Nos, ez azért is érdekes téma, mert nem gondolom, hogy kezdő producerként/lemezlovasként az embert ne a zene feltétlen szeretete illetve az alkotóvágy vezérelné, kezdetben mindenkit az önkifejezés vágya hajt. Ha nagyon röviden meg akarnám válaszolni, hogy mitől hajlamos minden elromlani, akkor három dolgot tudnék említeni: a pénz, az idő és a siker. De vizsgáljuk meg közelebbről is a szentháromság tagjait, lehetőségeit, motivációit.
1. RÉSZ : A LEMEZLOVAS
1. FÁZIS : Kezdő lemezlovasként az ember helyzete minden, csak nem irigylésre méltó. Voltaképpen a kezdő lemezlovasra a kutya sem kíváncsi, hiszen bármelyik bokorban találhatunk négy másikat, akiknek legalább akkora a tapasztalatuk, mint a miénk. Ha speciálisan trance dj-ről van szó, akkor újabb rossz hírekkel kell szembesülnünk: Magyarországon a trance zene alapvetően a kutyát sem érdekli, ha azt te játszod, és nem valamilyen TOP10-es név. Ez elsőre nehezen hihető, mert az olyan poszterarcokra mint Tiesto, Armin, vagy Van Dyk gyakorlatilag bármikor, bármennyi pénzért bármelyik legelőre ki lehet csábítani párezer embert, de ettől függetlenül már közvetlenül a nemzetközi élvonal második sora iránti érdeklődés (Leon Bolier, Airwave, Above&Beyond) megtorpan jó esetben pár száz embernél. Kijelenthető tehát, hogy jelen állás szerint a fiatal trance dj-nek van vagy 95% esélye, hogy soha nem fog rendszeres fellépési lehetőséget kapni ebben az országban.2. FÁZIS : Két esetben azért még nincs lefutva a dolog: ha ismerőseid vannak itt-ott, akik hajlandóak segíteni, vagy ha olyan minőségi, friss, technikailag tökéletes, és szerkezetileg is jó szetteket tudsz otthon barkácsolni, amelyek méltóak a nemzetközi mércéhez. Az első esetben, ha ismerőseid segítségével beugorhatsz egy klubba warm-upolni, újabb 95% esélyed van arra, hogy nem nyomhatsz trance zenét. Jobb esetben house-t, rosszabb esetben funkyt kell tolnod, innentől ez a cikk nem is rólad szól. :D Ha mégis esélyed nyílik trance-t játszani, akkor is jó, ha tudod, hogy egy-két beugrás alapján senki nem fog a nevedre emlékezni, a másik probléma, hogy egyetlen klub közönsége nagyon kevés ahhoz, hogy számottevő sikert mondhass a magadénak (még ha a klubba betérő 200 ember minden héten a vállán visz le a pultból, nagyobb összefüggéseket tekintve ez még kevés - például pénzt nem nagyon fogsz belőle látni). A második esetben, ha betyár jó szettjeid vannak, amitől még magad is meglepődsz, egy lehetőséged van : a világ vezető online rádiót szétbombázni a szettjeiddel. Ha tényleg annyira jó, amit csinálsz, műsoridőhöz juthatsz előbb-utóbb. Ha csak egy mezei, egyszeri alkalomról van szó akkor sem jársz rosszul, mert alsó hangon is több százan hallgatnak egy műsort egy ilyen adóban, az ismétléseket, vagy a netre kikerülő verziókról nem is beszélve. Próbálkozhatsz fórumokon is, de nagy eséllyel 10-20 hallgatónál, és egy "jó cucc" kommentnél többet sosem fogsz érte kapni. Ha rendszeres (havi-kétheti-heti) műsorhoz jutsz, az már jelent annyi hallgatót, amivel már az Isten lábát markolod - lehetőséget ahhoz hogy a hármas fázisba lépj.
