos és zenész Svédországban csinált karriert. Afrikai gyökereit ő sem tudta és nem is akarta meghazudtolni, első LP-jét stílszerűen 1990-ben 'Hello Africa' címmel jelentette meg, emellett 1996-ban kihozott 'Born in Africa'-ban is a fekete kontinensre referált. Alban az euro disco korszak egyik kulcsfigurája volt, s olyan darabokat köszönhetünk neki, mint a 'Look who's talking', a 'Sing Hallelujah', az 'It's my life'. Ha Afrikának kellene reklámarcot választani, én ő rá tenném a voksom, hiszen bár ultrakommerszek a zenéi, viszont mint elfogadott előadó tudna hírverést csinálni afrikai zenésztársainak.

Culoe De Song a jelen és jövő nagy reménysége
Visszatérve a jelenhez Culolethu Zulu aka Culoe De Song viheti tovább az afrikai zenei hagyományokat. 2007-ben mint üstökös tűnt fel '100 Zulu Warriors' című számával, majd később olyan neveknek készített remixeket, mint Rocco, Manoo, Black Coffe. 2009-ben a német Innervisions label csapatát erősíti, ahol többek között Ame, Dixon és Henrik Schwarz is tevékenykedik. Kétségtelenül fordulópont volt a karrierjében, hogy részt vehetett a Red Bull Music Academy rendezvényen Barcelonában, s elkápráztathatta a Club Macarena és a Fellini közönségét egyedi hangzásával. Zenéje szűk keresztmetszetét adja az afrikai kontinens vibráló, sokszínű életének, úgy szenvedéseinek, mint örömeinek egyaránt. Mindezt kivétel nélkül mély atmoszférájú, lassú house alapokra heggeszti tribal elemekkel fűszerezve. Egy szónak is száz a vége, remélem Afrikában is egyre több dj-nek, producernek lesz lehetősége kitörni a szűk keretek közül és megmutatni a világnak, hogy náluk is értik, szeretik a zenét.

Afrikai EDM-fellegvárak és egyéb érdekességek
Afrika egyik turistaközpontja Egyiptom, ahol rendkívül nagy népszerűségnek örvend a trance stílus, ami nagyban köszönhető az Aly & Fila duónak. A srácok kiadója a 'Future Sound Of Egypt' több helybéli producert is alkalmaz, mint például Mohamed Ragab-ot, Philippe El Sisi-t és Brave-et. Csak említés szintjén egy afrikai metropolisz nevéről két nagysikerű sorozat aktuális darabját is elkeresztelték. Így ott van a Global Underground Cape Town mixe (GU016), amit Dave Seaman követett el, illetve trance stílusban nem szabad elfelejteni Richard Rurand 'In Search Of Sunrise 8 - Cape Town'-ját is.
A franciák igencsak szívükön viselték az afrikai zene sorsát, legalább is ezt sejteti a tucatnyi gall producer (Bob Sinclar, David Guetta, Joachim Garraud, Dj Gregory, Martin Solveig, Yves Lerock, Darryl D'Bonneau) által létrehozott formáció, az 'Africanism'. Ismertebb zenéik: 'Bisou Sucré', 'Tourment D'amour', 'Viel ou la', 'Summer moon'.

2010. november 29., hétfő

Transfrequency 003 with Arko Madley

A technika ördöge majdnem megtréfált bennünket, de hála a kitartó próbálkozásoknak a 'Transfrequency 003' egy órás késéssel, de felkerült a rádió szerverére és live-ban hallgatható volt. A mostani epizód is a trance fénykorából merít, s hoz el számunkra ismert és kevésbé ismert számokat egyaránt. A felvezetés már-már álomszerű, majd 2-es és 8-as track között egy masszív parti blokk érkezik, melyben Cosmic Gate, Gouryella, Above & Beyond, Sundawner, Rank 1 is képviselteti magát. A végén két Ron Van Den Beuken darab gondoskodik a totális eufóriáról. Jó hallgatást a mixhez!


Transfrequency 003 with Arko Madley

Label: Deep Zone
Katalógus szám:
Megjelent: 2010. október 28.
Stílus: Trance
Dj mix: Arko Madley


Tracklist:
1. John Askew - Blue [Discover Records]
2. Cosmic Gate ft. Jan Johnston - Raging (Fluchtricht Vocal Mix) [Capitol]
3. Wellenrausch - On The Run (De Donatis Remix) [N/A]
4. Gouryella - Ligaya (Hiver & Hammer Remix) [Tsunami]
5. Above & Beyond ft. Zoë - Good For Me (Above & Beyond Club Mix) [Anjunabeats]
6. DJ Greenhead - Crystal (Original Non Vocal Mix) [Drizzly]
7. Sundawner - Krystal Dreams (Cosmicman Remix) [Monster Tunes]
8. Rank 1 - Awakening (Original Mix) [ID&T]
9. Ron Van Den Beuken - Alcatrazz [Liquid Recordings]
10. The Mystery - Mystery [RR Records]

2010. november 28., vasárnap

Cj Peeton pres Range Of Emotions 003

Az elmúlt egy hónap igencsak zsúfolt volt Cj Peeton számára. Hogy mit is ügyködött a studióban azt a 'Range Of Emotions' harmadik epizódjában fülelhetjük meg. Többek között remixelte például Flashtech-el közös számunkat az 'I don't know'-t, Paul Vinisky 'Unlucky Line'-ját, Dj Hocus 'Without Consciousness'-ét, bootleg verziót készített egy Yazoo és Nirvana klasszikushoz, valamint premier gyanánt megismerhetünk pár muzsikát a hamarosan megjelenő 'Range Of Emotions Part 2' LP-ről. Egyébként Ottó ezzel a mixszel ünnepelte másik 'The Way To The Trance Music' podcast-jának ötvenedik részét. Jó hallgatást hozzá!


Cj Peeton presents Range Of Emotions Episode 003

Label: Deep Zone
Katalógus szám: ROE 003
Megjelent: 2010. november 28.
Stílus: Trance, house
Dj mix: Cj Peeton

Tracklist:
1. Greyloop & Flashtech - I don't know (Cj Peeton remix)
2. Trances Traxx - Solar Impulse (Cj Peeton remix)
3. Addliss - Night Trip (Cj Peeton remix)
4. Paul Vinisky - Unlucky Line (Cj Peeton remix)
5. Dj Hocus - Without Consciousness (Cj Peeton remix)
6. Nirvana - Smells like teen spirit (Cj Peeton bootleg)
7. Yazoo - Don't go (Cj Peeton bootleg)
8. Cj Peeton ft DaBadboys - Valentine's day
9. Double Resistance - Ice Heart (Cj Peeton remix)
10. Cj Peeton - Parting ways
11. Cj Peeton - Distorted vision
12. Double Resistance - Night Angels (Cj Peeton remix)


2010. november 27., szombat

Schiller zsenialitása újra megmutatkozik

Elképesztő pali ez a Christopher Von Deylen. Alig pár hónappal ezelőtt jelent meg 'Sehnsucht' című albuma, máris egy újabb szerzői koronggal lepte meg a nagyérdeműt. Azaz pontosabban egy 2 DVD-t és egy bónusz cd-t tartalmazó csomaggal rukkolt elő, melyben csupa jóságot találni, többek között 9 vadonatúj Schiller számot tartalmazó LP-t.
A nyitó 'Lichtblick' olyan mintha egy tükrön játszadozna a fény, majd jön a megszokott Schiller-féle lebegős atmoszféra egy csodaszép melódiával. A meglepi 2:46-nál jön, ugyanis a chill out szerzeményből egyből egy 4/4-es darab formálódik, ami aztán visszatér a nyugalmas kiinduló hangképhez. A 'Ghost' egy szuggesztív groove-val nyit, majd Kate Havnevik hangjával felvértezve igazi filmzenei élményt nyújt meseszép, de helyenként rideg dallamokkal. A 'Zeitschleife' egy instumentális szállás, amolyan Jean Michel Jarre sound modernebb köntösben. A 'Daylight'-ban tökéletesen keverednek a chill és a tribal/percussion elemek Mia Bergstroem egyedi hangjával. A 'Heimathafen' bennem Vangelis klasszikusát az 'Antarctica'-t idézi fel, nem véletlen hiszen ez a darab is olyan, mintha a jégtáblák vidékén járnák. Az 'Innocent lies' gitár és zongorafutammal valamint Anggun énekével felvértezve érkezik. A törtütemek és a beúszó harapós groove adják a pulzálást a szívbemarkoló dallamvilághoz. A 'Le Vide' is egy intrumentális utazás egy elképzelt világban, ahol Chris és kedvenc szintijei az urak. Úgy néz ki Mr. Schiller a bevált hangokhoz ragaszkodik: a 'Sunday'-ben Despina Vandi csavarja ujjai köré a hallgatót (korábban a 'Destiny'-ben is megcsodálhattuk aranytorkát). A dobszerkó kicsit olyan, mint a 'Try'-ban volt, de a tartalom sokkal szállósabb és művészibb. Nekem ez a zene tetszik legjobban az albumról. A záró tétel nem más, mint a 'Lichtblick' reprise verzióban, ahol egy zongora és atmosphere synth társulnak és hozzák a nyitó szám fő témáját.
Összességében én nem értékelném ezt a lemezt külön albumként, hiszen egy speciális pakk egy kiegészítője csupán. Másrészt az anyagon is érződik - főleg a sok instrumentális darab miatt -, hogy ezzel nem újat, hanem csak valami pluszt, valami exkluzívat akartak adni (a DVD-ken ugyebár ismert Schiller számok koncertváltozatai hallhatóak) a rajongóknak, és nem feltétlen a világmegváltás volt a cél. Christopher továbbra is szenzációsan alkalmazza a rá jellemző stílusjegyeket, lehetetlenség nem beleszeretni elsőre az albumba. Tőlem 10/10-et kap, mert a profizmus és a határok nélküli muzikalitás árad minden egyes taktusból.

