Kollégám jóvoltából mindig jön némi slágerzene a bal fülembe a munkahelyemen. Pont egy
csöppentem a minap, ami bár nem okozott különösebb kultúrsokkot, de egy cikket megelőlegezett. Olyan embereket szeretnék bemutatni, akik az eredeti profiljukhoz képest egy teljesen új területen is kipróbálták magukat.

És itt kapcsolódunk
Pierrot-hoz.
Marosi Z. Tamás 'Ha sírni látod a bohócot' című dalával írta be magát a magyar popzene történelemkönyvébe, illetve a Megasztár-tehetségkutató zsűrijében is helyet foglalt egy ideig, s a megaprodukció zenei részének megálmodása és kivitelezése is az ő nevéhez fűződött. De nemcsak pop-ozott (
Pa-dö-dő, FLM, Sipos F. Tamás), hanem egy jóval plasztikusabb világban is kipróbálta magát. Történetesen az 1996-os
Soho Party 'Remix album'-án is találkozunk a nevével. A 'Brutális szex' című számot csapta szét brutálisan, ugyanis az eredeti vokált (inkább csak foszlányokat) jungle miliőbe helyezte el. Igazi fejfelkapós cucc, nem is gondoltam, hogy a srác ilyet is tud. A jungle-d'n'b vonalon nem csak ez az egy próbálkozása volt, hiszen a
Ganxta Zoli és a Kartel-ből ismert
O.J. Sámson-nak is segédkezett az 1998-as 'Best Of (Plastic Jungle)' zenei alapjainak elkészítésében. Erről a korongról leginkább a '
Ganjaman' futott be, ami nem volt más mint egy kicsit pop-os, raggás bolondozás jungle alapokkal társítva.
Pierrot (aki idő közben kiadót is indított
Private Moon Production név alatt) az elektronikával korábban is próbálkozott, hiszen az ő keze munkáját dícséri a világzenét modern alapokon prezentáló
Toys Of Ancient Gods projekt is. Egyik legismertebb zenéje a '
Vimana' volt, melyhez
Jutasi is készített
remixet.

Ha már a magyar pop szinterén nézelődünk még egy nevet találunk, aki teljesen más irányzaton belül ténykedik ma, mint egykoron.
Császár Előd aka Shane 54 még a kilencvenes években bukkant fel az itthoni palettán
Hoffer Dániel oldalán, mint az
FLM duó tagja. A kor trendjének megfelelő dance zenéjük üde színfoltja volt a magyar zenei életnek. '96-ban
Előd szólókarrierbe kezdett, az ezt követő években összesen három LP-t adott ki, melyeken modern zenei alapokat is találhattunk szép számmal. Idő közben (pontosabban a kilencvenes évek derekán) az azóta ex
Neo-taggal
Moldvai Márkkal közösen megalapították az
Exotron-t, mely a techno, a hardcore és acid elemeit ötvözte. Első és egyetlen albumuk az 1996-os 'Mindfusion' napjainkban már kortörténeti dokumentumnak számít.
Előd remixerként is felbukkant: a
Soho Party 'Remix album'-on jómaga a 'Baby nem kell más' című dalocskát szedte szét atomjaira, s egy jó kis
hardcore-gabba verziót kreált belőle.
Előd elmodása szerint világ életében élénken érdeklődött az elektronika iránt, így nem csoda hogy ezen irányba haladt amikor válaszút elé került (a médiában agyoncincált közúti balesete kapcsán). Jobbnak látta, ha az addig életét lecseréli egy bizonytalanabbra, ám az idő őt igazolta.
Shane 54-ként első megjelent produkciója
Cosmicman 'I love you'-jához
készített remixe volt. A többi már történelem. Lásd
itt a további diszkográfiáját!

Külföldön is akadnak nagyot váltók. Ilyen például a férfiasan nőies és egyben nőiesen férfias
Boy George (polgári nevén
George Alan O'Dowd), aki a konzum reggae-t toló
Culture Club vokalistájaként ért a csúcsra. Aztán valami bekattant nála és dj karrierbe kezdett. Első, keze munkáját (vagy inkább a számítógépét, ugyanis köztudottan nem tudott mixelni live-ban lemezjátszón) az 1995-ös
Ministry-s 'The Annual' válogatáson megkagylózhatjuk
Pete Tong oldalán. Ezután raklapszám adta ki a mixlemezeket
BG a sláger house vonalon. A
Ministry pozició vesztésével a millenium után egyre kevesebbet lehetett
találkozni a nevével, pedig él és alkot (vagy inkább próbál alkotni), 2010-ben például egy LP-vel örvendeztette meg a rajongóit 'Ordinary alien' címen.

A végére egy speciális esetet hagytam.
Todd Terry new york-i house producer a 90-es évek eleje óta kis csiliárd megjelenést tudhat maga mögött a stíluson belül, ám volt egy LP-nyi kitérője egy teljesen más világba. Az 1999-es 'Resolutions' egy vérbő korong, melyen a drum and bass, trip hop, breakbeat képviselteti magát, house dalt nagyítóval se keressünk rajta (egyetlen klip jött ki róla, mégpedig a
'Let it ride'). Személy szerint nem értem, hogy milyen indíttatás volt a lemez mögött, de tény, hogy olyat tett le az asztalra, ami felethetetlen. Persze a törtütemek megrögzött hívei találnának rajta fogást, hogy miért nem tökéletes, de annak tükrében kell hallgatni, hogy
Todd mester honnan jött. Sajnos ez az egy eltévelyedése volt, azóta visszatért a megszokott stílus és kerékvágásba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése