Internetes rádiót alapítanál? Előbb olvasd el az alábbi intelmeket!

A minap egyik internetes rádiót üzemeltető barátom keresett meg, mondván a jogvédők e-mailben szólították fel, hogy fizessen jogdíjat a műsorsugárzás után, ellenkező esetben 8 napon belül intézkednek és elnémítják a rádiót. Ezt követően hosszasan tárgyaltuk, hogy érdemes-e ma már belevágni az internetes rádiózásba, ha ilyen falakba ütközik az ember, noha nem haszonszerzés céljából csinálja, amit csinál. Felmerült az is, ha egy élőben rögzített dj mix megy a rotációban azért miért kell még egyszer fizetni, ha már a felcsendülő lemezekért a lemezlovas letejelte a kötelező jogdíjat. Mivel a téma eléggé felcsigázott úgy döntöttem utánajárok a dolgoknak. Aki ezután gründolna online radio station-t az alábbi információk tudatában kezdjen csak a sugárzásba.

— A zenei felvételeket játszó rádióknak (akár hagyományos földi sugárzás, akár internetes vagy kábelhálózat útján történő sugárzás esetén) a három érintett jogosulti kör jogait kell tiszteletben tartania: dalszerzők, előadók, hangfelvétel-előállítók (/kiadók) — válaszolt érdeklődésemre Dr. Tóth Péter Benjamin, az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Stratégiai és Kommunikációs Igazgatója (a képen). — Ezen csoportok számára a jövedelmet, a megélhetést, munkájuk ellenértékét jelenti a jogdíj, nyilván minél erősebb egy felhasználási piac, annál nagyobb az onnan származó jogdíj. (Így pl. a zeneszerzők számára sokkal fontosabb a hagyományos televíziós, rádiós piac, mint az internetes rádiók piaca). A dalszerzők számára az Artisjus szed jogdíjat, az előadók és előállítók jogait pedig közösen az EJI és a MAHASZ kezeli. Tehát egy internetes rádiónak két helyre kell jogdíjat fizetnie: az Artisjus-nak és EJI+MAHASZ-nak [Artisjus és EJI+MAHASZ jogdíjközlemény]. A szerzői jog általános szabályai szerint a mű minden egyes felhasználása engedélyköteles – tehát egy felhasználásért mindig csak az adott felhasználó fizet jogdíjat. Ha például egy boltban kapható CD-t játszik a rádió, akkor a CD kiadásáért a hangfelvétel-kiadó fizet jogdíjat, a rádiós sugárzásért pedig a csatornát üzemeltető cég. Az Ön által említett példában a lemezlovas az általa használt lemezek „jogtisztaságáért” felel, a rádió pedig csak a saját felhasználásáért, a rádiós sugárzásért.

— Milyen szankciókra számíthat, aki a felszólítás ellenére is elmulasztja a jogdíj tartozásának kiegyenlítését?
— A szerzői jogi igény éppen olyan magánjogi igény, mint mondjuk egy tulajdonjogi igény. Tehát a jogsértővel szemben ugyanúgy polgári jogi eljárások útján lehet fellépni, mint mondjuk egy bérleti szerződés megszegése esetén. Ami itt azonban más: a jogdíjat nem fizető felhasználó műsorát a tárhelyszolgáltató köteles eltávolítani, ha az EJI, MAHASZ vagy Artisjus erre felszólítja. Tehát a jogdíjat felszólítás ellenére sem fizető webrádiókkal szemben ilyen eltávolítás kéréssel lehet élni. Abban a helyzetben, amikor több webrádió jogdíjfizetés mellett működik, nyilván mindenképpen fel kell lépni a jogdíjat nem fizető forrásokkal szemben, a legálisan működő versenytársak védelmében is — zárta szavait Dr. Tóth Péter Benjamin.