Schiller - Lichtblick

Label: Island (Universal)
Katalógus szám: 06025 2752108 4
Ország: Németország

Megjelent: 2010. november

Stílus: downtempo, lo-fi

Producer: Christopher Von Deylen


Tracklist:
1. Lichtblick (6:03)
2. Ghost (Mit Kate Havnevik) (5:25)
3. Zeitschleife (4:03)
4. Daylight (Mit Mia Bergstroem) (5:45)
5. Heimathafen (3:31)
6. Innocent Lies (Mit Anggun) (4:39)
7. Le Vide (6:14)
8. Sunday (Mit Despina Vandi) (4:01)
9. Lichtblick Reprise (4:34)

John Digweed és a lélekteli zene (2008 október 16.)

Pár nap van már csak hátra az angol house-legenda John Digweed budapesti fellépéséig, mely a tizedik évfordulóját ünneplő Bedrock turné állomása is egyben. Az október 22.-i buli elött most egy friss, ropogós interjúból tudhattok meg újabb érdekességeket kedvencetekről.

flyerz: Gratulálunk a tízéves évfordulóhoz! Gondoltad valaha is, hogy ilyen nagy időt megél a Bedrock?
Digweed: ha élvezed, amit csinálsz, akkor nem tűnik fel az idő múlása.

flyerz: A Bedrock 10 eltér a szokásos "Greatest Hits" albumoktól. Mesélj egy kicsit a koncepcióról!
Digweed: Valójában az összes track a kiadóé, bakeliten és digitálisan is elérhető zenékről van szó, tehát nem nagyon lett volna értelme csupán egy album kedvéért összemixelni őket. Az emberek ma ennél többet várnak. A kedvenceimből akartam válogatni, remixelni őket, és kiadni egy dupla CD-n. Aztán végül úgy döntöttem, lesz két mix és bónusz CD olyan művészek vadiúj zenéivel, mint Funk D'Void, Pindrop, Bradler vagy Nick Muir. Az egész album jobbára a katalógus remixeit vagy eredeti felvételeit tartalmazza, igazi gyűjtőknek való darab.

flyerz: Hogyan találod meg a remixet készítő producereket?
Digweed: Olyan művészeket kerestem, akik igazán nagy hatással voltak munkáikkal az évek során. Emelett fontosnak tartottam a még ismeretlen, új tehetségek közreműködését.

flyerz: Melyek az album legkiugróbb alkotásai?
Digweed: Imádom Jamie Stevens "Warung Beach" -remixét, és Tom Middleton "Forge"-átiratát, de hogy őszinte legyek, az összes többit is nagyon szeretem.

flyerz: A tízéves évforduló hivatalos buliját nem a Heavenben, hanem a Matterben tartottad most október 10.-én. Miért?
Digweed: A Heaven egy varázslatos klub, ahol a Bedrock rajongókkal csodálatos éjszakáink voltak. Egyszerűen úgy éreztük, hogy a tizedik évfordulóra valami egészen mást kellene összehozni, és a Mattert a Farbicos brigád üzemelteti, tehát biztosra vehettük, hogy a hang, a fény, az egész produkció nagyon-nagyon különleges lesz. Elképesztő partihelyszín, az emberek odavannak érte! Rendkívül izgalmas volt ott tartani ezt a bulit!

flyerz: Mennyire masszív a Bedrock 10-hez kapcsolódó turné?
Melyik állomást várod a legjobban?
Digweed: Elég erős turnéról beszélhetünk, sok jó helyszínnel.
Mindegyik fellépést nagyon várom, de Japánt különösen.

flyerz: Mi hoz lázba a fellépéseken?
Digweed: A lélekteli zene!

flyerz: Visszatekintve hogyan értékeled a zeneipar elmúlt tíz évének történéseit?
Digweed: A legszomorúbb a bakelitek és alemezboltok eltűnése. Tudom, hogy haladni kell a korral és a technológiával, de vinylkiadványokkal dolgozni sokkal nagyobb megelégedés egy producer számára, mint amit az mp3 nyújthat. Másrészről viszont nagyszerű, hogy lehetőséged van elérni rengeteg zenét, miközben úton vagy.

flyerz: Végül, de nem utolsósorban: Melyek voltak számodra a legkiemelkedőbb momentumok ebben a tíz évben?
Digweed: A Twilo-bulik New Yorkban, a Big Beach Fatboy Slimmel 2002-ben, hogy a DJ MAG Top 100 listáján első voltam. De mindenek felett a rajongóim folyamatos támogatása az, amit a leginkább kimelnék. Köszönöm nekik!

Forrás: IMD - London

2010. november 26., péntek

Lyrics Of The Moment Vol. 7: Yoav - Beautiful Lie



Yesterday, today, tomorrow
Fade away like frozen photographs.
Remember, forget
The stakes, the ways you take,
The ways you make the moments pass.
For every regret,
I tell a beautiful lie.
And I would die if you find out.
I tell a beautiful lie every time that I
did not open up my mouth.
All the same, it’s a game,
it’s a play, it’s a war,
it’s a shame that we’re always fighting for.
I don’t mean to cast no blame,
I don’t intend to pretend, I could, never loved you more.
But in the blink of an eye, everything you ever knew can change
And it’s a beautiful lie if you think everything will always stay the same.

Babe.
My babe.
You got a secret – it’s starting to show.
My babe.
Sweet babe.
How long can you keep it?
How far would you go?
You tell a beautiful lie.
You tell a beautiful lie.
And it’s going to, it’s going to drive you crazy.

Babe
My babe.
It’s starting to show.
My babe.
Sweet babe.
How far would you go, go, go to tell a beautiful lie?
Yesterday, today, tomorrow
Fade away like frozen photographs
Remember, forget
Forever.
Lie.

Beautiful lie.

Megvan a Forsaken astronaut megjelenési dátuma!

A Jézuska hozza a 'cserbenhagyott űrhajóst'. Akkor dekódolom az üzenetet: legalább fél éves várakozás után december 28-án végre megjelenik MiraculuM 'The Forsaken Astronut' EP-je. Azt már korábban is tudtuk, hogy napjaink egyik legnívósabb prog/psy kiadója a Spherax vetett szemet Gyuri csodaszép szerzeményére, s csapott az original mix mellé még két igazán figyelemre méltó átiratot. Az egyiket az orosz Stimpack azaz Danil Shilovsky jegyzi, aki a Mango Alley Records-nál már több megjelenést is a háta mögött tudhat. Danil verziója egy igazi hibrid csoda, ami a house és psygressive határán egyensúlyoz. A másik remixer (a szintén orosz) Acosta Wink inkább a zúzósabb oldalról közelítette meg az eredeti anyagot, ám a szigorú ritmusok mellett a kiállásban szerencsére szépen szabadjára engedi a dallamokat. Az 'Original mix' számomra a csúcs, anno a Float Away-ben is pörgettem. Végig súlytalan állapotban lebegünk, s a szomorkás dallamok hallatán elképzeljük mit is érezhet egy világűrben egyedül hagyott űrhajósnak lenni.

