Lehet ez nem általános tendencia, de akiknek igazán tetszik a zenéjük egy idővel teljesen kikopnak a zenei porondról. Lehet ez csak belemagyarázás, miért is lenne más. Vegyük alapul két nagy kedvencem: John Johnsont (a képen) és Van Bellen-t. JJ 2003-04 óta nem hallat magáról, bár a honlapja azt igéri 2006-ban lesz a nagy visszatérés, ennek már jó két éve. Van Bellen-nél is 2004-ben szakadt el a cérna. Bár nagy örömömre ő visszakacsingat. 2007-ben Wilhelm Bolz-zal (a Saints & Sinners duó másik felével) Sven Oliver néven a Sounds Good Rec. égisze alatt piacra dobtak egy kétszámos EP-t. Ott a Starecase duó is, akik detto beragadtak vagy két évre aztán tavaly egy DT8 remixxel jelezték még élnek, csak Mike Crossman inkább a General Midi projektjére és a break-re összpontosít.
És a listának még nincs vége, akad még egy nagy név, aki(k)ről nem hallani mostanság. Ez pedig a Webster tesók fémjelezte Transa (az alsó képen). Gurult náluk is a szívgyógyszer, valszeg azóta se leltek rá. Ezzel ellentétben én találtam egy 2002-es interjút az egyik taggal Brendan-nal, amit belinkelek ide. Angol, de azért ki lehet hámozni belőle a lényeget. A 356 Mag interjúja a Transa egyik felével. Ha valaki tudja a felsorolt producerek hiányzásának okát, eme blog hasábjain vázolja már nekem, csak hogy megnyugodjon kicsi lelkem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése