2010. április 20., kedd

Soliquid: Egy univerzális producer stílushatárok nélkül

Hosszas hallgatás után a lepel lehull. Mint talán olvashattátok a múltkorában elkészült első, a blog hasábjain publikált interjú a Sunset Tears tagjaival. Ezúttal mondhatni egy kicsit nagyobb fába vágtam a fejszém. Kihasználtam a myspace nyújtotta előnyöket és megkerestem hazánk egyik legkreatívabb/leginnovatívabb producerét Biczók Dávidot aka Soliquid-et, hogy nem vállalkozna-e egy interjúra. Dávid nagyon rendes és készséges volt, rengeteg teendője mellett szakított egy kis időt ránk. S hogy miért Soliquid? Erről akár egy hosszú esszét is írhatnék, de próbálok rövid lenni. Jómagam remixei révén (Náksi vs Brunner - Just one day, Shane 54 ft Mester Tamás - Altass el, Sterbinszky - Club Rotation) figyeltem fel Dávid munkásságára. Később, ahogy jöttek a saját számai (Five minutes, Meerkat fields, Myanmar was cloudless stb.) egyre nagyobb rajongója lettem. Már akkor is csodáltam miként tud ilyen profi kompozíciókkal előrukkolni, amikor a nagy magyar ugar producereinek a zöme elvész a kopírozás művészetében. Dávidnak erre megvan a saját módszere: egy-egy számával, remixével több héten át bíbelődik, amíg el nem készül a tökéletes művel. Úgy néz ki a Soliquid név az országhatárokon túl jobban cseng, mint idehaza. Nos, remélem, akik olvassák eme interjút próbálnak tenni azért, hogy a mérleg két oldala nagyjából egyensúlyba kerüljön.

— Mikor kezdtél el komolyabban a zenekészítéssel foglakozni?
— Az egész körülbelül 1992-93 körül kezdődött. Emlékszem akkor vette a család az első számítógépet, és ezzel egy időben fertőzött meg az elektronikus tánczene is. Ebben nagy szerepe volt akkor Scooter-éknek, akiknek a 'Friends' című dala annyira megfogott, hogy eldöntöttem, ilyen zenét én is írni fogok. Időközben persze változott az ízlésem, rengeteg stílust megismertem, de a kezdeti lökést a német trió adta meg.

— Mikor jöttek az első sikerek?
— Sok éven keresztül ez csak egy hobby volt nálam. Általános iskolás és gimnáziumi éveim alatt gyártottam serényen az albumokat, amelyeket az osztályban árultam kazettán a többieknek, de nem voltak nagyra törő terveim. Kaptam sok-sok pozitív visszajelzést, de azok a muzsikák mai füllel eléggé kezdetlegesek voltak. Tapasztalatszerzésnek egyéként mindenféleképp jó volt, megtanultam jó néhány fortélyt, amelyeket ma is előszeretettel alkalmazok zeneírás közben, úgyhogy nem bántam meg semmit.

— Honnan ered a művészneved neved?
— Hú, hát ez bizony hosszú történet. Fiatalkoromban 'Dj Dawee' néven tevékenykedtem, azonban 2000 körül, amikor elkezdtem arra törekedni, hogy hivatalos megjelenésem legyen átálltam az 'Airfish' névre. Ekkor csatlakoztam egy amatőr zenés portálhoz, ahonnan már ezalatt a művésznév alatt lehetett letölteni az újabb szerzeményeimet. Időközben sajnos kiderült, hogy egy olasz rock banda már használta a nevet, úgyhogy új név után kellett néznem. Tetszett maga a szó, hogy 'Liquid' mind leírva, mind szóban, de sajnos ez is foglalt volt, úgyhogy hozzátoldottam egy 'So' előtagot, s így lett a kettőből együtt 'Soliquid'. 

— Melyik volt az első számod, amit Soliquid néven megjelent?
— 2003-ban Náksi és Brunner Budapest Parádé himnuszának a remixe volt az első hivatalos megjelenésem, amely a német Shah Music kiadón látott napvilágot. Bakeliten jött ki a szám, ami akkor nekem igazi csoda volt, s mindezt az tetézte, ami nekem meg sem fordult volna a fejemben, hogy egészen felkapott lett a zene. Rákerült a szerzemény több válogatáslemezre, köztük egy Ibizaira is.