MiraculuM - The Forsaken Astronaut

Várható megjelenés: 2010. december 28.
Label: Spherax

Tracklist:
1. Original mix
2. Stimpack remix
3. Acosta Wink remix

2010. november 25., csütörtök

Sterbinszky két zenei énje egy szerzői albumon

Ismét időutazásra hívok mindenkit. Ezúttal csak tíz évvel pörgetjük vissza az idő kerekét, hogy elemezgessük egy picit Sterbinszky Karesz első szerzői albumát a 'Discography'-t. 1998 és 1999 között négy nagy sikerű Dj mixe is megjelent: így előbb a 'Hits From Club E-Play' majd az 'Egy nyár a Flörtben' a sort a 'Trance/House Sound of Dance Tuning Disco' zárta, melyek meghozták számára a rég várt országos sikert. A mixlemez dömping után a közönség még többet várt tőle, ezért vágott bele egy saját LP írásába barátainak (Náksi Attila, Brunner Zsolt, Császár Előd és Váradi Balázs) segítségével. A 'Missed' egy jó kis funky house darab, ami azonban nincs túlbonyolítva. A címadó 'Discography' a lemez legnépszerűbb dala lett, nem hiába, hiszen ügyesen adaptálja Amanda Lear 'Queen of China Town'-jának fontosabb elemeit. A funky house-os megoldást határainkon túl is elismerték, még a francia Antoine Clamaran is bőszen pörgette szettjeiben. A 'Dj Play the music' csupa ismerős sample-t használ. A 'Scorpion' egy pumpin house szerzemény, funky elemekkel, kevéske mondanivalóval. A 'Let's do it' is funky gyökerekből táplálkozik, s már jóval pezsgőbb hatást kelt, mint a 'Scorpion', de valahogy egy kis vokál hiányzik nekem belőle. A 'Funk Express' se a bonyolultságával hódít: gyakorlatilag egy jól eltalált groove és egy filterezgetett sample adja a savát, borsát. Az 'Ugly dog' igencsak érdekes: a kutyaugatás zenébe építése nagy húzás volt, ennél többről sajnos nem is szól a történet. Ezen a ponton érkezik végre a felmentő sereg Vangelis '1492'-jének trance adaptációjával, amolyan Ferry Corsten módra (a C-mix nem hiába került oda a cím mögé). A vokál nagyon szép, igazság szerint nekem túl sok a hasonló faktor, de a zenének van egy köztes része, amikor teljesen más irányba indul dallamilag, előnyére, majd visszatér eredeti "medrébe" (a számhoz készült Náksi vs Brunner remix viszi nálam a prímet). Az 'Avalon'-ban Shane 54 kelt Sterby segítségére, s ez bizony egy gyümölcsöző együttműködést eredményezett. A hangszerelésen is érződik, hogy Előd igencsak az Armin féle sound-ot részesítette előnyben. A kiállásban egy szép kórusrészt követően alaposan elkap bennünket a dallam. Ez igen, ezt már szeretjük. Az 'Immortal sense'-ben Tranzident zeneisége kapott teret. Bár ez a szerzemény hazai szinten is eléggé alulbecsült, mindenképp ki kell emelnem, nekem ez a szám a kedvencem a lemezről, mivel zseniálisan elegyíti a vokált az elszállós trance elemekkel. A 'Take me away' Armin 'Communication'-je egy kicsit átvariálva, melyben Előd vokálozik. Amúgy hiába a kísérteties hasonlóság én szeretem ezt a számot is, hiszen van neki egy különleges atmoszférája. A záró 'Vicious circle' nekem Dj Georgio 'Manjaro Apperception'-ét juttatja eszembe, amit Karesz a Dance Tuning-os dupla trance lemezére anno fel is tett. Se több, se kevesebb, mint egy levezető szám. Összességében mai szemmel nézve vannak laposabb részek a lemezen, de nem vitatom el azt a tényt, hogy a top dj-k lemezkiadási kedvének adott egy kis lendületet. A house blokk annyira nem a szívem csücske, de a trance rész rendben van. Pontozással utóbbi győzne: a trance szekció 8/10-et, a house 6/10-et kap tőlem, ami szumma szummárum: 7/10. Sterbinszky - Discography Label: EMI Music Katalógus szám: 7243 5 30169 2 0 Ország: Magyarország Megjelent: 2000 Stílus: House, trance Producer: Sterbinszky Károly, Váradi Balázs, Náksi vs Brunner, Shane 54 Tracklist: 1. Missed! (6:50) 2. Discography (6:16) 3. DJ! Play The Music (6:15) 4. Scorpion (5:43) 5. Lets Do It! (6:17) 6. Funk Express (6:13) 7. Ugly Dog! (4:41) 8. 1492 / Fly Away With Me (8:13) 9. Avalon (6:39) 10. Immortal Sense (7:25) 11. Take Me Away (8:47) 12. Vicious Circle (5:52)

2010. november 24., szerda

Timewave, a naprendszer muzsikusa

A Mistique Music elég erős évet tudhat maga mögött, hiszen nem volt olyan hónap, hogy három-négy EP-vel, illetve egy szerzői albummal örvendeztesse meg a progressive zenék szerelmeseit. Ezúttal a finn Antti Ervasti azaz Timewave kapta meg élete lehetőségét, hiszen első LP-jét a 'Solar system'-et Michael & Levan kiadója vette a szárnyai alá. Szó mi szó Timewave sem az a magamutogató ember, hiszen myspace profilján alig találni releváns infót róla. Persze az avatott zenegyűjtök tudják, hogy Antti az idén már okozott pár meglepetést produkciójival és remixeivel, így a 'Solar system'-et kézbe véve már előre körvonalazódott a hanganyag milyensége.
Az első zenével a 'Re-Entry'-vel egyből felfedezésre indulunk. A tudományos dokumentumfilm rendezőknek már itt hevesebben doboghat a szíve, hiszen egy olyan hangképet kapunk, amit egyszerűen csak a galaxis végtelenségével tudunk társítani. A monotonul hömpölygő string szőnyeg uralmát emberi beszédfoszlányok teszik még misztikusabbá, s mielőtt már bedőlnénk, érkezik a break alap, ami elemi lökést ad az egész struktúrának. Csodadarab. Az 'Outer rim' mélyről indít egy string hang bukkan fel, majd tűnik el. Aztán szépen elkezdünk építkezni, de még hogy. Egyik ámulatból a másikba esünk. Egy zongoradallam adja a lelkét a dallamszekciónak, a legfontosabb mozaikdarab ez a kirakósdiban, ahol minden tökéletesen passzol egymáshoz. A 'Chance of life' már 4/4-es alapokon nyugszik, maximálisan hozza a Mistique-es hangzást. Ami külön öröm, hogy nem kell elunni magunkat a felvezetésen, hamar a lényegre térünk. A kiállásban azért némi break is belefér, a melódiát felkarolva. A 'Void' intro mixben 3 percig húz minket, majd nekilódulunk a bolygóközi razziának. Bajban vagyok, mert nem tudom szavakkal leírni azt, amit hallgatás közben érzek. Eszméletlen. A 'Beyond the horizon' is egy tökéletes prog break eresztés, ami az eddigiekhez képest lendületesebb. A haladóbb szellemiségű lemezlovasok, akár be is tudják vetni a szettjeikben, mivel van fel és levezetése a számnak, szóval a melódiákkal tűzdelt törtütemek elkötelezett hívei készüljetek, ezt főidőben kapjátok majd a bulin! A 'Desolate world' már-már trance-s erényekkel bír, a dallam felemelő, ha becsukom a szemem elképzelem, hogy egy emberként hogy emelné erre mindenki fel a kezét egy partin. Az 'Exodus' kvázi ugyanezt a formát hozza, a 'Searching for the lost' újra visszavesz a tempóból. Egy komótosabb prog darab bontakozik itt ki, ahol egy űrbéli dallamfoszlány a húzó tényező. A 'United'-el break ütemeken száguldunk, mesés melódia kíséretében. A záró 'To infinity' legalább annyira mély, mint a Deep In Calm darabok. Tényleg csak szuperlatívuszokban tudok erről a számról is nyilatkozni.
Összességében egy iszonyatosan eltalált lemezzel van dolgunk. Méghogy a finnek csak a trance uplifting válfajához értenek? Pár hónapja Miika Kuisma okozott nekünk kellemes pillanatokat albumával, most pedig Timewave tett le az asztalra egy olyan LP-t, ami simán versenyben lesz a blog szerkesztőségében az év lemeze díjért. Összetett, szépen kidolgozott hangzás, a progressive house és prog break stílusok minden szerethető stílusjegyével felvértezve. 9,5/10 kap tőlem, ez már majdnem tökéletes!

Timewave - Solar system

Label: Mistique Music
Katalógus szám: MIST109
Ország: Grúzia
Megjelent: 2010. november
Stílus: Progressive house, break, psy
Producer: Antti Ervasti

Tracklist:
1. Re-Etry (8:39)
2. Outer rim (9:04)
3. Chance of life (9:06)
4. Void (Intro mix) (9:22)
5. Beyond the horizon (8:26)
6. Desolate world (9:12)
7. Exodus (9:31)
8. Searching for the lost (7:56)
9. United (8:30)
10. To infinity (10:25)

Belehallgatás az albumba

2010. november 23., kedd

Flashtech: "Egyre több neves kiadóval kerülök kapcsolatba"

Arko és jómagam Flashtech-et az idei év egyik legszorgalmasabb és legügyesebb hazai bedroom producerének tartjuk. Jó néhány kellemes saját zene, remix valamint mash up fűződik a nevéhez. Csendben teszi a dolgát, miközben a diszkográfiája tekintélyessé gyarapodik. Nem mellesleg számait olyan kiadók katalógusában találhatjuk meg, mint a SkyZoo Records, a Digital Senation UK, a Dangerbox, az Arrival, vagy éppen a híres-hírhedt Proton. A blog hasábjain már többször is beszámoltunk részsikereiről, ám így az esztendő vége felé közeledve úgy éreztük érdemes lenne egy interjúban összefoglalni a vele kapcsolatos történéseket.

— Emlékszem először a Tranceparadise fórumán beszélgettünk egymással, de neked akkor már futott a műsorod Adrenaline néven a Rádio Nexten. Mikor fedezted fel magadnak a trance-t, mint műfajt, s mikor döntöttél úgy te is ilyen zenék írására adod a fejed? Mennyiben változott a hangzásod az idő múlásával?
— Hát ez nem egy-kettőre ment, annál érdekesebb a történet. Kb 10 éves koromban még rapet hallgattam és egy ismerősöm révén ismertem meg a Scooter-t (akiket ma is szeretek), munkáik egyre jobban kezdtek megtetszeni. Már ebben az időben is ismertem trance zenéket, de még annyira nem érdekelt, hogy a műfajokat a nevük szerint elkülönítsem. A Scooter után jött a Handzup! divat, ezt nagyon szerettem, közben szereztem rengeteg zenét, köztük egyre több trancet. Amikor nekünk is bekötötték az internetet már magam is hozzájuthattam zenékhez mixekhez és ezek többsége bizony már trance volt és úgy alakult, hogy ennél a műfajnál állapodtam meg. Zenéket már 12-13 éves koromban szerkesztgettem, de még akkor nem igazán jött össze, nem voltam elég értett és tapasztalt hozzá, illetve akkor még teljesen más volt a zenei világ is, nem volt ilyen könnyű zenéket kiadatni. Nem is olyan rég kb egy éve kezdett bennem kialakulni a gondolat, hogy nekem is lehetne kiadott zeném. Ekkor még viszonylag kezdetleges programokkal dolgoztam, amiket csak felületesen ismertem, aztán megismertem az FL Studiót. Fél év múlva jött a Waterfall Landscape/Conceptions amire nagyon büszke voltam, és innentől nem volt megállás.

