2010. április 17., szombat

Érdekes összefonódás 2: Hardfloor, Fragma, Paffendorf, Bellini, Celvin Rotaine

Ramon Zenker a német techno szcéna mai napig is igen aktív tagja. Persze balgaság lenne csupán ebben az egy skatulyában elhelyezni, hiszen megannyi projektje révén belekóstolt már az ambient, a trance, a dance és a trip hop műfajába is. Egyértelműen legsikeresebb alteregója az 1991-ben életre keltett Hardfloor duó, Oliver Bondzino-val közösen. Talán ezért emlegeti mindenki inkább techno producerként. Ramon első chart-breakerét Honesty 69 - French Kiss címen jelentette meg 1989-ben. Aztán szépen jött a többi, a mai napig bezárólag. Nagyon népszerű és felkapott remixer is, hiszen Mike Oldfielden át a Yello-ig és a New Order-ig rengeteg átiratot készített. Node nézzük az összefonódásokat.
1990-től 2005-ig aktívkodott az Interactive fedőnevű négytagú formáció (Zenker, Schneider, Lissat, Lützenkirchen). Nevükhöz olyan slágerek fűződnek, mint az 1991-es Who is Elvis, a '95-ös Living in your head, és a '97-es Wake up. Szintén a kilencvenes évek elején történt, amikor is Ramon talákozott a kölni dj-vel Mike van der Viven-nel. Felkérte, hogy a Celvin Rotaine nevű alteregójának első számához, az I believe-hez készítsen egy remixet. '95-ben az Edelhez kerültek a szám jogai, amely végigtarolt minden valamire való slágerlistát. Ezután Mike mint Celvin Rotaine dj-zett, Ramon inkább a studózásból vette ki a részét. Nevükhöz olyan nagyobb durranások fűződnek, mint a '95-ös Push me to the limit, '97-ből a Back again és a Theme from Magnum valamint '99-ből a House muzique. 1994-től egzisztáló alteregója Ramon-nak a Mega 'Lo Mania, amit Nils Ruzickával prezentált. Két maradandó slágert hagytak maguk mögött, a '95-ös Emotions-t és a '97-es Circus clown-t. Szintén '94-ben alakult az a producer és dj-team is, amely a Perplexer név alatt tömörült. Ide név szerint Beuer, Schneider, Meyer-Vegner, Olbertz, Albrecht, Zenker, Papenroth tartozott. A névsor hossza is jelzi bonyolult lett volna fellépéseket vállalniuk, így a dj-zést és a fellépéseket Marc Olbertz vállalta magára. 1994-es debüt szingle-jük az Acidfolk nagy sláger volt Európa szerte, másrészt megelőzte a Scooter által naggyá tett skót duda vs techno hangzást. Egy albumot és néhány maxit élt meg a formáció, 1996-ban azonban kifulladtak.
Már ténylegesen a kommerszebb hangzások felé kacsingatva Ramon grundolta a Bellini-t Gottfried Engels-szel. '97-ben aztán minden csapból is az általuk elkövetett Samba de Janero folyt, ami egy brazil szambazene dance adaptációjaként született. Egy album és pár szingle után 2004-ben ők is lehúzták a rolót. Továbbra is a slágeresebb vonalon haladva '98-ban a Paffendorf érája következett. Gottfried Engels és ideig-óráig Tobias Lützenkirchen is húzta a csapat szekerét, amely jelenleg is működik, ám többször átalakult (a videókban megjelenő táncosok összetételére gondolok). Az első valamire való számuk a Ruf mich an volt, majd ezt követte a Smile. A legnagyobb sikerüket kétség kívül a Terminátor 2 fő témájának átiratával érték el még alapításuk évében. Aztán szépen laposodott a felhozatal, manapság a német nyelvterületen oly népszerű hard dance kategóriába sorolhatnánk számaikat (kétséges számomra az is, hogy Ramonnak mennyi köze van még a projekthez). Trancesebb irányt véve — még mindig '98-at írunk — Ramon a két Duderstadt tesóval, Marco-val és Dirk-kel (akik manapság Duderstadt Bros néven iszonyat jó progresszív trance muzsikákat dobnak piacra) kiegészülve tető alá hozták a Fragma projektet.
Első slágerük Toca me címmel jelent meg, ám az áttörést '99-ben ugyanennek a dalnak a vokál változata hozta meg Toca's miracle címen. Ez tulajdonképpen egy bootleg volt, amihez a vokál sávot Coco Star '97-es I need a miracle számából merítették. Mivel Coco és a Fragma gárda egy labelnél, a Positiva-nál volt, így Coco újraénekelve a vokálrészt hivatalosan is megjelenhetett a dal a Fragma égisze alatt. 2001-ben jött első albumuk a Toca, amin olyan slágerek voltak még, mint a Maria Rubia-val közös Everytime U need me, és a You are alive. 2002-ben Duderstadték saját studiót építettek Evergreen-Terrace néven, innestől saját nevükön kezdtek el dalokat és remixeket készíteni. Ugyanebben az esztendőben új énekest próbálgattak Damae személyében, vele vették fel második albumukat, az Emrace-t. Itt olyan örökzöldekkel rukkoltak elő, mint az Embrace me, a Man on the moon (Energy 52 - Cafe del mar remake) és a Time and time again. Dirk és Marco eközben két saját szingle-t is megjelentetett Sunrise és Taking over címen a Gang Gi Records-nál. Harmadik megjelenésuk a Mahananda 2005 -ben látott napvilágot az Afterglow-nál.
2006-ban az Anita Kelsey hangjával felturbózott ötödik szingle a Smile volt, ami szerintem eddigi legjobb saját produktumuk. 2006-ban a Fragma projektet is leporolták, érkezett a Radio Waves Kirsty Hawkshaw-val közösen, valamint egy ütős Ron Van Den Beuken remix-szel megspékelve. 2007 végén a neten már megtalálható volt a Toca me Deadmau5-nak tulajdonított átirata, amit tulajdonképpen a két Duderstadt követett el Inpetto alteregójuk alatt (amit már 1999-ben életre keltettek, csak pihentettek, illetve amely néven már az első megjelenéskor megremixelték a Toca me-t). Igy ismét csúcsra ért a dal.
Még egy viszonylag ismertebb projektről tennék említést, ez pedig a Base Unique, amit Ramon David Haid-dal és Tobias Lützenkirchen-nel együtt alapított. A Base Unique arra volt hivatott, hogy korábbi pop slágereket dancesítsenek a kor igényének megfelelően. Igy született meg a 2002-es Always on my mind (Pet Shop Boys) és a Voyage voyage (Desireless). 2007-ben még hallatott magáról a projekt, ekkor a német Pulsedriver Cambodia-ját szabták át. Na már teljesen belezsibbadt a kacsóm, de szerintem aki átrágja magát az íráson, fejet hajt Ramon Zenker nagysága és tálentuma felett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...