— Kezdetben inkább remixerként tevékenykedtél, s főleg magyar számokat dolgoztál át. A szerzők kerestek meg téged, vagy te készítettél előbb egy változatot majd küldted el nekik?
— Ez így első körben nem teljesen pontos. Már több száz meg nem jelent zenével büszkélkedhettem, amikor jött az első hivatalos megjelenés, ami pont egy remix volt. Remixeket egyébként csak felkérésre csináltam, de mellettük mindig hagytam magamnak időt a saját szerzemények írására. Ugyanúgy készültek a lemezek, EP-k, Singlek egyidőben, csak akkoriban még előfordult, hogy nem sikerült megjelentetnem egy-egy darabot.

— Hogyan változott zenei stílusod az elmúlt években?
— Rengeteg hatás ért engem az évek során. Egyáltalán nem jellemző rám, hogy egysíkú muzsikákat készítenék, mindig igyekszem újításokkal élni, pionírkodni. Progressive House, Techno, Tech House, Trance, Minimal elemek mind megtalálhatók a szerzeményeimben, úgyhogy eléggé tarka hangásvilágot vonultatok fel általában. Egy délüzbég tevehajcsár barátom, Snake Sedrick mondta egyszer, hogy tökjó nekem, amiért ilyen univerzális vagyok, és bármilyen stílusban tudok alkotni.

— Nem lehet nem tudomást venni James Holden iránti rajongásodról. Mennyire volt rád hatással az angol titán munkássága?
— Holden komát 2000 óta ismerem, azóta vagyok nagy rajongója munkásságának. Ő tényleg az, akire rá lehet illeszteni a 'nem normális' jelzőt. Viccet félretéve ő tényleg olyan dolgokat talált fel az elektronikus zene terén, amelyek meghatározták az egész stílus későbbi alakulását.Imádom a technikai megvalósításait, amelyeket a szerzeményeiben hallani lehet. Olyan trükköket talált fel, hogy sokszor csak lestem. Eléggé rég óta foglalkozom zeneírással, és általában, ha hallok egy új hangzást, akkor szakmai szemmel egyből rájövök, hogy hogyan készítette az adott producer, de Holdennél gyakran előfordul, hogy csinál valami olyan effektet, vagy hangocskát a zenéiben, amelyek hallatán csak nézek ki a fejemből, hogy 'ezt meg vajon hogyan csinálta?

— Hogyan figyeltek fel rád a külföldi nagy (Renaissance, Baroque, Black Hole, Audiotherapy) kiadók?
— Ha a külföldi nagy kiadókat kérdezed, akkor első körben ugyanúgy, mint bárki másra. Írtam egy zenét, majd megnéztem melyik label stílusába illett bele leginkább, s végül elküldtem nekik mutatóba. Ezek után a további megjelenésekhez zöld út vezetett, hiszen ismertek már, és mindig számontartottak, mint potenciális zeneíró kisiparos.

— Előfordulhat az, hogy külföldön jobban elismernek téged, mint kicsiny hazánkban?
— Ez nem csak, hogy előfordulhat, de pontosan így is van. Sorra kapom a külföldi zeneszerető emberkék leveleit, elismerő kommentjeit, felkéréseket, amik nagyon jól esnek. Rengeteg kiadó is megkeres, hogy remixeljek nekik, vagy írjak nekik saját zenéket. Tényleg nagyon sokan, s korábban erről álmodni sem mertem volna. Sajnos ma már gyakran előfordul, hogy nem tudok mindent elvállalni, hiszen értelemszerűen a legnagyobb kiadók nálam is prioritást élveznek, másrészt lassan dolgozom zenei téren, így nincs időm minden kérésnek eleget tenni.

— Hogyan látod a magyar trance szcéna helyzetét?
— Annyira nem szoktam figyelni, de nem annyira működik itthon a dolog. A nagy nevek bulijaira, mint Tiesto, Armin, Paul van Dyk, Markus Schulz özönlenek az emberek, viszont a rengeteg tehetséges, külföldi, kevésbé ismert dj fellépésein sajnos általában pangani szokott a tánctér.

