2010. április 17., szombat

Egyszer volt egy éjszaka Ferry Corsten-nel

Már csak párat kell aludni és végre kezünkbe vehetjük Ferry Corsten legújabb dupla cd-s mixalbumát a "Once upon a night"-ot. De ha március 31-ig megelégszünk egy kópiával, akkor itt az alkalom nekiveselkedni a cikknek és a promo stuff beszerzésének. Abban már belehallgatás nélkül is biztosak lehetünk, hogy minőségi egyveleggel van dolgunk, mivel Ferry az utóbbi időben nem termelte futószalagon a kompilációkat (nem úgy, mint régen), másrészt huszonöt olyan produkciót gyűjtött egy csokorba, amelyek exkluzívan eme mix kedvéért készültek. No, ez igen, már ezért is megéri begyűjteni, hiszen mintegy világpremiernek tekinthető a "Once upon a night". A darabokat a türelmetlenebbek már megkagylózhatták sűrítve a március 17-i Corsten's Countdown-ban. Harmadrész, ha az előbbiekben felsorolt indokok nem lennének elég meggyőzőek Ferry Corsten a szcéna azon figurája, aki 1999 óta tartja a hihetetlenül magas színvonalat, mindig megújul, mégsem fordul el a trance-től. Persze balgaság lenne egyszerűen le trance mixezni a Once upon a night-ot, hiszen a napi aktuális emotional és prog house hangzás is visszaköszön, de a gerincet és a kohéziót mégis a transzba ejtő darabok adják. Maga Ferry a következőképp nyilatkozik a lemezről:

— Örülök, hogy pár év után kihagyás után egy újabb kompilációval térhetek vissza. Mivel az utóbbi időben rengeteget utaztam, lehetőségem nyílt sokféle kultúra megismerésére. Ezek a benyomások pedig mély nyomot hagytak az új mixem készítésekor. Szerintem az egyveleg egy remek, két és fél órás zenei utazás a house és a techno ritmusok között.
Az első lemez egyből egy ötcsillagos zenével indít, mégpedig Yuri Kane Right back-jével, amit már elcsíphettünk Ferry szettjeiben. Iszonyat szép a vokál és a zongora szimbiózisa. Szintén kellemes pillanatokat okoz a másik YK szerzemény az Around you, ami, ha lehet még légiesebb atmoszférát teremt. Alpha 9 aka Arty a Come home-mal tartja a szintet, a könnyfakasztás FineSky Fine sky-ánál ér utol bennünket, itt egy libabőrképzésre alkalmas gitármelódia rúgja ki alólunk a széket. Fred Bake Saona projektje nekem nem igazán jön át, főleg a Kyau,
Albert féle I love you-ból ismert hangminta lenyúlása miatt. Helyreáll azonban a világ rendje, ugyanis Tritonal-ék Forgive me, forget you-ja meghozza a várva várt pörgést, hála Ash Wallbridge támogatásának. Mire feleszmélünk az ámulatból már azt vesszük észre, hogy az első mix fele le is pörgött. JPL We move in symmetry-je rászolgál a címére, hiszen csupa szimmetriát kapunk mind ütemekben, mind dallamokban. A nyolcadik darab nem más, mint Chicane '97-es Leaving town-jának 2010-es átgyúrt változata, amit Salt Tank és Allende közösködése eredményezett. A fiúknak nincs mit szégyenkezniük, hiszen igazi baleári filinget kerítenek pár pillanat alatt a szobánkban. Phynn Hello love-ja elég döngetősen indul, ám idővel szépen érkeznek az értékelhető dallamelemek, végül is tipikus Phynn-cucc kerekedik az egészből igazi összeborulós kiállással és csupa pozitív energiával. Azért hallani, hogy Ferry szépen kihasználja a harmónikus mixelésben rejlő lehetőségeket, hiszen Amurai Unconditional love-ja szinte észrevétlenül úszik be. Ez azonban nem jelenti, hogy egy semmitmondó darabbal állnánk szemben. Sőt, igazi felfedezetlen gyöngyszem. Arty-nak nagyon megy mostanság a szekere, itt újra bejelentkezik Hope című alkotásával, ami nem is okoz csalódást. Veret egy kicsit az elején, majd amikor kell hozza az életmentő szintifutamokat. A végére is jut meglepetés, hiszen Fender Woods Ain't she preety-je keleties motívumaival sokkol, Cramp pres Sliders Meteor-ja pedig tipikus felhúzó nóta, ami jelzi a második lemezen mire is készüljünk.
A kettes diszk Mark Sixma Foreshaken-jével startol, ami gyakolatilag számomra M.I.K.E. legjobb pillanatait idézte fel hangzásában. Airstatic Worldwide-ja nekem túlságosan is klimpírózos, egy kis erőlködést érzek a háttérből a vezérdallam kiötlésével kapcsolatban. Tempo Giusto Metropolitan-ja átlendít a holtponton, Alex O'Rion amolyan J.O.C.-os pumpát képez, egy király kórusrésszel, majd a supersaw is beindul. Az amerikai Breakfast Slow motion-je egy idegtépő gitárhúr nyúzó effekttel büntet, de a háttérben megbújó flamenco riff-ek jelzik kikerekedik hamarosan a lényeg, ami abszolút Breakfast-os borulásként aposztrofálható. Bart Claessen a tőle megszokottnál progresszívebben adja elő magát, sejtelmes, keleties életérzést csempészve a Hartseer-be. Mindez a kiállásban csúcsosodik, érdekes, de rendkívül értékes darab. Rafael Frost elektromos gitárral felvértezett If only-ja is a Keleten tart bennünket, hazánk reménysége Mike Danis Sweet dynamite-je sem robbantja szét a koncepciót, valahol Libanonban lépkedhetünk a cédrusok árnyékában. Anton Firtich Something wrongjával (ami kicsit Push Strange world-ös) visszarepülünk Hollandiába, a Flashover Records-hoz, legalábbis a hangzás alapján. Akira Kayosa State of origin-je már-már ránk ijjeszt, hogy csak a szikár dobok uralkodnak majd, ám a jótékony dallamok eloszlatják a kételyeinket. Ferry mester nem ült a babérjain, jómaga is készített egy egyedi szerzeményt Pulse álnéven Once címmel. Talán már kitaláltátok, hogy ez a darab a kettes lemez legjobb track-je sodró ritmikájával, szívbe markoló dallamaival. A másik amerikai titán Eco sem gatyázik Dancing under streetlights-szával új értelmet ad a vokóderezett rock-os vokáloknak. A záróakkord BT Unbreakable-je Breakfast remixben. Itt aztán árad az akusztikus hatás, amely nyakon lett öntve karakteres trance elemekkel, a végeredmény nem a legszakítósabb, de többször hallgatva még azt sem tartom kizártnak, hogy megtetszik.
Összességében az idei év mixalbumával állunk szemben, noha még jócskán van hátra az esztendőből. Ferry tényleg jó munkát végzett, azt hiszem a többi vezető dj példát vehetne róla. az exkluzív darabok tényleg ülnek, nem érezzük azt, hogy hirtelen összetákolt munkákkal untat bennünket FC. Az első lemez számomra hibátlan, a második talán túlságosan is keleties beütésű, de ettől még jár a kiadványnak a 9,5/10. Must have!