— Az osztálytársaid és szűkebb környezeted, hogyan áll a zenei megszállottságodhoz? Hívnak buliba dj-zni, meghallgatják a zenéid, mixeid, örülnek a sikereidnek, támogatnak, vagy inkább elvannak a saját zenei világukban? Az iskola mellett mennyi időd jut zeneírásra?
— Hát sajnos a trance népszerűtlensége miatt a legtöbb embert nem érdeklik a munkáim, nem igazán ismernek el, fellépni sem hívnak, bár a szűk baráti körömnek tetszenek a zenéim és valamilyen módon véleményt formálnak róluk, szóval azért van, aki támogat. Az iskola eléggé korlátozza a szabadidőmet, de naponta fél-egy órát tudok foglalkozni a zenéimmel, hétvégén többet.

— Milyen szoftvereket használsz? Avass be a kulisszatitkokba bennünket: hogyan készül egy Flashtech nóta illetve remix?
— FL Studiót használok, illetve vágáshoz és néha mastereléshez MAGIX Music Makert. Egy track úgy készül, hogy először is kitalálom a fő dallamot, és gyakran már a fejemben megszületik az egész zene. Meghatározom a stílust, a bpm számot, majd ennek megfelelően választok dobokat, hangokat packokból. A VST-k közül a Toxic Biohazard-ot használom a legtöbbet, mivel oszcillátor alapú és én úgy tudom variálni effektekkel, ahogyan csak akarom. Ha kész a track felépítése, akkor utána szoktam az FX-eket belerakni, ezzel fűszerezve az egészet, majd a masterelés (sok producer rémálma), ami általában PSP Xenonnal vagy Izotope Ozone-nal történik. Ha ez is kész, akkor kirenderelem wav-ba és mp3-ba és küldhetem a kiadónak.

— Fiatal korod ellenére kellő kíváncsisággal és tisztelettel "nyúltál hozzá" néhány trance klasszikushoz és csináltál belőlük saját verziód. Tervezed-e a megkezdett sort tovább folytatni? Melyik darab lesz a következő, amit a jelenkor hangzásra formálsz?
— Igen, mivel az ilyen régi zenék a gyerekkori emlékeimet idézik fel, akkor is ha a zenét nem ismerem, de megvan benne a korra jellemző hangzás. Eddig ugye az Ayla-ából és a Children-ből csináltam remixet, tervezek még párat ha az időm engedi (pl.: Atlantis Ita - See You in the Next Life-ból).

— Az elmúlt időszak eléggé zsúfolt volt a számodra. Milyen megjelenések várhatóak tőled?
— Valóban zsúfolt volt, egyre több és nevesebb kiadóval kerülök kapcsolatba és egyre több producerrel dolgozok együtt, mint például: Roby K, Lance Mathard, Genuine Mien, Yura, Pillow vagy Craving. A következő megjelenések várhatóak tőlem a közeljövőben: Lightwave [Round Triangle (Proton)], Impulse [405 Recordings], Waterfall Landscape (Sygnus) [SkyZoo Records - Remixverseny!], 123 (Roby K-val közösen) [Dangerbox Recordings], I Don't Know (Greyloop-al), Granulated [Digital Sensation UK], valamint két szám az Arrival-nál, illetve másik kettő a Factual Records-nál. Remixek terén, ami várható: Lance Mathard - Kaibara (Flashtech's Full Attack Mix) [SkyZoo Records], Tom Fall - Turning Point (Flashtech Remix) [Arrival], Paulo Martins - Outer Space (Flashtech Remix) [Codus Records], Heyoxjon - December (Flashtech Remix) [Bass'Flo] (ez még nem biztos), Genuine Mien - If It's Too Late (Flashtech Remix), Genuine Mien feat. Laina - So Many Miles Away (Flashtech Remix), illetve Roby-val tervezünk közös remixeket.

— Ha lenne egy kívánságod, ami feltétel nélkül teljesülne, mi lenne az?
— Gondtalan élet, sok pénz, sok fellépés (de csak annyi, hogy maradjon szabadidőm), illetve hogy elismerjenek világszerte.

Ráadásként, aki nem ismerné Tomi munkásságát hallgassa meg az Arrival Showcase mixét, ami nagy részben Flashtech produkciókat tartalmaz.

Flashtech presents Arrival Showcase mix

Tracklist:
1. Flashtech - Lightwave [Round Triangle]
2. Michael Woods - Dynamik [Mau5trap]
3. Tom Fall - Turning Point (Flashtech Remix) [Arrival]
4. Greyloop & Flashtech – I Don’t Know [ID]
5. Craving vs. Yuri Kane - Right Reflections (Flashtech Mashup) [-]
6. Evgeny Bardyuzha & Soarsweep feat. Manon Polare - Ceaseless (Craving Remix) [Ergonomic]
7. Roby K & Flashtech - 123 [Dangerbox Recordings]
8. Lance Mathard - Kaibara (Flashtech's Full Attack Mix) [SkyZoo Records]
9. Sygnus - Waterfall Landscape [SkyZoo Records]
10. Ronski Speed feat. Ana Criado - A Sign [Euphonic]

2010. november 22., hétfő

A Dance 2 Trance és kortalan darabok gyűjteménye

Rolf Ellmer és Dag Lerner alkotta Dance 2 Trance duó volt az első formáció, aki a 'Trance' szót bátran felhasználta a névválasztáskor. Ekkor még senki sem sejtette, hogy az emóciókra ható, felemelő dallamokkal operáló stílus mekkora népszerűségre tesz majd szert a távolabbi jövőben. Azért persze balgaság lenne a mai értelemben trance előadónak titulálni a fiúkat, hiszen, van itt minden. Kísérleteztek ők elég rendesen: techno alapokra ráhúzták a spirituális éneket, a pánsípot, az atmoszférikus groove-okat, kimintázott vokálfoszlányokat.
A nyitó 'We came in peace' egy nyugodt, organikus darab. Egy egyszerű, szuggesztív groove-val startolunk, majd egy légies string úszik be, s egy hang ismétli: we came in peace to all mankind. A 'Let's get rollin' gyakorlatilag az előző darab sémáját követi, csak itt a string került előre, majdd egy percnél a groove is aktivizálja magát, amit egy afrikai vokálmotívum bolondít meg. A 'Where is Dag' delay-ezett dobokkal süvít, majd egy csirke kotkodálás szerű effekt bukkan fel, majd egy vokóderezett hang kérdezi, hogy hol van Dag. Ez egy elég nyers darab, itt a légies hatás csak a félidőben kezd el felerősödni, majd egybe olvadva a keleties főmelódiával a végéig kitart. A 'Hello San Francisco'-ról korábban már írtam 'My classics' rovatomban. Csoda darab, ahol egy string szőnyeg és egy zongorafutam játssza a főszerepet. A 'Power of American Natives' is egy alapdarab, ahol a pánsíp is előkerül, no meg a pozitív gondolkodás az amerikai rokonok erejéről. Ez sem trance, de nagyon közel áll hozzá a dallamossága miatt. A 'Take a free fall' zongorával fogad, majd egy férfihang kántál egy viszonylag feszes basszus kíséretében. Persze nem hiányozhat a string, ami érkezik is, de még hogy. Mesteri darab ez is. A 'Remember Exxon Valdez' nem más mint egy vészkiálltás azon állatok nevében, akik az Exxon Valdez nevű olajtanker elsüllyedése miatt veszítették életüket. Kicsit filmzenés a nyitány (Volt egyszer egy vadnyugat), amit egy felbukkanó bálnahang is tovább dramatizál. A 'Warrior' a 'Take a free fall' receptjét használja: pörgős alapokon egy férfiének bontakozik ki. Ehhez egy szaxofonos betét is társul, igazi merengős hangulatot teremtve. Az 'I have a dream' eléggé oldskool hangzású, talán kicsit ósdi is a hangszerválasztás, de pár bpm-mel lentebb húzva a tempót elég kellemes végeredményt kaphatunk. Az intro-t követő dallamfoszlányról a Scooter jut eszembe, meg hogy mekkorát nyúltak. Kétarcú szerzemény: az eleje és a közepe vidám, a többi pedig eléggé depresszív. A 'Morning star' egy megindító akusztikus gitárbetéttel nyit, majd ehhez további gitárfutamok társulnak egy öblös groove-ra csavarva. Egy kis átszabás és modernizálás után, még Shah papa is simán játszaná. A 'Trance-o-Phobia' a 80-as évek kedvenc dobjával nyit, majd egy sejtelmes világ társul elénk, nyögésekkel, sodró string-gel. A darab közepe táján egy kicsit gyorsulunk, a dallamvilág tovább rétegződik. A kicsit kocka alapok lekapása után ebből is újra nagy 'slágert' lehetne alkotni. A 'Deepest vision' Jam and Spoon 'Follow me'-jéből ismert filterezett acides FX-et is beveti, amit egy savas baseline groove súlyosbít tovább. Nem egyszerű cucc. A záró 'Autumn dance' is elég retro első hallásra, ám amikor a D2T-re jellemző string beköszön elszáll minden kételyünk, egy kellőképp elgondolkodtató elektromos gitárszóló pedig megragadja a figyelmünk és visz keresztül a goa-s hangokon erdején.
Ez a lemez sem más, mint egy történelem lecke, amiből megtanulhatjuk, hogy Armin, Tiesto és Paul Oakenfold előtt is voltak olyanok, akik sokat tettek a trance-ért. Igaz nem volt akkora menedzsment a hátuk mögött, de nem is volt rá szükségük: nem a külsőségek emberei voltak, a zenével akartak csak üzenetet közölni mindenkivel.