3.FÁZIS : A hármas fázis során folyamatosan a profizmus és az amatőrizmus határán táncol (vagy táncoltat) a lemezlovas. Félreértések elkerülése végett, amikor amatőrizmusról beszélek, soha nem degradálóan használom ezt a szót - csak arra utalok, hogy nem keres annyi pénzt, hogy megéljen belőle. Ebből a szempontból újabb rossz hírem van : Magyarországon nincs elég trance rendezvény vagy urambocsá' klub ahhoz hogy csupán trance dídzséként meg lehessen élni ebből. Ebben a fázisban véleményem szerint jó esetben 5-6 ember lehet az egész országban. Ezeknek a srácoknak van lehetőségük havonta 2-3 (nyáron legyen 3-4) párszáz fős bulin játszani, de tippem szerint (javítsatok ki ha bennfentes információtok van) egy ilyen alkalommal nem kapnak többet 30-40 ezer forintnál, ami nyáron egész jó - pláne ha dolgozik is mellette az illető, de teljes értékű foglalkozásként kevés. Mi a megoldás? A továbblépésre csak egy megoldás van: a szentháromság elemeinek összevonása. Magyarul a lemezlovasnak vagy el kell kezdenie (és 2-3 évet rászánnia) a producerkedésre, vagy keresnie kell egy hasonló fázisban lévő producert, akivel kooperálhat. Ez által (ha a produkció jó) számos új lehetőség nyílik meg hősünk előtt: némi plusz pénzhez juthat a kiadott zenék után. Ez sem lesz sok, de sok kicsi sokra megy, erről a részéről a dolognak majd a producerről szóló részben írok. A pénz persze nem a legfontosabb előny. A legnagyobb előny, hogy számos új hallgatót szerezhet a produkciók által, egyrészt közvetlenül, másrészt más lemezlovasok által, akik esetleg támogatják a kiadványt. A kiadó, ha tud róla, hogy egy lemezlovassal áll szemben, biztosíthat (persze önző érdekből) újabb fellépéseket, rádióműsorokat, vagyis ha rövid akarnék lenni, ha a lemezlovas jó zenéket is készít, minden lehetőség adott a profivá váláshoz.
4.FÁZIS : Ebben a fázisban a bevételek már elegendőek ahhoz, hogy teljes állásban foglalkozzon zenével a lemezlovas. Rendszeres fellépési lehetőségei vannak külföldön és itthon is, mondjuk hetente 2-3, melyek közül néha húzónévként szerepelhet a plakáton, van egy hetente jelentkező rádióműsora, melyben exkluzív trekkeket is tud pörgetni más producer/lemezlovasoktól, akik cserében ugyanezt megteszik az ő zenéivel is. Évente csinál mondjuk 3 saját számot és kábé 6 remixet. Véleményem szerint ez az ideális állapot, legalábbis a pártatlan zenerajongó részéről, ugyanis körülbelül ezek azok a számok, amelyek mellett a lemezlovas még minőséget tud produkálni minden téren, mert mindre jut elég idő, és energia. Ez az az állapot, amikor izgalmas és korszerű előadóművésznek számíthat, amikor nincsenek negatív felhangok a tevékenysége mellett. Azonban ennél nagyobb veszélyben művészi szempontból sosem volt, ez az a pillanat amikor ha nem látja be saját korlátait, ha minden igényt ki akar elégíteni, akkor el fog bukni. Nem pénzügyileg persze, mert könnyen lehet, hogy a pénzt vasvillával kell szekérről lelapátolnia az istállóban, annyit fog keresni, de mindez mivel jár? Nézzük, mi van, ha növeli a számokat (tegyük fel, hogy a lehetősége megvan rá) és ezzel együtt a bevételét is, mik a következmények?