Once Upon A Night mixed by Ferry Corsten

Label: Black Hole
Ország: Hollandia
Várható megjelenés: 2010 március 31
Stílus: Trance, Progressive house
DJ mix: Ferry Corsten

Tracklist:

Cd 1
1. Yuri Kane - Right Back (5:47)
2. Yuri Kane - Around You (5:10)
3. Alpha 9 - Come Home (4:30)
4. Progressiver pres FineSky - Fine Sky (6:35)
5. Fred Baker pres Saona - Saona (Andy Duguid Remix) (5:59)
6. Tritonal feat Soto - Forgive Me, Forget You (Ashley Wallbridge remix) (6:25)
7. JPL - We Move In Symmetry (6:18)
8. Salt Tank pres Meet Me At The Burning Man - Leaving Town (Allende remix) (5:47)
9. Phynn - Hello Love (4:34)
10. Amurai feat Melissa Loretta - Unconditional Love (3:58)
11. Arty - Hope (4:56)
12. Fender Woods - Ain't She Pretty (Amurai's Yerevan Remix) (6:19)
13. Cramp pres Sliders - Meteor (5:56)

Cd 2
1. Mark Sixma - Forsaken (5:44)
2. The Airstatic - Worldwide (Anton Firtich Remix) (6:38)
3. Tempo Giusto - Metropolitan (Alex O'Rion Remix) (4:34)
4. Breakfast - Slow Motion (8:56)
5. Bart Claessen - Hartseer (7:35)
6. Rafael Frost - If Only (5:38)
7. Mike Danis - Sweet Dynamite (5:41)
8. Anton Firtich pres AF Project - Something Wrong (6:24)
9. Akira Kayosa - State Of Origin (4:46)
10. Ferry Corsten pres Pulse - Once (7:11)
11. DJ Eco pres Pacheco - Dancing Under Streetlights (5:38)
12. BT - The Unbreakable (Breakfast Remix) (6:55)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...