Dance 2 Trance - Works

Label: Blow Up
Katalógus szám: INT 4 84540 2
Ország: Németország
Megjelent: 1998 január
Stílus: Dance, trance
Producerek: Rolf Ellmer & Dag Lerner

Tracklist:
1. We Came In Peace (Desert Mix) (5:06)
2. Let's Get Rollin' (6:57)
3. Where Is Dag? (6:11)
4. Hello San Francisco (7:17)
5. Power Of American Natives (6:36)
6. Take A Free Fall (3:54)
7. Remember Exxon Valdez (7:47)
8. Warrior (4:12)
9. I Have A Dream (3:48)
10. Morning Star (7:31)
11. Trance-O-Phobia (6:56)
12. Deepest Vision (7:22)
13. Autumn Dance (3:08)

Lyrics Of The Moment Vol. 6: Hybrid - Break My Soul



Shadows on the pavement burn a watermark of you
And every city siren calls your name down every avenue
Falling into contemplation, broken to my knees
But I need no resolution here though it cuts me to the seams

I'm still the same
But you're not going to take me down again
I'm feeling old
That doesn't mean you can break my Soul

See my youth begin to fade through the eyes of a child
And I study every lesson learned that wipes away my smile
And I learn that all your walls are just the cover of a book
Every word a broken promise, every page a heart you took

I'm still the same
But you're not going to take me down again
I'm feeling old
That doesn't mean you can break my Soul
Break My Soul

Buried like a splinter
Rips apart like paper
Blows away like ashes in my hands
No I won't see you later
Go build another castle out of sand
Like ashes in my hands

I'm not drowning in your sea
Believing in you will not be the death of me
Not waiting for the curtain drop
Or waiting for the hurt to stop
Not drowning in a teardrop for your love

Break My Soul – Break My Soul

I'm still the same
But you're not going to take me down again
I'm feeling old
That doesn't mean you can break my Soul

2010. november 21., vasárnap

Egy elfeledett Global Underground gyűjtőlemez

Az értő közönség a Global Underground kiadványok között nem igazán tartja számon sampler jellege miatt a Departures cd-t, noha a GU sorozat egyik legjobbja mixe. A Forth által mixelt lemez olyan számokat vonultat fel, melyek korábban már GU korongokon bizonyítottak Paul Oakenfold, Nick Warren, Tony De Vit és John Digweed jóvoltából. Mivel gyűjtőkorongról van szó tökéletesen megfér egymás mellett a house, a techno és a trance is.
Tastexperience örökérvényű 'Summersault'-jával kezdünk, aminek különleges spirituális atmoszféráját Liquid Language 'Blu Savannah'-ja visz tovább. Tovább szárnyalunk Ferry Corsten Albion projektjének 'Air'-jével, ám itt már némi tech fuvallat is kezd megmutatkozni. Hong Kong Trash 'Down the river'-je sodró lendületével irányítja magára a figyelmet, s egyben felvezet egy pumpálós részt, melyben Desert, Dave Randall, Freak & Mac Zimms és EJ Doubell egy-egy partibombája is felcsendül. A Forth ezen a ponton dobja be saját szerzeményüket a harapós break csodálatot, a 'Reality Detached'-ot, ami átjárót képez a trance világába. VFR, Tekara, Taucher, Three Drives On a Vinyl, Pink Bomb egy masszív blokkot képez, ahol az érzelmek, de legnkább a csodálatos dallamok játszák a főszerepet. Végül Anjo 'Sunrise'-za gyakorlatilag keretbe foglalja az utazást, mivel visszatér a letisztult, chill hangokkal is operáló house-hoz.
Azért tartozik a kedvenceim közé ez a lemez, mert tökéletesen olvasztja magába a Global Underground életérzést és hangzást. Mindenből egy kicsi, de kizárólag csak a minőségi hozzávalók játszanak. Aki még nem ismeri szerezze be, akinek megvan porolja le, tegye a cd-lejátszóba és adjon full hangerőt neki!

Global Underground Departures

Label: Boxed
Katalógus szám: gu: SAM1
Ország: Egyesült Királyság
Megjelent: 1998 október
Stílus: Progressive House, Tribal House, Deep House
Dj mix: Andrew Archer & Scott Dawson (The Forth)

Tracklist:
1. Tastexperience - Summersault (7:54)
2. Liquid Language - Blu Savannah (5:29)
3. Albion - Air (3:59)
4. Hong Kong Trash - Down The River (HKT McBuffalo Mix) (2:06)
5. Desert - Lose It (3:02)
6. Dave Randall - Bombay (2:20)
7. Freak & Mac Zimms - Submissions (3:16)
8. EJ Doubell - Axiatonal (Nuclear Productions Mix) (2:48)
9. Forth - Reality Detached (5:07)
10. VFR - Tranceillusion (Taucher Remix) (5:48)
11. Tekara - Breathe In You (M&M Remix) (7:53)
12. Taucher - Waters (Phase III) (4:38)
13. Three Drives On Vinyl - Greece 2000 (4:52)
14. Pink Bomb - Indica (5:53)
15. Anjo - Sunrise (6:41)

2010. november 20., szombat

Interjú a KOSHEEN együttes énekesével (2010. augusztus 31.)

Tom Noise készített egy interjút a Kosheen együttes énekesnőjével Sian Evans-el, melynek írott változata is hamarosan olvasható a szeptemberi Hangfoglalás Magazinban.


2010. november 18., csütörtök

Számodra melyik videóklip az etalon?

A minap a youtube-on szörfölgetve jött az ötlet, hogy felfrissítsem a lemaradásom videoklipek terén ezért megnéztem pár napjainkban futó zene képi megjelenítését. Sajnos szomorúan kellett konklúziót vonnom: a klipforgatás manapság nem egyéb, mint értelmetlen pénzkidobás (ha az a valaki, aki kitalálta a 'dj pörget, a közönség megőrül' sémát, és azért használati díjat szedett volna, már rég meg tudta volna belőle venni a Bermuda-szigeteket). Hogy mitől jó egy videoklip, adódik a kérdés? Egyrészt, valahogy mindenképp kapcsolódik a zenében boncolgatott témához. Másrészt a képek ritmikája harmóniában van a muzsika ritmikájával. Harmadrészt, az sem baj, ha valamilyen elvont mondanivalóval bír, ha meglepően jó a kivitelezés. Persze zavaró lehet, ha a vizuál elvonja a figyelmet az audióról, a tökéletes hatáshoz a kettő megfelelő vegyítése szüksége. Na, de csak, hogy érzékeltessem mit érzek én művészinek, minőséginek álljon itt az én személyes top 10 videóm, stílustól függetlenül.

Schiller - Let me love you

A művészi megvalósítás egyik iskolapéldája. Egy ara bolyongását örökíti meg egy ázsiai metropoliszban, aki magányosan falatozik, virágot szór maga után, s hajókázik egyet a kikötőben. Érzelem, zene és művészet egyben. Sajna nem tudtam beágyazni ide a videót, mert letiltotta a feltöltője. Szóval klikk a linkre és már lehet is nézni!

Ratty - Sunrise



A Scooter-ék sziporkázásához egy igencsak ütős klip készült. Itt nem az emberek futtatják a labirintusban az egereket, hanem az egerek kísérleteznek az emberekkel. Figurák járkálnak ki és be az ajtókon, abszurd szituációkba kerülnek. A spiné 2:40-nél meg igencsak feldobja minden férfiember szürke délutánját.

Reflekt ft Delline Bass - Need to feel love (Adam K and Soha remix - Arcdsa Video remix)



Ki ne látta volna a témájában és kivitelezésében is zsenilás Nesze neked Pete Tong című filmet? Nos a soundtrack legnagyobb sikert arató száma a 'Need to feel loved' videójának eredetije nem nagy durranás, de az Arcdsa által átvariált, az Adam K and Soha remixhez igazított elgondolása már annál inkább bejövős. Ebben a hat és fél percben kvázi sűrítve megkapjuk a film lényegét, olyan trükkökkel megbolondítva, ami miatt különlegesnek érezzük a mozgást, a kép és zene kapcsolatát.

Westbam - Crash course



Amerikában nagy hagyománya van a roncsderbiknek. Ha eddig még ezeknek a regattáknak nem volt hivatalos hímnuszuk, akkor Westbam megkreálta számukra az ideális aláfestést. Megy az össznépi tilitolizás, jót mosolyoghatunk ezen a dilis szórakozási formán.

Röyskopp - Eple



A zene bohém életérzését, nosztalgikus felütését tökéletesen visszaadja a képi világ. Képből, képbe úszunk, az apró részletekből lesz a fő mondanivaló. Briliáns.

