2011. március 27., vasárnap

Exoplanet mélyen megérint debütáló albumával

Az idei évben már jó pár albumot volt szerencsém bemutatni, viszont eddig sajna elég középszerű produktumokkal rukkoltak elő a producerek. Éppen ezért is dörzsöltem már jó előre a markomat, mivel tudtam, hogy hamarosan érkezik az általam nagyra tartott holland Exoplanet aka Oscar van der Knaap első szerzői lemeze a Proton gondozásában. Exoplanet korábbi érdemeit különösebben nem részletezném, hiszen tavaly év végén készült vele egy elég átfogó interjú, amiben ezek benne foglaltatnak. Legyen elég annyi, hogy MiraculuM és jómagam is elég rendesen support-oljuk az alkotásait podcast-jaikban. S igen, szándékosan írom, hogy alkotásait, mivel amit kiad a kezei közül nemcsak szimpla hangok egymásra pakolva, hanem hangulatok, érzések, sokszor elvont, filozófiai tartalommal bírnak. Ennek tükrében már egyetlen taktus meghallgatása nélkül is tudtam végre valami igazán csúcs szuper matériával fogom kényeztetni a hallójárataimat.
A nyitó 'Our glass lake' egy rövid intro után igazi szétszórt ritmusokkal kezdi meg a masírozást. A monotonitást szépen megbontja a string-re agresszíven tapadó deep-es effektezés. Ebben az egy zenében több ötletesség van, mint másoknak egy egész albumán. A 'The world has changed while you were sleeping' álmoskás bevezetője madárcsicsergéssel fűszerezve olyan, mint ha épp lemennénk alfába: semmi sem zavarja a belső nyugalmat, csak mi magunk vagyunk a gondolatainkkal, álomképeinkkel. Aztán szépen beköszön a szokásos puha lábdob, utaztatós basszus kombó és megkezdődik a deep-prog utazás Exoplanet-módra. A 'Wonderful decay' melankolikusan nyit, majd egy bekúszó, alattomosan sunyi basszus veszi hátára a kompozíciót. A morcos búgást egy éteri szintifutam és a mélyből induló hangok kollázsa ellenpontozza tökéletesen. Az 'Even impermanence is transient' a táncosabb fajtából való, mely 'outer space' érzéssel társul. Nagyon elgondolkodtató, és egyben sodró darab. A 'Your sorrow is my despair' is ugyanezen az ösvényen marad, szépen adagolva a minőségi hozzátevőket. Olyan túlhajtás nélküli dallamokat kapunk, ami képes hallgatás közben állandó libabőr képzésre. A 'The fountain' Az album nyitányára utal vissza, glitchy alapjaival. A kiállásban beköszönő szívfacsaró klarinétszóló! és párbeszédfoszlány olyan, mintha azt egy film szerelmes jelentéből kölcsönözték volna. A 'Paper in the wind' gyorsan visszaállít bennünket a feszesebb, prog-osabb ösvényre. Persze itt se számítsunk féktelen tempóra, csak maga a struktúra olyan, hogy dj-szettekbe is könnyebben beépíthető. Ezzel tuti lehet majd hergelni a közönséget! A 'The periphery of unity' keményen ráhúzza a deep sound-ra a dubstep! alapokat, amitől pisloghatunk is rendesen, ha nem tudnánk, hogy Oscar már korábban is sikerrel alkalmazta ezt a trükköt ('Fenomeen' című számában konkrétan). Szerencsére nem a vartyógós basszussal operáló válfaja bontakozik ki napjaink trendi stílusirányzatának, hanem az igényesebb, utaztatós típusa. A 'Last antagonist' az utolsó ellenlábas, ha a címet szó szerint lefordítjuk. Jelzem újabb meglepi következik: epikus d'n'b darabról van szó! Zseni ez az ürge. A 'Sheperd of consiousness' már korábban az album előfutáraként megjelent single formátumban egy zseniálisan kivitelezett Moonbeam remix társaságában. Aki nem ismerné: ez is táncosabb prog, meseszép melódiával.
Összességében tökéletesen azt kaptam, amire számítottam, azaz végig izgalomban tartó elektronikát, ami magába olvasztja a deep, a prog, az ambient, a glitch, a dubstep, a d'n'b elemeit. Tuti, hogy még vagy százszor meg fogom hallgatni, mert sok albummal ellentétben ennek hosszú távú értéke van. Maximális pontszám, 10/10! Kérdés?

Exoplanet - Nothing Divides Us Here

Label: Proton
Katalógus szám: PROTON0145
Megjelent: 2011. március 22.
Stílus: Downtempo, Electronica, Deep house, Progressive house
Producer: Oscar van der Knaap

Tracklist:
1. Our glass lake (8:09)
2. The world has changed while you were sleeping (7:56)
3. Wonderful decay (6:36)
4. Even Impermanence Is Transient (9:43)
5. Your Sorrow Is My Despair (9:23)
6. The Fountain (6:23)
7. Paper In The Wind (8:38)
8. The Periphery Of Unity (7:33)
9. Last antagonist (5:09)
10. Sheperd of consciousness (10:18)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...