— A közelmúltban megjelent az első albumod, a Transportation. Mesélnél nekem, hogyan is állt össze a lemez anyaga?
— Húha, hát jó rég kezdődőtt az a történet is. Tavaly, 2008 tavaszán megkeresett a Baroque, hogy nem volna-e kedvem egy saját szerzői album összeállításához. Én mondtam nekik, hogy végzős vagyok épp a fősulin, és júniusban államvizsgázom, de ha lediplomáztam, akkor örömmel nekiállnék egy nagylemez elkészítéséhez. Így is történt, tavaly nyár elején irdatlan nagy erőbedobással, s lelkesedéssel nekifogtam a Transportation megírásához. Nagyon ügyeltem rá, hogy változatos anyagot készítsek, s így utólag visszatekintve büszke vagyok arra, amit alkottam, mert a szememben mindegyik dal önálló, azonban mégis együtt a számok egy komplett egészet alkotnak.

— A Trancetream.fm-en saját rádióműsorod volt Nintendo Sessions néven. Tervezed-e ezt folytatni? Jelenleg min dolgozol?
— A műsor nem állt le, csak elköltözött. Ugye a trancetream.fm megszűnt, így a műsort átvittem a Proton rádióra, s a havi egy helyett havi két adásra állapodtunk meg. Minden hónap második vasárnapján egy bulizósabb, pörgősebb, odacsapósabb mixet szoktam kreálni, amely Nintendo Sessions Extended néven fut, majd minden hónap negyedik vasárnapján az eredeti NS kapott helyet, a maga megszokott dallamos irányvonalával. Ezenkívül a mixing.dj mixletöltős oldalra is rendszeresen ki szoktak kerülni az epizódok, így aki lemaradt volna az élő adásról, az itt bepótolhatja.


— Melyik zenéd volt az, ami a legrövidebb idő alatt megszületett, illetve melyik volt, amivel a legtöbbet szöszöltél?
— Nagyon sokat dolgozom én egy-egy muzsikán. Két hét alatt szinte egyáltalán nem készülök el semmivel, mert nagyon aprólékos munkát végzek, és nem szeretek semmit kiadni a kezeim közül, amiven nem vagyok teljes mértékben elégedett. Idén az album megjelenése óta kicsit belassultam, s akár 2-3 hónapot is elszöszölök egy-egy darabon.

— Minden szerzőnek van személyes kedvence eddig kiadott zenéi közül. Neked van-e, s ha igen, melyik?
— Ez folyamatosan változik. Amikor készül egy zene, akkor több százszor újra meghallgatom, mire teljesen elkészül, így szerintem érthető, hogy addigra már a könyökömön jön ki. Viszont hónapokkal, évekkel később újra elő szoktak kerülni, ráakadok a neten egy-egy darabra, s meghallgatom immár kipihent füllel, s általában ilyenkor szoktam meglepődni, hogy no fene, milyen muzsikákat tudtam már akkor is írni.

— Fel tudnád sorolni, mi számodra minden idők tíz legjobb korongja?
— James Holden - Horizons, James Holden - Break in the clouds, Nathan Fake - The Sky was Pink (James Holden Remix), Avus - Real, Nathan Fake - Outhouse, Petter - These Days, Trabant - The One (Williams Remix), Pan-tone - Thrill Ho, Ricardo Tobar - El Sunset, Junior Boys - In The Morning (Hot Chip Remix) és még ugye sokan mások.

— Egy könnyebb kérdés. Melyik az az öt szám, ami bekerülhetne az aktuális Soliquid Top 5-be?
— Piknic Bugz, Lonesfield, Caterpillar of the Windmill, Mosquito, The Mermaid.

— Ha lenne egy kivánságod, ami feltétel nélkül teljesülne, mi lenne az?
— Nincsenek nagy kívánságaim, csak a szokásosak, mint általában a legtöbb embernek: család, ház, kocsi. Én lennék a legboldogabb ember a világon, ha mindezt majd a zenélésből tudnám fedezni.

 — Hol láthat téged legközelebb a hazai közönség, illetve vannak e tervben külföldi fellépések?
— Elsősorban csak külföldi fellépések vannak tervben. Leghamarabb egy indiai turné van kilátásban, azonban a pontos dátumok még nem tisztázódtak, de amint megvannak, informálom róla az olvasókat. Mindemellett rendszeresen megkeresnek a környező európai országokból is, úgyhogy alakulnak a dolgok rendesen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...