Autechre - Ganz graf



Aki ezt a zajkollázst végig meg tudja hallgatni az már edzett EDM harcosnak mondható. Fura, aszimetrikus, time stretch-elt ritmus zakatol végig, pőrén hirdetve a technika felsőbbrendűségét. A képi világtól egy alsóneműcsere garantált. Full szinkronban van a másodpercenként változó zajokkal, legyen szó egyesülésről vagy szétrobbanásról. Csak erős idegzetűeknek ajánlom!

Aphex Twin - Monkey Drummer



Chris Cunningham az Aphex Twin videók állandó rendezője most is kitesz magáért. Egy hatkarú majom robot veri a tamtamot, de elég durván a ritmust lekövetve. Ez lesz a legújabb slágerajándék karácsonyra? Nem hinném. A zene itt is kellőképp beteg, ha skatulyába kéne suvasztanom az acid d'n'b cimkét kapná tőlem.

Mirwais - Disco science



Mirwais megtanít bennünket a szex-karatéra. Itt senki sem sérül meg, csak a szemérem egy csöppet. Vonaglás, tömegjelenet, egy kis lézerkardozás, bűvölet és mágia. Azt hiszem az ilyen párosítások miatt érdemes egyáltalán klipet forgatni.

Daft Punk - Revolution 909



Hogyan kerül a paradicsompaca a zsaru fehér pólójára? A rejtélyt megfejthetjük a keretes szerkezetű klipből, ami a végén a kiindulásához tér vissza. A paradicsom a főszereplő, amit leszednek, megvesznek, megfőznek, megesznek és ami egérutat ad a bulizó ifjúság egyik eltévelyedett tagjának. Mesteri!

Members Of Mayday - Culture flash



A Members Of Mayday a német techno boom lecsengésével egyidőben váltotta fillérre korábbi sikereit, ám ez alól a 'Culture flash' még kivételt képezett. Az egymásba olvadó és onnan előbukkanó filmkockák alaposan meglódítják a fantáziánkat, legalább annyira sodró a vizuális hatás, mint az elektro-techno beat.

És nektek mely klippek a kedvenceitek? Kommenteljetek bátran!!!

MiraculuM - Simple Pleasures 7.

Immáron hetedik részéhez érkezett a Simple Pleasures-széria, a mostani részt azoknak is merem ajánlani, akik számára egy picit túl sötét volt az elmúlt néhány epizód. Ezúttal a szokottnál több dallammal találkozhattok az egy órás időtartam alatt, a stílusok és a sebesség is elég széles skálán mozog. Sikerült-e ennek ellenére jól integrálni a különböző alkotóelemeket? Ez csak akkor derülhet ki, ha végighallgatjátok a műsort.


MiraculuM - Simple Pleasures 7.

Label: Deep Zone
Katalógus szám: SP 007
Megjelent: 2010. november 18.
Stílus: House, trance
Dj mix: MiraculuM


Tracklist:
1. MISHAlekseev - Try (Mistiquemusic)
2. Cristian R. - Natural Landscape (7 Seas NuWave Records)
3. Lanvary - Airtight (Mistique Digital)
4. Parker & Hanson - Alquimia (Andrew Bayer remix) (Anjunabeats)
5. Jonas Steur - The Road Goes On (Black Hole Recordings)
6. Mike Foyle & DNS Project - Cayo Norte (Soundpiercing)
7. Charlie May - Running Across A Busy Street (Mayhem)
8. Solarity - Start (Anjunadeep)
9. Trandel feat. Chriss Ronson - Chaki (Ready Mix Records)



2010. november 17., szerda

Float Away 031: harmóniában a természettel

A 'Transfrequency'-hez hasonlóan 'Float Away' is átesett az első live tűzkeresztségen, ugyanis mindkét műsor a DeepZone rádióban élőben került műsorba, majd az utolsó takusok lecsengése után egyből a blog hasábjaira. A 'Float Away' 31-es epizódja az előző részhez képest groove-osabb, house-osabb, de a harmónia és a szállós atmoszféra így sem szorul persze a háttérbe. Hogy kik adták össze a műsor zenei alapanyagát? Érkezik a Moti Brothers, Ricky Ryan, RPO, a Magnetic Brothers East Sunrise-zal duóban, Parker & Hanson, Cid INC egy, még csak promoban létező darabja, illetve egy-egy remix erejéig beköszön Derek Howell, az Arctic Night és a Cristian Gandini, Mike Griego páros. Jó hallgatást a mixhez!


Greyloop - Float Away 031 (Natural Harmony)

Label: Deep Zone
Katalógus szám: FA 031
Megjelent: 2010. november 17.
Stílus: Prog house, deep house
Dj mix: Greyloop

Tracklist:
1. Momu - The Dive (Cristian Gandini & Mike Griego Remix) (Looq)
2. AlterImage - Universal Truth (Original Mix) (Baroque Records)
3. Moti Brothers - Fairy's Voice (B.Craack Remix) (SoundTribe Rekords)
4. Ricky Ryan - Rainbow Bridge (Sezer Uysal remix) (Outside The Box)
5. Rick Pier O'Neil - Find Yourself (RPO Records)
6. Stefan Vincent - Perceived Reality (Derek Howell Remix) (Particles)
7. Magnetic Brothers & East Sunrise - Black Heart (Magnetic United)
8. Parker & Hanson - Alquimia (Anjunabeats)
9. Cid Inc. - Filaments (Pablo Acenso Remix) (Promo)
10. Digital Department - Just a minute (Arctic Night remix) (Underground City Music)


Lapozgató Vol. 5: FREEE Magazin Presents Ludmilla Riport

Ludmillát anno MissNuSkoolBreakbeatként ismertük meg, mára viszont állandóan megújuló, érdekes és innovatív djane-né cseperedett, aki kedvesével, Beatman-nel együtt alkot külföldön is egyre nagyobb elismertséget kivívó producerduót.

Nyughatatlanok

Ludmilláék körül folyton forr a levegő, ha megjelenésekről van szó.
"Október elején írjuk alá szerződésünket az Aurium Recordingsnál, és várjuk a Couldn't Sleep megjelenését. A kiadó egy igazi progresszív-darázsfészek olyan nagy nevekkel, mint Özgur Can vagy Max Graham. óriási reményeket támasztanak a megjelenésünkhöz, hiszen az eredeti verzióval nem kisebb nevek kezdték szettjeiket, mint Sasha, John Digweed vagy G-Pal. A lemez másik oldalán lévő remixhez végül a Shiloh készített egy tőlük is újszerű electro-átértelmezést, ami elmondásuk szerint az eddigi legjobb remixük.
A nyaruk nagyon húzós producerkedéssel és fellépésekkel telt: őszre várható még a Nine Inch Nailsnek készített Only-remixük és egy vokális progressive breakbeat, a New Day, amit Positivának vagy Bedrocknak szánunk.
A bulik legugrálósabb breakje, a Wake The F*ck Up még olyan meleg, hogy jelen pillanatban kezdtük el a kiadásában gondolkodni.

Komplex és klasszikus

Ha kategorizálni szeretnénk, akkor a progressive breakbeat az a skatulya, ahová leginkább belehetne őket tenni - már ha hagynák. A melódia és a táncorientáltság örök védjegyük, de folyton új zenei kísérletekbe bonyolódnak.
"Épp most kezdtünk el egy Banco De gaia-remixet, ahol rengeteg klasszikus hangszer fonja át egymást az elektronikus textúrákon. Mindketten rajongunk a klasszikus zenéért és igyekszünk egy komplex dolgot létrehozni az elektronikus zenével való keresztezéssel, ahogy ez a Couldn't Sleep esetében is történt. Akkor vagyunk igazán elégedettek, amikor nélkül is Beatman & Ludmillának neveznek egy dalt, annyira a mi gyerekünk.

Filmes sikerek

Nemrég felkérést kaptak Palotai fater által Nemes Gyula: Egyetlenem című filmjéhez, melynek nemzetközi bemutatója a Velencei Filmfesztiválon volt. Már korábban is elkalandoztak a filmek világába.
"2000-ben már készült filmzenénk Mundruczó Kornél: Nincsen nekem vágyam semmi című alkotásához. Tervben van még egy kisfilm zenéje, ahová szigorúan klasszikus zenét kérnek a szerzők.
Az Egyetleneim visszajelzései nagyon pozitívak: rengeteg dicséretet és gratulációt kapunk, és külön jóleső érzés, hogy ilyen erős mezőny mellett (Membran, Modul, Kispál és a Borz, Quimby, Neo, Ez a divat, AMB, Másfél Colorstar) minket választottak ki fő- és végcímzenének"

(www.ludmilla.hu és www.myspace.com/beatmanandludmilla)