Ha a heti fellépéseket számát felviszi 6-7-re akkor nem lesz ideje a produceri munkára. Viszont ezen a szinten már egyszerűen muszáj zenéket kiadni, mi fog tehát történni? Összecsapott, igénytelen fércművekkel fog előállni. Ha az addigi zenéi jók voltak, 1-2 évbe is beletelik, mire a hallgatók végel elpártolnak tőle, addig akár 7-8 trágya zenét és remixet is piacra tud dobni. Más a helyzet persze, ha összeállt már egy producerrel, ebben az esetben simán lehet vállalni a 6-7 vagy több heti fellépést, hiszen a zenék minőségéhez ennek nem lesz köze. Viszont ha ennyi fellépést vállal, lesz elég ideje az új zenék beszerzésére, és értő hallgatására (miközben folyamatosan uatzik is)? Kétséges, nagyon könnyen lehet, hogy szettjeinek minősége romlani fog, kis szerencsével ez is csak hosszú idő múltán fog feltűnni a közönségnek.
Ha a kiadványai számát próbálja megemelni, hasonló nehézségekbe ütközik, mint az imént, vagy a többi dologra nem lesz elég ideje, és ezért azok minősége fog romlani, vagy a zenéi lesznek gyengébbek, ha rövidebb idő alatt dobja össze őket. Koprodukció esetén lehet emelni a kiadványok számát is, erről is majd a produceri résznél fogok írni.
A legelején azt írtam, a pénz, az idő és a siker lehetnek a legfőbb romboló tényezők. Az eddigi példákban a fiktív lemezlovasnak meg kellett találnia a kényes egyensúlyt az idő és a pénz viszonylatában. Ha több pént szeretne keresni, kevesebb ideje lesz valamire, ezáltal ebben a valamiben nem fog tudni minőséget alkotni. Ha több időt szeretne valamire fordítani, ez idő alatt nem tud annyi pénzt "termelni", tehát ebben fog hiányt szenvedni. Nem szóltam viszont még a sikerrről, és annak járulékos vonzatairól.
A sikeres lemezlovastól több fellépést és kiadványt szeretnének látni, melyek buktatóit már kitárgyaltam az előbb, amikor mennyiségi-minőségi szempontokat viszgáltam. A sikerrel együtt viszont jár még néhány dolog - az elvárások és a bukástól való félelem. Mind a két dolog ugyanarra kényszeríti a lemezlovast : sikeres recepten ne változtass! A sikeres lemezlovasok, miután ismertségre, és biztos jövedelemre tettek szert, javarészt rettegnek attól, hogy ismeretlenbe, újba kezdjenek. Meglenne a lehetőségük, hogy neveljék, bátrabb, mélyebb zenék irányába tereljék hallgatóikat , de a hajuk égnek áll attól a gondolattól, hogy elveszítsenek közülük egyet is ezáltal. A kiadók is nyomást gyakorolnak rájuk, hogy az elvárásoknak megfeleljenek - számos kiadó booking ügynökséget is üzemeltet, amelyek a fellépéseket szervezik, tehát ha változtatsz, bukhatod a biztos kiadási és fellépési lehetőségeket - kvázi a biztos pénzed bizonytalanná válik. Ez sajnos azt indukálja, hogy a stílusuk "beragad", nem fogják kellő érzékenységgel követni a műfaji változásokat, és idővel egyszerűen dögunalmas, idejétmúlt lesz, amit játszanak - illetve ők maguk is. Ez ismételten nem jelenti persze azt hogy anyagilag rosszul járnának - mindig vannak a hallgatók közt új belépők, akiknek mint az újszülöttnek, minden vicc új, és ezek az emberek egy ideig bőven kipótolják a fásult és lekopó hallgatókat. Azonban végig hangsúlyozom, hogy elfogulatlan zenehallgatóként próbálok a dolgok mélyére látni, aki semmi másra nem kíváncsi csak érdekes és jó zenére. Elfogult zenehallgatóként pedig azt látom, hogy hihetetlenül kevés lemezlovas képes a hangzását frissen tartani, ennek oka pedig valószínűleg az eddig leírtakban keresendő.
Ez alkalommal ennyi talán elég is lesz gondolatindítónak, várom a kommentekben a reakciókat a gondolataimra.:P Legközelebb hasonló struktúrában a produceri oldalt fogom végigkövetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése