Airwave überelhetetlen tripla albuma

Laurent Veronez azon producerek közé tartozik, aki mindig képes volt az állandó megújulásra. Közhellyel élve, amihez nyúlt az arannyá változott. A brüsszeli fiatalember órák ezreit töltötte már el a studióban, képlékeny, sodró, egyfolytában épülő, előremutató megszólalásával mindig egy lépéssel a mezőny előtt járt. Első dupladiszkes albuma a 2002-es Believe után mindenki azt hitte, szakmailag eme korong sikerét az elkövetkezőekben nem tudja majd überelni. Nem lett igazuk. A háromlemezes Trilogique megadja a választ a fanyalgóknak. Már maga a koncepció is megsüvegelendő. Laurent az első cd-n a dallamosabb témákat gyűjti egy csokorba, a másodikon a sötétebb tónusú, helyenként virtuóz elektronikába átcsúszó muzsikák kaptak helyet, míg a harmadik lemez a chill és breakbeat találkozásáról szól. Az eddigiektől eltérően nem részletezném a számokat külön-külön, mert mindegyik a maga nemében egy gyöngyszem. A személyes kedvenceim közé tartozik a kőkemény prog trance bomba Angelica, amit L-Vee Markus Schulz-zal közösen követett el. Szintén heves szívdobogást képes előidézni a Sunday break, ami törtütemére rakódó vaskos basszusával és felejthetetlen melódiájával ejti rabul a hallgatót. Tananyaggá tenném a "Hogyan szólaljon meg egy progresszív alapokon nyugvó trance szerzemény" fantázianevű producerképző szemináriumon a People just don't care-t, amellyel kapcsolatban a gyönyörűséges, a kimunkált és az utánozhatatlan jelzők jutnak az eszembe. Érzelmes dallamok húznak a mesterien kimunkált alapokon. Szintén megér egy nagyobb misét a Jon O'Bir-rel közös The promise I made, amelyben szerencsére nem Jon, hanem Laurent akarata és zenei világa érvényesül határozottabban. Csengő-bongó főmotívum, morgó, sodró baseline, csodavilágot utánzó atmoszféra. A kettes diszken törnek a ritmusok, be-besurran némi minimalizmus is. Innen a két favoritom az a svéd Özgür Can-nel közös Mice, ami napjainkban is tökéletesen helytállna bármely dj szettjében. Az alap L-Vee-jé, a merengős főmotívum pedig tutira Özgür bátyó keze munkáját dícséri. Az elektrósabb cumók közül a beszédes nevet kapott Progressive agressive a fő befutó, egyszerű, korántsem túlbonyolított szerkezetével nagy hangerően óriási karlóbálást tud indukálni a két taktus között kiszabaduló energiától. A hármas diszk egy az egyben kötelező, a tanácstalan producereknek azt javasolnám, hogy lassabb szerzeményeihez innen merítsenek bátran ihletet. Összességében a legmagasabb jelzővel illethető korong, amelybe semmilyen irányból nem lehet belekötni. Vérprofi munka, amely nem fog majd az idő vasfoga sem.

Airwave - Trilogique

Label: ZYX Music
Katalógus szám: ZYX 20753-2
Ország: Belgium
Megjelent: 2006
Stílus: Breakbeat, Downtempo, Progressive Trance
Producer: Laurent Veronez

Tracklist:

Cd 1
1. Sky Blues (Icarus Mix) (6:48)
2. Hello Sunshine (Magical Dub) (8:43)
3. Angelica (ft Markus Schulz) (6:59)
4. Sunday Break (6:39)
5. Terra Firma (ft Antidote) (5:54)
6. Higher & Higher (5:16)
7. People Just Don't Care (7:53)
8. Summer In (4:25)
9. Summer Out (4:55)
10. The Promise I Made (ft Jon O'Bir) (5:12)
11. When Things Go Wrong 2005 Meets Sunspot 2005 (vs. Rising Star) (14:14)

Cd 2
1. Intrusion (8:00)
2. Appletonz (8:21)
3. 8Bitz (7:31)
4. Close Encounters (6:53)
5. Ubiquity (6:27)
6. Mice (ft Özgür Can) (5:56)
7. Buzzer (7:52)
8 Hardtek (7:08)
9 Progressive Agressive (8:06)
10 Ping Pong (5:58)

Cd 3
1. Bellywood (5:31)
2. Beam (6:07)
3. Sleep Alone (6:15)
4. Gong Zu (7:07
5. 80211GOD (6:29)
6. CCCP Genius (5:55)
7. Space Beans (6:46)
8. Faux Semblant (6:08)
9. Trilogique (6:50)