Forrás:
2006. november - Freee Magazin

2010. november 16., kedd

T4L: Trance from Rome

A T4L duó azaz Alessandro Carusi és Manuel Toso nem számítanak tejfeles szájúaknak a szakmában. Öt éve bukkantak fel a trance palettán, s néhány produkciójukkal biztosították is helyüket a legjobbak között (saját zenék: 'Moonwalk', 'Maximus'; remixek: Mr Sam - Insight, Team SR - Leaving London, Tiesto - Nyana). Számomra meglepiként a napokban egy albumra való anyaggal, a 'Biogenesis'-szel rukkoltak elő, mégpedig az In Trance We Trust gondozásában. Gondoltam próba szerencse nekiveselkedek az LP-nek, mivel a srácokban eddig még nem csalódtam.
Az első zene egyből szerelem volt első hallásra. A 'Like a chord' szép felvezetéssel nyit, majd egy deep hang veszi át az irányítást kiszabadulva a filter effekt szorításából. Bevallom őszintén egy kis BPM lassítással az utóbbi idők egyik legszebb deep prog zenéjévé alakíthatjuk, melynek a kiállása is egy külön misét megérne. Az 'Alternative route' már egy fokkal nyersebb körítéssel érkezik, bár itt sem az eszeveszett veretésre van a track kihegyezve. Kicsit magán hordozza azért Mr Sam 'Insight'-jához alkotott remixük ismertető jegyeit, valamint a dallam merít a Tiesto szabta Delerium 'Innocente'-hez. A rövid intermezzo után kezdődik a pumpálás a 'Sensation' révén. Kérném ez már vérbeli T4L-sound sodró lead synth-tel és himnikus magasságban szárnyaló melódiával. Igazság szerint nekem ez típusú emócióval tűzdelt trance hiányzik, de nagyon. A címadó 'Biogenesis' kezdeti katlamolása Coldharbour-os morgásba torkollik, amit egy elég szuggesztív dallam fejel meg (enyhén Tempo Giusto-s beütésű). A 'Nibiru 2012' is progressive vizekre evez, a sejtelmes felvezetést és kiállást követően jön egy filézős rész, ami garantáltan ugrabugrálásra sarkal majd mindenkit (főleg nagy hangerőn hallgatva). A 'Carved' nem más, mint egy korábbi Mr Sam darab, a 'Split' továbbgondolása. Tetszetős, vokálos muzsika. A 'Moments are forever' is a pörgősebb zenék táborát gyarapítja, már az elején érzékeljük itt nem lesz kegyelem. Az Esmaye-vel közös 'Fragile'-ban alaposan visszaveszünk a tempóból, ez ugyanis egy pop-tempo darab, szívbe markoló énekkel. Külön öröm, hogy a fiúk nemcsak a tánctérben gondolkoztak, hanem megmutatták zenei sokszínűségüket, hogy az akusztikus dolgokhoz is értenek. A 'V.I.P.' álmoskásan nyit, majd a a kiállásban rögtön riadót is fúj, érdekes a hátradőlős atmoszféra és a szaggatott supersaw elegyítése. A 'Voyager' Marcel Woods-os nyitása már előrevetíti, hogy főidős alkotással lesz dolgunk. A kiállás és a használt hangok is enyhén az 'Advanced'-et idézik meg, ennyire talán nem kellett volna kottából dolgozni. A 'Haunting' háromnegyed részben zúzós, egynegyed részben libabőrképző elemeket tartalmaz (szerencsére előkerül az a synth preset, amit az 'Insight' remixükben használtak). Partibombának tökéletes. A záró 'Mediterraneo' a Nu-NRG regnálásának legszebb momentumait juttatja eszembe, nem csoda, hisz gyakorlatilag a T4L viszi tovább a Ribeca-Ottaviani féle dallamos mediterrán trance vonalat. Egyszerű, de nagyszerű, a dallam sodró és megindító.
Összességében jó album lenne a 'Biogenesis', ha T4L-ék nem nyúlnának annyit máshonnan. Én azt gondolom nyugodtan csinálhatnák azt amit tudnak, nem hiányzik a repertoárjukból mások mimelése. Ráadásul, ha újrafelhasználnak, azt nem túl diszkréten teszik, ebben még van mit fejlődniük. Egyébként nekem a prog-osabb hangvételű és a hamisítatlan T4L hangzásvilágot hozó darabok a kedvenceim, egyben nézve azonban nem sikerült túl veretesre a végeredmény. Erre még gyúrni kell. Sajna, csak 6/10-et kap tőlem.

T4L - Biogenesis

Label: In Trance We Trust
Katalógus szám: ITWT004ALBUM

Megjelent: 2010. november

Ország: Hollandia

Stílus: Trance

Producerek: Alessandro Carusi, Manuel Toso


Tracklist:
1. Like A Chord (6:28)
2. Alternative Route (6:38)
3. Sensation (6:43)
4. Biogenesis (7:55)
5. Nibiru 2012 (6:58)
6. Carved (ft Mr Sam, Tiff Lacey) (Trance mix) (7:50)
7. Moments Are Forever (6:58)
8. Fragile (ft Esmaye) (4:10)
9. V.I.P. (5:37)
10. Voyager (5:30)
11. Haunting (7:08)
12. Mediterraneo (7:23)

Belehallgatós

Lyrics Of The Moment Vol. 5: Kosheen - Overkill



(Back and forth…) 4x

Is over now?
Over something that you overheard
It's over dramatised
Over complicated over here
All your clever talk
Leaves you tongue tied
It's overkill

You wanna fix it
With your hands tied
You never will

I don’t wanna play this game no more
Back and forth and back

Is it over now?
So tell me how does it feel
Ah, is it over now?
Oh, you’ll get over me
Oh. you’ll get over me

Take it easy now
Don’t wanna change a thing
Don’t want my dirty little feet all over everything
I took my shoes off
That I wouldn’t tread
Over the clean sheets wrapped around that dirty bed

Oh, believe me
If I wanted to, baby I would bury you
I keep my hands clean
Keep my dignity
I leave it all to you

I don’t wanna play this game no more
Is back and forth and back

Is it over now?
So tell me how does it feel
Ah, is it over now?
Oh, you’ll get over me

(Back and forth…) 4x
(Back...) 4x

Is it over now?
So tell me how does it feel
Ah, is it over now?
Oh, you’ll get over me
Oh, you’ll get over me

(Back and forth…) 6x

2010. november 14., vasárnap

Transfrequency 002 with Arko Madley

Arko ezúttal sem hazudtolja meg önmagát, és csupa olyan zenével örvendeztet meg bennünket trance rajongókat, melyek az elmúlt évtized nagy durranásainak számítanak. Így egy-egy szám erejéig itt vendégeskedik Matt Darey, Matti Laamanen és Solarstone, emellett Thrillseekers, Above & Beyond és Michael Woods neve is felbukkan, akik átirataikkal teszik még színesebbé a felhozatalt. A mix legérdekesebb száma pedig kétségtelenül AR52 'Piiska'-ja, ami egy vérbeli hard trance darab! Jó szórakozást a mixhez!




Label: Deepzone
Katalógus szám: TF002
Megjelent: 2010 november 14.
Track selected: Madley & Greyloop
Stílus: Trance, progressive Trance
Dj mix: Arko Madley

Tracklist:
1. Alibi - Eternity (Thrillseekers Mix) [Armind]
2. Alpha Breed - Beyond The Moon (Freejack’s Progress Rmx) [Combined Forces]
3. Anjunabeats - Volume One (Above & Beyond Remix) [Anjunabeats]
4. Matt Darey Pres Mash Up - Liberation (Condor Remix) [Final Chapter]
5. AR52 - Piiska (Original Mix) [Joof Recordings]
6. Insigma - Insigma (Club Mix) [ATCR]
7. Matti Laamanen - Obsession (Luke Terry Remix) [Tsunami Special Blend]
8. Solarstone - Seven Cities (Michael Woods Mix) [Lost Language]
9. Philippe Van Mullem - Tethys [Tranceportation]
10. EnMotion - Getting Away With It (Thrillseekers Instrumental Mix) [Incentive]


2010. november 13., szombat

Lapozgató Vol.4.: Luke Chable

The music is okay! - a Check Magazin 2003. decemberi számának mini interjúja az ausztrál prog, break fenoménnal Luke Chable-lal.

"Luke Chable az ausztrál, pontosabban Melbourne-i szcéna titkos fegyvereként volt számon tartva az utóbbi években, de köszönhetően Luke óriási népszerűségének és a folyamatos himnuszokká váló remixeinek, illetve saját produkcióinak, már ez a misztikum is a multé. Luke Chable személye jelenleg senki előtt sem titok, aki egy kicsit is jártasabb a progressive sound világában. Jelenleg ő Melbourne büszkesége és hosszú idők óta a legnagyobb és legmasszívabb sikert arató producer a szigetországból. A tavalyi évben - 22 éves korában - már több, mint 20 produkció fűződött a nevéhez. Ez a teljesítmény, ilyen fiatalon, nem szokványos pályafutást sejtet. Ha pedig még hozzátesszük, hogy 2003-ban Luke Chable készítette az év legjobb remixeit - PQM 'You are sleeping', Sasha 'Cloud cuckoo' - valamint a NuBreed haverral, DB aka Danny Boniccivel közös saját szerzeménye ('Ride') a legnagyobb kultusznak örvend mostanság,, senkis em vonja kétségbe személyének jelentőségét. Epikus, ugyanakkor előremutató és technikás hangzása van annyira jellegzetes és egyedi, hogy leírjuk: megszületett a Chable sound! Közös projektjeire is röviden fényt derítenénk: Quest, Dark Alley (Ivan Gough és Phil K társaságában), ACL (Austin Leeds és Martin Accorsi kollaborációjával), Digital Mind Control (ismét Ivan Gough segédletével), Lostep (Phil K-vel közösen)!

— Check: Hogyan definiálnád saját hangzásodat?
— Chable: Úgy érzem, hogy nem egy különleges hangzás az enyém. Mindig a zeneiség, a progressive house és a break játsszák benne a főszerepet. Érzelem és groove, talán ezek az összetevői.

— Check: Mi a titkod, hogyan sikerült fiatal korod ellenére ekkora népszerűségre szert tenned a közönség és legfőképp a szakma köreiben?
— Chable: Erre talán nem nekem kellene válaszolnom. Sosem ragadtam le az aktuális sikereimnél, mindig túlnéztem azokon és újabb kihívások elé állítottam magam. Például nem szeretnék csak és kizárólag a dance szcénában érvényesülni a következő 20 évben. Feltett szándékom filmzenét komponálni és teljeskörü, jövőbe vezető ambient utazásra invitálni mindenkit.

— Check: Kik azok a producerek, akikkel szívesen dolgoznál még?
— Chable: Timo Maas és az ő csapata, James Holden, Satoshi Tomiie, na és persze Sasha. Ők azok, akik képesek másfajta távlatokat megnyitni a zenében és számomra abszolút tanértékű, ha más lehetőségek nyílhatnak a zenémben ez által."

(Forrás: Check Magazin, 2003. december)

Lyrics Of The Moment Vol. 4: Paul Van Dyk feat Vega 4 - Time Of Our Lives (PvD Time To Chill Mix )



There's a time for us to let go
There's a time for holding on
A time to speak, a time to listen
There's a time for us to go

There's a time for living low down
There's a time for getting high
A time for peace, a time for fire
A time to live, a time to die

A time to scream, a time for silence
A time for truth against the lies
A time for fate, a time for science
There's a time for us to shine

There is a time for mixed-believing
There's a time to understand
A time for hurt, a time for healing
A time you run, to make a stand

Oh, this is the time of our lives (8x)

2010. november 12., péntek

Labelhopping III.: Sounds Good, Superfly, Vapour

A Labelhopping rovat harmadik részében két német és egy ausztrál kiadó kerül górcső alá. Továbbra is a house ösvényén haladunk.

Sounds Good Records: A düsseldorfi székhelyű Sounds Good Records-ot 1995-ben Dieter Voss és a Saints & Sinners duó oszlopos tagja Wilfried Belz alapította (a másik tag ugyebár a legendás Van Bellen aka Jörg Querner). A label olyan hangzásra specializálódott, ami a prog house, a minimal techno, a tribal, az acid és a chill house keveréke volt. Hogy mikor melyik került előtérbe, az mindig az adott előadótól függött. Apropó előadók. Az elmúlt 16 évben igencsak tekintélyes bázist sikerült építeniük a fiúknak. A Sounds Good csapatot erősítette, mint a Dove Beat ('La Paloma'), a Saints & Sinners ('Summernight', 'Pushin too hard') és Sven Oliver (Escape, Dawn/Dusk). A katalógus bővítésébe besegített egy-egy release erejéig Andre Nalin, a World Clique és Arnim is. A label átvészelte a hagyományos kiadók kivéreztetését, s manapság is hallatt magáról egy-egy kiadvány erejéig. A legutóbb például a Saints & Sinners duó 'Echo of the night'-ját hozták ki.

Superfly Records: Végy két isteni tehetséggel és kiváló hallással megáldott producert, akik remekül menedzselik magukat és sok mindenkit ismernek. A Superfly Records szíve és lelke a Nalin & Kane duó volt, akik a progressive house-trance kiadójukat 1995-ben alapították. A lemezkatalógusok rá a példa (egy-két gyengébb darab kivételével), hogy a németek nemcsak a techno-ban és alkottak nagyot. Aki megszerzi és végighallgatja a Superfly katalógust minden bizonnyal elégedetten dől majd hátra a karosszékben. Ugyebár itt jelentetett meg lemezeket a Nalin & Kane ('K-People', 'Beachball', 'Talkin about', 'Open your eyes', 'Live at The Crystal Palace'), Moguai ('Beatbox'), Laguna Seca ('The flow'), Sinus ('Blob'), Dj Gordon ('Moonshine boogie'), Oliver Moldan ('My destiny'), Bush II Bush ('The piano track') és Van Bellen ('Let me take you' - szenzációs N&K remixben) is.

Vapour Records: Hogy már réges régen nem (csak) Európa az EDM központja nem újdonság. Anno emlékszem nem kis hátránnyal kellett megküzdjenek a tengerentúli kiadók, mivel az európai label-ek jobban benne voltak a zenei vérkeringésben. Ausztráliában is számtalan őstehetség (Anthony Pappa, Infusion, Luke Chable, Kasey Taylor) élt és ténykedett, akik a távolság miatt csak lassacskán tudtak „odajutni a fazékhoz”. Kasey Taylor 1998-ban belevágott a nagy bizniszbe, s tessék: a sikerszéria azóta is töretlen. Az alapanyag: house alapok, progressive körítés, helyenként átevezve goa felségvizekre. Persze a sikerhez rajta kívül további előadók is kellettek. Csak néhány név és zene a teljesség igénye nélkül: Rush ('Regret'), Ocean Wave ('Velvet'), Highland ('No way out'), Luke Chable pres Quest ('The sheperd'), Fitalic ('Viewpoint'), Chris Micali ('God save us').

2010. november 11., csütörtök

Grey pres My Classics Vol.4

A negyedik írásomban igyekeztem eklektikus lenni, régebbit és újabbat vegyíteni egymással. Egy bennük a közös: mind az öt korong korszakalkotó a maga nemében.

Dance 2 Trance - Hello San Fransisco (1992 - Suck Me Plasma)
A sorban legrégebbi darab igazából nem is trance zene, hanem szelíd techno némi string-gel és zongorafutammal dúsítva. Tény, hogy ebből a csíraállapotból fejlődött ki a későbbi trance hangzás. Rolf Ellmer és Dag Lerner alaposan megelőzve korukat (ne feledjük még csak 1992-őt írtunk ekkor) próbáltak szállós atmoszférát kölcsönözni számaiknak. A 'Hello San Fransisco' nincsen túlbonyolítva, egyszerű de nagyszerű. Végig épül, ami miatt egyetlen felesleges másodperce sincsen. Fura, de zsenialitása ellenére mégsem bukkan fel túl sok trance classics válogatáson, legutóbb például ATB válogatta be a 'The DJ' mixének ötös részére.

Joker Jam - Innocence (2001 - Green Martian)
Bart van der Zwaan és Uwe Hoelters neve nem csenghet túl ismerősen, viszont az általuk jegyzett Joker Jam féle 'Innocence' a 2000-es évek elejének legnagyobb underground trance favoritja. Itt sincs másról szó, mint egy jól eltalált fő string szőnyegről, és két kiegészítő szintifutam könnyed játékáról. Az original verzió még a nagy Paul Van Dyk-ot is megihlette, aki meghagyva az eredeti sava borsát, egy igazán tisztességes remake-kel tette le a névjegyét. A Joker Jam fedőnév nem volt túlfuttatva, ugyanis az említetten túl még egy track-ük volt, a 'Traffic', ami azonban meg sem közelítette az 'Innocence' sikerét.

Matti Laamanen - Flakes (2003 - Tsunami)
Matti Laamanen a finn trance mozgalom egyik legtehetségesebb figurája (kár, hogy manapság semmit se hallani róla illetve tőle). Zenéit olyan egyedi atmoszféra jellemezte, hogy pár taktus után azonnal be tudtuk azokat azonosítani (ez igaz Cosmicman-ként és Wednesday Rolls-ként elkövetett bombáira). A 'Flakes' egy szaggatott string-gel bűvöl el az első kiállásban, majd szépen érkezik a fődallam, amivel kiegészülve egy lélekemelő trance hímnusszá fejlődik. Én Shane 54 révén ismertem meg ezt a darabot (Live @ Trance Escape), örök hálám neki, hogy felhívta rá a figyelmem.

A
stura - Orion's Belt (2003 - Fundamental Recordings)
Ha már az ominózus Előd féle 'Trance Escape' live mixsznél tartunk mindenképp szót kell ejtenem az egyveleg nyitó darabjáról, azaz Astura 'Orion's Belt'-jéről. Egy igazi gyöngyszem, ami különböző variációkat hoz egy témára, majd alattomosan egyesíti azokat egy ponton. A modernkori űrszimfónia szerzője nem más, mint a svájci Andy Prinz, aki manapság Dj Tatana jobb kezeként (többnyire a studióban rejtőzködve) ténykedik. Halkan megjegyzem, ítélet napig is ülhet ott, ennél jobb zenét talán már csak a következő életében fog írni.

Planisphere - The eyes of truth (1999 - Green Martian)
Laurent Véronnez és George Petkidis kettőse egyszerűen képtelen hibázni. A 'The Deep Blue Dream' bakelit B-oldala a 'The eyes of truth' sokaknak ismerős lehet Slam Jr. 'Strictly Trance Symphony' című albumáról. Csodahangulat uralkodik itt, ami sodor, pörget, repít, ringat és könnyekre fakaszt. A dallamvilága nincs túlbonyolítva, de pont emiatt emelkedik ki a kortárs művek közül. Ha a trance ezen az ösvényen maradt volna, nem égett volna ki olyan hamar az ezredfordulón. Igen ám, de az ilyen darabokat csak az tudja igazán befogadni, aki úgymond megérett arra, hogy megértse azok lényegét. Itt pedig van mondanivaló, nem is akármilyen. Ez bizony az igazság (szeme)!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...